Magyar Holnap, 1991 (45. évfolyam, 9-10. szám)

1991-10-01 / 9-10. szám

1991 OKTÓBER-NOVEMBER MAGYAR HOLNAP RENDSZERVÁLTÁST MAGYARORSZÁGON! Magyarországon az utóbbi hetekben óriási vihar van a­­ lavórban! A „vihar" okozója az MDF-es képvi­selők frakcióvezetője, Kónya Imre, illetve annak egy expozéja, amely ez év augusztus 24-én hangzott el a frakció (zárt) ülésén. S minthogy az MDF-es képviselők között (is) vannak beépített személyek ez a „szöveg" is az ellenfél kezébe került, akik azt azonnal nyilvános­ságra is hozták, többek között a MAGYAR HÍRLAP- ban. A cikk tartalmára itt nem is térünk ki, csupán azt jegyeznénk meg, hogy attól sokkal különbet mondott el a Szabadságpárt (akkori ügyvezető) elnöke 1989. július 12-én a Jurta Színházban, a Szabadságpárt magyaror­szági zászlóbontásán, nem titokban, zárt ülésen, hanem a nagy nyilvánosság előtt. Kónya beszéde sze­rény kópiája volt csak Hóka Ernő beszédének, amely­ben az előadó pontos elemzést adott az akkor magyar­­országi helyzetről és felvázolta az egyedül járható utat is a teljes RENDSZERVÁLTÁS végrehajtására. Végte­lenül elszomorító az, hogy a paktumos kormányzópárt­nak több mint két évre volt szüksége ahhoz, hogy rá­találjon az egyedül járható útra­­ a Szabadságpárt meg­­gyalázása után, amelyben az MDF éppen olyan vétkes, mint az akkori állampárt, mert többszöri kérésre sem határolta el magát néhai Csengey Dénes és Kutrucz Katalin a Szabadságpárt ellen elkövetett aljasságaitól. (Részletesebben lásd NYÍLT LEVELEK... című cikkünket lapunk más helyén.) S minthogy a RENDSZERVÁLTÁSt az MDF ed­dig elmulasztotta végrehajtani, hitelét teljesen elvesz­tette, nemcsak a magyar nép, de még saját egyre fogyat­kozó tagsága előtt is. A Kónya-szöveg már olyan, mint halottnak a csók. A rendszerváltást a KISEMMIZETT MAGYAR NÉP hajtja majd végre­­ hamarosan, mire az MDF felébred...! ÓPUSZTASZER, 1991. JÚNIUS 16. A Milléneum fényes ünnepségei óta (1896) soha nem került sor ilyen fényes ünnepségsorozatra ÁRPÁD NAGYFEJEDELEM ópusztaszeri emlékműve előtt, mint ez évben. 1991. június 16-án a világ minden részé­ről érkeztek elkötelezett magyar hazafiak, első­sorban történészek, írók, tudósok, hogy első ízben szabadon leróhassák kegyeletüket Párducos Árpád Apánk és honfoglaló népe kegyelete előtt, akik ezen a szent he­lyen tartották meg (lóháton) első országló gyűlésüket a foglalás után. Voltak ott küldöttek ezen a gyönyörű ünnepen Erdélyből, Kárpátaljáról, Délvidékről, Felvi­dékről, az Őrségből és a világ szinte minden országából népüket szereti, érte élő magyarok. E sorok írója egyik vendégszónoka lehetett az ünnepségsorozatnak, aki kiváló szakemberek, tudósok között mondhatta el meg­emlékezését. Az ünnepségről hoszabb beszámolót köz­lünk következő lapszámunkban. A Rendező Bizott­ságot és annak fáradhatatlan kitűnő vezetőjét Dr. Cseke Lászlót csak dicséret illetheti ezért a felejt­hetetlen élményért. VENDÉG VOLTAM A KISGAZDAPÁRT 1991. JÚNIUS 29-I NAGYVÁLASZTMÁNYI ÜLÉSÉN Júniusi magyarországi utam során, miután szinte mindenkivel találkoztam, aki elkötelezte magát a való­ban szabad és demokratikus Magyarország megterem­tésére, nagy örömömre szolgált, hogy vendég lehettem a Kisgazdapárt Nagyválasztmányi ülésén. Az egész na­pos viharos ülés méginkább meggyőzött arról, hogy a párt tagjai és küldöttei mennyire a mi utunkat kívánják követni - amelyet a Szabadságpárt megalakulása óta megalkuvás nélkül követ. A több mint harminc felszó­laló egytől-egyig Tiborc panaszát mondta el, miközben a paktumos kormány arról fecseg, hogy minden rend­ben van, minden a legjobb úton halad az országban. Reméljük, az új vezérkar visszavezeti a pártot a helyes útra. Ezért nézünk várakozással a párt november 16- ára meghirdetett országos kongresszusa elé, amelyre szintén meghívást kaptunk... HA ELOLVASTA ÉS NEM GYŰJTI adja Tovább BARÁTAINAK A MAGYAR HOLNAPOT. Kassák Lajos: A DIKTÁTOR Alámerült örökre. Semmi kétség. Sosem volt rutább halál soha engesztelhetetlenebb gyűlölet cserben hagyták a gyávák s a hizelkedők elárulták. Zászlók erdejéből lépett elő és ordított és toporzékolt vészesen kivégeztette, akiknek szemük volt kivégeztette, akiknek szájuk volt ki akarta folyatni egy egész nép vérét, s végü­lis eltiportan Hever a hóban, a vizeletben, vagy a tüzes romok alatt. Bünhődött-e, ha megölte magát bű­nös­e aki megölte a hajszás nappalok s a rémisztő éjszakáik nélkül szegényebb lett-e a világ? Nem! Nem! Most hasad ketté a fekete ég. Most fakasztja csiráját az uj gabona. A Magyar Szabadságharcos Egység Vándorzászló A képen: Tar György Hoka Ernő, Pongrátz Ödön A Szabadságharcos Hűség Érdemrend arany jelvénye. ••••ETHNIC REVIEW•­•• MAILING ADDRESS: P.O.BOX: 441 GRACIESTATION NEW YORK. N. Y. Í00Z8. ERNEST A. HOKA Publisher director 3. oldal EMLÉKEZZÜNK MELLÉKLET ETHNIC REVIEW GÖDÖLLŐ, 1991. JÚNIUS 30. „Megérjük, megérjük végre..., hogy győzelmesen fe­jezhessük be az 1956-os forradalmat és szabadsághar­cot?" - kérdeztük ez év júniusi kiadványunkban. MEGÉRTÜK! Aki ott volt 1991. június 30-án Gö­döllőn a Felszabadulási Ünnepen az soha nem tapasz­talt élménnyel gazdagodott. E sorok írója ott volt (és filmezett) a harmincezres gyertyás tömegben. Az ün­nepséget az MTV egyenes adásban közvetítette. Maga a gödöllői ünnepség elsősorban egyházi jellegű volt kul­turális kiegészítéssel. Papok beszéltek Tőkés László püspökkel az élen, mint Dr. Nagy Árpád prépost (gal­­gahévizi plébános) és mások. A kultúrműsorban fellép­tek a környéki tánccsoportok és énekkarok. Majd a Kőműves Kelemen és István a király c. rockoperák kerültek színre. E sorok írója, bár élete egyik leg­nagyobb élményének tartja a gödöllői Szabadságün­nepélyt, szívesen vette volna, ha ott elhangzott volna egy magasrendű szabadságharcos (politikai) beszéd is, természetesen az alkalomhoz illő. Hiszen ez az ünnep a szabadságharcosok győzelme volt - elsősorban. Az ünnepség kezdeményezője és főrendezője Roszik Gábor képviselő volt. A MAGYAR HOLNAP A MAGYAR ÉLET EGYETLEN IGAZÁN SZABAD FÓRUMA ÉLETBENTARTÁSA ÉRDEKÉBEN KÖLTSE EL ADOMÁNYÁT SAJTÓ ALAPUNKRA

Next