Magyar Holnap, 1991 (45. évfolyam, 9-10. szám)
1991-10-01 / 9-10. szám
1991 OKTÓBER-NOVEMBER MAGYAR HOLNAP RENDSZERVÁLTÁST MAGYARORSZÁGON! Magyarországon az utóbbi hetekben óriási vihar van a lavórban! A „vihar" okozója az MDF-es képviselők frakcióvezetője, Kónya Imre, illetve annak egy expozéja, amely ez év augusztus 24-én hangzott el a frakció (zárt) ülésén. S minthogy az MDF-es képviselők között (is) vannak beépített személyek ez a „szöveg" is az ellenfél kezébe került, akik azt azonnal nyilvánosságra is hozták, többek között a MAGYAR HÍRLAP- ban. A cikk tartalmára itt nem is térünk ki, csupán azt jegyeznénk meg, hogy attól sokkal különbet mondott el a Szabadságpárt (akkori ügyvezető) elnöke 1989. július 12-én a Jurta Színházban, a Szabadságpárt magyarországi zászlóbontásán, nem titokban, zárt ülésen, hanem a nagy nyilvánosság előtt. Kónya beszéde szerény kópiája volt csak Hóka Ernő beszédének, amelyben az előadó pontos elemzést adott az akkor magyarországi helyzetről és felvázolta az egyedül járható utat is a teljes RENDSZERVÁLTÁS végrehajtására. Végtelenül elszomorító az, hogy a paktumos kormányzópártnak több mint két évre volt szüksége ahhoz, hogy rátaláljon az egyedül járható útra a Szabadságpárt meggyalázása után, amelyben az MDF éppen olyan vétkes, mint az akkori állampárt, mert többszöri kérésre sem határolta el magát néhai Csengey Dénes és Kutrucz Katalin a Szabadságpárt ellen elkövetett aljasságaitól. (Részletesebben lásd NYÍLT LEVELEK... című cikkünket lapunk más helyén.) S minthogy a RENDSZERVÁLTÁSt az MDF eddig elmulasztotta végrehajtani, hitelét teljesen elvesztette, nemcsak a magyar nép, de még saját egyre fogyatkozó tagsága előtt is. A Kónya-szöveg már olyan, mint halottnak a csók. A rendszerváltást a KISEMMIZETT MAGYAR NÉP hajtja majd végre hamarosan, mire az MDF felébred...! ÓPUSZTASZER, 1991. JÚNIUS 16. A Milléneum fényes ünnepségei óta (1896) soha nem került sor ilyen fényes ünnepségsorozatra ÁRPÁD NAGYFEJEDELEM ópusztaszeri emlékműve előtt, mint ez évben. 1991. június 16-án a világ minden részéről érkeztek elkötelezett magyar hazafiak, elsősorban történészek, írók, tudósok, hogy első ízben szabadon leróhassák kegyeletüket Párducos Árpád Apánk és honfoglaló népe kegyelete előtt, akik ezen a szent helyen tartották meg (lóháton) első országló gyűlésüket a foglalás után. Voltak ott küldöttek ezen a gyönyörű ünnepen Erdélyből, Kárpátaljáról, Délvidékről, Felvidékről, az Őrségből és a világ szinte minden országából népüket szereti, érte élő magyarok. E sorok írója egyik vendégszónoka lehetett az ünnepségsorozatnak, aki kiváló szakemberek, tudósok között mondhatta el megemlékezését. Az ünnepségről hoszabb beszámolót közlünk következő lapszámunkban. A Rendező Bizottságot és annak fáradhatatlan kitűnő vezetőjét Dr. Cseke Lászlót csak dicséret illetheti ezért a felejthetetlen élményért. VENDÉG VOLTAM A KISGAZDAPÁRT 1991. JÚNIUS 29-I NAGYVÁLASZTMÁNYI ÜLÉSÉN Júniusi magyarországi utam során, miután szinte mindenkivel találkoztam, aki elkötelezte magát a valóban szabad és demokratikus Magyarország megteremtésére, nagy örömömre szolgált, hogy vendég lehettem a Kisgazdapárt Nagyválasztmányi ülésén. Az egész napos viharos ülés méginkább meggyőzött arról, hogy a párt tagjai és küldöttei mennyire a mi utunkat kívánják követni - amelyet a Szabadságpárt megalakulása óta megalkuvás nélkül követ. A több mint harminc felszólaló egytől-egyig Tiborc panaszát mondta el, miközben a paktumos kormány arról fecseg, hogy minden rendben van, minden a legjobb úton halad az országban. Reméljük, az új vezérkar visszavezeti a pártot a helyes útra. Ezért nézünk várakozással a párt november 16- ára meghirdetett országos kongresszusa elé, amelyre szintén meghívást kaptunk... HA ELOLVASTA ÉS NEM GYŰJTI adja Tovább BARÁTAINAK A MAGYAR HOLNAPOT. Kassák Lajos: A DIKTÁTOR Alámerült örökre. Semmi kétség. Sosem volt rutább halál soha engesztelhetetlenebb gyűlölet cserben hagyták a gyávák s a hizelkedők elárulták. Zászlók erdejéből lépett elő és ordított és toporzékolt vészesen kivégeztette, akiknek szemük volt kivégeztette, akiknek szájuk volt ki akarta folyatni egy egész nép vérét, s végülis eltiportan Hever a hóban, a vizeletben, vagy a tüzes romok alatt. Bünhődött-e, ha megölte magát bűnöse aki megölte a hajszás nappalok s a rémisztő éjszakáik nélkül szegényebb lett-e a világ? Nem! Nem! Most hasad ketté a fekete ég. Most fakasztja csiráját az uj gabona. A Magyar Szabadságharcos Egység Vándorzászló A képen: Tar György Hoka Ernő, Pongrátz Ödön A Szabadságharcos Hűség Érdemrend arany jelvénye. ••••ETHNIC REVIEW••• MAILING ADDRESS: P.O.BOX: 441 GRACIESTATION NEW YORK. N. Y. Í00Z8. ERNEST A. HOKA Publisher director 3. oldal EMLÉKEZZÜNK MELLÉKLET ETHNIC REVIEW GÖDÖLLŐ, 1991. JÚNIUS 30. „Megérjük, megérjük végre..., hogy győzelmesen fejezhessük be az 1956-os forradalmat és szabadságharcot?" - kérdeztük ez év júniusi kiadványunkban. MEGÉRTÜK! Aki ott volt 1991. június 30-án Gödöllőn a Felszabadulási Ünnepen az soha nem tapasztalt élménnyel gazdagodott. E sorok írója ott volt (és filmezett) a harmincezres gyertyás tömegben. Az ünnepséget az MTV egyenes adásban közvetítette. Maga a gödöllői ünnepség elsősorban egyházi jellegű volt kulturális kiegészítéssel. Papok beszéltek Tőkés László püspökkel az élen, mint Dr. Nagy Árpád prépost (galgahévizi plébános) és mások. A kultúrműsorban felléptek a környéki tánccsoportok és énekkarok. Majd a Kőműves Kelemen és István a király c. rockoperák kerültek színre. E sorok írója, bár élete egyik legnagyobb élményének tartja a gödöllői Szabadságünnepélyt, szívesen vette volna, ha ott elhangzott volna egy magasrendű szabadságharcos (politikai) beszéd is, természetesen az alkalomhoz illő. Hiszen ez az ünnep a szabadságharcosok győzelme volt - elsősorban. Az ünnepség kezdeményezője és főrendezője Roszik Gábor képviselő volt. A MAGYAR HOLNAP A MAGYAR ÉLET EGYETLEN IGAZÁN SZABAD FÓRUMA ÉLETBENTARTÁSA ÉRDEKÉBEN KÖLTSE EL ADOMÁNYÁT SAJTÓ ALAPUNKRA