Magyar Horgász, 1971 (25. évfolyam, 1-12. szám)
1971. január / 1. szám
52 SSETSBÜNK KÜIBÜLÉSE A Magyar Országos Horgász Szövetség 1970. évi rendes küldöttközgyűlése december 13-án, vasárnap délelőtt 9 órakor kezdte meg tanácskozását az Építő- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezetének székházában. Az elnökségben a Szövetség elnökén és főtitkárán kívül helyet foglalt Török János, a Szövetség tiszteletbeli elnöke, Fehér Gyula, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium tájékoztatási főosztályának vezetője, Ribiánszky Miklós, az Országos Halászati Felügyelőség igazgatója, dr. Farkas Gyula, az V. ker. Pártbizottság munkatársa, Horváth Károly, a Balatoni Halgazdaság igazgatója, Pergyik József az MTI képviselője és Czigány Jenő, a számvizsgáló bizottság elnöke. Szabó Károly elnöki megnyitójában az MSZMP X. Kongresszusának néhány olyan tanulságáról szólott, amelyeknek megszívlelése elősegíti a Szövetség munkáját, helyes irányt adhat az egész magyar horgásztársadalom tevékenységének. Kérte, hogy a küldöttek, az egész horgásztábor segítse a vezetőséget a kongresszus intencióinak megvalósításában, a sokféle és szerteágazó feladatok megoldásában. A beszámoló A határozatképesség megállapítása, a jegyzőkönyv vezetőjének és hitelesítőinek kijelölése után a küldöttek elfogadták a napirendet, s megállapodtak abban, hogy a napirend első négy pontját együttesen tárgyalják. A vezetőség beszámolóját, amely horgászatunk lehetőségeit, jelenlegi helyzetét ismerteti, valamint a közgyűlés részére készített határozati javaslattervezetet már előre írásban megkapták a küldöttek. Ezt a két dokumentumot Keszei Károly főtitkár szóban is kiegészítette. Az írásbeli jelentés ismerteti a Szövetség taglétszámának alakulását. Az 1965. évi 58 259 fő, a taglétszám folyamatosan emelkedett, 1969-ben 91 313 főt tett ki, 1970 október végére pedig elérte a 92 763 főt. Szembetűnő, hogy a tavalyi létszámhoz képest az ifjúsági tagok száma nem emelkedett, hanem 540 fővel csökkent. Az utóbbi években egyébként a felnőtt tagok létszámának emelkedési üteme is meglassult. Ennek nyilván az az oka, hogy vizeinken bizonyos telítettség következett be. Mivel a horgászkezelésben levő vízterületeket nem sikerült lényegesen növelnünk, s a városok, ipari központok és üdülőhelyek körzetében levő díszvizeken nem tudtunk kellőképpen érvényt szerezni a halászati törvény előírásainak, a korábbi gyarapodáshoz mérten már csak igen kevesen kapcsolódtak be mozgalmunkba. Az ifjúsági horgászok számaránya 1967 óta évről évre csökken. Ebben szerepe van a demográfiai körülmények változásának, a tanulók nagyfokú lekötöttségének, továbbá annak, hogy az állami illeték háromszorosára emelkedett, s egyes vízterületeken megdrágult az ifjúsági területi engedély. A horgászlétszám a Rábavidéki IB területén gyarapodott legdinamikusabban az elmúlt években. Ennek okát abban látjuk, hogy az egyesületek tagsága szinte kizárólag az IB kezelésében levő vizeken horgászik, s ezeken a vizeken a halasítási kötelezettséget már hosszú évek óta több száz százalékkal túlteljesítik. A létszám fejlődésében a Debreceni IB áll a második helyen, utána következik a Baranya megyei és a Dunamenti Iparvidéki IB. Legkisebb a létszámemelkedés a Soroksári Dunaági IB területén. Ennek oka a telítődés és a taglétszám korlátozása, ami azonban — mivel a korlátozás ifikre nem vonatkozik — egyáltalán nem indokolja az ifjúsági létszám alacsony szintjét. A Székesfehérvári IB létszám-stagnálását nyilvánvalóan a Velencei-tó halszegénysége indokolja. 1970-ben nyolc új horgászegyesület alakult, s az év folyamán ősz- A közgyűlés elnöksége. Balról jobbra: Pergyik József az MTI képviselője, Horváth Károly a Balatoni Halgazdaság igazgatója, Török János a Szövetség tiszteletbeli elnöke, Keszei Károly főtitkár, Szabó Károly elnök, Fehér Gyula a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium tájékoztatási főosztályának vezetője, Bibiánszky Miklós, az OHF igazgatója, dr. Farkas Gyula az V. ker. Pártbizottság munkatársa, Czigány Jenő a számvizsgáló bizottság elnöke.