Magyar Iparművészet, 2012 (19. új folyam, 1-4. szám)
2012 / 4. szám
Fotó: Haris László / 2012/4 kellett adni. Relikviáim, felismeréseim, személyes tárgyaim kívántak a kompozíciókban tovább élni. Műhelyemet újraélesztettem, kis gépekkel felszereltem, ütemtervet készítettem nyolcvanadik születésnapomhoz igazítva, és munkához kezdtem, jórészt éjszakánként hajolva a munkaasztal fölé. Ilyen egyszerű és természetes módon született meg harminchárom famozaik-kompozícióm saját gyönyörűségemre, hogy korai rajzaim még fellelhető darabjaival, könyvillusztrációimmal, kisplasztikáimmal, murális munkáim fényképeivel, könyveimmel és tárgyaimmal felvonuljon az Iparművészeti Múzeum kupolatermébe. Mert számot kell adni időnként az alkotó ember szándékairól és eredményeiről itt, és majd „odaát”, ha eljön az ideje. Most boldog vagyok. Ebből az épületből indultam az iparművészi pályára „kalandozni” éppen hatvan évvel ezelőtt, s most néhány hétre újra itt rakhattam fészket. Ecce Homo, mondják el helyettem, szétszéledhessenek szeretteim otthonaiba. Ez a kiállítási alkalom egy számomra igen fontos üzenet megírására késztetett. Soraimat ezzel folytatom. Üzenet Üzenem a földnek, fáknak, szeleknek, vizeknek, felhőknek, hegyeknek és völgyek ölének, hogy köszönöm nekik a természeti világ felfoghatatlan gazdagságú csodáit, inspirációik kitüntető érintéseit, s a bennük lüktető képi-tárgyi látomásokat. Üzenem a madaraknak: turulnak, fecskének, cinegének, nádirigónak, köszönöm, hogy repülésük titkait elleshettem, csőrükből szomjamat olthattam, és énekeiket bekottázhattam könyveim lapjaira. Üzenem az égnek: hálás vagyok a küldésért, s Fekete György: Kékfestők bűvöletében / György Fekete: Fascination with Blue-Dyed Fabrics [2010] kékfestő vászon és nyomódúc, famozaik, fakeret / blue-dyed canvas, dyeing plate, wood mosaic, wooden frame [71x71 cm] 16. old