Magyar Iparművészet, 2019 (26. új folyam, 1-8. szám)

2019 / 8. szám

— 1912-ben — rendeztek kiállítást az Iparművészeti Iskola növendékmunkáiból, köztük Simay tanítványaiéból (Gallasz Nándor, Hermann Béla, Imre Gábor, Tüttő István, Tóth Károly, Uhlatzky József és mások).13 Felte­hetőleg kitűnő tanulmányi előmenetele alapján még növendékként javasolhatták tanárai az Iparművészeti Társulat tagságára, amelyet 1911-ben nyert el. A Magyar Iparművészet az Iparművészeti Iskola munkáiból — valószínűleg az említett tárlat anyagából — közölte Imre Gábor öt kerámiatervét is. A jobb kezét föltartó rendőrfigurán kívül két szoknyás, tornyonos, virágcsokros női alakot, amelyeknek a hangsúlyos szoknyamotívumát, szecessziós ornamentumát a figurák alatt kiterítve önállóan is megadta a tervező. E munkáin érhető leginkább tetten az a törekvése, hogy a díszítésnél a kor kívánalmainak, uralkodó stílusának, a polgárság ízlésének megfelelően szecessziós modorban, virágmotívumokkal fogalmazzon. A hallgatóként alkotott, és a nem sokkal a tanulmányai után keletkezett, zömében plasztikai művei, illetve a halála után a Kecskeméti Katona József Múzeumba került festményei és rajzai egyöntetűen ezt a korstílust, a szecesszió késői virágzását idézik elénk. Női- és férfiakt tanulmányai megmaradnak az iskolai stúdiumok jó színvonalán. Plasztikusan alakított figurái - például a Fekvő nő (Léda).A már festőibbek, és egyfajta szobrászi alakfölfogásról tanúskodnak. Nagyobb fokú stilizálást, a vonal és a körvonal dekoratív fölfogását és gyakorlott használatát mutatja a kezében szobrot tartó férfifigura. A legérettebb kompozíciói a Rege a csodaszarvasról (1912) és az Apródok (íjászok) (1913).15 E művei a hazai szecessziós ikonográfia őstörténetünket megelevenítő ágával, a gödöllői művészek törekvéseivel is rokonságba állíthatók. Korai munkássága 1914-ben lezárult, mert behívták katonának. Az olasz és a keleti fronton átélt élményeit naplóba írta,16 katonatársait, elöljáróit ceruzarajz arc­képeken, erőt, biztonságot és elszántságot sugárzó portrékon örökítette meg.17 A Nagy Háború után a Tanácsköztársaságban vállalt szerepe miatt meghurcolták. Az 1920-as évek legelején késő szecessziós enteriőr- és bútorterveket készített magánszemélyeknek, s a kecs­keméti Katona József fürdő ugyancsak késő szecessziós vaskapuját.18 Ezzel pályakezdésének a korstílust kis késéssel követő gazdag periódusa lezárult. A két háború közti időben tervezett plakátokat, plaketteket, szobrokat (például Katona Józsefét), ám megélhetését tanítással biztosította. 1945-től munkásmozgalmi hátterével közéleti szerepet vállalt: volt kecskeméti (és megyei) rendőrkapitány, nyugdíjazása után kiemelt szerepű szobrász, testületek tagja, Kecskemét és testvérvárosa, Szimferopol díszpolgára. Ellentmondásos művészpályájának legfontosabb időszaka azonban pályakezdése maradt. SÜMEGI György művészettörténész 1. S. Gy. [Sánta György]: A kecskeméti művészek elnöke. Petőfi Népe, 1965. február 7., 5. 2. Czakó Elemér (szerk.): Az Országos Magyar Királyi Iparművészeti Iskola 1910-11. évi Értesítője. 15. 3.1. m. (lásd 2. jegyzet), 13. 4. Czakó Elemér (szerk.): Az Országos Magyar Királyi Iparművészeti Iskola Értesítője 1911-1912 évről. 26. 5. Magyar Iparművészet, 1908, 8. sz., 337-338. 6. Eldöntött pályázatok. Magyar Iparművészet, 1909, 3. sz., 107. 7. A kézimunkatervekre kiírt pályázat. Magyar Iparművészet, 1910,1. sz., 33. 8. A pályázatról lásd pl. Lyka Károly (?): Az Erzsébet-emlékmű. Művészet, 1913, 6. sz., 206-213. 9. Iparművészeti oktatás. Simay tanításának módszeréről. Magyar Iparművészet, 1912, 1.sz. 38. 10. Magyar Iparművészet, 1911, 5. sz., 241. 11. Az „első budapesti irodalmi bábszínház” előadásai Rónai Dénes műtermében voltak. „A bábukat Muhits Sándor, Simay Imre, Imre Gábor tervezték, a kosztümöket Mihalik Gyula készítette, a díszleteket Sassy Attila”. Vámossy Klára: A hazai bábjáték. Budapest, 1941,38-41. 12. Simay tanítványai. Magyar Iparművészet, 1912,1. sz., 33., 34., 36., 38. 13. A kiállítás az iskola helyiségeiben volt (az Iparművészeti Múzeum épületében). 1912. január 31. - február 4. Iskolai kiállítás. Magyar Iparművészet, 1912,1. sz., 38. 14. Kecskeméti Katona József Múzeum, Kecskemét (KKJM), Itsz.: 78.633. 15. KKJM, Itsz.: 78.621 és 78.639. 16. Pintér Tamás (szerk.): A pokol tornácán. Imre Gábor kadét doberdói naplója. Nagy Háború Kutatásáért Közhasznú Alapítvány, Budapest, 2016, illetve https://nagyhaboru. blog.hu/2015/05/25/imre_gabor_kadet_doberdoi_naploja 17. Imre Gábor háborús rajzai: KKJM Történeti Gyűjtemény, Itsz.: 78. 2.1. 18. KKJM, Itsz.: 78.624. A kovácsoltvas kapuval Tiringer Ferenc 1925-ben az első Országos Képműves Ipari Tárlaton második díjat, ezüstkoszorút nyert. Bánszky Pál: Tiringer Ferenc kovácsművész (1875. nov. 25-1947. okt. 17.). Cumania 9 (A Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve 1986), 471-500. A kecskeméti Katona József fürdő kapuja. Terv: IMRE Gábor, kovácsolt­vasmunka: TIRINGER Ferenc I Gate of the Katona József Bath in Kecske­mét. Design: Gábor IMRE, wrought iron work: Ferenc TIRINGER 11925 Forrás: Cumania 9,487. EGY ÍGÉRETES PÁLYAKEZDÉS A SZECESSZIÓ JEGYÉBEN I MAGYAR IPARMŰVÉSZET 2019/8 49

Next