Magyar Jövő, 1947. január (46. évfolyam, 1-22. szám)

1947-01-02 / 1. szám

2 fjfMAGYAfi Published Daily, except Sunday. Monday and certain Holidays by the HUNGARIAN DAILY JOURNAL ASSOCIATION. INC. , 130 East 16th Street New York 3, N. Y. Telephone: ALgonquin 4-0397 Editor: Dr. JOHN GYETVAI. szerkesztő Manager: SÁNDOR RÁKOSI, ügyvezető Subscription Rates: USA Canada 7 DollaVs one year. $4.00 half year $2.50 tbree months So. America, Mexico, Cuba 8 dollars on year, $4.50 half year, $2.50 ,hree months. Europe Australia Africa. Palestina, etc., $10.00 one year, $6.00 half year, $3.50 three months New York City $8.00 one year, $4.50 half year. $2.75 three months. Entered as Second Class Matter May 10, 1943, at th ePost Office of New York, N. Y. under the Act of March 3, 1879. MIT VÁRHATUNK 1947-BEN? 1. Wall Street barométere, az értéktőzsde, már szeptem­berben jelezte a kötvényárak rohamos zuhanásával, hogy a kapitalista termelési módszer újabb gazdasági katasztrófa felé viszi ezt az országot. Karácsony előtt összeomlott a luxuskereskedelem. Szőrmék és egyéb lukszuscikkek árai felére estek. Még a kormány által kibocsájtott jelentés is sejtteti, hogy 1947-ben “egy kis visszaesés” állhat be. A modern szocializmus gazdasági elmételei e válságot már régebben elénk vetítették. A munkássajtó, mely meg­jósolta az 1929-iki összeomlást és a nagy depressziót, épp úgy mint ahogy intette a világ népeit a német fasizmusra és annak háborús veszélyeire, úgy most is inti Amerika né­pét, hogy 1947-ben új depresszió felé haladunk. Mik teszik elkerülhetetlenné a depressziót? Az amerikai bankokban, a trösztök kincstáraiban pél­dátlan méretekben halmozódik fel a “tétlen”, azaz befekte­tésre váró tőke. De befektetni nem tudják, legalább is nagy részüket nem tudják, hiszen a tömegek még azt sem tudják visszavásárolni, amit a jelenlegi ipari gépezet termel, hát mennyivel kevésbé tudnák megvásárolni az újonnan léte­sített gyárak százainak termékeit. Ezzel párhuzamban az ipari és födmivelési termékek felhalmozott készlete egyre nagyobbá válik. Kapzsi gyáro­sok a tavasz és nyár folyamán visszatartották a néptől a közszükségleti ipari cikkeken, ruhákon, mosógépeken, stb. kívül a fontos élelmiszereket, a kannázott élelmiszereket is abban a reményben, hogy az árellenőrzés megszűnésével ezeket uzsoraárakon adhatják el a népnek. De — miként a N. Y. Herald-Tribune dec. 29-iki számában panaszolja — a nép nem vásárol oly mértékben, ahogy gondolták. Hogy felhalmozott áruiktól megszabaduljanak, a gyárosok leszál­lítják az árakat, lelassítják a termelést s­­ az utcára te­szik a munkásokat. Ezzel megindul a depresszió örvénye. Amerika népe, élén a munkássággal és azok szerveze­teivel, persze nem fogja ölbe tett kezekkel várni, hogy a hooveri depresszió megismétlődjön. Készülődik politikai té­ren, készülődik gazdasági téren annak megakadályozására. És míg 1930-ban egy 3 milliós szakszervezet gyengének bi­zonyult arra, hogy a munkásság és az egész nép életérdekeit biztosítsa az önző és kapzsi kapitalisták által előidézett de­presszió tragikus következményeitől, melyek megfosztják a dolgozót emberi méltóságától, addig 1947-ben 15 millió szervezett munkás készül a krízis csapásainak elhárítására. A nép életstandardjának biztosítására irányuló követe­léseken kívül külpolitikánknak a roosevelti útra való visz­­szahelyezése is hozzájárulna a gazdasági válság következ­ményeinek enyhítéséhez. Mert demokratikus külpolitika lehetővé tenné export kereskedelmünk oly növelését, hogy a depresszió könnyű lefolyású lehetne. Európa és Ázsia háború sújtotta országai szívesen kereskednének Amerikával demokratikus feltételek mellett. Sajnos a kilátások e tekintetben is kedvezőtlenek. Kül­politikánk irányítása a hooveri republikánusok, a Taftok, Vandenbergek és a reakciós déli bourbonok, a Byrnesek, Leahy admirálisok kezében van. Egy Európába küldött kon­gresszusi bizottság a potsdami egyezmény megszüntetését, Németország támogatását, a Szovjet fenyegetését követeli. A történelem színpadán kezdik előszedni az 1938-iki dísz­leteket. Chamberlain helyét a Bevinek és Byrnesek vet­ték át. Ezek a tényezők teszik a depressziót elkerülhetetlenné. A HADSEREG VÉDI A NÁCIKAT A NÉMET BÍRÓSÁG ELLEN FRANKFURT AM MAIN., Amerikai katonai hatóságok tömegesen szabadon bocsá­tották a német vezérkar és az S. A. (Sturmabteilung) korábbi tagjait, becsületszó­ra és ezzel megakadályozták a német hatóságokat, hogy e háborús bűnösöket letartóz­tassák. Miután ezeket a személye­ket becsületszóra bocsátották szabadon, azok formailag to­vábbra is az amei ható­ság illetékessége alá­­ tartozi­k és ezért a német bír­á­­nak. Az amerikai hatóságok ez új módszere mögött az a kon­fliktus van, hogy a nürnber­gi bíróság által felmentett Franz von Papen, Hans Fritzsche és Hjalmar Schacht ügyét német polgári büntető bíróság már a jövő hónapban kívánja tárgyalni Az amerikai parancsnok­ság közzétette, hogy kará­csonykor 120 hadifoglyot bo­csátottak szabadon, becsület­szóra és ezeknek a legna­gyobb része a német vezér­* -ak­ járhatnak el esle-i kar MAGYAR JÖVŐ (Hungarian Daily Journal A sajtó urai megüzenik a harmadik világháborút Írta: HEWLETT JOHNSON, Dean of Canterbury Az igazság megismerése minden ország­gal kapcsolatban rendkívüli fontosságú, ha cselekedeteinket a tényleges helyzethez kí­vánjuk mérni s nem ahhoz a hiányos el­képzeléshez, amit mi a tényleges helyzetről alkotunk. Mennyire ismeri a mi népünk az igazsá­got a Szovjetunióról? Mennyire ismerték az igazságot a háború előtt ? Tudta a mi népünk valaha is az igazsá­got? Tudták-e azok, akiknek a kezében volt a döntés, a kritikus pillanatokban? Meg­próbálták-e azok valaha is megismerni az igazságot? Milyen volt a kép, amit a sajtó, a rádió és a könyvek özöne tárt elénk ? A káosz képe volt az, ami bármely pillanatban a teljes összeomláshoz vezethet. Meséket terjesztettek a vallási üldözések­ről és ezeket sokan elhitték és felnagyítot­ták azok, akik gyűlölik a szocializmust. A hamis kép Azok szerint a Szovjetunió erkölcstelen, vallástalan és szánalmasan gyönge volt. Abban a pillanatban, mikor a növekvő náci veszedelemmel szemben állást kellett foglalnunk, hogy az ellenállás vagy megbé­kítés politikáját folytassuk-e és ezért fel kellett mérnünk a Szovjetuniónak, mint esetleges szövetségesnek erejét, akkor azt mondták nekünk és mi elhittük, hogy a Szovjetunió korhadt fatörzs. Lindbergh kijelentette, hogy a szovjet légierő jelentéktelen. A mérnökök megír­ták, hogy a szovjet ipar semmit sem ér.­­ A következmény az volt, hogy az embe­rek elhitték ezeket a meséket. Még a ma­­gasállású állami tisztviselők is várták a Szovjetunió gyors­­ összeomlását, mikor há­borúba kényszerült. A harmadik világháború Ezután jött a náci támadás a Szovjetunió ellen. A világ visszafojtott lélekzettel várta az összeomlást. De nem lett összeomlás. A­­ szovjet nép bizalma nem rendült meg. A szovjet ipar kiállta a teherpróbát. Szovjet ágyuk, tankok és repülőgépek mentették­­ meg Sztálingrádot. És mert az igazságot nem lehetett többé véka alá rejteni, a sajtó urai fordítottak egyet a köpönyegen és ma­gasztalni kezdték a Szovjetet. De amint véget ért a háború, a sajtó urai újra irányt változtattak. Már nem volt szükség a Szovjetunióra. A dicséretek özöne megszűnt és a támadások özöne megindult. Ez a helyzet a világ minden kapitalista or­szágában. Vajjon mi az oka ennek az újabb pálfor­­dulásnak? Igen sötét oka van. Úgy kell ten­nünk, mint 1939-ben. Meg kell akadályozni a Szovjetuniót, hogy erejének és háborús áldozatosságának megfelelő helyet foglaljon el a népek között. Visszatértünk a régi hatalmi politikai játszmához. Minél hamarább felismerjük ezt, annál jobb. Az Egyesült Államok az atombombát használja a békében, ahogy a háborúban intette. Különben mi egyéb célja lett volna a bikini­i próbabombázásnak? És csak a hatalmi politikával lehet meg­magyarázni Amerika előretörését az egész világon. Miért akarja hatalmi zónáját ki­terjeszteni egész Dél- és Észak-Amerikára ? Miért foglalta el a fő bázisokat a csendes óceáni szigeteken, Icelandon, Kínában és egyebütt ? Amerika híres atombomba tervezete ma­gyarul annyit jelent, hogy fegyverezzük le az egész világot, csak Amerika tartsa meg az atombombákat a maga számára. Mikor a Szovjetunió 25 millió font hadi­kárpótlást kért Olaszországtól (ez a mi két napos hadikiadásunknak felel meg), ezt mi hevesen elleneztük. Kardunkra csaptunk, mikor más kisebb kívánságot nyilvánított, mint Irán és Jugoszlávia esetében. Borzal­mas meséket terjesztettünk a szovjet ka­tona brutalitásáról és erkölcstelenségéről. Igazi szocializmus Az egész kérdés hátterében egy szó van: szocializmus. A szocializmus előrenyomul mindenütt, nem mint katonai gépezet, hanem mint egy termékeny gondolat Európában és sokan félnek, tőle. Az igazi szocializmustól való félelem azok szívében él, akik Angliát most ’ a “hátsó ülésből” vezetik. » A szocializmustól való félelem kényszerí­­tett arra, hogy beadjuk derekunkat a vas- és acélbáróknak. És a szocializmustól való félelem késztet minket, sajnos sikerrel, hogy kapitalista külpolitikát folytassunk, nem pedig szocialisztikusat. Amerika elhatározta, bármibe is kerül­jön, hogy legalább megállítja, ha már nem tudja megtörni a győzelmes szocializmust, amely testet öltött a Szovjetunióban. És je­lenleg Amerika magával viszi Angliát és Kanadát is, mint többé-kevésbé egyetértő partnert. Sohasem volt nagyobb szükség egy nem­kapitalista sajtóra, amely megmondja az igazat a Szovjetunióról. Min múlott Erdély sorsa Gyöngyösi külügyminiszter beszéde a magyar béke kérdéseiről. — Ha Magyarország hamarabb fordult volna Hitler ellen, mint Ro­mánia, Erdély magyar maradt volna. — A jóvátétel nagy lehetősé­geket nyújt a magyar ipar kifejlesztésére. BUDAPEST, december ele­je. — Gyöngyösi János kül­ügyminiszter szerdán este a Budapesti Társaskörben elő­adást tartott a magyar béke kérdéseiről. Bevezetőben ki­jelentette, hogy előadását az­ért tartja, mert szükséges, hogy az emberek a békével kapcsolatos kérdésekről el­gondolkozzanak. A háborút elvesztettük. A magyarság és főleg annak intellektuális ré­sze azonban erről a körül­ményről gyakran megfeled­kezik. A legjobb bizonyíték erre, hogy az intellektuális személyek azt kérdezték tőle a béketárgyalások kezdetén: Miniszter úr, mit fogunk visszakapni ? A paraszti barátok pedig: mit kell leadnunk? Az intel­lektuális osztálynak ez a cso­davárása a trianoni békének nyilvánvalóan igazságtalan és ostoba voltából fakad és en-­­ nek tudata erősebb annál, minthogy a háborút levesz­tettük. A legnagyobb szeren­csétlenség ezzel kapcsolatban az, hogy a revizionizmus min­dig a reakciós nemzetek ol­dalán jelentkezett, azt a lát­szatot keltve, mintha az igaz­ságtalan béke reparálására irányuló törekvés nem lenne egyéb, mint ellenzése minden szociális fejlődésnek. Csak néhány puskalövés A miniszter­­ezután meg­állapította, hogy elvesztett háború után is megnyerhet­tük volna a békét, ha Ma­gyarország nem szalasztja el azokat az alkalmakat, ame­lyek alkalmasak lettek volna arra, hogy a szövetségesek jóindulatát megnyerjük. Be­szélt 1944 március 19-ről és megállapította, hogyha a le­szálló német ejtőernyősöket csak néhány puskalövés fo­gadja vagy néhány zászlóalj ellenáll a megszállóknak jó­formán csak szimbolikusan, óriási mértékben lendített volna Magyarország helyze­tén. Az az egy ember, aki sa­ját kezével fogott fegyvert a németek behatolásakor, Baj­­csy-Zsihi-.ozky Endre, Páris­­ban valóságos legendakört te­remtett és a külföld benne látja a magyar nép ellenállá­si akaratának megszemélye- Erdély sorsa Erdély sorsa 1944-ben versenyfutás indult meg a csatlósországok között, hogy melyik ugrik ki előbb a háborúból. Például ezen a kérdésen múlott Erdély sor­sa. Erdély kérdésével kapcso­latban azt a magyar javasla­tot, hogy Erdély egy részét a kisebbség­védelem érdekében is csatolják Magyarország­hoz, elvetették, mert 1. Er­dély gazdasági egység, 2. bár­miféle etnikai határkiigazítás megfosztaná Erdély jelentős részét a közlekedés lehetősé­gétől és 3. a román kormány a kisebbségvédelem érdeké­ben megfelelő intézkedéseket tesz. Új lehetőségek Rámutatott a külügyminisz­ter arra, hogy a jóvátétel rendkívüli feladatok elé állít­ja az országot, azonban lehe­tőséget ad arra, hogy Magyar­­ország­­a jövőben jelentős pia­cokat szerezzen iparának. A békekötés után, ha Ma­gyarország s­z­u­v­e­r­e­nitása helyreáll, őszinte, mély és a legszélesebb népi rétegek lel­kében meggyökeresedő barát­ság fogja összekötni a Szov­jetuniót és Magyarországot. ---------------­ Mary Churchill házassága LONDON. — Mary Chur­chill, Anglia háborús minisz­terelnökének legfiatalabb lá­nya január 11-én megy férj­hez, Christopher Soames ka­pitányhoz. Utazás Yenan Riport a “Vörös Kínáról.” Hogyan él 15­ Yenan, 1946 Kicsi emberke, háziszőttes, kopott ruhá­ban. Dinnyemagot rág. Lakása fűtetlen barlang s a hegyoldalban. Ez Mao-Ce-tung, a kínai kommunisták feje. Nehéz volna az 50,000 lakost számláló Yenant összehasonlítani az amerikai váro­sokkal. Vannak ugyan épületei, három kór­háza, egyeteme, gyárai, üzletei, bankja és két napilapja, minden arra mutat, hogy Yenan a kommunista polgári és katonai­ kormányzatok székhelye, mégis, mint város inkább a képzeletben él, azoknak a képzele­tében, akiknek innen irányítják életét. Ye­nan a 150 milliós kommunista Kína fővá­rosa és központja, így írja ezt Foster Haily, a New York Times hasábjain. 1935-ben Yenanban végződött a nagy menetelés, mely Délkínából indult 15 ezer főt számláló, férfiakból és nőkből álló had­sereggel. Hétezer mérföldet gyalogolt a 15 ezer ember. A genoni hadsereg ma másfél millió katonával rendelkezik. Barlang-főváros A város lakosságának többsége barlan­gokban él, melyek kunyhónagyságúak, füg­gönnyel eltakart bejárattal. Nyitott tűzhe­lyek a barlangok előtt. Hosszú utcákat ké­peznek a barlanglakások, meglepően kényel­mesek, nyáron hűvösek, télen tartják a me­leget. Még inkább meglepő azonban, hogy mindenki egyformán él: paraszt, egyetemi tanár, vagy magasrangú kormánytisztvi­selő. Mao Tae-tung négy barlangból álló lakása semmivel sem díszesebb a többinél. Az étkezésben sincs eltérés. A főtáplálék: hús, rizs, burgonya és kínai káposzta. A kormány gondoskodik, hogy mindenkinek egyformán jusson. A gyermekek és a bete­gek friss tejet is kapnak, ha az beszerez­hető. Dr. George Hatem amerikai származású orvos volt Sanghajban, kitűnő praxissal. 1936-ban csatlakozott a kommunistákhoz, fizetés nélkül. Azóta egészségügyi főtanács­adó, kórházakat rendezett be s gondosko­dik, hogy a gyermekek megfelelő táplálékot kapjanak. Az egészségügyi viszonyok a kommunista Kínában toronymagasságban állnak a Kuomintang országa fölött. A jel­szó: “Mindent a nép szolgálatában.” “A népet csak úgy lehet szolgálni,” mond­ja Mao Tre-tung, “ha a kormány emberei a néppel együtt élnek, ismerik annak szük­ségét és beszélnek a néppel. A kommunista párt másfélmillió tagja köteles a néppel együtt élni. A kormány tagjai nem kapnak fizetést. Kapnak élelmet, ruhát és költő­pénzt. A kormány osztja szét az összes ter­mékeket s gondoskodik, hogy mindenkinek jusson egyformán. Ugyanakkor létezik ma­gánkereskedelem is, azonban az üzletek túl­nyomó többsége állami kezelésben van. A vallás szabad, Yenanban havonta egyszer katolikus misszionárus is érkezik: misét tart és gyóntat. Ahol mindenki dolgozik Legtöbb iskola és kórház saját maga meg­termeli a szükséges­­ főzeléket. Általában mindenki, még a kormány tagjai is köte­lesek részt venni a mezei munkában. Leg­magasabb fizetést a genoni egyetem taná­rai kapják, de ugyanakkor mindenkinek biztosítva van a megélhetése és a hadsereg katonái tudják, hogy családjuk minden tag­járól gondoskodik a kormány. Élelemről, ruházatról és nevelésről egyaránt. A kommunista párt hasonlóan van meg­szervezve mint más országokban, központi bizottsággal, a vidékek vezető bizottságai­val. Az egész ország nyolc tartományra van felosztva. A kommunista párt vezetői kö­zött vannak: Mao Ce-tung, a legendás hitű Csu Teh tábornok, a kommunista haderő fő­­parancsnoka, Pen Teh Huai tábornok, Csu Ep­­ai, aki a Kuomintanggal folyó tárgya­lásokat vezette é­s mennyien régi,­­ Mao Tze-tung, könnyen mosolyg haragos, mikor­­ Kuomintang reak­vel ezelőtt negyv r­anggal Kína egyi­angot, teljesen ma Csu Teh tábora Novemberben már szágban tanulta , hadva ,­gyonát feladva, csatlakozott a fákhoz. Egyenruhája kopott k­­tonáié, de emberei halálba men Csu-En-laj, a fő tárgyaló, v élt Franciaországban, teljes vnt­­éggel bír, kitűnően beszél több nye­­zöttük az angolt. A másik tárgyaló­­ Csien-ying nagyműveltségű férfi, aki ke­telés nélkül kimondja gondolatát. Az ame­rikai követségen mindig örömmel látót vendég 19 éves lányival együtt. A négy vezetőnek közös tulajdonsága tiszta, erős hit, mellyel meggyőződésül­­ és a szabad Kínáért harcolnak. Mit akarnak a kommunisták? — Nem vagyunk katonai szövetségbe .Oroszországgal, — mondja Mao Tze-tunj — Nem is akarjuk utánozni a Szovjeté Demokratikus kínai kormányt akarunk, összes pártok közreműködésével. De ajez jet a legjobb barátunk. Tudjuk azt, hogy népek barátsága más országokban is felés fordul, de a kormányok neve mindig kö­­tik a nép hajlamát." Mao Tze-tunk 1945-ben tíz pontban o­kozta ki az alapot, melyre az új, szab­am­ának fel kell épülnie. A program e­. pontja volt a japán támadók kiverése má­sodik pont: a Kuomintang, az egypár.­ Jizal­mának megszüntetése. Szabad szó, szabad sajtó, a demokrácia minden lényege bel volt foglalva a tíz pontba. Benne volt földbirtokok szabályozása is, a földbérlete leszállítása, hogy a földdel verejtékező mun­kások is emberi élethez jussanak a telje kiszipolyozás helyett. Volt még egy mási pont: a japánokkal összejátszó birtokosa földjeinek felosztásáról a nép között. A Kuo­mintang nem fogadhatta el ezeket a per­tokat. A tíz pontban ajánlott demokráca elképzelhetetlen volt azoknak, akik elnyo­mók és kiszipolyozók voltak évszázadok ót Ugyancsak elképzelhetetlen volt számuk egy nemzetközi bizottság, mely őrködjön valódi béke fölött s hogy az egyezmények betartsák. Aki beutazza Kínát, hamar meggyőződ róla, hogy a jelen polgárháború nem a ko­munisták munkája. Nemcsak nem akart azt, de nagyon is kedvük ellen való, tudják: sokkal többet nyerhetnének bék­ben, mint egy polgárháborúban, melyben ellenfélnek sokkal több katonája val amellett még az Egyesült Államokban ki­­tolt fegyverekre is számíthat. Ugyanok azonban tudják, hogy a földnélküli ki parasztot semmiféle erő nem tudja átten­ni a reakció oldalára. Yenánt beveheti ellenség, a kommunista kormány, a moz­gom, az összetartás túléli azt is, túlél a bent. . . Bármi legyen is a polgárháború vége nincs rá valószínűség, hogy hamarosan­­ lesz,­­ a kommunizmust nem lehet­­ kitörölni Kínából sem katonasággal, fegyverekkel. Erre vonatkozólag is telt! igaz az a régi mondás, mely azt­­a, hogy “nem lehet puskával lelőni egy oldlatot.” A kínai nép ideálját nem pus­­hatják el fegyverek. A helyzet azonban nem reménytelen kínai békét illetőleg Csupán őszinte vakra van szükség, őszinte diplomá­i jóakaratra és a demokráciába vetett ti hitre. LEVELEK it E rovatunkban kifejezett vélemények nem szük­­ségszerűleg azonosak lapunkéval. Kérjük olvasóin­kat, hogy leveleiket röviden, tömören írják. Kéz­iratok megőrzését nem vállaljuk. Visszaküld kéziratokhoz kérünk megfelelő bélyeggel el címzett válaszborítékot mellékelni. Floridai magyarok szép munkája Tisztelt Szerkesztőség! Pár napja jöttem vissza Floridából, ahol Miamiban föl jártam a Magyar Kultur Ott­honba. Nagy megelégedéssel láttam, hogy milyen lelkesen dolgoznak. Alig két és fél alatt olyan nagyszerű mun­­­­kát végeztek, hogy a legna­­­­gyobb new yorki egyletnek­­ is a dicséretére válna. Részt- s vettem egy régi ismert aktív munkástársunk, J. Simon el­l­e­nöklete alatt álló egyleti gyű­léseken és ugyancsak a Sidni S. Gross vigalmi elnök irá­nyítása alatt rendezett össze­jöveteleken, ahol többszáz magyar ad egymásnak talál­kozót. Ez a lelkes csoport most egy magyar ház felállításán dolgozik, ahol felekezeti és politikai nézet­különbség nél­kül minden Miamiba érkező magyar meg fogja találni a szórakozást, sőt még laki munkaalkalom szerzésévt segítségére lesznek a ma munkásoknak. Üdvös ru­ha New Yorkban is köve példájukat. Greengerber Lajosi Brooklyn, " MINDEN VÁROS ÉS RÜLET KÜLDJE BE EDDIG BEFOLYT tIS­ZEK."

Next