Magyar Jövő, 1947. január (46. évfolyam, 1-22. szám)
1947-01-02 / 1. szám
2 fjfMAGYAfi Published Daily, except Sunday. Monday and certain Holidays by the HUNGARIAN DAILY JOURNAL ASSOCIATION. INC. , 130 East 16th Street New York 3, N. Y. Telephone: ALgonquin 4-0397 Editor: Dr. JOHN GYETVAI. szerkesztő Manager: SÁNDOR RÁKOSI, ügyvezető Subscription Rates: USA Canada 7 DollaVs one year. $4.00 half year $2.50 tbree months So. America, Mexico, Cuba 8 dollars on year, $4.50 half year, $2.50 ,hree months. Europe Australia Africa. Palestina, etc., $10.00 one year, $6.00 half year, $3.50 three months New York City $8.00 one year, $4.50 half year. $2.75 three months. Entered as Second Class Matter May 10, 1943, at th ePost Office of New York, N. Y. under the Act of March 3, 1879. MIT VÁRHATUNK 1947-BEN? 1. Wall Street barométere, az értéktőzsde, már szeptemberben jelezte a kötvényárak rohamos zuhanásával, hogy a kapitalista termelési módszer újabb gazdasági katasztrófa felé viszi ezt az országot. Karácsony előtt összeomlott a luxuskereskedelem. Szőrmék és egyéb lukszuscikkek árai felére estek. Még a kormány által kibocsájtott jelentés is sejtteti, hogy 1947-ben “egy kis visszaesés” állhat be. A modern szocializmus gazdasági elmételei e válságot már régebben elénk vetítették. A munkássajtó, mely megjósolta az 1929-iki összeomlást és a nagy depressziót, épp úgy mint ahogy intette a világ népeit a német fasizmusra és annak háborús veszélyeire, úgy most is inti Amerika népét, hogy 1947-ben új depresszió felé haladunk. Mik teszik elkerülhetetlenné a depressziót? Az amerikai bankokban, a trösztök kincstáraiban példátlan méretekben halmozódik fel a “tétlen”, azaz befektetésre váró tőke. De befektetni nem tudják, legalább is nagy részüket nem tudják, hiszen a tömegek még azt sem tudják visszavásárolni, amit a jelenlegi ipari gépezet termel, hát mennyivel kevésbé tudnák megvásárolni az újonnan létesített gyárak százainak termékeit. Ezzel párhuzamban az ipari és födmivelési termékek felhalmozott készlete egyre nagyobbá válik. Kapzsi gyárosok a tavasz és nyár folyamán visszatartották a néptől a közszükségleti ipari cikkeken, ruhákon, mosógépeken, stb. kívül a fontos élelmiszereket, a kannázott élelmiszereket is abban a reményben, hogy az árellenőrzés megszűnésével ezeket uzsoraárakon adhatják el a népnek. De — miként a N. Y. Herald-Tribune dec. 29-iki számában panaszolja — a nép nem vásárol oly mértékben, ahogy gondolták. Hogy felhalmozott áruiktól megszabaduljanak, a gyárosok leszállítják az árakat, lelassítják a termelést s az utcára teszik a munkásokat. Ezzel megindul a depresszió örvénye. Amerika népe, élén a munkássággal és azok szervezeteivel, persze nem fogja ölbe tett kezekkel várni, hogy a hooveri depresszió megismétlődjön. Készülődik politikai téren, készülődik gazdasági téren annak megakadályozására. És míg 1930-ban egy 3 milliós szakszervezet gyengének bizonyult arra, hogy a munkásság és az egész nép életérdekeit biztosítsa az önző és kapzsi kapitalisták által előidézett depresszió tragikus következményeitől, melyek megfosztják a dolgozót emberi méltóságától, addig 1947-ben 15 millió szervezett munkás készül a krízis csapásainak elhárítására. A nép életstandardjának biztosítására irányuló követeléseken kívül külpolitikánknak a roosevelti útra való viszszahelyezése is hozzájárulna a gazdasági válság következményeinek enyhítéséhez. Mert demokratikus külpolitika lehetővé tenné export kereskedelmünk oly növelését, hogy a depresszió könnyű lefolyású lehetne. Európa és Ázsia háború sújtotta országai szívesen kereskednének Amerikával demokratikus feltételek mellett. Sajnos a kilátások e tekintetben is kedvezőtlenek. Külpolitikánk irányítása a hooveri republikánusok, a Taftok, Vandenbergek és a reakciós déli bourbonok, a Byrnesek, Leahy admirálisok kezében van. Egy Európába küldött kongresszusi bizottság a potsdami egyezmény megszüntetését, Németország támogatását, a Szovjet fenyegetését követeli. A történelem színpadán kezdik előszedni az 1938-iki díszleteket. Chamberlain helyét a Bevinek és Byrnesek vették át. Ezek a tényezők teszik a depressziót elkerülhetetlenné. A HADSEREG VÉDI A NÁCIKAT A NÉMET BÍRÓSÁG ELLEN FRANKFURT AM MAIN., Amerikai katonai hatóságok tömegesen szabadon bocsátották a német vezérkar és az S. A. (Sturmabteilung) korábbi tagjait, becsületszóra és ezzel megakadályozták a német hatóságokat, hogy e háborús bűnösöket letartóztassák. Miután ezeket a személyeket becsületszóra bocsátották szabadon, azok formailag továbbra is az amei hatóság illetékessége alá tartozik és ezért a német bírának. Az amerikai hatóságok ez új módszere mögött az a konfliktus van, hogy a nürnbergi bíróság által felmentett Franz von Papen, Hans Fritzsche és Hjalmar Schacht ügyét német polgári büntető bíróság már a jövő hónapban kívánja tárgyalni Az amerikai parancsnokság közzétette, hogy karácsonykor 120 hadifoglyot bocsátottak szabadon, becsületszóra és ezeknek a legnagyobb része a német vezér* -ak járhatnak el esle-i kar MAGYAR JÖVŐ (Hungarian Daily Journal A sajtó urai megüzenik a harmadik világháborút Írta: HEWLETT JOHNSON, Dean of Canterbury Az igazság megismerése minden országgal kapcsolatban rendkívüli fontosságú, ha cselekedeteinket a tényleges helyzethez kívánjuk mérni s nem ahhoz a hiányos elképzeléshez, amit mi a tényleges helyzetről alkotunk. Mennyire ismeri a mi népünk az igazságot a Szovjetunióról? Mennyire ismerték az igazságot a háború előtt ? Tudta a mi népünk valaha is az igazságot? Tudták-e azok, akiknek a kezében volt a döntés, a kritikus pillanatokban? Megpróbálták-e azok valaha is megismerni az igazságot? Milyen volt a kép, amit a sajtó, a rádió és a könyvek özöne tárt elénk ? A káosz képe volt az, ami bármely pillanatban a teljes összeomláshoz vezethet. Meséket terjesztettek a vallási üldözésekről és ezeket sokan elhitték és felnagyították azok, akik gyűlölik a szocializmust. A hamis kép Azok szerint a Szovjetunió erkölcstelen, vallástalan és szánalmasan gyönge volt. Abban a pillanatban, mikor a növekvő náci veszedelemmel szemben állást kellett foglalnunk, hogy az ellenállás vagy megbékítés politikáját folytassuk-e és ezért fel kellett mérnünk a Szovjetuniónak, mint esetleges szövetségesnek erejét, akkor azt mondták nekünk és mi elhittük, hogy a Szovjetunió korhadt fatörzs. Lindbergh kijelentette, hogy a szovjet légierő jelentéktelen. A mérnökök megírták, hogy a szovjet ipar semmit sem ér. A következmény az volt, hogy az emberek elhitték ezeket a meséket. Még a magasállású állami tisztviselők is várták a Szovjetunió gyors összeomlását, mikor háborúba kényszerült. A harmadik világháború Ezután jött a náci támadás a Szovjetunió ellen. A világ visszafojtott lélekzettel várta az összeomlást. De nem lett összeomlás. A szovjet nép bizalma nem rendült meg. A szovjet ipar kiállta a teherpróbát. Szovjet ágyuk, tankok és repülőgépek mentették meg Sztálingrádot. És mert az igazságot nem lehetett többé véka alá rejteni, a sajtó urai fordítottak egyet a köpönyegen és magasztalni kezdték a Szovjetet. De amint véget ért a háború, a sajtó urai újra irányt változtattak. Már nem volt szükség a Szovjetunióra. A dicséretek özöne megszűnt és a támadások özöne megindult. Ez a helyzet a világ minden kapitalista országában. Vajjon mi az oka ennek az újabb pálfordulásnak? Igen sötét oka van. Úgy kell tennünk, mint 1939-ben. Meg kell akadályozni a Szovjetuniót, hogy erejének és háborús áldozatosságának megfelelő helyet foglaljon el a népek között. Visszatértünk a régi hatalmi politikai játszmához. Minél hamarább felismerjük ezt, annál jobb. Az Egyesült Államok az atombombát használja a békében, ahogy a háborúban intette. Különben mi egyéb célja lett volna a bikinii próbabombázásnak? És csak a hatalmi politikával lehet megmagyarázni Amerika előretörését az egész világon. Miért akarja hatalmi zónáját kiterjeszteni egész Dél- és Észak-Amerikára ? Miért foglalta el a fő bázisokat a csendes óceáni szigeteken, Icelandon, Kínában és egyebütt ? Amerika híres atombomba tervezete magyarul annyit jelent, hogy fegyverezzük le az egész világot, csak Amerika tartsa meg az atombombákat a maga számára. Mikor a Szovjetunió 25 millió font hadikárpótlást kért Olaszországtól (ez a mi két napos hadikiadásunknak felel meg), ezt mi hevesen elleneztük. Kardunkra csaptunk, mikor más kisebb kívánságot nyilvánított, mint Irán és Jugoszlávia esetében. Borzalmas meséket terjesztettünk a szovjet katona brutalitásáról és erkölcstelenségéről. Igazi szocializmus Az egész kérdés hátterében egy szó van: szocializmus. A szocializmus előrenyomul mindenütt, nem mint katonai gépezet, hanem mint egy termékeny gondolat Európában és sokan félnek, tőle. Az igazi szocializmustól való félelem azok szívében él, akik Angliát most ’ a “hátsó ülésből” vezetik. » A szocializmustól való félelem kényszerített arra, hogy beadjuk derekunkat a vas- és acélbáróknak. És a szocializmustól való félelem késztet minket, sajnos sikerrel, hogy kapitalista külpolitikát folytassunk, nem pedig szocialisztikusat. Amerika elhatározta, bármibe is kerüljön, hogy legalább megállítja, ha már nem tudja megtörni a győzelmes szocializmust, amely testet öltött a Szovjetunióban. És jelenleg Amerika magával viszi Angliát és Kanadát is, mint többé-kevésbé egyetértő partnert. Sohasem volt nagyobb szükség egy nemkapitalista sajtóra, amely megmondja az igazat a Szovjetunióról. Min múlott Erdély sorsa Gyöngyösi külügyminiszter beszéde a magyar béke kérdéseiről. — Ha Magyarország hamarabb fordult volna Hitler ellen, mint Románia, Erdély magyar maradt volna. — A jóvátétel nagy lehetőségeket nyújt a magyar ipar kifejlesztésére. BUDAPEST, december eleje. — Gyöngyösi János külügyminiszter szerdán este a Budapesti Társaskörben előadást tartott a magyar béke kérdéseiről. Bevezetőben kijelentette, hogy előadását azért tartja, mert szükséges, hogy az emberek a békével kapcsolatos kérdésekről elgondolkozzanak. A háborút elvesztettük. A magyarság és főleg annak intellektuális része azonban erről a körülményről gyakran megfeledkezik. A legjobb bizonyíték erre, hogy az intellektuális személyek azt kérdezték tőle a béketárgyalások kezdetén: Miniszter úr, mit fogunk visszakapni ? A paraszti barátok pedig: mit kell leadnunk? Az intellektuális osztálynak ez a csodavárása a trianoni békének nyilvánvalóan igazságtalan és ostoba voltából fakad és en- nek tudata erősebb annál, minthogy a háborút levesztettük. A legnagyobb szerencsétlenség ezzel kapcsolatban az, hogy a revizionizmus mindig a reakciós nemzetek oldalán jelentkezett, azt a látszatot keltve, mintha az igazságtalan béke reparálására irányuló törekvés nem lenne egyéb, mint ellenzése minden szociális fejlődésnek. Csak néhány puskalövés A miniszterezután megállapította, hogy elvesztett háború után is megnyerhettük volna a békét, ha Magyarország nem szalasztja el azokat az alkalmakat, amelyek alkalmasak lettek volna arra, hogy a szövetségesek jóindulatát megnyerjük. Beszélt 1944 március 19-ről és megállapította, hogyha a leszálló német ejtőernyősöket csak néhány puskalövés fogadja vagy néhány zászlóalj ellenáll a megszállóknak jóformán csak szimbolikusan, óriási mértékben lendített volna Magyarország helyzetén. Az az egy ember, aki saját kezével fogott fegyvert a németek behatolásakor, Bajcsy-Zsihi-.ozky Endre, Párisban valóságos legendakört teremtett és a külföld benne látja a magyar nép ellenállási akaratának megszemélye- Erdély sorsa Erdély sorsa 1944-ben versenyfutás indult meg a csatlósországok között, hogy melyik ugrik ki előbb a háborúból. Például ezen a kérdésen múlott Erdély sorsa. Erdély kérdésével kapcsolatban azt a magyar javaslatot, hogy Erdély egy részét a kisebbségvédelem érdekében is csatolják Magyarországhoz, elvetették, mert 1. Erdély gazdasági egység, 2. bármiféle etnikai határkiigazítás megfosztaná Erdély jelentős részét a közlekedés lehetőségétől és 3. a román kormány a kisebbségvédelem érdekében megfelelő intézkedéseket tesz. Új lehetőségek Rámutatott a külügyminiszter arra, hogy a jóvátétel rendkívüli feladatok elé állítja az országot, azonban lehetőséget ad arra, hogy Magyarországa jövőben jelentős piacokat szerezzen iparának. A békekötés után, ha Magyarország szuverenitása helyreáll, őszinte, mély és a legszélesebb népi rétegek lelkében meggyökeresedő barátság fogja összekötni a Szovjetuniót és Magyarországot. --------------- Mary Churchill házassága LONDON. — Mary Churchill, Anglia háborús miniszterelnökének legfiatalabb lánya január 11-én megy férjhez, Christopher Soames kapitányhoz. Utazás Yenan Riport a “Vörös Kínáról.” Hogyan él 15 Yenan, 1946 Kicsi emberke, háziszőttes, kopott ruhában. Dinnyemagot rág. Lakása fűtetlen barlang s a hegyoldalban. Ez Mao-Ce-tung, a kínai kommunisták feje. Nehéz volna az 50,000 lakost számláló Yenant összehasonlítani az amerikai városokkal. Vannak ugyan épületei, három kórháza, egyeteme, gyárai, üzletei, bankja és két napilapja, minden arra mutat, hogy Yenan a kommunista polgári és katonai kormányzatok székhelye, mégis, mint város inkább a képzeletben él, azoknak a képzeletében, akiknek innen irányítják életét. Yenan a 150 milliós kommunista Kína fővárosa és központja, így írja ezt Foster Haily, a New York Times hasábjain. 1935-ben Yenanban végződött a nagy menetelés, mely Délkínából indult 15 ezer főt számláló, férfiakból és nőkből álló hadsereggel. Hétezer mérföldet gyalogolt a 15 ezer ember. A genoni hadsereg ma másfél millió katonával rendelkezik. Barlang-főváros A város lakosságának többsége barlangokban él, melyek kunyhónagyságúak, függönnyel eltakart bejárattal. Nyitott tűzhelyek a barlangok előtt. Hosszú utcákat képeznek a barlanglakások, meglepően kényelmesek, nyáron hűvösek, télen tartják a meleget. Még inkább meglepő azonban, hogy mindenki egyformán él: paraszt, egyetemi tanár, vagy magasrangú kormánytisztviselő. Mao Tae-tung négy barlangból álló lakása semmivel sem díszesebb a többinél. Az étkezésben sincs eltérés. A főtáplálék: hús, rizs, burgonya és kínai káposzta. A kormány gondoskodik, hogy mindenkinek egyformán jusson. A gyermekek és a betegek friss tejet is kapnak, ha az beszerezhető. Dr. George Hatem amerikai származású orvos volt Sanghajban, kitűnő praxissal. 1936-ban csatlakozott a kommunistákhoz, fizetés nélkül. Azóta egészségügyi főtanácsadó, kórházakat rendezett be s gondoskodik, hogy a gyermekek megfelelő táplálékot kapjanak. Az egészségügyi viszonyok a kommunista Kínában toronymagasságban állnak a Kuomintang országa fölött. A jelszó: “Mindent a nép szolgálatában.” “A népet csak úgy lehet szolgálni,” mondja Mao Tre-tung, “ha a kormány emberei a néppel együtt élnek, ismerik annak szükségét és beszélnek a néppel. A kommunista párt másfélmillió tagja köteles a néppel együtt élni. A kormány tagjai nem kapnak fizetést. Kapnak élelmet, ruhát és költőpénzt. A kormány osztja szét az összes termékeket s gondoskodik, hogy mindenkinek jusson egyformán. Ugyanakkor létezik magánkereskedelem is, azonban az üzletek túlnyomó többsége állami kezelésben van. A vallás szabad, Yenanban havonta egyszer katolikus misszionárus is érkezik: misét tart és gyóntat. Ahol mindenki dolgozik Legtöbb iskola és kórház saját maga megtermeli a szükséges főzeléket. Általában mindenki, még a kormány tagjai is kötelesek részt venni a mezei munkában. Legmagasabb fizetést a genoni egyetem tanárai kapják, de ugyanakkor mindenkinek biztosítva van a megélhetése és a hadsereg katonái tudják, hogy családjuk minden tagjáról gondoskodik a kormány. Élelemről, ruházatról és nevelésről egyaránt. A kommunista párt hasonlóan van megszervezve mint más országokban, központi bizottsággal, a vidékek vezető bizottságaival. Az egész ország nyolc tartományra van felosztva. A kommunista párt vezetői között vannak: Mao Ce-tung, a legendás hitű Csu Teh tábornok, a kommunista haderő főparancsnoka, Pen Teh Huai tábornok, Csu Epai, aki a Kuomintanggal folyó tárgyalásokat vezette és mennyien régi, Mao Tze-tung, könnyen mosolyg haragos, mikor Kuomintang reakvel ezelőtt negyv ranggal Kína egyiangot, teljesen ma Csu Teh tábora Novemberben már szágban tanulta , hadva ,gyonát feladva, csatlakozott a fákhoz. Egyenruhája kopott ktonáié, de emberei halálba men Csu-En-laj, a fő tárgyaló, v élt Franciaországban, teljes vntéggel bír, kitűnően beszél több nyezöttük az angolt. A másik tárgyaló Csien-ying nagyműveltségű férfi, aki ketelés nélkül kimondja gondolatát. Az amerikai követségen mindig örömmel látót vendég 19 éves lányival együtt. A négy vezetőnek közös tulajdonsága tiszta, erős hit, mellyel meggyőződésül és a szabad Kínáért harcolnak. Mit akarnak a kommunisták? — Nem vagyunk katonai szövetségbe .Oroszországgal, — mondja Mao Tze-tunj — Nem is akarjuk utánozni a Szovjeté Demokratikus kínai kormányt akarunk, összes pártok közreműködésével. De ajez jet a legjobb barátunk. Tudjuk azt, hogy népek barátsága más országokban is felés fordul, de a kormányok neve mindig kötik a nép hajlamát." Mao Tze-tunk 1945-ben tíz pontban okozta ki az alapot, melyre az új, szabamának fel kell épülnie. A program e. pontja volt a japán támadók kiverése második pont: a Kuomintang, az egypár. Jizalmának megszüntetése. Szabad szó, szabad sajtó, a demokrácia minden lényege bel volt foglalva a tíz pontba. Benne volt földbirtokok szabályozása is, a földbérlete leszállítása, hogy a földdel verejtékező munkások is emberi élethez jussanak a telje kiszipolyozás helyett. Volt még egy mási pont: a japánokkal összejátszó birtokosa földjeinek felosztásáról a nép között. A Kuomintang nem fogadhatta el ezeket a pertokat. A tíz pontban ajánlott demokráca elképzelhetetlen volt azoknak, akik elnyomók és kiszipolyozók voltak évszázadok ót Ugyancsak elképzelhetetlen volt számuk egy nemzetközi bizottság, mely őrködjön valódi béke fölött s hogy az egyezmények betartsák. Aki beutazza Kínát, hamar meggyőződ róla, hogy a jelen polgárháború nem a komunisták munkája. Nemcsak nem akart azt, de nagyon is kedvük ellen való, tudják: sokkal többet nyerhetnének békben, mint egy polgárháborúban, melyben ellenfélnek sokkal több katonája val amellett még az Egyesült Államokban kitolt fegyverekre is számíthat. Ugyanok azonban tudják, hogy a földnélküli ki parasztot semmiféle erő nem tudja áttenni a reakció oldalára. Yenánt beveheti ellenség, a kommunista kormány, a mozgom, az összetartás túléli azt is, túlél a bent. . . Bármi legyen is a polgárháború vége nincs rá valószínűség, hogy hamarosan lesz, a kommunizmust nem lehet kitörölni Kínából sem katonasággal, fegyverekkel. Erre vonatkozólag is telt! igaz az a régi mondás, mely azta, hogy “nem lehet puskával lelőni egy oldlatot.” A kínai nép ideálját nem pushatják el fegyverek. A helyzet azonban nem reménytelen kínai békét illetőleg Csupán őszinte vakra van szükség, őszinte diplomái jóakaratra és a demokráciába vetett ti hitre. LEVELEK it E rovatunkban kifejezett vélemények nem szükségszerűleg azonosak lapunkéval. Kérjük olvasóinkat, hogy leveleiket röviden, tömören írják. Kéziratok megőrzését nem vállaljuk. Visszaküld kéziratokhoz kérünk megfelelő bélyeggel el címzett válaszborítékot mellékelni. Floridai magyarok szép munkája Tisztelt Szerkesztőség! Pár napja jöttem vissza Floridából, ahol Miamiban föl jártam a Magyar Kultur Otthonba. Nagy megelégedéssel láttam, hogy milyen lelkesen dolgoznak. Alig két és fél alatt olyan nagyszerű munkát végeztek, hogy a legnagyobb new yorki egyletnek is a dicséretére válna. Részt- s vettem egy régi ismert aktív munkástársunk, J. Simon ellenöklete alatt álló egyleti gyűléseken és ugyancsak a Sidni S. Gross vigalmi elnök irányítása alatt rendezett összejöveteleken, ahol többszáz magyar ad egymásnak találkozót. Ez a lelkes csoport most egy magyar ház felállításán dolgozik, ahol felekezeti és politikai nézetkülönbség nélkül minden Miamiba érkező magyar meg fogja találni a szórakozást, sőt még laki munkaalkalom szerzésévt segítségére lesznek a ma munkásoknak. Üdvös ruha New Yorkban is köve példájukat. Greengerber Lajosi Brooklyn, " MINDEN VÁROS ÉS RÜLET KÜLDJE BE EDDIG BEFOLYT tISZEK."