Magyar Jövő, 1949. február (48. évfolyam, 26-47. szám)
1949-02-01 / 26. szám
békéért! ordci eiért! VOL. XLVIII. ÉVFOLYAM. No. 26 SZÁM FEBRUARY 1, 1949 TUESDAY A haladó szellemű amerikai magyarság napilapja Sztálin változatlanul kész iramaimat tárgyalni A külügyminisztérium nem nyilatkozik. —Acheson tanácskozásra készül a nyugateurópai államok megbizottaival. — Connally és Austin szenátorok reménységet látnak Sztálin nyilatkozatában. LONDON. — Sztálin szovjet miniszterelnök az International News Service egyik munkatársának kérdéseire felelve kijelentette, hogy szívesen kezdene tárgyalást az Egyesült Államokkal egy olyan egyezményről, mely kiküszöbölné a háborút a két ország között. Sztálin hangsúlyozta, hogy amennyiben a nyugati hatalmak feladják a tervet, hogy Nyugatnémetországban külön kormányt állítsanak fel, s hogy elválasszák azt az ország többi részétől, akkor a szovjet kormány nem lát semmi akadályt a berlini válság megoldására. Sztálin válaszát a moszkvai rádió közvetítette, miután Kingsbury Smith, az International News Service tudósítója január 27-én levélben négy kérdést intézett a szovjet miniszterelnökhöz. _ Az újságíró megkérdezte Sztálint, hogy hajlandó volna e a szovjet kormány az Egyesült Államokkal egyetemben nyilatkozatot kiadni arról, hogy a két országnak nincs szándékában egymás ellen háborút folytatni. A válasz így hangzott: “A szovjet kormány kész ilyen nyilatkozat kibocsátására.” A második kérdés az volt, hogy hajlandó volna-e a szovjet kormány békeegyezményt kötni az Egyesült Államokkal és elfogadni egy lépcsőzetes lefegyverzést. A válasz az volt, hogy a Szovjetunió szívesen együttműködik az Egyesült Államokkal a béke biztosításában és hajlandó elfogadni a lépcsőzetes lefegyverzést. A harmadik kérdés az volt, hogy megszüntetné-e a Szovjetunió a berlini zárlatot, amennyiben a nyugati hatalmak elhalasztanák tervüket, hogy Nyugatnémetországból külön államot létesítsenek. A válasz az volt, hogy amenynyiben ez megtörténne, semmi akadálya nem volna a berlini zárlat megszüntetésének. A negyedik kérdés az volt, hogy hajlandó volna-e Sztálin tanácskozni Trumannal, hogy megtárgyalják a béke problémáját. Sztálin válaszában kijelentette: már a múltban is kifejezésre juttatta, hogy semmi ellenvetése nincs a Trumannal való találkozással kapcsolatosan. WASHINGTON ELZÁRKÓZIK WASHINGTON. — Úgy a Fehér Ház, mint a külügyminisztérium igen hűvösen fogadta Sztálin nyilatkozatát, melyben bejelenti, hogy hajlandó tárgyalni a békéről. A hűvös háború főszószólói “újabb békeoffenzáról” beszélnek, ahelyett, hogy örömmel fogadták volna a kijelentést, mint a világ népeinek milliói tették, akik számára Sztálin válasza új reményt adott a békére. Michael J. McDermott, a külügyminisztérium sajtófőnöke Dean Acheson külügyminiszter nevében kijelentette, hogy a külügyminisztérium nem kapott hivatalos értesítést, ennélfogva nem nyilatkozik Sztálin szavairól. Ezzel szemben Tom Connally, texasi szenátor, a szenátus külpolitikai bizottságának elnöke kijelentette, hogy Sztálin nyilatkozata “nemzetközi szempontból igen jelentőségteljes esemény,” majd hozzátette, hogy Sztálin szavait örömmel fogadja mindenki, akit valóban érdekel a béke s akik a világot valóban biztosítani szeretnék minden támadás ellen. Hasonló értelemben nyilatkozott Warren Austin szenátor, az Egyesült Államok főmegbízottja az Egyesült Nemzetekben, kijelentve, hogy Sztálin nyilatkozata “a helyes vonal a béke felé.” Általános vélemény Washingtonban az, hogy Dean Acheson még nagyon is ül a külügyminiszteri székben és nem tudta teljesen áttanulmányozni a helyzetet, azonban valószínűnek tartják, hogy Acheson e hét folyamán tanácskozik Kanada és a nyugateurópai államok megbízottaival az Atlanti szövetség ügyében. A Szovjetunió háborús lépésnek nevezte a szövetséget, melynek létrehozását, illetve az egyezmény aláírását márciusra várják. Truman elnök, aki a múltban kijelentette, hogy hajlandó Sztálinnal tanácskozni, de csakis Washingtonban, lapzártáig nem nyilatkozott a szovjet miniszterelnök nyilatkozatáról. Charles Ross, az elnök titkára az újságírók kérdésére azt válaszolta, hogy az ügyre vonatkozólag nincs semmi megjegyzése, majd hozzátette, hogy az elnök természetesen olvassa az újságokat, de hivatalos értesítést nem kapott. N népjólétért! A skandináv országok elejtik a védelmi tervet OSLO. Norvégia, Svédország és Dánia a most lezajlott védelmi tanácskozásról hivatalos kommünikét bocsátott ki, amelyben kijelentik, hogy a három nemzet közi tervezett közös védelmi szövetséget véglegesen elejtették, mert a jelenlegi körülmények között lehetetlenség önálló védelmi paktumot kötni. Eisenhowert kritizálják Németországban BERLIN. AzAnglia által támogatott “Der Tag” német napilapban cikk jelent meg Eisenhower tábornagy “Crusade in Europe” című könyvéről. A cikkben a németek ostorozzák a nyugati szövetséges hadseregek volt főparancsnokát, őt okolják “sok német város esztelen elpusztításáért,” ugyanakkor magasztalással emlegetik a cikkben a náci hadsereg hőstetteit. Az amerikai stratégiát és bombázó módszerét hevesen támadja a cikk írója, aki H. R. kezdőbetűvel jelzi csak a nevét. A cikk fényesen bizonyítja a német önteltség újjáéledését és a rohamosan térj elő új német nacionalista szellemet. Az esküdtszék meghallgatta Axis Sally lemezeit WASHINGTON. — Adalbert Houben, a háborús náci propagandarádió vezetője, Axis Sally hazaárulási perében megmondta minden hangról, kicsoda, amikor a hanglemezeket az esküdtszék tagjai előtt lepergették. Houben kijelentette, hogy a nácik nem kényszerítették az idegeneket, hogy részt vegyenek a szövetségesek elleni propagandamunkában. Az egyik lemez témája az volt, hogy milyen bajok fenyegetik az amerikaiakat, ha megkísérlik az inváziót. Eniwetokon három újabb atombombát próbáltak ki WASHINGTON. Az atomerőbizottság fennállásának tízéves évfordulója alkalmával szűkszavú jelentést bocsátottak ki a tavaly áprilisban és májusban az Eniwetok szigeten felrobbantott három tökéletesített atombombáról. A kísérleteket a legnagyobb titokban hajtották végre. Pusztító hatásáról igen pontos tudományos méréseket készítettek. 1948-ban új atombombagyárakat építettek USA- ban a bombákhoz szükséges anyagok előállítására. Az atomfegyverek az atombizottság, nem pedig a katonaság kezében vannak, de az elnök utasítására annyi bombát bocsátanak a katonaság rendelkezésére, amennyire a nemzetvédelemnek szüksége van. Holnapután kezdődik Mindszenty tárgyalása Kovács szombathelyi püspök kijelentette, hogy a papságnak tiszteletben kell tartania a földreformot és elítéli a Habsburgok visszaállítására irányuló törekvéseket. ■ BUDAPEST. — Mint a magyar kormány jelenti, holnapután csütörtökön veszi kezdetét Mindszenty József hercegprímás tárgyalása. A hivatalos jelentés szerint: “a közvádló már elkészítette a vádiratot Mindszenty József és áruló cinkosai ellen.” Mint korábban megírtuk lapunkban, Mindszentyt hazaáruláson kívül valutacsempészéssel és több más, a köztársaság biztonsága ellen irányuló bűncselekménnyel is vádolják. A tárgyalást megelőző napokban a reakciós világsajtó, főleg a Vatikánhoz közelálló lapok kettőzött erővel izgatnak Mindszenty érdekében s a demokratikus magyar kormány ellen. A vatikáni propaganda szenvedő mártír köntösében igyekszik beállítani a hazaárulással vádolt bíborost. Kovács szombathelyi püspök egy kisgazdapárti küldöttség előtt kijelentette, hogy elismeri a köztársaságot, a földreformot és elítéli mindazokat a kísérleteket, melyek célja a Habsburgok uralmának visszaállítása. Kovács püspök kijelentette, hogy helyteleníti, hogy megtévedt papok a szószéket használják fel arra, hogy a népi demokrácia ellen uszítsák híveiket. Elismerte, hogy a köztársaság semmiben sem akadályozza a papok egyházi munkálkodását, hogy a hívek minden akadály nélkül gyakorolhatják vallásukat és abbeli reményét fejezte ki, hogy az egyház és az állam viszonya rövidesen teljesen rendeződni fog. Vörös Lajos országgyűlési képviselő kilépett a Barankovics pártból és nyilatkozatban kijelentette, hogy mint dolgozó parasztot kiábrándította pártjának különösen a legutóbbi hónapokban folytatott politikája, elítélte Mindszenty bűncselekményeit és kihangsúlyozta, hogy a magyar külpolitika véleménye szerint csakis a magyarszovjet barátságra épülhet. A BALOLDALI MUNKÁSPÁRT MÁSODIK HELYET NYERT AZ IZRAELI VÁLASZTÁSOKON TEL AVIV. Véglegesen kihirdették az izraeli választások eredményét, miután megszámolták a hadsereg tagjai által leadott szavazatokat is. A végső eredmény szerint első helyre került a Mapai párt, Ben Gurion miniszterelnök mérsékelt munikáspártja, mely az össz-szavazatok 35.8 szavazatát kapta. Második helyet nyert a Mapam, a baloldali munkáspárt, mely az össz-szavazatok 14,7 százalékát kapta. Az ortodox vallásos párt harmadik helyre került, a jobboldali párt negyedik helyre. A választás lehetőséget ad arra, hogy a két munkáspárt alkajtson kormányt a régi koalíció helyett. Ben Gurion pártja semleges helyet foglalt el a világpolitikában uralkodó ellentétekben, míg a baloldali munkáspárt a Szovjetunióval hirdet barátságot. RHODOSZ: — Hírek vannak arról, hogy Transzjordániát és az összes arab államokat meghívják a Rhodosz szigetén folyó béketárgyalásokra. Ezen hírek szerint maguk az arab államok kérték, hogy a fegyverszüneti tanácskozás helyett tartsanak együttes békekonferenciát az összes arab államokkal. Az arabok abban reménykednek, hogy ezen a közös tanácskozáson esetleg nagyobb területi engedményt kaphatnak Izraeltől. A Transzjordánián kívül Szíria, Irak és Libanon azok az államok, melyek meghívást várnak a békekonferenciára. Az izraeli bizottság egyik tagja szerint remény van arra, hogy a rhodoszi konferenciát még e hét vége előtt egyezménnyel befejezik. Az izraeli megbízott szerint addigra elintézik az ellentétet, amíg még fennáll a Negev terület határainak megállapítását illetőleg. Ralph Bunche UN közvetítő elkészítette a végleges egyezmény szövegét, melyet M futárral elküldött Tel Avivba és Cairoba, hogy úgy az izraeli, mint az egyiptomi kormány tanulmányozhassa azt aláírás előtt. Tizenkét görög hazafit akiket a néphadsereg támogatásával vádoltak, tegnap kivégezték. “A MINDSZENTY BŰNÜGY OKMÁNYAI” Mindszenty ideiglenes államfő akar lenni. — Teljes erővel veti bele magát a hazai és nemzetközi politikába és tanácsot ad a budapesti US követnek, hogyan juthatna az Egyesült Államok gazdasági és hatalmi bázishoz Középeurópában. — Mindszenty vallomásának folytatása. A legitimista szervezkedés Mi történt Mindszenty hazaérkezése után? Vallomása szerint:“Július közepén utaztam vissza Magyarországra. Politikai tárgyaásaimat itthon titokban tartottam, csak a nálam titokban összehívott legitimista vezetőknek, Baranyai Jusztinnak, Gmber Miklósnak, dr. Kray-nak, gr. Cziráky Józsefnek, Slachta Margitnak számoltam be. Majd így folytatja: “Hazaérkezésem után 1947 szeptember 20-án levelet írtam Chapin USA követnek, melyben javasoltam, hogy “az Egyesült Államok vásárolja meg az összes magyarországi orosz követeléseket és a vétel teljes követelése legyen a szovjet csapatok teljes kivonulása, így az Egyesült Államok, amely az olajon át úgyis érdekelt a megvásárlásra kerülő javak révén, Közép- Európában gazdasági és hatalmi bázist teremtene.” Az elküldés után — úgy emlékszem — nemsokára választ kaptam, amely szerint elküldték levelemet Washingtonba. Ezt a levélváltásomat Baranyai Jusztin pontosan ismerte, de hallottak erről szélesebb katolikus körökben is és ez azt a nagyon közeli reményt váltotta ki, hogy nincs messze a rendszerváltozás ideje. Ez ösztönözte Baranyai Jusztint arra, hogy elkészítse az ideiglenes kormányról szóló pro-memoriáját, valamint a leendő kormány tagjainak névsorát.” (7. melléklet.) Baranyai javaslatában, melyet Mindszenty elfogadott, arról az “átmeneti időszakról” intézkedik, amely az angol-amerikai megszálló csapatok bevonulásától a király megkoronázásáig tart. “Nem lehet kétséges — írja Baranyai —, hogy az országos közvélemény ,ha annak ideje (Folytatás a 4-ik oldalon) AZ ÚJ MUNKATÖRVÉNY ÜGYÉBEN MA KEZDŐNK A KIHALLGATÁS WASHINGTON. ., Általános vélemény szerint a kormány által benyújtott javaslat a Taft-Hartley visszavonására és a Wagner törvény visszaállítására az eredeti formában nagyrészben kielégítő volna a szakszervezetek számára, azonban a kommentátorok többsége csak gesztusnak tartja a kormány részéről a javaslatot és semmi valószínűség sincs rá, hogy Truman elnök sürgetni és követelni fogja a javaslat eredeti formában való elfogadását. Ilyen irányú kijelentést tettek szombaton Taft szenátor, aki a Tafta Hartley törvény egyik szerzője s természetesen ellenzi a T-H törvény visszavonását. Hasonlóan nyilatkozott Claire Hoffman, michigani republikánus képviselő, aki a képviselőház munkaügyi bizottságának vezető republikánus tagja. A republikánusok mellett azonban több demokrata törvényhozó is nyilatkozott a javaslatról, kijelentve, hogy annak áttanulmányozása hosszabb időt követel. Sem a CIO, sem az AFL nem nyilatkozott hivatalosan a javaslatról s nem is valószínű, hogy a CIO szerda előtt nyilatkozik, mikor képviselője megjelenik a munkaügyi bizottság kihallgatásán. A tegnapi kihallgatáson Maurice Tobin munkaügyi miniszter jelent meg, mint tanú és a kormány több képviselője. A republikánus és a déli demokrata törvényhozók kijelentései után ítélve, a végén az új törvény a Taft-Hartley törvény újabb változata lesz, amennyiben az amerikai nép nem gyakorol megfelelő nyomást a törvényhozókra. DENNIS: BÉKEVÁGYUK MIATT VÁDOLJÁK A 12 KB VEZETŐT NEW YORK.— A US District Court előtt folyó kommunista per vádlottjai térképekkel, statisztikai adatokkal és 29 korábbi esküdt-listával csalhatatlanul bebizonyították a múlt hétvégi tárgyaláson, hogy az esküdtek kiválogatása az igazságszolgáltatás céltudatos megnyergelése volt. Hétfőn tovább folytatták a tárgyalásokat, de lapzártáig még nem érkezett jelentés róla. Eugene Dennis, a KP főtitkára nyilatkozatot adott ki, amely leszögezi, hogy Roosevelt és más kiváló amerikaiak meggyőződése szerint a tőkésrendszerű USA és a szocialista Szovjetunió békében együtt élhetnek, most pedig a “békeoffenzivának” nevezett szovjet közeledésre Truman elnök újabb “hidegháborús offenzivával” válaszolt. Dennis hivatkozott Marcel Cachin, a francia, és Palmiro Togliatti, az olasz K. P. vezetőinek nyilatkozataira, akik szintén azt állították, hogy a két gazdasági rendszer megférhetne békésen is egymás mellett. Dennis nyilatkozata odacsúcsosodott ki, hogy “akkor amikor önmagunkat és a K. P.-ot védjük, egyben azért is harcolunk, hogy nyitva tartsuk az utat az amerikai békés változás előtt és minden eddigit felülmúló bizalommal hangsúlyozzuk a békéért való küzdelmet.” DR. MELISH HÍVEI ELÉ TÁRJA AZ ELLENE INDÍTOTT HARCOT BROOKLYN. Mint ismeretes, a brooklyni Holy Trinity protestáns episzkopális templom igazgatósága kérvényt adott be a long islandi püspökhöz, Right Rev. James Pennette de Wolfe-hoz, hogy “szakítsa meg a lelkipásztori kapcsolatokat” a templom és lelkésze, Rév. William Howard Melish közt. Hétfőn különböző felekezetekhez tartozó papok tartottak tanácskozást a Union Theological Seminary helyiségében, hogy a kérvény ellen Rév. Melish érdekében állást foglaljanak. Rév. Melish az Amerikai- Szovjet Barátság országos tanácsának az elnöke. Emiatt folynak már ellene az áskálódások évek óta és úgy látszik, az egyház kebelén belül dúló harc most érkezett el egyik döntő állomásához. Az elmúlt vasárnap Rev. Dr. John Howard Melish, a brooklyni templom rektora, Rev. William Melish édesapja, a hívők gyülekezete elé vitte az egész ügyet és vasárnapi szentbeszédét Szent Pál apostolnak a korintusziakhoz írt első levelének egy versére alapítva, kijelentette, hogy utolsó erejéig harcolni akar feletteseinek azon törekvései ellen, hogy akár őt, akár a fiát, eltávolítsák az egyház éléről, ha hívei kitartanak mellette. Szokatlan, nagy számmal, több mint négyszázan jelentek meg a hívek a vasárnapi misén és könnyekig meghatva hallgatták a nagy pap beszédét. A hívők háromnegyednyi többsége példátlan szeretettel övezi a templom két vezető papját, az apát és fiát. Az igazgatóság, amely 9:1 arányban szavazott a püspökhöz intézett kérvény mellett, a kongregáció április 18-iki összejöveteléig marad hivatalban. Melishék hívei erősen remélik, hogy az ő embereik fognak többségbe jutni az új igazgatóságban, amelyre nagy esélyeik vannak. Melishék hívei védbizottságot alakítottak és ugyancsak kérvényt nyújtottak be a püspök elé. De Wolfe püspököt arra kérik, hogy hallgassa meg a kongregációból alakult delegációt. A püspök kijelentette, hogy a kérdésben mindaddig nem fog nyilatkozni, amíg döntését meg nem hozta. Alexander Ernő meghalt Alexander Ernő, közismert new yorki magyar hirdetési vállalkozó, tegnap reggel fél nyolc órakor 64 éves korában hirtelen elhalálozott. Alexander Ernő 45 éve él az Egyesült Államokban, tevékeny részt vett a magyar egyesületek életében és általános közszeretetnek örvendett. Temetéséről lapunk zártáig még nem történt intézkedés. LI KÍNAI ELNÖK SANGHAJBAN SÜRGETI A BÉKETÁRGYALÁST NANKING. Legutóbb még azt jelentették Li Teungjen elnökhelyettesről, hogy kormányát Kantonba követte. Kiderült, hogy Li Sanghajba ment, hogy a kínai kisebbségek vezéreivel odahasson, hogy a néphadsereg üljön le velük a tárgyalóasztalhoz. Jelentik, hogy a Nanking ostromára készülő néphadsereg hajlandónak mutatkozik különbékét kötni a Nanking- Sanghaj körzettel. A meg nem erősített hír a néphadsereg rádiójától származik. Egy nem-hivatalos békedelegáció érkezett Peipingbe a néphadsereg északkínai főparancsnokának, Je Csin-jing tábornoknak meghívására. A sanghaji értéktőzsdén pánik dühöng, amióta megérkezett a híre, hogy a néphadsereg zöme Jangcsaunál a Jangce-folyam átkelésére készül egy százmérföldes fronton. A néphadsereg csapatai a Peiping-hankaui vasútvonal mentén elfoglalták Csumácent. Szinjang elestének hírét cáfolják. Ez Csumácentől ötven mérföldnyire délre fekszik. SANGHAJ. — Egy kínai nacionalista repülőgép, amelyet amerikai pilóta vezetett, 18 személlyel a néphadsereg által megszállt területre érkezett, jelenti a sanghaji sajtó. Hogy kik ültek benne, azt nem árulja el a jelentés.