Magyar Jövő, 1949. február (48. évfolyam, 26-47. szám)

1949-02-01 / 26. szám

bék­éért! o­rd­ci eiért! VOL. XLVIII. ÉVFOLYAM. No. 26 SZÁM FEBRUARY 1, 1949 TUESDAY A haladó szellemű amerikai magyarság napilapja Sztálin változatlanul kész iramaimat tárgyalni A külügyminisztérium nem nyilatkozik. —­­Acheson tanácskozásra készül a nyugateurópai államok megbizottaival. — Connally és Austin szenátorok reménységet látnak Sztálin nyilat­kozatában. LONDON. — Sztálin szovjet miniszterelnök az Inter­national News Service egyik munkatársának kérdéseire fe­lelve kijelentette, hogy szívesen kezdene tárgyalást az Egye­sült Államokkal egy olyan egyezményről, mely kiküszöbölné a háborút a két ország között. Sztálin hangsúlyozta, hogy­­ amennyiben a nyugati hatalmak feladják a tervet, hogy Nyugatnémetországban külön kormányt állítsanak fel, s hogy elválasszák azt az ország többi részétől, akkor a szov­jet kormány nem lát semmi akadályt a berlini válság meg­oldására. Sztálin válaszát a moszkvai rádió közvetítette, miután Kingsbury Smith, az International News Service tudósítója január 27-én levélben négy kérdést intézett a szovjet mi­niszterelnökhöz. _­­ Az újságíró megkérdezte Sztálint, hogy hajlandó volna e a szovjet kormány az Egyesült Államokkal egyetemben nyilatkozatot kiadni arról, hogy a két országnak nincs szán­dékában egymás ellen háborút folytatni. A válasz így hang­zott: “A szovjet kormány kész ilyen nyilatkozat kibocsátá­sára.” A második kérdés az volt, hogy hajlandó volna-e a szov­jet kormány békeegyezményt kötni az Egyesült Államokkal és elfogadni egy lépcsőzetes lefegyverzést. A válasz az volt, hogy a Szovjetunió szívesen együtt­működik az Egyesült Államokkal a béke biztosításában és hajlandó elfogadni a lépcsőzetes lefegyverzést. A harmadik kérdés az volt, hogy megszüntetné-e a Szovjetunió a berlini zárlatot, amennyiben a nyugati hatal­mak elhalasztanák tervüket, hogy Nyugatnémetországból külön államot létesítsenek. A válasz az volt, hogy ameny­­nyiben ez megtörténne, semmi akadálya nem volna a berlini zárlat megszüntetésének. A negyedik kérdés az volt, hogy hajlandó volna-e Sztá­lin tanácskozni Trumannal, hogy megtárgyalják a béke problémáját. Sztálin válaszában kijelentette: már a múlt­ban is kifejezésre juttatta, hogy semmi ellenvetése nincs a Trumannal való találkozással kapcsolatosan. WASHINGTON ELZÁRKÓZIK WASHINGTON. — Úgy a Fehér Ház, mint a külügy­minisztérium igen hűvösen fogadta Sztálin nyilatkozatát, melyben bejelenti, hogy hajlandó tárgyalni a békéről. A hű­vös háború főszószólói “újabb békeoffenzáról” beszélnek, ahelyett, hogy örömmel fogadták volna a kijelentést, mint a világ népeinek milliói tették, akik számára Sztálin válasza új reményt adott a békére. Michael J. McDermott, a külügyminisztérium sajtófő­nöke Dean Acheson külügyminiszter nevében kijelentette, hogy a külügyminisztérium nem kapott hivatalos értesítést, ennélfogva nem nyilatkozik Sztálin szavairól. Ezzel szemben Tom Connally, texasi szenátor, a szená­tus külpolitikai bizottságának elnöke kijelentette, hogy Sztá­lin nyilatkozata “nemzetközi szempontból igen jelentőség­­teljes esemény,” majd hozzátette, hogy Sztálin szavait öröm­mel fogadja mindenki, akit valóban érdekel a béke s akik a világot valóban biztosítani szeretnék minden támadás ellen. Hasonló értelemben nyilatkozott Warren Austin sze­nátor, az Egyesült Államok főmegbízottja az Egyesült Nem­zetekben, kijelentve, hogy Sztálin nyilatkozata “a helyes vonal a béke felé.” Általános vélemény Washingtonban az, hogy Dean Acheson még nagyon is ül a külügyminiszteri székben és nem tudta teljesen áttanulmányozni a helyzetet, azonban valószínűnek tartják, hogy Acheson e hét folyamán tanács­kozik Kanada és a nyugateurópai államok megbízottaival az Atlanti szövetség ügyében. A Szovjetunió háborús lépés­nek nevezte a szövetséget, melynek létrehozását, illetve az egyezmény aláírását márciusra várják. Truman elnök, aki a múltban kijelentette, hogy hajlandó Sztálinnal tanácskozni, de csakis Washingtonban, lapzártáig nem nyilatkozott a szovjet miniszterelnök nyilatkozatáról. Charles Ross, az elnök titkára az újságírók kérdésére azt válaszolta, hogy az ügyre vonatkozólag nincs semmi megjegyzése, majd hozzátette, hogy az elnök természetesen olvassa az újságokat, de hivatalos értesítést nem kapott. N népjólétért! A skandináv országok elejtik a védelmi tervet OSLO.­­ Norvégia, Svéd­ország és Dánia a most lezaj­lott védelmi tanácskozásról hivatalos kommünikét bocsá­tott ki, amelyben kijelentik, hogy a három nemzet közi tervezett közös védelmi szö­vetséget véglegesen elejtet­ték, mert a jelenlegi körülmé­nyek között lehetetlenség ön­álló védelmi paktumot kötni. Eisenhowert kritizálják Németországban BERLIN.­­ Az­­Anglia ál­tal támogatott “Der Tag” né­met napilapban cikk jelent meg Eisenhower tábornagy “Crusade in Europe” című könyvéről. A cikkben a néme­tek ostorozzák a nyugati szö­vetséges hadseregek volt fő­­parancsnokát, őt okolják “sok német város esztelen elpusz­tításáért,” ugyanakkor ma­­gasztalással emlegetik a cikk­ben a náci hadsereg hőstet­teit. Az amerikai stratégiát és bombázó módszerét heve­sen támadja a cikk írója, aki H. R. kezdőbetűvel jelzi csak­ a nevét. A cikk fényesen bizonyítja a német önteltség újjáéledé­sét és a rohamosan térj elő új német nacionalista szelle­met. Az esküdtszék meghallgatta Axis Sally lemezeit WASHINGTON. — Adal­bert Houben, a háborús náci propagandarádió vezetője, Axis Sally hazaárulási peré­ben megmondta minden hang­ról, kicsoda, amikor a hang­lemezeket az esküdtszék tag­jai előtt lepergették. Houben kijelentette, hogy a nácik nem kényszerítették az idege­neket, hogy részt vegyenek a szövetségesek elleni propa­gandamunkában. Az egyik le­mez témája az volt, hogy mi­lyen bajok fenyegetik az ame­rikaiakat, ha megkísérlik az inváziót. Eniwetokon három újabb atombombát próbáltak ki WASHINGTON.­­ Az atomerőbizottság fennállásá­nak tízéves évfordulója alkal­mával szűkszavú jelentést bo­csátottak ki a tavaly április­ban és májusban az Eniwetok szigeten felrobbantott három tökéletesített atombombáról. A kísérleteket a legnagyobb titokban hajtották végre. Pusztító hatásáról igen pontos tudományos méréseket készí­tettek. 1948-ban új atombom­­bagyárakat építettek USA- ban a bombákhoz szükséges anya­gok előállítására. Az atomfegyverek az atombizott­ság, nem pedig a katonaság kezében vannak, de az elnök utasítására annyi bombát bo­csátanak a katonaság rendel­kezésére, amennyire a nem­zetvédelemnek szüksége van. Holnapután kezdődik Mindszenty tárgyalása Kovács szombathelyi püspök kijelentette, hogy a papságnak tisztelet­ben kell tartania a földreformot és elítéli a Habsburgok visszaállítá­sára irányuló törekvéseket. ■ BUDAPEST. — Mint a magyar kormány jelenti, hol­napután csütörtökön veszi kezdetét Mindszenty József hercegprímás tárgyalása. A hivatalos jelentés szerint­: “a közvádló már elkészítette a vádiratot Mindszenty József és áruló cinkosai ellen.” Mint korábban megírtuk lapunk­ban, Mindszentyt hazaárulá­son kívül valutacsempészéssel és több más, a köztársaság biztonsága ellen irányuló bűncselekménnyel is vádol­ják. A tárgyalást megelőző na­pokban a reakciós világsajtó, főleg a Vatikánhoz közelálló lapok kettőzött erővel izgat­nak Mindszenty érdekében s a demokratikus magyar kor­mány ellen. A vatikáni pro­paganda szenvedő mártír kön­tösében igyekszik beállítani a hazaárulással vádolt bíborost. Kovács szombathelyi püs­pök egy kisgazdapárti kül­döttség előtt kijelentette, hogy elismeri a köztársasá­got, a földreformot és elítéli mindazokat a kísérleteket, melyek célja a Habsburgok uralmának visszaállítása. Ko­vács püspök kijelentette, hogy helyteleníti, hogy meg­tévedt papok a szószéket használják fel arra, hogy a népi demokrácia ellen uszít­sák híveiket. Elismerte, hogy a köztársaság semmiben sem akadályozza a papok egyházi munkálkodását, hogy a hí­vek minden akadály nélkül gyakorolhatják vallásukat és abbeli reményét fejezte ki, hogy az egyház és az állam viszonya rövidesen teljesen rendeződni fog. Vörös Lajos országgyűlési képviselő kilépett a Baran­­kovics pártból és nyilatkozat­ban kijelentette, hogy mint dolgozó parasztot kiábrándí­totta pártjának különösen a legutóbbi hónapokban foly­tatott politikája, elítélte Mindszenty bűncselekménye­it és kihangsúlyozta, hogy a magyar külpolitika vélemé­nye szerint csakis a magyar­szovjet barátságra épülhet. A BALOLDALI MUNKÁSPÁRT MÁSODIK HELYET NYERT AZ IZRAELI VÁLASZTÁSOKON TEL AVIV.­­ Véglegesen kihirdették az izraeli válasz­tások eredményét, miután megszámolták a hadsereg tagjai által leadott szavaza­tokat is. A végső eredmény szerint első helyre került a Mapai párt, Ben Gurion mi­niszterelnök mérsékelt mun­i­káspártja, mely az össz-sza­­vazatok 35.8 szavazatát kap­ta. Második helyet nyert a Mapam, a baloldali munkás­párt, mely az össz-szavazatok 14,7 százalékát kapta. Az or­todox vallásos párt harma­dik helyre került, a jobbolda­li párt negyedik helyre. A választás lehetőséget ad arra, hogy a két munkáspárt alkajtson kormányt a régi koalíció helyett. Ben Gurion pártja semleges helyet fog­lalt el a világpolitikában uralkodó ellentétekben, míg a baloldali munkáspárt a Szovjetunióval hirdet barát­ságot. RHODOSZ: — Hírek van­nak arról, hogy Transzjordá­­niát és az összes arab álla­mokat meghívják a Rhodosz szigetén folyó béketárgyalá­sokra. Ezen hírek szerint ma­guk az arab államok kérték, hogy a fegyverszüneti ta­nácskozás helyett tartsanak együttes békekonferenciát az összes arab államokkal. Az arabok abban reménykednek, hogy ezen a közös tanácsko­záson esetleg nagyobb terü­leti engedményt kaphatnak Izraeltől. A Transzjordánián kívül Szíria, Irak és Libanon azok az államok, melyek meghívást várnak a béke­­konferenciára. Az izraeli bizottság egyik tagja szerint remény van ar­ra, hogy a rhodoszi konfe­renciát még e hét vége előtt egyezménnyel befejezik. Az izraeli megbízott szerint ad­digra elintézik az ellentétet, amíg még fennáll a Negev te­rület határainak megállapí­tását illetőleg. Ralph Bunche UN közvetí­tő elkészítette a végleges egyezmény szövegét, melyet M­ futárral elküldött Tel Avivba és Cairoba, hogy úgy az izraeli, mint az egyiptomi kormány tanulmányozhassa azt aláírás előtt. Tizenkét görög hazafit akiket a néphadsereg tá­mogatásával vádoltak, tegnap kivégezték. “A MINDSZENTY BŰNÜGY OKMÁNYAI” Mindszenty ideiglenes államfő akar lenni. — Teljes erővel veti bele magát a hazai és nemzetközi politikába és tanácsot ad a bu­dapesti US követnek, hogyan juthatna az Egyesült Államok gaz­dasági és hatalmi bázishoz Középeurópában. — Mindszenty val­lomásának folytatása. A legitimista szervezkedés Mi történt Mindszenty ha­zaérkezése után? Vallomása szerint:­“Július közepén utaz­­tam vissza Magyarországra. Politikai tárgya­ásaimat itt­hon titokban tartottam, csak a nálam titokban összehívott legitimista vezetőknek, Ba­ranyai Jusztinnak, Gmber Miklósnak, dr. Kray-nak, gr. Cziráky Józsefnek, Slachta Margitnak számoltam be. Majd így folytatja: “Haza­érkezésem után 1947 szep­tember 20-án levelet írtam Chapin USA követnek, mely­ben javasolta­m, hogy “az Egyesült Államok vásárolja meg az összes magyarországi orosz követeléseket és a vé­tel teljes követelése legyen a szovjet csapatok teljes kivo­nulása, így az Egyesült Álla­mok, amely az olajon át úgy­is érdekelt a megvásárlásra kerülő javak révén, Közép- Európában gazdasági és ha­talmi bázist teremtene.” Az elküldés után — úgy emlék­szem — nemsokára választ kaptam, amely szerint el­küldték levelemet Washing­tonba. Ezt a levélváltásomat Baranyai Jusztin pontosan ismerte, de hallottak erről szélesebb katolikus körökben is és ez azt a nagyon közeli reményt váltotta ki, hogy nincs messze a rendszervál­tozás ideje. Ez ösztönözte Baranyai Jusztint arra, hogy elkészítse az ideiglenes kor­mányról szóló pro-memoriá­­ját, valamint a leendő kor­mány tagjainak névsorát.” (7. melléklet.) Baranyai javaslatában, me­lyet Mindszenty elfogadott, arról az “átmeneti időszak­ról” intézkedik, amely az an­gol-amerikai megszálló csa­patok bevonulásától a király megkoronázásáig tart. “Nem lehet­ kétséges — írja Bara­nyai —, hogy az országos közvélemény ,ha annak ideje (Folytatás a 4-ik oldalon) AZ ÚJ MUNKATÖRVÉNY ÜGYÉBEN MA KEZDŐNK A KIHALLGATÁS WASHINGTON. ., Álta­lános vélemény szerint a kor­mány által benyújtott javas­lat a Taft-Hartley visszavo­nására és a Wagner törvény visszaállítására az eredeti formában nagyrészben ki­elégítő volna a szakszerveze­tek számára, azonban a kom­mentátorok többsége csak­ gesztusnak tartja a kormány részéről a javaslatot és sem­mi valószínűség sincs rá, hogy Truman elnök sürgetni és követelni fogja a javaslat eredeti formában való elfoga­dását. Ilyen irányú kijelen­tést tettek szombaton Taft szenátor, aki a Tafta Hartley törvény egyik szerzője s ter­mészetesen ellenzi a T-H tör­vény visszavonását. Hason­lóan nyilatkozott Claire Hoff­man, michigani republikánus képviselő, aki a képviselőház munkaügyi bizottságának ve­zető republikánus tagja. A republikánusok mellett azon­ban több demokrata törvény­hozó is nyilatkozott a javas­latról, kijelentve, hogy annak áttanulmányozása hosszabb időt követel. Sem a CIO, sem az AFL nem nyilatkozott hi­vatalosan a javaslatról s nem is valószínű, hogy a CIO szerda előtt nyilatkozik, mikor képviselője megjele­nik a munkaügyi bizottság kihallgatásán. A tegnapi ki­hallgatáson Maurice Tobin munkaügyi miniszter jelent meg, mint tanú és a kormány több képviselője. A republi­kánus és a déli demokrata törvényhozók k­ij­e­l­e­n­t­é­sei után ítélve, a végén az új törvény a Taft-Hartley tör­vény újabb változata lesz, amennyiben az amerikai nép nem gyakorol megfelelő nyo­mást a törvényhozókra. DENNIS: BÉKEVÁGYUK MIATT VÁDOLJÁK A 12 KB VEZETŐT NEW YORK.— A US Dist­rict Court előtt folyó kom­munista per vádlottjai térké­pekkel, statisztikai adatokkal és 29 korábbi esküdt-listával csalhatatlanul bebizonyítot­ták a múlt hétvégi tárgyalá­son, hogy az esküdtek kivá­logatása az igazságszolgálta­tás céltudatos megnyergelése volt. Hétfőn tovább folytatták a tárgyalásokat, de lapzártáig még nem érkezett jelentés róla. Eugene Dennis, a KP fő­titkára nyilatkozatot adott ki, amely leszögezi, hogy Roose­velt és más kiváló amerikaiak meggyőződése szerint a tő­­késrendszerű USA és a szo­cialista Szovjetunió békében együtt élhetnek, most pedig a “békeoffenzivának” neve­zett szovjet közeledésre Tru­man elnök újabb “hideg­há­borús offenzivával” válaszolt. Dennis hivatkozott Marcel Cachin, a francia, és Palmiro Togliatti, az olasz K. P. veze­tőinek nyilatkozataira, akik szintén azt állították, hogy a két gazdasági rendszer meg­férhetne békésen is egymás mellett. Dennis nyilatkozata oda­­csúcsosodott ki, hogy “akkor amikor önmagunkat és a K. P.-ot védjük, egyben azért is harcolunk, hogy nyitva tart­suk az utat az amerikai bé­kés változás előtt és minden eddigit felülmúló bizalommal hangsúlyozzuk a békéért való küzdelmet.” DR. MELISH HÍVEI ELÉ TÁRJA AZ ELLENE INDÍTOTT HARCOT BROOKLYN.­­ Mint is­meretes, a brooklyni Holy Trinity protestáns episzkopá­­lis templom igazgatósága kér­vényt adott be a long islandi püspökhöz, Right Rev. James Pennette de Wolfe-hoz, hogy “szakítsa meg a lelkipásztori kapcsolatokat” a templom és lelkésze, Rév. William How­ard Melish közt. Hétfőn különböző felekeze­tekhez tartozó papok tartot­tak tanácskozást a Union Theological Seminary helyisé­gében, hogy a kérvény ellen Rév. Melish érdekében állást foglaljanak. Rév. Melish az Amerikai- Szovjet Barátság országos ta­nácsának az elnöke. Emiatt folynak már ellene az áská­­lódások évek óta és úgy lát­­szik, az egyház kebelén belül dúló harc most érkezett el egyik döntő állomásához. Az elmúlt vasárnap Rev. Dr. John Howard Melish, a brooklyni templom rektora, Rev. William Melish édesap­ja, a hívők gyülekezete elé vitte az egész ügyet és va­sárnapi szentbeszédét Szent Pál apostolnak a korintuszi­­akhoz írt első levelének egy versére alapítva, kijelentette, hogy utolsó erejéig harcolni akar feletteseinek azon tö­rekvései ellen, hogy akár őt, akár a fiát, eltávolítsák az egyház éléről, ha hívei kitar­tanak mellette. Szokatlan, nagy számmal, több mint négyszázan jelen­tek meg a hívek a vasárnapi misén és könnyekig meghatva hallgatták a nagy pap beszé­dét. A hívők háromnegyednyi többsége példátlan szeretettel övezi a templom két vezető papját, az apát és fiát. Az igazgatóság, amely 9:1 arányban szavazott a püspök­höz intézett kérvény mellett, a kongregáció április 18-iki összejöveteléig marad hiva­talban. Melishék hívei erősen remélik, hogy az ő embereik fognak többségbe jutni az új igazgatóságban, amelyre nagy esélyeik vannak. Melishék hí­vei védbizottságot alakítot­tak és ugyancsak kérvényt nyújtottak be a püspök elé. De Wolfe püspököt arra ké­rik, hogy hallgassa meg a kongregációból alakult delegá­ciót. A püspök kijelentette, hogy a kérdésben mindaddig nem fog nyilatkozni, amíg döntését meg nem hozta. Alexander Ernő meghalt Alexander Ernő, közismert new yorki magyar hirdetési vállalkozó, tegnap reggel fél nyolc órakor 64 éves korában hirtelen elhalálozott. Alex­ander Ernő 45 éve él az Egye­sült Államokban, tevékeny részt vett a magyar egyesü­letek életében és általános közszeretetnek örvendett. Te­metéséről lapunk zártáig még nem történt intézkedés. LI KÍNAI ELNÖK SANGHAJBAN SÜRGETI A BÉKETÁRGYALÁST NANKING.­­ Legutóbb még azt jelentették Li Teung­­jen elnökhelyettesről, hogy kormányát Kantonba követte. Kiderült, hogy Li Sanghajba ment, hogy a kínai kisebbsé­gek vezéreivel odahasson, hogy a néphadsereg üljön le velük a tárgyaló­asztalhoz. Jelentik, hogy a Nanking ostromára készülő néphadse­reg hajlandónak mutatkozik különbékét kötni a Nanking- Sanghaj körzettel. A meg nem erősített hír a néphad­­sereg rádiójától származik. Egy nem-hivatalos békedele­gáció érkezett Peipingbe a néphadsereg északkínai főpa­­rancsnokának, Je Csin-jing tábornoknak meghívására. A sanghaji értéktőzsdén pánik dühöng, amióta megér­kezett a híre, hogy a néphad­sereg zöme Jangcsaunál a Jangce-folyam átkelésére­­ ké­szül egy százmérföldes fron­ton. A néphadsereg csapatai a Peiping-hankaui vasútvonal mentén elfoglalták Csumá­­cent. Szinjang elestének hí­rét cáfolják. Ez Csumácentől ötven mérföldnyire délre fek­szik. SANGHAJ. — Egy kínai nacionalista repülőgép, ame­lyet amerikai pilóta vezetett, 18 személlyel a néphadsereg által megszállt területre ér­kezett, jelenti a sanghaji saj­tó. Hogy kik ültek benne, azt nem árulja el a jelentés.

Next