Magyar Jövő, 1950. március (49. évfolyam, 40-62. szám)

1950-03-01 / 40. szám

MA­I A történelem már bebizo­nyította, hogy a halálra ítélt kapitalista rendszer képes egy­­egész nemzetet rábeszél­ni arra, hogy olyan politikát köve­ssen és támogasson, amely nemzeti öngyilkosság­ra vezet. Ezt tette Hitler meg a náci párt a német néppel. A wall streeti imperializ­mus, amely sokkalta gazda­gabb, mint a német monopól­­tő­ke volt és amely látszatra sokk­al erősebb, most éjjel­­haj­pal azon dolgozik, hogy rábeszélje az amerikai népet egy olyan politikára — a hid­­rogénbombás “túlnyomó erő” diplomácia politikájára, amely szintén nemzeti öngyilkos-* ságra vezethet. -Sikerülni fog ez nekik? Mi meg vagyunk győződve, hogy nem. E meggyőződésünk nem ájtatos reménységen alapul, hanem konkrét történelmi politikai és gazdasági ténye­zők figyelembevételén. Ami­kor a német nép megtette tragikus döntését, a világ munkássága még nem ismer­te fel a fasizmus mivoltát, nem ment át a második há­ború poklán. És ami a legfon­tosabb, a béke erői távolról nem voltak olyan erősek, mint ma, 1950-ben. A nemzetközi légkör ma egészen más, mint 1932-ben vagy 1939-ben volt. Mindezt azzal kapcsolatban említjük meg, hogy a tőkés­sajtó egy része szerényebb keretek közt, de ugyancsak arról akarja meggyőzni az amerikai munkásság egy cso­portját, hogy­­ haljon éhen és engedje gyermekeit is éhen halni, mintsem elfogad­­ja a progresszív munkásság támogatását. Pennsylvaniából jön az a hihetetlennek feltűnő hír, hogy a sztrájkoló bányászok egy csoportja nem volt haj­landó elfogadni három teher­autó rakomány élelmiszert, amelyet a Maryland állami kommunisták küldtek nekik. Azt mondják, hogy nem nyúl­nak hozzá, akármilyen éhesek lesznek is. E hir valódiságát nem tud­juk ellenőrizni, de ha igaz, akkor tökéletes igazolása an­nak, hogy a tőkés sajtó időn­ként rá tudja, de legalább is akarja beszélni a munkássá­got­­ az öngyilkosságra. Nyolc püspök támogatja Melisht NEW YORK.­­ A protes­táns episzkopális egyház 8 püspöke és egyezerszázhu­­szonhárom papja kért enge­délyt, hogy Rev. John Ho­ward Melish érdekében szóló beadványát a fellebbezési tör­vényszék elé terjeszthesse. Mint emlékezetes, Rev. Me­lisht még tavaly elbocsátotta állásából James P. De Wolf püspök a Holy Trinity egy­ház gondnoki többségének kérelmére, megtorlásul, ami­ért a szovjet-amerikai barát­sági szervezet élén állt. A hí­vek 70 százaléka azonban Melish mellett foglal álást, bizonyítékául annak, hogy a reakciós vezetőség akar ke­resztényietlen bosszút állni rajta. NAPILAPJA VOL. XLIX ÉVFOLYAM No. 40 SZÁM (Entered as Second Class Matter, Post Office, New York, N. Y.) A HALADÓ SZELLEMŰ AMERIKAI MAGYARSÁG Szenvedések után felszabadulás Tegnapi számunkban hírül adtuk, hogy Budapesten meg­történt a magyarországi or­todox és neológ zsidó hitköz­ségek egyesülése. A magyar zsidóság életének e jelentő­ségteljes fordulata alkalmá­val Ortutay Gyula a magyar kormány nevében beszédet mondott az egyesülési gyűlé­sen. E beszédből idézzük az alábbiakat: “A magyar zsidóság törté­netében — mondotta többek között a miniszter —, ez az országos gyűlés minden bi­zonnyal egyike lesz a jelen­tősebb, legnagyobb dátumok­nak. Mindnyájan tudjuk, — ha nem is akarjuk felidézni a régi fájdalmakat s nem le­het fel nem idézni a régi fáj­dalmakat —, hogy mily kese­rűségeken, megaláztatásokon, tipratásokon, fájdalmakon ke­resztül érkezett el a mai or­­sz­o­os gyűlés napjáig a ma­gyar zsidóság.” A miniszter a történelmi visszapillantás után utalt ar­ra, hogy a recepciót megvaló­sító Eötvös Lóránd 1895-ben milyen lefitymálással nyilat­kozott az antiszemitizmus je­lentőségeiről. — És nem telt el több, mint 25 esztendő — folytatta a mi­niszter — és megkezdődött Magyarországon Horthy Mik­lós rémuralma. Megkezdődött Európában először a fasizmus aljas tombolása Szegeden és folytatódott Siófokon, majd az egész országban. Állandó­sult a kegyetlen, törvényte­len tombolásnak az az őrjön­gése, amely a zsidóságot ki­­pusztítani, de előbb megaláz­ni, emberi becsületében, ön­érzetében megsérteni akarta. Ahogyan kezdte Horthy a maga uralmát, úgy is fejez­te be. Majd a fasizmus gyilkos­ságainak borzalmaira emlé­kezett vissza a miniszter, amelyet végre a felszabadu­lás követett. — Ezen a földön — mon­dotta Ortutay Gyula — a zsi­dóság mártírjainak vére ösz­­szefolyt, egyesült azoknak a felszabadító hősöknek vére-Folytatás a 4-ik oldalon A MAGYAR VAGYONOK ZÁROLÁSA NEM ÉRINTI A UI. S.-BELI MAGYARSÁGOT A Magyar Jövő szrkesztősége érdeklődött a minap ki­adott State Department-beli rendelet felől és hivatalos kö­rökből azt a magyarázatot kaptuk, hogy az új zárlati (freez­ing) rendelet nem érinti csak azokat a magyar vagyonokat, amik a háború alatt is zárolva voltak és amiket részbeni fel­oldottak a háború végével. Tehát az itt élő magyar állampol­gárok vagyonát, bankbetétét, sőt azokat a pénzeket sem érinti a rendelet, amelyek innen mennek az óhazába akár a kormány, akár bármely magyar vállalat címére Magyar­­országba. Ez alatt az is érthető, hogy azok akik élelmiszerekért, vagy más cikkekért itt fizetik be a dollárokat, hogy azokat az óhazába utalják, szintén nem tartoznak a zárolási rende­let alá, tehát e tekintetben nyugodtan küldhet az amerikai magyarság továbbra küldeményeket az óhazába. A zárlat különben is pusztán politikai természetű és nem érinti a kereskedelmi forgalmat semmiféle tekintetben. ÚJABB ATOM­BIZOTTSÁGOT KÉRNEK A TUBUSOK ha rádióaktív porfelhőt kelt­het, mely minden élő­lényt­ ki­­irthat a föld színéről. Dr. Szi­lárd a chicagói egyetem hí­res atomfizikusa szintén egyi­ke volt azoknak, akik az atombomba előállításán dol­goztak a háború alatt. Dr. Szilárd a múlt vasárnapi a Chicagói Round Table rádió­előadáson, melyet az NBC rá­dióállomásai követítettek, azt hangsúlyozta, hogy “500 ton­na súlyú hidrogén, 50 tonna neutront termelne ki, ami elég volna a földi élet teljes kipusztításához.” Dr. Wolfe kifejtette cikké­ben, hogy semmi sem indo­kolja azt az álláspontot, hogy U. S. előbb tudja előállítani a hidrogénbombát, mint a Szov­jetunió. Sőt figyelmeztette U. S.-t, hogy ne becsülje me­gint alá a szovjet tudósokat, mint azt az urániumbombá­val tették. Szerinte legalább egy év kell hozzá, hogy egy kezdetleges hidrogénbombát is elkészíthessenek. Dr. Wolfe kérte az elnököt egy atombizottság kinevezé­sére, mely atomenergia és mindennemű más lefegyver­zésre vezetne. Eddig a U. S. mindig különválasztotta az atomkérdést az általános fegyverkezéstől. WASHINGTON. — Dr. Hugh C. Wolfe, az Amerikai Tudósok Társaságának (Fed­eration of American Scient­ists) elnöke, látogatást tett Truman elnöknél azzal a ja­vaslattal, hogy jelöljön ki egy új atombizottságot, melynek fő feladata az általános le­fegyverzési program kidolgo­zása volna. Dr. Wolfe egy cikket írt a United Nations World című folyóiratban, Dr. Szilárd Leo atomfizikus kijelentése után, mely szerint a hidrogénbom- A GYARMATI RABSZOLGASÁG KÉRDÉSE A UN ELŐTT LAKE SUCCESS. — A Szakszervezetek Világszövet­ségének képviselője bejelen­tette az Egyesült Nemzetek Társadalmi és Közgazdasági Tanácsa előtt, hogy az összes gyarmatokon és a nyugati országoktól függő területe­ken még ma is létezik a kény­szermunka. Abdoulaye Dial­­lo, aki a francia Nyugat Af­rika szakszervezeteinek kép­viselője, esetekkel és doku­mentumokkal bizonyította, hogy úgy az afrikai, mint a Csendes óceán melletti angol és francia gyarmatokon kény­szermunkát végeztetnek a benszülöttekkel. A franciák és angolok el­len vádat emelő Diallot több­­izben félbeszakította cinikus megjegyzésekkel . Herman Santa Cruz, az UN bizottság chilei elnöke, azonban nem tudta megakadályozni, hogy Diallo fel ne sorolja bizonyí­tékait. Előadta, hogy az afri­kai Niger tartományban a gyarmati hatóság megköve­teli, hogy a benszülött főnö­kök embereket szolgáltassa­nak kényszermunkára. 8—12 éves gyermekeket is munká­ra kényszerítenek az útépíté­seknél. “És mindez 1949-ben történt uraim!” kiáltotta Diallo a bizottság tagjai fe­lé, akik láthatólag nem örül­tek felszólalásának. Diallo előadta, hogy Ca­­merunban és Madagaszkár­ban a rendőrség segít a kényszermunkások toborzásá­ban s Keletafrikában a fel­ügyelők korbáccsal állnak a rabszolgamunkára kényszerí­­tett bénszírlöttek mögött. Di­allo előadta, hogy több angol gyarmaton katonai fegyel­met kényszerítenek a ben­­szü­löttekre, akik teljesen ka­tonai ellenőrzés alatt állnak s a legminimálisabb munka­bérért kénytelenek dolgozni. Diallo előadta, hogy a kényszermunkát azért alkal­mazzák, hogy a trösztök és monopóliumok profitját nö­veljék azzal, majd kijelentet­te, hogy az egész jelenlegi rendszert meg kell szüntetni, hogy valóban megszüntessék a kényszermunkát. Diallo be­jelentette, hogy a Szakszer­vezetek Világszövetsége tá­mogatja a korábban benyúj­tott szovjet javaslatot, mely szakszervezeti vizsgálatot kér a kényszermunka ellen a vi­lág minden országában. Mielőtt Diallo szólásra emelkedett volna, Toni Sen­der, az American Federation of Labor képviselője hossza­dalmas beszédben előadta a régi meséket arról, hogy a Szovjetunióban kényszermun­ka táborok léteznek. Nem volt hajlandó a hírforrását elő­adni s mialatt azt hangoz­tatta, hogy többmillió ember kényszermunkát végez a Szovjetunióban, nem tudott semmiféle bizonyítékkal szol­gálni. Elfogták az elszaba­dult leopárdot OKLAHOMA CITY.—Há­rom napos hajsza után sike­rült élve elfogni az állatkert­ből elszabadult leopárdot. Az állatkert vezetőinek az a gon­dolat jutott eszébe, hogy al­tatóport tartalmazó lóhúst helyezzenek az éhes állat elé. Éjszaka a leopárd megette az egyik ilyen csalétket, reggel megtalálták, amint békésen aludt s visszaszállították ket­recébe. Bridges elleni tanúról kisült, hogy közön­séges betörő SAN FRANCISCO.­­ A kormány sokszor behirdetett tanújáról Marvyn Rathbone­­ról, akit a Harry Bridges ha­mis eskü tárgyalás fontos ta­nújaként használtak, kisült, hogy betörés vádjával állt a bíróság előtt. Ez az a Rath­­bone, akiről Donohue, fő­­­­ügyész mint szenzációról be­szélt heteken át. A munkásvezér ostorozza Gareyt NEW YORK.­­ “A mun­kásság a világ bármely részé­ben kikergette volna sorai közül, még­hozzá 24 órán be­lül, azt a szakszervezeti ve­zetőt, aki a fasisztákkal v­aló egységet merte volna java­solni, amint ezt James Carey, a CIO pénztáros-titkára tet­te,” mondotta a sajtó képvi­selői előtt a Hotel Great Northernben Boleszláv Ge­bert, a 75 millió szakszerve­zeti munkást magában tömö­­rítő szakszervezeti világszö­vetség egyik vezető tisztvi­selője. Éhes bányászok és jóllakott demokraták BELLAIRE, O. — Hogy miért nem mennek vissza a tárnák mélyébe olcsó pénzért dolgozni a sztrájkoló bányá­szok az Ohió-völgyben, azt a következő magyarázat vilá­gítja meg. A bányászok azt mondják, hogy “olvastuk az újságokban, hogy Truman el­nök és a demokraták 100 dolláros vacsorát ettek a Jackson-napi díszbanketten. A dús étlap olvasásától elron­tottuk a gyomrunkat és az­óta is képtelenek vagyunk­­ dolgozni.” Maga felé hajlik a keze PÁRIS. — Viet­nam heves tiltakozása ellenére, Francia­­ország arra fogja kérni az Egyesült Államokat, hogy francia államtisztviselők el­lenőrzésébe adjanak minden dollárnyi segélyt, amelyet Indo-Kínának szántak, jelen­tik a külügyminisztériumból, így lesz a segélynek “a leg­nagyobb eredménye,” mond­ja a hírforrás. Bao Daj, a francia kormány által támo­gatott vietnami bábcsászár, ugyanis egyenesen a maga kezéhez kért 146 millió dollár segélyt, mert hiszen alább nem adja. Attlee megszünteti az államosítást LONDON. — Az angol al­­­sóházban a munkáspárt több­sége hét darab képviselőből áll. A jelentések szerint Att­lee miniszterelnök készen áll a nagyipar köztulajdonba vé­telére vonatkozó nagyszabású programjának­­ felfü­ggeszt­­ésére. Ha ez igaz, írja a lon­doni Daily Worker, akkor írásba nem foglalt politikai fegyverszünetre van kilátás. Balatonújhely községben tómesterképző tanfolyam indult meg a hal­tenyésztés fejlesztése érde­kében. A hathetes tanfolyam­ra az ország különböző ré­szeiből jöttek össze. 4745 Butler St. Pittsburgh, Pa. Minden segélyt a bányászok­nak erre a címre kell küldeni: IWO Miners Relief Committee SZERDA, MARCH 1, 1950 WEDNESDAYS Éhezést ajánl a reakciós sajtó a bányászoknak Folyik a bányászunió ‘tiszteletlenségi’ pere a washingtoni bírósá­gon. A demokrata pártvezér a bányák átvételét helyezi kilátásba. WASHINGTON. — A bá­nyatulajdonosok s a bányász­szervezet képviselői között bi­zonytalan időre abbamarad­tak a tárgyalások. Egyes hí­rek szerint a bányatulajdono­sok képviselői be akarnak számolni megbízóiknak, mi­előtt továbbfolytatnák a tár­gyalásokat. Más hírek sze­rint a bányatulajdonosok húz­zák az időt, várva, hogy a kormány szerződés nélkül kényszerítse munkára a bá­nyászokat. A Hearst lapok, valamint több Howard Scripps lap és a rádió, mint várható volt, vö­­rösfalással akarják az ország népét a bányászok ellen for­dítani. Ezek a lapok felszólí­tották a bányászokat, hogy ne fogadják el a “konynm­is­­ták” és a progresszív szak­­szervezetek által küldött élel­miszereket. Miután azonban felszólításuk eredménytelen maradt és az éhező bányá­szok nemcsak elfogadják, de hálásak is azoknak, akik se­gítik őket, hogy­ némi táplá­lékot adhassanak gyermeke­iknek, most azt hangoztatják, hogy külső segítség nélkül a bányászok már visszatértek volna a bányákba. Más szóval a bányabárókat szolgáló lapok és rádiókommentátorok sze­rint ki kell éheztetni a bányá­­­­szokat, hogy ismét szenet csákányozzanak, “szerződés nélkül.” A bányászok erre nem mutatnak semmi hajla­mot. A Hearst lapok felgerjedé­­sét főleg az idézte elő, hogy a Daily Worker és a prog­resszív szakszervezetek, va­lamint az American Labor Party nagymennyiségű élel­miszert küldtek különböző bá­nyavárosokba, ahol azokat már szét is osztották. A philadelphiai AFL és CIO szakszervezetek bejelentet­ték, hogy a városban általá­nos gyűjtést indítanak a bá­nyászok megsegítésére. Várják az ítéletet Raymond B. Keech bíró folytatta a tárgyalást a bá­nyászszervezet ellen emelt vád ügyében. A szakszerve­zeti vezetők hétfőn a bíróság­gal szemben tanúsított tiszte­letlenség vádjának elejtését kérték, hangoztatva, hogy a szakszervezet nem követte el azt, miután a vezetők eleget tettek a tiltóparancsnak. A Keech biró megtagadta a vád elejtését s kedden délután fél kettőre tűzte ki a tárgyalás folytatását. Lapzártáig nem érkezett jelentés a tárgyalás­ról, de minden valószínű­ség szerint ismét pénzbírsággal sújtják a bányászokat. Sam Rayburn, a képviselő­ház elnöke kijelentette, hogy a Kongresszus fel fogja ha­talmazni Truman elnököt a bányák kormánykezelésbe va­ló átvételére. Rockwell Kent a párisi békemisszióra repült NEW YORK.­­ Rockwell Kent, a világhírű festőmű­vész és író, hétfőn repülőgép­re szállt, hogy Párisba utaz­zon, ahol ő lesz a békét akaró Amerika hangja. “Mint egyénnek, nagy a kockázatom békében, mint amerikainak még ennél is na­gyobb a kockázatom békében, mondta Kent a La Guardia repülőtéren indulása előtt. „ Most pedig a világ valameny­­nyi emberének élete forog kockán.” Rockwell Kent, aki az In­ternational Workers Order elnöke, tagja lesz egy kül­döttségnek, amely békejavas­­latokkal fog megjelenni a francia nemzetgyűlés előtt hétszáz millió szakszervezeti munkás, paraszt, nő és fiatal­ember nevében, akik a béke­partizánok világkongresszusá­nak szervezetébe tartoznak. A másik amerikai delegátus, Johannes Steel, már Párisba utazott, ahova körülbelül 100 ezer delegátus érkezését vár­ják néhány napon belül. Bé­kemissziók keresik fel a kü­lönböző kormányokat. Dele­gációk alakultak az Egyesült Államokban, Mexikóban, Olaszországban, Belgiumban, Hollandiában és a Szovjet­unióban. Pablo Picasso, a vi­lághírű francia-spanyol festő, a Very Rev. Hewlett John­son, Centerbury érseki hely­­nöke és Ivor Montagu, angol filmigazgató, mint a három­tagú misszió tagjai a Kong­­reszushoz, beutazási vízumot kértek az­ amerikai hatósá­goktól. A delegátusok minden or­szágban a következőket fog­ják kérni a kormányzati tes­tületektől: véget vetni a fegyverkezési versenynek, az atombombagyártásnak, az in­donéziai, a maláji és a viet­nami háborúknak, a békehar­cosok üldözésének minden or­szágban és az idegháborúnak a nagyhatalmak között kö­tött paktum aláírásával. “A békepartizánok világ­­kongresszusa nem kommunis­ta, sem kommunista front­szervezet, mondotta Kent a repülőtéren. De a kommunis­ták becsületére válik, hogy mindenütt támogatják. Bár­csak azt mondhatnám, hogy a NAM a (nagyvállalatok or­szágos szövetsége) is támo­gatja.” Kent, azt mondja, hogy mint egyén megy át,­­de bár­hova elmenne a béke kedvé­ért. A világkongresszus ame­rikai védnöki bizottságának tagja , Moulton püspökkel,­ O. John Roggevel és W. E. B. Dubois-al együtt. A béke­szervezetet még tavaly állí­tották fel Parisban. KÉT ÚS HAJÓT BOMBÁZTAK A KUOMINTANG GÉPEI WASHINGTON. — A Fly­ing Clipper és a Pioneer Dale nevű amerikai kereskedelmi­­ hajókat Kuomintang repülő­gépek támadták meg a Csing­­-­­ao kikötőjében. Valószínű­nek tartják, hogy a támadó repülőgépek a Kuomintang formuzai bázisáról indultak el. A külügyminisztérium vizsgálatot indított az ügy­­­­ben a távolkeleti amerikai konzulátusokon keresztül. A külügyminisztérium je­lentése szerint az Isbrandtsen hajóstársaság tulajdonában lévő Flying Flipperre több bombát dobtak, miután hor­gonyt vetett Csingtao kikö­tőjében. A kapitány által küldött első rádiójelentés nem adott számot a hajó által szenvedett sérülésekről. A Pioneer Dale a United States Line egyik legmoder­nebb, 8000 tonnás szállítóha­­jója, melyet akkor támadtak meg, mikor a kikötő felé kö­zeledett. A hajót gépfegyver­­tűzzel seperte végig a Kuo­mintang gép. Magában a ha­jóban nem esett nagy kár, de egy tengerész megsebesült. Michael J. McDermott, a külügyminisztérium szószóló­ja szerint több információra van szükség, mielőtt tilta­koznának a Kuomintang kor­mánynál. Korábban a kül­ügyminisztérium igen enyhén tiltakozott, mikor támadás történt az Isbrandtsen társa­ság hajói ellen. A társaság felszólította a kormányt, hogy adjon hadihajó kíséretet a kereskedelmi hajók mellé, a kérést azonban elutasították. A United States Line bejelen­tette, hogy a Pioneer Dale a támadás után elindult Ja­pán felé. U. S. polgárok nem mehetnek Bulgáriába WASHINGTON... A dip­lomáciai összeköttetés meg­szakítását Bulgáriával újabb rendelet követte, mely szerint U. S. polgárai nem utazhat­nak többé Bulgáriába. Min­den Bulgáriába szóló útleve­let visszavontak. 11 ]• 1 •• 1 TUI' * IJ 'il New York progresszív hazafias magyarsága március 19-én ünnepli a magyar forradalom év-Ünnepelje VCllinK lYIdFClUS lÖllSok­ fordulóját a Webster Hall-ban, 119 East 11th Street (a Harmadik és Negyedik Ave. között.) A BÉKE, SZABADSÁG, AZ AMERIKAI-MAGYAR BARÁTSÁG JEGYÉBEN!

Next