Magyar Jövő, 1952. szeptember (51. évfolyam, 137-152. szám)
1952-09-03 / 137. szám
2 DÖNTŐ KÉRDÉSEK sajtónk vasárnapi konferenciája előtt Mint jelentettük, az Országos Lapbizottság vasárnap, szeptember 7-én kibővített kerületi konferenciát tart a bronxi Magyar Házban. Az 1949-iki clevelandi Országos Lapkonferencia a new yorki Lapbizottságot hatalmazta fel arra, hogy az országos konferenciák közti időközökben minden, a sajtónkat érintő kérdésben végső" fórumként intézkedjen. A vasárnapi konferencia e felhatalmazással fogja megtárgyalni azon problémákat, amelyek megoldásra várnak. A Magyar Jövő az elmúlt időszakban, az amerikai magyarság és a békeszerető emberiség élő lelkiismereteként szerepelt az amerikai magyar közéletben, megfélemlíthetetlen szószólója volt a béke és szabadság ügyének, az amerikai dolgozók érdekeinek. E feladatunkat az amerikai reakció egyre fokozódó nyomása és terrorja közepette teljesítettük. Lapunk szerepe, jelentősége, fontossága, éppúgy, mint feladatainak száma az elkövetkező időszakban fokozódni fog. De fokozódni fog a reakció nyomása is. Nyilvánvaló, hogy e feladatunkat nem teljesíthetjük úgy, ha nem visszük ki sajtónkat az amerikai magyarság új tömegei közé. A munkássajtó sohasem állhat egy helyen, sohasem tanúsíthat passzív magatartást, akár a politikai téren, akár a lap terjesztése terén. Passzivitás lapunk terjesztésében egyértelmű a napilap megszűnésével. Ha azt akarjuk, hogy sajtónk betölthesse szerepét, mi több, ha azt akarjuk, hogy sajtónk FENNMARADJON, erőteljes, elszánt, aktív harcot kell indítanunk építése céljából. Ezt a küzdelmet jelenleg sok tekintetben IGEN KEDVEZŐ KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT indíthatjuk meg. Az amerikai magyar reakció és a sajtója válságban van. Az itteni, dolgozó magyarság nagy része nem dőlt be háborúra uszító, n népgyalázó politikájuknak. Részben ennek következménye az Amerikai Magyar Népszava jelenlegi válsága. A munkássajtó nem maradhat passzív ebben a helyzetben. Még ennél is fontosabb indok lapunk aktívabb terjesztésére a folyamatban levő elnökválasztási kampány, melynek kimenetele szervesen összefügg a világbéke kérdésével. Minden egyes szavazat a progresszív jelöltekre erősbíti a gátat a Wall streeti háborús uszítók útja előtt. Sajtónknak el kell juttatni a béke és haladás üzenetét az egész amerikai magyarság közé. Mindezen politikai feladatok végrehajtásának a módozatait kell a vasárnapi lapkonferenciának megtárgyalni és azok lehetőségeit kijelölni. A Magyar Jövő előtt nagy feladatok, nagy lehetőségek állnak. A vasárnapi konferencia fogja eldönteni, hogy képesek leszünk-e e feladatokat megoldani, e lehetőségeket kihasználni. Felkérjük az Országos Lapbizottság minden tagját, valamint lapunk minden barátját és jóakaróját, hogy vegyenek részt e rendkívül fontos konferencián, mely délelőtt 10 órakor kezdődik. —........................- ----------- ------- " ............. -3ffg MI TÖRTÉNT A HÉT VÉGÉN? Ami ellenáll az atombombának W ASHINGTON. — A kor mány közzétette az újfajta, atomkorbeli lakóház, iroda vagy gyárépületek első tervrajzát. Az épületek ellen tudnak állni az atombomba robbanásának. Nincs rajtuk ablak s anyaguk, megerősített vasbeton. S a republikánus elnökjelölt kijelentéseivel s azt írja, hogy Eisenhower Hitler mintájára tervet készít a Szovjetunió elleni háborúra, valamint Európa és Ázsia legnagyobb részének meghódítására. A tábornok jelölése óta első ízben támadja a szovjet lap Eisenhowert. Záróra a katonáknak HEIDELBERG, Németország. Az amerikai hadsereg parancsnoksága rendeletet adott ki, hogy az Európában állomásozó 250,000 amerikai közkatona éjféltől reggel 6-ig nem tartózkodhat az utcákon. A takarodó vagy záróra célja, hogy a fiatal újoncok ne duhajkodhassanak. Éjszakai verekedéseknek eddigelé húsz közlegény esett halálos áldozatául, nem szólva sebesülésekről és egyéb incidensekről. A Pravda szerint Eisenhower célja háború MOSZKVA. — Kéthasábos vezércikkben foglalkozik a Pravda Eisenhower tábornok. MAGYAR JÖVŐ —'HUNGARIAN DAILY JOURNAL September 3, 1952 Megtámadtak egy G1-t BÉCS. — William G. Pennel amerikai őrmestert és feleségét rajongó osztrák tömeg támadta meg Salzburgban, autójukat felborították, őket pedig megverték. Arcukon megsebesültek. Salzburgban, a hírhedt fasiszta fészekben, ahol részben amerikai pénzen etetik a menekült nyilasokat és nácikat, a megszálló hatóságok a város területén terepet akarnak berendezni tankgyakorlatokra. A városi tanács tiltakozott ellene, de a tiltakozást illetékesek nem vették figyelembe. Salzburgban van az amerikai csapatok főhadiszállása. Válj a Magyar Jövő munkáslevelezőjévé! Minden érdekli, ami veled , munkástársaiddal felténik. Az események hátterében A belga nép békeharca Amikor múlt év márciusá ban a belga parlament reak ciós többsége elfogadta a katonai szolgálati idő meghoszszabbításáról szólótörvényjavaslatot, Edgar Lalmand, a Belga Kommunista Párt főtikára a következő figyelmezetést intézte a miniszterek felé: “A népi felháborodás olyan nagy lesz, hogy önök képtelenek lesznek szembeszállni vele. A nép tudja, hogy ez a külföldrőlsugalmazott törvény nagyon jól beleillik ugyan a háborús gyújtogatók terveibe, de Belgiumnak és népének semmi szüksége nincs rá.” Másfél év sem telt el és Lalmand szavai valóra váltak. A népi tiltakozó mozgalom óriási ereje meghátrálásra kényszerítette Van Houtte kormányát. Mint az “AFP” jelenti, a belga kormány szerdán három hónap-pal, vagyis 21 hónapra csökkentette a katonai szolgálati időt. A népi mozgalom, amely ezt a győzelmet kiharcolta, ez év júliusában robbant ki rendkívül erővel. Július 25-én azok a katonák, akik már letöltötték ugyan szolgálati idejüket, de a katonai szolgálati idő felemelése miatt mégis benttartották őket, tüntetést rendeztek a kaszárnyákban. A tüntető katonák követelték, azonnal engedjék haza őket. A katonák tüntetése hamarosan egész Belgiumra, sőt a Nyugat- Németországban állomásozó belga megszálló csapatokra is átterjedt. A tüntetés számos helyen nyílt lázadásba csapott át. A huy-i kaszárnyában állomásozó 9. utász-zászlóalj katonái megtagadták az engedelmességet tisztjeiknek Gand-ban egy belga zászlóalj nem volt hajlandó teljesíteni a szemlét tartó amerikai tábornok parancsait. A belga katonai rendőrség terrorral próbálta elfojtani a tüntetéteseket. — Kölnben könnygáz bombákat dobtak a tüntető katonák közé. Másutt katonák százait tartóztatták le. De mindhiába! A mozgalom továbbterjedt és népi tiltakozássá szélesedett.Az egész belga munkásosztály a katonák segítségére sietett. A belga dolgozók harcba indultak a kormány háborús politikája ellen. Július végétől kezdve szolidaritás-sztrájkok követték egymást egész Belgiumban. S a munkások és katonák közös akciói nem egy helyen meghátrálásra kényszerítették a hatóságokat. Namurban a népi tiltakozás hatására a katonai paransnokság kénytelen volt szabadon bocsátani a letartóztatott tüntető katonákat. A mozgalom terjedésétől és erejétől megszeppent belga kormány mindent elkövetett, hogy megbontsa a munkásosztály sorait. A belgiumi szociáldemokrata ügynökség, hogy elterelje a figyelmet a tiltakozó mozgalomról, az októberi községi választásokra kezdett mozgósítani. Felhívta a szociáldemokrata dolgozókat : támogassák minden erejükkel a szocialista párt választási hadjáratát. D e minden mesterkedés hiábavaló volt. Augusztus 9- én mintegy 800.000-1.000.000 belga dolgozó lépett sztrájkba a felemelt katonai szolgálat ellen. A hatalmas politikai sztrájk, amely 1950 óta a belga dolgozók legnagyobb harci megmozdulása volt, megbénította Belgium mindennapi életét. A dolgozók sztrájkmegmozdulása, s a belga katonák mozgalma meghökkentette nemcsak a belga uralkodó köröket, hanem valamennyi nyugateurópai ország lakájkormányát. A holland kormány már-már attól tartott, hogy a belgiumi akció átterjed a holland hadseregre is. Hiába nyilatkozott Ridgway arról, hogy valamennyi atlanti országban fel kell emelni a katonai szolgálati időt, az “európai közösség” Párisba összehívott képviselői — néhány nappal a belgiumi általános sztrájk után és annak hatása alatt — nem merték teljesíteni e parancsot. Megijedtek, hogy a parancs teljesítése valamennyi országban még nagyobb vihart kavar fel. A belga nép hősies küzdelme tehát nemzetközi sikert is elért. S ezzel együtt kivívta országában a katonai szolgálati idő csökkenését. Bár a siker csak részleges, mert tizenkét hónap helyett csak három hónappal csökkentették a katonai szolgálat időtartamát, mégis jelentős győzelme ez a belga nép békeharcának. E harcban megacélozódtak a belga munkásosztály sorai, létrejött a munkásosztály akcióegysége , megannyi fontos és kedvező tényező a békéért vívott további küzdelemben. BALLADA A TÖKKELÜTÖTT TRÓGEROKRÓL Az a két tróger, amely még mindig ott nyüzsög a newyorki Amerikai Magyar Népundor szerkesztőségének házatáján, nyilván túlórát dolgozik, hogy új gazdáik kegyeit kiérdemeljék és vörösfaló, háborús uszító újságjukkal “megkeresett” kenyerük továbbra is biztosítva legyen. Ezek a t. t.-k (tökkelütött trógerek) még nem tudják, vagy már elfelejtették a bölcs régi mondást, hogy “quod licet Jovi, non licet bovi” (amit szabad Jupiternek, nem sza bad a barmoknak... vagy trógereknek). Ezek az f. t.-ek, (fejük lágyára ejtett fenegyerekek) naponta nagyítóüveggel böngészik lapunk hasábjait, hogy “felfedezhessék” benne azt, hogy a mi sajtónk a béke hive, a koreai vérontás azonnali befejezésének hive, a népek békés együttélésének hive. És amikor találnak valamit amiről azt hiszik, hogy érdemes belekötni, akkor ezek az Sz. Sz.-ek (szarvasbőrkesztyűs szarkofágcsiszolók), hazafias pózba vágva magukat (amely hazafiasságról még Stevenson is kénytelen volt és most kijelenteni, hogy a gazemberek, jellemgyilkosok, trógerek és szarkofágcsiszolók utolsó menedéke), vádló ujjal ránk mutatnak és “hazafiatlannak” deklarálnak bennünket. Utána pedig helytelenítőleg csóválják meg a t. t.-jüket (tökkelütött trógerfejüket), hogy miért is engedik meg az ilyen újságoknak a megjelenését. Miért nem csukják be itt is a munkássajtót, mint ahogy a szép Adolf és hű szövetségese Horthy Miklós becsukta — oly ragyogó következményekkel — a munkássajtót Németországban és Magyarországon Legújabban például azon akadtak fenn, hogy hogyan írhatunk mi olyan “hazugságot”, hogy “több mint két évi harc után az Egyesült Államok (és Nemzetek) hatalmas hadereje nem volt elegendő ahhoz, hogy legyőzze a koreai köztársaságot, mely ugyan segítséget kap Kínától, de csak korlátolt mértékben.” Ez mind merész hazugság a t. t.-k szemében. Ám ha ez hazugság, akkor a tényállás az, hogy a UN már legyőzte Koreát. De ha legyőzte mit csinál ott 500,000 amerikai katona és miért kapjuk hét hét után a veszteséglistát ? És mit tárgyalnak Panmunjonban az ellenséggel a fegyverszünet feltételeiről? Egy legyőzött ellenféllel nem tárgyalják a feltételeket, hanem diktálják! Persze ezek az sz. sz.-ek maguk is jól tudják, hogy mi az igazat irtuk és ők a hazugok. Nem is ez volt a céljuk, hanem az, hogy a beteg kutyák módjára vissza visszamenjenek régi okádékukhoz és követeljék sajtónk beszüntetését. Mert ezek a trógerek tudják, hogy addig, amíg mi megszólalhatunk, addig megcáfolni nem tudnak bennünket. Csak akkor “győzhetnek” ha bekötik a szájunkat és felszál kosarazzák az egész népet. Számunkra nem meglepetés e szerencsétlen trógerek okoskodása, így okoskodott a világ minden fasisztája, a népek minden ellensége. A történelem azt mutatja, hogy az ilyen elemek egyre ritkábban végzik be dicsőséggel a pályafutásukat. N. B. MAGYAR JÖVŐ, Hungarian Daily Journal -nbllahed daft/ except Saturday. Sunday, Monday and certain legal holiday« by the Innrer!an Dally Jearnal Awoelation, Inc., IS# E. 16th Street, New York 3, N. Y. felenhona ALgoaqain 6-0387. Editor: Zoltán Deák, Manager: Alex limner tttíMcrlptfcn -««few: USA. Canada 30, one year. 15 half year, 83 three mo, — How York City 310 one year, 36 half year, 34 three mo. Everywhere else: 318 ob# paar, 3, half year, $4 throe mo.