Magyar Jövő, 1952. szeptember (51. évfolyam, 137-152. szám)

1952-09-03 / 137. szám

2 DÖNTŐ KÉRDÉSEK sajtónk vasárnapi konferenciája előtt M­int jelentettük, az Országos Lapbizottság vasárnap, szeptember 7-én kibővített kerületi konferenciát tart a bronxi Magyar Házban. A­z 1949-iki clevelandi Országos Lapkonferencia a new yorki Lapbizottságot hatalmazta fel arra, hogy az országos konferenciák közti időközökben minden, a sajtónkat érintő kérdésben végső" fórumként intézkedjen. A vasárnapi konfe­rencia e felhatalmazással fogja megtárgyalni azon problé­mákat, amelyek megoldásra várnak. A Magyar Jövő az elmúlt időszakban, az amerikai ma­gyarság és a békeszerető emberiség élő lelkiismereteként szerepelt az amerikai magyar közéletben, megfélemlít­hetet­­len szószólója volt a béke és szabadság ügyének, az amerikai dolgozók érdekeinek. E feladatunkat az amerikai reakció egyre fokozódó nyomása és terrorja közepette teljesítettük. L­apunk szerepe, jelentősége, fontossága, éppúgy, mint feladatainak száma az elkövetkező időszakban fokozódni fog. De fokozódni fog a reakció nyomása is. N­yilvánvaló, hogy e feladatunkat nem teljesíthetjük úgy, ha nem visszük ki sajtónkat az amerikai magyarság új tömegei közé. A munkássajtó sohasem állhat egy helyen, sohasem tanúsíthat passzív magatartást, akár a politikai téren, akár a lap terjesztése terén. Passzivitás lapunk ter­jesztésében egyértelmű a napilap megszűnésével. Ha azt akarjuk, hogy sajtónk betölthesse szerepét, mi több, ha azt akarjuk, hogy sajtónk FENNMARADJON, erőteljes, el­szánt, ak­tív harcot kell indítanunk építése céljából. E­zt a küzdelmet jelenleg sok tekintetben IGEN KED­VEZŐ KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT indíthatjuk meg. Az ame­rikai magyar reakció és a sajtója válságban van. Az itteni, dolgozó magyarság nagy része nem dőlt be háborúra uszító, n népgyalázó politikájuknak. Részben ennek következménye az Amerikai Magyar Népszava jelenlegi válsága. A mun­kássajtó nem maradhat passzív ebben a helyzetben. M­ég ennél is fontosabb indok lapunk aktívabb terjesz­tésére a folyamatban levő elnökválasztási kampány, mely­nek kimenetele szervesen összefügg a világbéke kérdésével. Minden egyes szavazat a progresszív jelöltekre erősbíti a gá­tat a Wall streeti háborús uszítók útja előtt. Sajtónknak el kell juttatni a béke és haladás üzenetét az egész amerikai magyarság közé. M­indezen politikai feladatok végrehajtásának a módo­zatait kell a vasárnapi lapkonferenciának megtárgyalni és azok lehetőségeit kijelölni. A Magyar Jövő előtt nagy felada­tok, nagy lehetőségek állnak. A vasárnapi konferencia fogja eldönteni, hogy képesek leszünk-e e feladatokat megoldani, e lehetőségeket kihasználni. F­elkérjük az Országos Lapbizottság minden tagját, va­lamint lapunk minden barátját és jóakaróját, hogy vegye­nek részt e rendkívül fontos konferencián, mely délelőtt 10 órakor kezdődik. ­ —........................- ----------- ------- " ............. -3ffg MI TÖRTÉNT A HÉT VÉGÉN? Ami ellenáll az atombombának W ASHINGTON. — A kor­ mány közzétette az újfajta, atomkorbeli lakóház, iroda vagy gyárépületek első terv­rajzát. Az épületek ellen tud­nak állni az atombomba rob­banásának. Nincs rajtuk ab­lak s anyaguk, megerősített vasbeton. S a republikánus elnökjelölt ki­jelentéseivel s azt írja, hogy Eisenhower Hitler mintájára tervet készít a Szovjetunió el­leni háborúra, valamint Euró­pa és Ázsia legnagyobb részé­nek meghódítására. A tábor­nok jelölése óta első ízben tá­madja a szovjet lap Eisen­­howert. Záróra a katonáknak H­EIDELBERG, Németor­szág.­­ Az amerikai hadse­reg parancsnoksága rendele­tet adott ki, hogy az Európá­ban állomásozó 250,000 ame­rikai közkatona éjféltől reg­gel 6-ig nem tartózkodhat az utcákon. A takarodó vagy záróra célja, hogy a fiatal újoncok ne duhajkodhassa­nak. Éjszakai verekedéseknek eddigelé húsz közlegény esett halálos áldozatául, nem szól­va sebesülésekről és egyéb in­cidensekről. A Pravda szerint Eisenhower célja háború M­OSZKVA. — Kéthasábos vezércikkben foglalkozik a Pravda Eisenhower tábornok. MAGYAR JÖVŐ —'HUNGARIAN DAILY JOURNAL September 3, 1952 Megtámadtak egy G1-t B­ÉCS. — William G. Pen­­nel amerikai őrmestert és fe­leségét rajongó osztrák tö­meg támadta meg Salzburg­ban, autójukat felborították, őket pedig megverték. Arcu­kon megsebesültek. Salzburg­ban, a hírhedt fasiszta fészek­ben, ahol részben amerikai pénzen etetik a menekült nyi­lasokat és nácikat, a megszál­ló hatóságok a város területén terepet akarnak berendezni tankgyakorlatokra. A városi tanács tiltakozott ellene, de a tiltakozást illetékesek nem vették figyelembe. Salzburg­ban van az amerikai csapatok főhadiszállása. Válj a Magyar Jövő munkás­­levelezőjévé! Minden érdekli, ami veled , munkástársaiddal felténik. Az események hátterében A belga nép békeharca A­mikor múlt év márciusá­­ ban a belga parlament reak­ ciós többsége elfogadta a ka­tonai szolgálati idő meghosz­­szabbításáról szóló­­törvény­­javaslatot, Edgar Lalmand, a Belga Kommunista Párt fő­tikára a következő figyelmez­­­etést intézte a miniszterek­ felé: “A népi felháborodás olyan nagy lesz, hogy önök képtelenek lesznek szembe­szállni vele. A nép tudja, hogy ez a külföldről­­sugal­mazott törvény nagyon jól beleillik ugyan a háborús gyújtogatók terveibe, de Bel­giumnak és népének semmi szüksége nincs rá.” M­ásfél év sem telt el és Lalmand szavai valóra vál­tak. A népi tiltakozó mozga­lom óriási ereje meghátrá­lásra kényszerí­tette Van Houtte kormányát. Mint az “AFP” jelenti, a belga kor­mány szerdán három hónap-­­pal, vagyis 21 hónapra csök­kentette a katonai szolgálati időt. A népi mozgalom, amely ezt a győzelmet­ kiharcolta, ez év júliusában robbant ki rendkívül erővel. Július 25-én azok a katonák, akik már le­­töltötték ugyan szolgálati idejüket, de a katonai szolgá­lati idő felemelése miatt mégis benttartották őket, tüntetést rendeztek a ka­szárnyákban. A tüntető ka­tonák követelték, azonnal en­gedjék haza őket. A katonák tüntetése hamarosan egész Belgiumra, sőt a Nyugat- Németországban állomásozó belga megszálló csapatokra is átterjedt. A tüntetés számos helyen nyílt lázadásba csa­pott át. A huy-i kaszárnyá­ban állomásozó 9. utász-zász­lóalj katonái megtagadták az engedelmességet tisztjeiknek Gand-ban egy belga zászló­alj nem volt hajlandó telje­síteni a szemlét tartó ameri­kai tábornok parancsait. A belga katonai rendőrség terrorral próbálta elfojtani a tüntetéteseket. — Kölnben könnygáz bombákat dobtak a tüntető katonák közé. Másutt katonák százait tartóztatták le. De mindhiába! A mozga­lom továbbterjedt és népi tiltakozássá szélesedett.­­Az egész belga munkásosztály a katonák segítségére sietett. A belga dolgozók harcba in­dultak a kormány háborús politikája ellen. Július végé­től kezdve szolidaritás-sztráj­kok követték egymást egész Belgiumban. S a munkások és katonák közös akciói nem egy helyen meghátrálásra kényszerítették a hatóságo­kat. Namurban a népi tilta­kozás hatására a katonai pa­­ransnokság kénytelen volt szabadon bocsátani a letar­tóztatott tüntető katonákat. A mozgalom terjedésétől és erejétől megszeppent belga kormány mindent elkövetett, hogy megbontsa a munkás­­osztály sorait. A belgiumi szociáldemokrata ügynökség, hogy elterelje a figyelmet a tiltakozó mozgalomról, az ok­tóberi községi választásokra kezdett mozgósítani. Felhív­ta a szociáldemokrata dolgo­zókat :­ támogassák minden erejükkel a szocialista párt választási hadjáratát. D e minden mesterkedés hiábavaló volt. Augusztus 9- én mintegy 800.000-1.000.000 belga dolgozó lépett sztrájk­ba a felemelt katonai szolgá­lat ellen. A hatalmas politi­kai sztrájk, amely 1950 óta a belga dolgozók legnagyobb harci megmozdulása volt, megbénította Belgium min­dennapi életét. A dolgozók sztrájkmegmoz­dulása, s a belga katonák mozgalma meghökkentette nemcsak a belga uralkodó köröket, hanem valamennyi nyugateurópai ország lakáj­­kormányát. A holland kor­mány már-már attól tartott, hogy a belgiumi akció átter­jed a holland hadseregre is. Hiába nyilatkozott Ridgway arról, hogy valamennyi at­lanti országban fel kell emel­n­i a katonai szolgálati időt, az “európai közösség” Páris­­ba összehívott képviselői — néhány nappal a belgiumi ál­talános sztrájk után és an­nak hatása alatt — nem merték teljesíteni e paran­csot. Megijedtek, hogy a pa­rancs teljesítése valamennyi országban még nagyobb vi­hart kavar fel. A belga­ nép hősies küzdelme tehát nemzetközi sikert is el­ért. S ezzel együtt kivívta országában a­ katonai szolgá­lati idő csökkenését. Bár a siker csak részleges, mert ti­zenkét hónap helyett csak három hónappal csökkentet­ték a katonai szolgálat idő­tartamát, mégis jelentős győ­zelme ez a belga nép békehar­cának. E harcban megacélo­­zódtak a belga munkásosz­tály­ sorai, létrejött a mun­kásosztály akcióegysége , megannyi fontos és kedvező tényező a békéért vívott to­vábbi küzdelemben. BALLADA A TÖKKELÜTÖTT TRÓGEROKRÓL A­z a két tróger, amely még mindig ott nyüzsög a new­­yorki Amerikai Magyar Népundor szerkesztőségének háza­­táján, nyilván túlórát dolgozik, hogy új gazdáik kegyeit ki­érdemeljék és vörösfaló, háborús uszító újságjukkal “meg­keresett” kenyerük továbbra is biztosítva legyen. E­zek a t. t.-k (tökkelütött trógerek) még nem tudják, vagy már elfelejtették a bölcs régi mondást, hogy “quod licet Jovi, non licet bovi” (amit szabad Jupiternek, nem sza­ bad a barmoknak... vagy trógereknek). Ezek az f. t.-ek, (fejük lágyára ejtett fenegyerekek) naponta nagyítóüveggel böngészik lapunk hasábjait, hogy “felfedezhessék” benne azt, hogy a mi sajtónk a béke hive, a koreai vérontás azon­nali befejezésének hive, a népek békés együttélésének hive. És amikor találnak valamit amiről azt hiszik, hogy érdemes belekötni, akkor ezek az Sz. Sz.-ek (szarvasbőrkesztyűs szarkofágcsiszolók), hazafias pózba vágva magukat (amely hazafiasságról még Stevenson is kénytelen volt és most ki­jelenteni, hogy a gazemberek, jellemgyilkosok, trógerek és szarkofágcsiszolók utolsó menedéke), vádló ujjal ránk mutat­nak és “hazafiatlannak” deklarálnak bennünket. Utána pe­dig helytelenítőleg csóválják meg a t. t.-jüket (tökkelütött trógerfejüket), hogy miért is engedik meg az ilyen újságok­nak a megjelenését. Miért nem csukják be itt is a munkás­sajtót, mint ahogy a szép Adolf és hű szövetségese Horthy Miklós becsukta — oly ragyogó következményekkel — a munkássajtót Németországban és Magyarországon L­egújabban például azon akadtak fenn, hogy hogyan írhatunk mi olyan “hazugságot”, hogy “több mint két évi harc után az Egyesült Államok (és Nemzetek) hatalmas hadereje nem volt elegendő ahhoz, hogy legyőzze a koreai köztársaságot, mely ugyan segítséget kap Kínától, de csak korlátolt mértékben.” E­z mind merész hazugság a t. t.-k szemében. Ám ha ez hazugság, akkor a tényállás az, hogy a UN már legyőzte Ko­reát. De ha legyőzte mit csinál ott 500,000 amerikai katona és miért kapjuk hét­ hét után a veszteséglistát ? És mit tár­gyalnak Panmunjonban az ellenséggel a fegyverszünet fel­tételeiről? Egy legyőzött ellenféllel nem tárgyalják a felté­teleket, hanem diktálják! P­ersze ezek az sz. sz.-ek maguk is jól tudják, hogy mi az igazat irtuk és ők a hazugok. Nem is ez volt a céljuk, hanem az, hogy a beteg kutyák módjára vissza visszamen­jenek régi okádékukhoz és követeljék sajtónk beszüntetését. Mert ezek a trógerek tudják, hogy addig, amíg mi megszó­lalhatunk, addig megcáfolni nem tudnak bennünket. Csak akkor “győzhetnek” ha bekötik a szájunkat és felszál kosa­razzák az egész népet. S­zámunkra nem meglepetés e szerencsétlen trógerek okoskodása, így okoskodott a világ minden fasisztája, a népek min­den ellensége. A történelem azt mutatja, hogy az ilyen ele­mek egyre ritkábban végzik be dicsőséggel a pályafutásukat. N. B. MAGYAR JÖVŐ, Hungarian Daily Journal -nbllahed daft/ except Saturday. Sunday, Monday and certain legal holiday« by the Innrer!an Dally Jearnal Awoelation, Inc., IS# E. 16th Street, New York 3, N. Y. felenhona ALgoaqain 6-0387. Editor: Zoltán Deák, Manager: Alex limner tttíMcrlptfcn -««few: USA. Canada 30, one year. 15 half year, 83 three mo, — How York City 310 one year, 36 half year, 34 three mo. Everywhere else: 318 ob# paar, 3, half year, $4 throe mo.

Next