Magyar Kereskedők Lapja, 1897. július-december (17. évfolyam, 27-52. szám)

1897-07-04 / 27. szám

1897.—27. szám. Budapest, 1897. julius 4. Tizenhetedik évfolyam. Magyar Kereskedők Lapja a kereskedelem, ipari vállalkozás és szállítás közlönye MAGYAR LLOYD, MAGYAR KERESKEDELMI MUZEUM ÉS HITELES SORSOLÁSI ÉRTESÍTŐ INGYEN-MELLÉKLETEKKEL. Előfizetési ára (három melléklettel együtt) egy évre 8 frt, félévre 4 frt, negyedévre 2 frt 50 kr. Felelős szerkesztő: KORMOS ALFRÉD. Megjelen minden vasárnap. — Egyes szám 16 k. Szerkesztőség és kiadóhivatal Rottenbiller­ utca 46. Tartalom a főlapon : A czukorkartell. — Az uj tanoncziskolák. — Az uj áruüzleti szokások. — Bukás és fizetésképtelenség. — Külkereskedelmi ügyek. — Közlekedési és tarifaügyek. — Külön­félék. — Beszerzési czikkek és források. — Szerkesztői üzenetek. — Hirdetések. «Magyar Lloyd» rendes mellékletünk tartalma: A czukorprémium. — A fakéreg-termelés válsága. — Üzleti hirek. — Újítások a táviratozásban. — Különfélék. (Folytatás a főlapról.) — Szállí­tás és vállalkozás. — Helyeszközlő rovat. — Új c­égek. — Hirdetések. Azon­­. előfizetőinkhez, akiknek előfize­tése július 1-én lejárt, azt a tiszteletteljes kérelmet intézzük, hogy előfizetésük megújítása iránt mihamarabb intéz­kedni szíveskedjenek, hogy lapunkat továbbra is pontosan meg­­küldhessük. A „Magyar Kereskedők Lapja“ előfizetési éra «Magyar Lloyd»,«Magyar Kereskedelmi Múzeum» És «Hiteles Sorsolási Értesítő» ingye­l­mezletelel: egész évre ... 8.— Írt, félévre ... ... ... ... 4.— » negyedévre... ... ... 2'50 » Az előfizetési összeg jegyzésszerűbben postautalványon küldhető be a kiadóhivatalba : Budapest, VII., Rotten­biller­ u. 46. Új előfizetések bármely napon kezdőd­hetnek. A czukorkartell. A finomítók kartelljét, mely évek óta fennáll, már ismerjük; czélja részben a termelés szabályozása, nagyobb rész­ben azonban az árak egységessége, mely in ultimo analisi áremelésre irá­nyul. E kartellt azonban némileg ellen­súlyozták eddig azok a nyersczukorgyárak, melyek finomítványokat is állítottak elő és hoztak forgalomba, azonkívül pedig a fino­mítóknak szállított nyersczukor árát is a piac­i konjunktúrák állapították meg. Ér­dekében állott tehát a finomítók kartell­­jének, hogy kötelékébe a nyersczukor­­gyárakat is bevonja, illetve egy új közös kartell létesítésére törekedjék. Mivel pedig a nyersczukor-gyárosok a nyersczukor árának variálása, gyakran jelentékeny esése, általában pedig bizonytalansága miatt sok bajjal küzdenek, a finomítók ezen a chillesi sark felé irányították figyel­müket és a nyersczukor ára tekintetében oly ajánlattal léptek fel, mely a nyers­­czukor-gyárosokat bizonyos minimális ár el­érhetése tekintetében biztosítja. Nevezetesen megajánlották a finomítók azt, hogy a kartellbe belépő, tehát a kötelezettségek­nek magukat alávető nyersczukor-gyáro­­soknak mm.­kint 15 fr­t minimális árt biz­tosítanak, olykép, hogy, ha a nyersczukor tőzsdei ára 15 frtnál alacsonyabb lesz, a különbözetet a finomítók kötelesek minden adóztatás alá bocsátott és belföldi fogyasz­tásra szánt mni. czukor után a közös pénz­tárba befizetni s az ekként összegyűlt kár­pótlási összeg bizonyos kulcs szerint osz­­tatik fel a nyersczukor-gyárosok közt. Ezzel szemben a nyersczukor-gyárosok arra kötelezik magukat, hogy az általuk termelt, a külföldre ki nem vitt nyers­­czukrot csak a kartellbe belépett finomí­tóknak adják el, finomított czukrot — a kivitelre szánt porczukor kivételével — nem gyártanak, finomító­gyárakat nem állítanak, sem ilyenek alapításában részt nem vesznek, végül finomított czukrot csak a kartellbe belépett finomítóktól vásá­rolnak , hogy pedig az összhang teljes legyen, viszont a finomítók is kötelezik magukat arra, hogy nyersczukort csakis kartell-tagok­­tól vesznek, nyersczukor-gyárakat nem állí­tanak, illetve ilyenek létesítéséhez hozzá nem járulnak. A kartell öt évre köttetnék meg, azon­ban, ha a monarkia két állama között a közös vámterület nem maradna fönn, vagy ha a czukoradó-törvényhozásban változás állana be, úgy a finomítók, mint a nyersczukor-gyárosok a kartellt fölmond­hatják és az egyezmény az illető törvények életbelépése napján hatályát veszti. A szer­ződés áthágói szigorú bírságolás alá esnek, a kérdés ezen oldala azonban nem képezi vizsgálódásunk tárgyát. Az a kérdés most már, hogy minő jelentőséget tulajdonítsunk az uj kartell­­nek, mely immár a ténynyé válás kü­szöbére jutott. Első­sorban is annak pénzügyi oldalával kell foglalkoznunk s ez abban kulminál, hogy a finomítók a nyersczukor árának 15 írton aluli jegyzése esetén kárpótlást biztosítanak a kartellbe lépett nyersczukor-gyárosoknak. Már most világos, hogy a finomítók ezt a kárpótlást nem a saját zsebükből szándékoznak fizetni, mivel, ha az volna a czéljuk, egyszerűen arra köteleznék magukat, hogy a nyers­czukort bizonyos állandó minimális áron váltják be. A «kárpótlást» tehát a fogyasz­tók a czukorárak időnkénti emelése útján fogják megfizetni, mely áremelés annál nagyobb lesz, minél távolabb áll a nyers­czukor tőzsdei ára a minimális 15 fztos ártól. A finomítóknak pedig az álland érde­kükben, hogy minél távolabb álljon, mert ők annál olcsóbban vásárolnak, a külön­bözetet pedig a fogyasztókkal fizettetik meg. Azonban a finomítók saját külön kartellje is áremelésen dolgozik, tehát két­féle áremelés lesz, egyik állandó, másik időnkénti, az egyik a finomítóknak, a másik a nyersczukor-gyárosoknak biztosít bizo­nyos minimális árt. Tegyük fel például, hogy a finomítók a saját számlájuk javára 341/2 írtban állapítják meg a süvegáru árát, azonban a nyersczukor ára 131/2 írtra esik le. Ez esetben 11/2 frt kárpótlás lévén fizetendő, ezt is a fogyasztóktól kell be­hozni, minél fogva az egyik kartell által 34 V2 frtban fixírozott czukorárat a másik kartell 36 frtra emeli fel. Az új kartell egyéb szerződési pontjai sem ártatlan játékok. A nyersczukor­­gyárosok nyersczukrot csak a kartellbe lévő finomítóknak adhatnak el, minélfogva minden finomító kénytelen lesz — akarva, nem akarva — a kartellbe belépni, különben nem jut nyersczukorhoz; új finomítók nem keletkezhetnek, de új nyersczukor-gyárak sem ; előbbiek nem kapnak nyersczukrot, utóbbiaknak nem lesznek a nyersczukorra vevőik. Ennél fogva a szabad verseny teljesen el lesz nyomva, a czukoripar alakulását a kartell önhatalmúlag irányítja, megszabja az árakat, szabályozza a kon­tingenst és megjelöli a piac­okat. Szükség­e többet mondanunk az új kartell jellemezésére ? A kartell nemzetgaz-

Next