Magyar Kereskedők Lapja, 1904. július-december (24. évfolyam, 27-53. szám)
1904-07-02 / 27. szám
1904. július 2. MAGYAR KERESKEDŐK LAPJA oszlik; a hitelezés gondja, amely ezideig kizárólag a gyáros vagy a kereskedő vállait nyomta, most többfelé háramlik, ami egyrészt a hitelre érdemesített felek gondosabb megválogatását s ezzel kapcsolatban a vevőkör általános javulását, másrészt pedig azt eredményezi, hogy a gyáros egy nyomasztó gondtól szabadulván idejét és képességeit teljesen a gyártás fejlesztésének és tökéletesbbítésének, vagyis tulajdonképpeni hivatásának szentelheti. A deskredere-szavatosság természetesen csakis arra terjedhet ki, hogy a vevő fél a kifogástalanul szállított és rendben átvett áru ellenértékét megállapodás szerint ki fogja egyenlíteni. Ha erre a vevő a lejárat napján nem képes és a követelés rajta bírói után meg nem vehető, úgy előáll a deskrederet elvállaló félnek kötelezettsége, ki a kérdéses követelést az elvállalt obligó határain belül kiegyenlíteni tartozik ; a delkredere szavatosság teljesítésének előfeltétele tehát az, hogy az elsősorban kötelezett adós kötelezettségének teljesítésére képtelen legyen. A delkredere-szavatosság elvállalásának rendszerint megfelelő ellenszolgáltatása is van. Azt a kockázatot ugyanis, amelyet a delkrederet vállaló fél magára vállal, a gyáros vagy kereskedő külön, az úgynevezett delkredere-provízióval szokta díjazni, melynek mérve aztán a körülményekhez képest igen különböző, aszerint, amint a kockázat is nagyobb vagy kisebb. A követelés lejáratának hosszabb vagy rövidebb volta, az adós közelebbi vagy távolabbi lakhelye, az adós működési területének általános gazdasági és pénzügyi viszonyai, az adós kereskedő brancheja, az adós bonitása stb. külön külön és együttvéve mind olyan tényezők, amelyek a delkredere szavatosság elvállalását és a delkredere-jutalék hányadának nagyságát befolyásolják. Mint látni való, a kockázat ily módon való elvállalása tulajdonképpen nem más, mint egy biztosítási ügylet, melynek tárgyát egy-egy eladás, vagy az eladások sorozata képezi. A számlakövetelés delkrederével szavatolt hányada képezi a biztosított értéket, a delkredere jutalék pedig a prémiumot. Tény, hogy néhány év óta egyes külföldi biztosító társulatok kultiválják a biztosításnak ezen nemét és példájukat egyik hazai biztosítótársaság is követni szándékozik. Igen megnehezíti az ilyen biztosítótársaságnak működését az a körülmény, hogy a kereskedők a saját üzletükben és szakmájukban előforduló kétes, vagy teljesen dubiózus tételeket üzleti titoknak tekintik és rendszeres statisztika-gyűjtés czéljaira nem igen hajlandók átengedni, amint azt a nyugat-európai, angol és amerikai kereskedők megteszik és így az említett deskredere biztosító intézet díjtételei megállapításánál egyelőre a külföldi táblázatoknak hazai viszonyokhoz való alkalmazására, helyesebben a díjtételek megdrágítására lesz kénytelen szorítkozni. Hogy ily módon a magyar kereskedők nem igen szolgálják saját érdeküket, annak bizonyítgatása a fentiek után — úgy hiszszük — fölösleges. Hogy a kereskedő rizikójának ilyen módon való biztosítása az ismertetett előnyök mellett mily hátrányokat rejt magában a kereskedőre nézve és, hogy ezek a hátrányok mily irányban és minő mértékben ellensúlyozzák a deskrederes zavatosságból fakadó előnyöket, arra nézve egy másik czikk keretében lesz alkalmunk rámutatni. A mértékhitelesítés bajai. Hibás mérlegek. — Hitelesítési kellékhiányok. A közforgalomban használt mérlegek ellenőrzése tárgyában a belügyminiszter 5599- 1904. sz. alatt körrendeletet adott ki, amely — a kereskedelmi miniszter azon közlése folytán, hogy a legutóbbi időben számos panasz merült fel, hogy a közforgalomban az 1874: VIII. tcz. szigorú intézkedései daczára részint hitelesítési kényszer alá eső, de azért hitelesítetlen, avagy hamis hitelesítő bélyeggel ellátott tárgyak vannak használatban, hogy továbbá különösen a malmokban hitelesítetlen vagy nem mértékrendszer szerinti méretek használtatnak és hogy sok helyen a mértékek elhanyagolt állapotban vannak — e visszásságok megszüntetése czéljából felhívja valamennyi törvényhatóságot, hogy a mértékek ellenőrzésére hivatott rendőri hatóságokat a mértékügyi törvények és szabályok pontos megtartásának szigorú ellenőrzésére és különösen a belügyminiszter által a mértékek ellenőrzése tárgyában 1875. deczember 2-án 58.438. sz. a. kiadott rendelet intézkedéseinek szigorú végrehajtására utasítsa. A hitelesítési kellékeknek meg nem felelő hordók, palackok, stb. után fizetendő vizsgálati díjak tárgyában pedig a kereskedelmi miniszter adott ki f. évi 18.133/VII. sz. alatt rendeletet, amely azt mondja, hogy a mértékhitelesítő hivatalok részéről panasz merült fel az iránt, hogy a közönség egy része és nevezetesen az ócska és javított hordók adás-vételével foglalkozó felek, gyakran oly hordókat küldenek a mértékhitelesítő hivatalokba hitelesítés végett, amelyek a hitelesítési eljárás alatt hibásnak bizonyulnak, minélfogva azokat visszautasítani kénytelenek. Tekintettel arra, hogy az ily eljárás a mértékhitelesítő hivataloknál sok időveszteséget és felesleges költséget okoz, a miniszter elrendelte, hogy mindazon esetekben, amikor a díjtételek hitelesítési kötelezettség alá eső más mértékek és tartályok után szedhetők, a hordók után is szedhessenek vizsgálati dijat , hogy az összezúzott szőllő és mustkeverék mérésére szolgáló 50 literes edények és a hitelesítés alá kerülő korcsmái palackok és poharak után is szedessenek vizsgálati dijak, valahányszor azok az előírt hitelesítési kellékeknek nem felelnek meg. A rendelet által megállapított vizsgálati díjak maximumai a következők : Hordók után: 50 liter űrtartalomig 10 fillér, 51 — 150 liter űrtartalomig 15 1., azonfelül minden 10 literért 10. A tíz liternél kisebb maradék a díjfelszámításnál teljes 10 liternek tekinthető. Összezúzott szőlő és mustkeverék mérésére szolgáló 50 lit. edény után: 75 fillér. Korcsmái palaczkoknál és poharaknál űrtartalom különbség nélkül 4 fillér és azon esetre, ha egynél több mérték van feljegyezve, még külön 2 fillér. NYILTTÉR. (Az e rovatban közlöttekért nem vállal felelősséget a szerkesztőség.) A Magyar Ingatlan Bank m. sz. (Budapest, VII., Almássy tér 2. sz.) ingatlan adás-vételi osztályánál több budapesti bérház, lakóház, gyári telek, üres telek, nemkülönben számos kis-, nagy- és középbirtok, nyaraló, stb. van eladásra bejelentve. Venni szándékozóknak teljesen ingyen és díjmentesen ad felvilágosítást a bank adás-vételi osztálya, levélben vagy személyesen. Eladások ugyanott jelentendők be. 2745 Tapéta a legolcsóbbtól kezdve a legfinomabb kivitelig minden szin- és szélben. Egész lakás kárpitozása jutányosan elvállaltatik. Költségvetés és minták rendelkezésre állanak. Sieburger és Társa Első magyar papírkárpitgyár Budapest, V. ker., Fürdő-utcza 8. szám. 3 „Önsegély“ takarék- és hitelszerkezet Budapest, Wesselényi u. 2., I. em. (Dohány-u. sarok.) IX. évtársulat kezdete május 1-én. Kölcsönt nyújt hitelképes egyéneknek. Kamatok évenkint csak a fenmaradó tőketartozás után fizetendők és pedig hetenkint a tőketörlesztéssel együtt. — Ingatlanokra kölcsön I. és II-ik helyre. — Váltóleszámítolás. — Gyors elintézés. 2240—689 Friedmann Farkas és Társa Budapest, IX., Lónyay-u. 52. Tranzittelep: Trieszt. Olajfinomitók és halzsir-nagykereskedők szállítanak elsőrendű eredeti árukat a legolcsóbb árakon, bérmentve minden állomásra, meg nem felelő áru kicseréltetik. 1-a Baku gépolaj................. a 40 korona ) I-a Oliva gépolaj................. a 68 korona ) I-a Valvolin hengerolaj ... á 70 korona ( 100 kg.-kent X-a Consistens (merev) gépzsír á 56 korona ) TV/IT T7 T? X T váltóüzleti-------gydvl Iv IV vj U IV részvénytársaság Budapest, V., Fürdő utcza 3. szám. vesz és elad vidéki takarékpénztári és bankrészvényeket, tőzsdén nem jegyzett papírokat és azokra, valamint minden egyéb értékpapírra és sorsjegyre igen előnyös előleget folyósít. Bankosztály. Sorsjegyosztály. Váltóüzlet. Bank- és tőzsdeügyekben szakszerű felvilágosítással ingyen szolgál. Rövid levelczim : «MERCUR, FÜRDŐ-UTCZA.»