Magyar Kereskedők Lapja, 1904. július-december (24. évfolyam, 27-53. szám)

1904-07-02 / 27. szám

1904. július 2. MAGYAR KERESKEDŐK LAPJA oszlik; a hitelezés gondja, amely ezideig kizá­rólag a gyáros vagy a kereskedő vállait nyomta, most többfelé háramlik, ami egyrészt a hitelre érdemesített felek gondosabb megválogatását s ezzel kapcsolatban a vevőkör általános javu­lását, másrészt pedig azt eredményezi, hogy a gyáros egy nyomasztó gondtól szabadulván i­dejét és képességeit teljesen a gyártás fejlesz­tésének és tökéletesbbítésének, vagyis tulaj­donképpeni hivatásának szentelheti. A deskredere-szavatosság természetesen csakis arra terjedhet ki, hogy a vevő fél a kifogásta­lanul szállított és rendben átvett áru ellenérté­két megállapodás szerint ki fogja egyenlíteni. Ha erre a vevő a lejárat napján nem képes és a követelés rajta bírói után meg nem vehető, úgy előáll a deskrederet elvállaló félnek köte­lezettsége, ki a kérdéses követelést az elvállalt obligó határain belül kiegyenlíteni tartozik ; a delkredere szavatosság teljesítésének előfeltétele tehát az, hogy az első­sorban kötelezett adós kötelezettségének teljesítésére képtelen legyen. A delkredere-szavatosság elvállalásának rend­­szerint megfelelő ellenszolgáltatása is van. Azt a koc­kázatot ugyanis, amelyet a delkrederet vállaló fél magára vállal, a gyáros vagy keres­kedő külön, az úgynevezett delkredere-provízió­­val szokta díjazni, melynek mérve aztán a kö­rülményekhez képest igen különböző, aszerint, amint a koc­kázat is nagyobb vagy kisebb. A követelés lejáratának hosszabb vagy rövidebb volta, az adós közelebbi vagy távolabbi lak­helye, az adós működési területének általános gazdasági és pénzügyi viszonyai, az adós ke­reskedő brancheja, az adós bonitása stb. külön külön és együttvéve mind olyan tényezők, amelyek a delkredere szavatosság elvállalását és a delkredere-jutalék hányadának nagyságát befolyásolják. Mint látni való, a koc­kázat ily módon való elvállalása tulajdonképpen nem más, mint egy biztosítási ügylet, melynek tár­gyát egy-egy eladás, vagy az eladások sorozata képezi. A számlakövetelés delkrederével szava­tolt hányada képezi a biztosított értéket, a del­kredere jutalék pedig a prémiumot. Tény, hogy néhány­ év óta egyes külföldi biztosító társulatok kultiválják a biztosításnak ezen nemét és pél­dájukat egyik hazai biztosítótársaság is követni szándékozik. Igen megnehezíti az ilyen biztosító­társaságnak működését az a körülmény, hogy a kereskedők a saját üzletükben és szakmájuk­ban előforduló kétes, vagy teljesen dubiózus tételeket üzleti titoknak tekintik és rendszeres statisztika-gyűjtés czéljaira nem igen hajlandók átengedni, amint azt a nyugat-európai, angol és amerikai kereskedők megteszik és így az em­lített deskredere biztosító intézet díjtételei meg­állapításánál egyelőre a külföldi táblázatoknak hazai viszonyokhoz való alkalmazására, helye­sebben a díjtételek megdrágítására lesz kény­telen szorítkozni. Hogy ily módon a magyar kereskedők nem igen szolgálják saját érdekü­ket, annak bizonyítgatása a fentiek után — úgy hiszszük — fölösleges. Hogy a kereskedő rizikójának ilyen módon való biztosítása az ismertetett előnyök mellett mily hátrányokat rejt magában a­ kereskedőre nézve és, hogy ezek a hátrányok mily irányban és minő mértékben ellensúlyozzák a deskredere­­s zavatosságból fakadó előnyöket, arra nézve egy másik czikk keretében lesz alkalmunk rá­mutatni. A mértékhitelesítés bajai. Hibás mérlegek. — Hitelesítési kellékhiányok. A közforgalomban használt mérlegek ellen­őrzése tárgyában a belügyminiszter 5599- 1904. sz. alatt körrendeletet adott ki, amely — a kereskedelmi miniszter azon közlése folytán, hogy a legutóbbi időben számos panasz merült fel, hogy a közforgalomban az 1874: VIII. tcz. szigorú intézkedései daczára részint hitelesítési kényszer alá eső, de azért hitelesítetlen, avagy hamis hitelesítő bélyeggel ellátott tárgyak van­nak használatban, hogy továbbá különösen a malmokban hitelesítetlen vagy nem mértékrend­szer szerinti méretek használtatnak és hogy sok helyen a mértékek elhanyagolt állapotban van­nak — e visszásságok megszüntetése czéljából felhívja valamennyi törvényhatóságot, hogy a mértékek ellenőrzésére hivatott rendőri ható­ságokat a mértékügyi törvények és szabályok pontos megtartásának szigorú ellenőrzésére és különösen a belügyminiszter által a mértékek ellenőrzése tárgyában 1875. deczember 2-án 58.438. sz. a. kiadott rendelet intézkedéseinek szigorú végrehajtására utasítsa. A hitelesítési kellékeknek meg nem felelő hor­dók, palac­kok, stb. után fizetendő vizsgálati díjak tárgyában pedig a kereskedelmi miniszter adott ki f. évi 18.133/VII. sz. alatt rendeletet, amely azt mondja, hogy a mértékhitelesítő hivatalok részéről panasz merült fel az iránt, hogy a közönség egy része és nevezetesen az ócska és javított hordók adás-vételével foglal­kozó felek, gyakran oly hordókat küldenek a mértékhitelesítő hivatalokba hitelesítés végett, amelyek a hitelesítési eljárás alatt hibásnak bizonyulnak, minélfogva azokat visszautasítani kénytelenek. Tekintettel arra, hogy az ily eljárás a mértékhitelesítő hivataloknál sok időveszte­séget­ és felesleges költséget okoz, a miniszter elrendelte, hogy mindazon esetekben, a­mikor a díjtételek hitelesítési kötelezettség alá eső más mértékek és tartályok után szedhetők, a hordók után is szedhessenek vizsgálati dijat , hogy az összezúzott szőllő és mustkeverék mérésére szolgáló 50 literes edények és a hite­lesítés alá kerülő korcsmái palac­kok és poha­rak után is szedessenek vizsgálati dijak, vala­hányszor azok az előírt hitelesítési kellékeknek nem felelnek meg. A rendelet által megállapított vizsgálati díjak maximumai a következők : Hordók után: 50 liter űrtartalomig 10 fillér, 51 — 150 liter űrtartalomig 15 1., azonfelül min­den 10 literért 1­0. A tíz liternél kisebb mara­dék a díjfelszámításnál teljes 10 liternek tekint­hető. Összezúzott szőlő és mustkeverék mérésére szolgáló 50 lit. edény után: 75 fillér. Korcsmái palaczkoknál és poharaknál űrtar­talom különbség nélkül 4 fillér és azon esetre, ha egynél több mérték van feljegyezve, még külön 2 fillér. NYILTTÉR. (Az e rovatban közlöttekért nem vállal felelős­séget a szerkesztőség.) A Magyar Ingatlan­ Bank m. sz. (Budapest, VII., Almássy­ tér 2. sz.) ingatlan adás-vételi osztályánál több buda­pesti bérház, lakóház, gyári telek,­ üres telek, nemkülönben számos kis-, nagy- és középbirtok, nyaraló, stb. van eladásra bejelentve. Venni szándékozóknak teljesen in­gyen és díjmentesen ad felvilágosítást a bank adás-vételi osztálya, levélben vagy személyesen. Eladások ugyanott jelen­ten­dők be. 2745 T­apéta a legolcsóbbtól kezdve a legfinomabb ki­vitelig minden szin- és szélben. Egész lakás kárpitozása jutányosan elvállaltatik. Költségvetés és minták rendelkezésre állanak. Sieburger és Társa Első magyar papírkárpitgyár Budapest, V. ker., Fürdő-utcza 8. szám. 3 „Önsegély“ takarék- és hitelsz­erkezet Budapest, Wesselényi­ u. 2., I. em. (Dohány-u. sarok.) IX. évtársulat kezdete május 1-én. Kölcsönt nyújt hitelképes egyéneknek. Kamatok évenkint csak a fenmaradó tőketartozás után fizetendők és pedig hetenkint a tőketörlesztés­sel együtt. — Ingatlanokra kölcsön I. és II-ik helyre. — Váltóleszámítolás. — Gyors elintézés. 2240—689 Friedmann Farkas és Társa Budapest, IX., Lónyay-u. 52. Tranzittelep: Trieszt. Olaj­finomitók és halzsir-nagykereskedők szállítanak elsőrendű eredeti árukat a legolcsóbb árakon, bérm­entve minden állomásra, meg nem felelő áru kicseréltetik. 1-a Baku gépolaj................. a 40 korona ) I-a Oliva gépolaj................. a 68 korona ) I-a Valvolin h­engerolaj ... á 70 korona ( 100 kg.-kent X-a Consistens (merev) gépzsír á 56 korona ) TV/IT T7 T? X T váltóüzleti-------­gydvl Iv IV vj U IV részvénytársaság Budapest, V., Fürdő­ utcza 3. szám. vesz és elad vidéki takarékpénztári és bankrészvényeket, tőzsdén nem jegyzett papírokat és azokra, valamint minden egyéb értékpapírra és sorsjegyre igen előnyös előleget folyósít. Bankosztály. Sorsjegyosztály. Váltóüzlet. Bank- és tőzsdeügyekben szakszerű felvilágosí­tással ingyen szolgál. Rövid levelczim : «MERCUR, FÜRDŐ-UTCZA.»

Next