Magyar Kereskedők Lapja, 1911. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)
1911-07-08 / 27. szám
1918. július 8. MAGYAR KERESKEDŐK LAPJA 3 átdolgozásra nem alkalmasak, úgy azok a pénzügyi hatóság rendelkezésére bocsátandók. A hivatalos megjelöléssel ellátott készleteket a gyógyszerészek és anyagszer nagykereskedők a törvény életbelépésének napját követő három hó alatt árusíthatják el. Az e határidő leteltéig el nem árusított készletek külön engedély nélkül forgalomba nem hozhatók és a pénzügyi hatóságnak átcsomagolás, illetve átdolgozás végett beszolgálta tanulók, vagy pedig a fél kérelmére a lefizetett engedély illeték viszszatérítése ellenében pénzügyi ellenőrzés mellett a ■vámvonalon át kiszállítandók. Ha a fél a vámvonalon át való kivitelt nem igényli és az átcsomagolásba, illetve átdolgozásba sem egyezik bele, vagy ha a mesterséges édesítő szerek átdolgozásra nem alkalmasak, úgy azok a lefizetett engedély illeték visszatérítése ellenében a pénzügyi hatóság rendelkezésére bocsátandók. Az átdolgozás, illetve átcsomagolás, valamint a kezelés költségei a felet terhelik. 27. g. Jövedéki kihágást követ el és a megrövidítés veszélyének kitett engedélyilleték (9. §) négyszeresétől annak nyolcszoros összegéig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő: az, aki, a készlet bejelentését (26. §.) elmulasztja, vagy készletét helytelenül úgy jelenti be, hogy annak hivatalosan megállapított mennyisége az általa bejelentett mennyiséget 5%-al meghaladja. A bejelentésnek egyéb szabályellenessége két koronától száz koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. 28. §. A mesterséges édesítő szerek iparszerű gyártására a jelenleg érvényben levő határozmányok alapján adott engedélyek hatálya a törvény életbelépésének napjával megszűnik. A hatálybalépés napja: 29. §. E törvény hatálya kiterjed a magyar szent korona országainak egész területére és 1912. évi január hó 1. napján lép életbe. A jelen törvény végrehajtásával a pénzügyminiszter bizatik meg, aki az érdekelt miniszterekkel, Horvát-Szlavonországokban pedig Horvát-Szlavon- és Dalmátországok bánjával egyetértőleg jár el. Mikor bocsátható el a segéd felmondás nélkül? TI.*) Az a körülmény, hogy valamely részvénytársaság igazgatója, az ellene a társaságtól járó fizetésére vezetett végrehajtásról az igazgatóságot nem értesítette és a foglalás dacára fizetését fölvette, a főnök bizalmával való visszaélésnek és üzleti érdekei veszélyeztetésének oly jelensége, mely feljogosítja a társaságot a szolgálati szerződésnek azonnali megszüntetésére. (Kúria 1404/1901.) Az átvett pénznek a pénztárba történt késedelmes beszolgáltatása törvényes ok a felmondás nélküli, azonnali elbocsátásra. (Kúria 230/1885.) Ok az azonnali elbocsátásra (utazónál), koholt megrendelések feladása. A megrendelés koholtnak tekintendő, ha erre vonatkozólag a főnök és az állítólagos vevő között megindult perben a vevő esküt tett arra, hogy az utazó által kötött megrendelést nem tette. A kérdés ezután újabb bizonyítás tárgya nem lehet. (Kúria 949/1894.) Az ipartörvény 94. §-ának g) pontja alapján szolgálatából minden felmondás nélkül elbocsátható az az utazó, aki a reábizott eladás közvetítését nyereségvágytól ösztönöztetve, úgy oldotta meg, hogy a vevő részéről magának províziót köttetett ki s igy a helyett, hogy főnöke érdekeit hűségesen előmozdította volna, a vevő érdekeit mozdította elő S főnöke bizalmával nagy mértékben visszaélt. (Kúria 9079,1898.) A kereskedelmi alkalmazott ebbeli minőségében a munkaadó által létesített ügyleteknél egyedül és kizárólag csakis a munkaadó érdekeinek megfelelőiig tartozik eljárni s ezért azokért az ügyletekért, illetve azoknál való közbenjárásáért, melyeket a munkaadó másokkal kötött, a másik féltől a maga javára a munkaadó hátrányára szolgálható vagyoni előnyök biztosítását, már az állásánál fogva köteles tisztesség szempontjából sem fogadhatta el főnöke beleegyezése nélkül. (Kúria 90/ 1899.) Az ipartörvény 94. §. g) pontjának alkalmazásánál nem jöhet tekintetbe a visszaélés folytán beállott kár összegének csekélysége, mert a felmondás nélküli elbocsátás mint a visszaélés következménye állapíttatván meg, kérdés tárgyát egyedül az képezi, hogy fentorog-e a bizalommal való visszaélés, mely által az üzleti érdek veszélyeztetése megállapítható. (Kúria 728/1891.) A valamely bodegában alkalmazott, a főnök tilalma ellenére fizetés nélkül italokat fogyasztó üzletkezelő felmondás nélkül elbocsátható. (Kúria 1078/1893.) A segédnek felmondás nélkül való elbocsátására elégséges, ha a segéd főnöke beleegyezése nélkül akár saját, akár más részére kereskedelmi ügyletek létesithetése végett lépéseket tett és az ügyletek folytatását megkezdette, még ha a főnöknek az által kár nem is okoztatott. (Kúria 514/1902.) Az üzletvezető, aki a rendes üzleti órákban az üzletből eltávozva, a kávéházban tartózkodott, jogosan bocsáttatott el felmondás nélkül. (Kúria 3687/1903.) Az az alkalmazott, aki főnöke segédeit egy más versenyvállalatnál leendő elszerződtetésre rábírni igyekszik, felmondás nélkül azonnal elbocsátható. (Kúria 637/1900.) A képtelenségnek, mely az alkalmazottnak azonnal való elbocsátására okul szolgálhat, magára a szerződésileg elvállalt, munkára kell vonatkoznia, az nem lehet határozó, hogy az üzlet körében előforduló más munkára a segéd esetleg képes-e vagy sem., ( Kúria 1143/1902.) Nern bocsátható el a segéd, ha főnöke irányában durván ép illetlenül viseli ugyan magát, de súlyos becsületsértést el nem követ. (Kúria 279/1885.) Nem tekinthető súlyos becsületsértésnek s ennélfogva nem is lehet ok az azonnali elbocsátásra az, ha a segéd az üzletvezetőt műveletlen embernek nevezte s illetlen módon hallgatásra intette (Kúria 11.986/1878.), vagy pillanatnyi izgatottságában a munkaadóval szemben sértő szavakat használt, melyeket utóbb meg nem történteknek kivánt tenni. (Kúria 708/1882.) A Kúria 1257/1892. Ítélete szerint a szolgálati szerződést a főnök nincs jogosítva felbontani azért, mert a segéd az alatta levő munkásokat saját szolgálataira is használta, ha ezáltal az üzlet érdekei sérelmet nem szenvedtek. Érdekesek még a következő ítéletek: Az egyleti orvos felmondás nélkül el nem bocsátható azért, mert a betegek látogatásában késedelmes volt és mert egy ízben a betegtől szabó ív ellenére kötéspénzt követelt és kapott. (Kurta G. 678 1902.) A könyvvezetés szabálytalansága még nem jelent oly szolgálatképtelenséget, melynek alapján a könyvvezető felmondás nélkül azonnal elbocsátható. (Kúria 4518/1888.) Magában véve, az üzleti forgalom hiánya még nem bizonyíthatja a kereskedelmi utazónak üzletek szerzésére való képtelenségét. (Kúria 1091,1901.) Valamely pénzintézet üzleti felvirágzásának, ha nem is egyedüli, de mindenesetre számbavehető tényezője ugyan az is, hogy az élén álló,, egyének jelleméhez szó ne férhessen, de tagadhatatlan az is, hogy a jellem integritását puszta hiresztelések nem érinthetik, legkevésbé érinthetik pedig oly módon, hogy azokra az elbocsátáshoz való jog alapítható legyen. E szerint a pénzintézet igazgatója ellen felmerült:Tesztelésekből keletkezett és annak becsületét, érintő, állapotra — és nem az állítólag elkövetett visszaélésekre, mint tényekre — nem alapítható az igazgatónak szerződésileg biztosított végkielégítése nélkül leendő elbocsáttatása. (Kúria 604/897.) A főnök bizalmával való visszaélésnek nem minősíthető az az eljárás, hogy a társaság igazgatója más címen megtakarított pénzekből a társaság tulajdonához tartozó ingatlanokba előzetes engedély nélkül beruházásokat eszközöl, továbbá nem szolgálhat alapul az elbocsátásra olyan eljárás, mely szabálytalan ugyan, de amely az elbocsátást megelőzőleg huzamosabb idővel történt. (Kúria 1105/1902.) Az, hogy alperes felperest az üzleti órák pontos betartására több ízben figyelmeztette annak előadása és bizonyítása nélkül, hogy felperes mikor és mily mérvben s mely alkalommal mulasztotta el az üzleti órák pontos betartását, nem fogadható el oly kötelességmulasztásnak, mely miatt felperes azonnal elbocsátható. (Kúria 1135/1902.) Az, hogy a részvénytársaság alkalmazottjai mint részvényesek a közgyűlésen az igazgatóság jelentése ellen szavaztak, nem lehet ok elbocsáttatákra. (Kúria 533. és 534/1906.) Fent közölt felsőbirósági döntésekből megállapítható, hogy a judikatúra, míg egyrészt védi az alkalmazott magánérdekét az esetleges ellentétes érdekű főnökkel szemben, másrészt azonban a valóban indokolt esetekben a főnök elbocsátási jogát elég széles terjedelemben elismeri. *) „Az első közlemény a M. K. L. I. évi 26. szántában jelent meg. Országos kamarai gyűlés. A magyar szent korona kereskedelmi és iparkamarái június 30-án , és július 1-én országos gyűlést tartottak Besztercebányán. A gyűlésen képviselve voltak: Arad, Besztercebánya, Brassó, Budapest, Győr, Eszék, Nagyvárad. Kaza. Kolozsvár. Szeged, Pozsony. Temesvár. Miskolc Marosvásárhely kerületi kamarák. A tanácskozáson elhatározták, hogy akereskedelmi szakoktatás kérdésében közös memorandumot terjesztenek fel, minthogy azonban a három- vagy négyéves tanfolyam kérdésében nincs meg az egyhangúság, minden kamarának módjában áll álláspontját külön is kifejteni. Perjéssy László az 39/+be/ Szegeden rendezendő országos kiállítás tervét ismertette , kérte a kamaráknak a kiállításban való közreműködését. Lénával Jenő a Temesváron 198-ban rendezendő országos kiállításra hívta fel a kamarák figyelmét. .A kamarákkal kapcsolatban szervezendi sttankás választmányok kérdésében egyhangú megállapodásra jutni nem lehetvén, az állásfoglalás egyes kamarákra bízatott, Siposs Aladár dr. a magyarországi idegenforgalom szervezésének szükségességéről tartott előadást. Gámin József, az erdélyrészi idegenforgalom emelése érdekében kamarája részéről tett munkásságáról számol be. A kereskedelmi és vámpolitikai központ, alakuló gyűlését a budapesti kamara július 12-én hívta össze. Zima Tibor szóvátette a harmadosztályú kereseti adó kivetésénél tapasztalt nagymérvű emeléseket és indítványozza, hogy a kamarák közös felterjesztésben szólaljanak fel ez ellen a pénzügyminiszternél. Többek hozzászólása után az értekezlet az egyes kamarákra bízta aszükséges intézkedéseknek megtételét. A közös vámterület külkereskedelmi forgalma 1910-ben, a most megjelent osztrák statisztika végleges megállapítása szerint,'rS-'t-S millió korona passzív egyenleget mutat (1909- ben 427,4 millió K). A behozatal nagymérvű megnövekedésében legtekintélyesebb tényezőként szerepeltek: a kávé(-(- 13.8 millió K), a déli gyümölcs (4- 7.9), az állati termékek (+ 20.5), zsiradékok (+ 7.8), esztergályos anyagok (4- 5.4), gummi és gyanta (4-5.2), gyapotfonás (+13.1), gyapotáruk (-1- 5.8), selyem és selyemáruk (+ 14.9), szalma-, nád-, stb. áruk (4-3.0),papír és papíráruk (-13.7), nyers kaucsuk és guttaperdia (-+ 15.7), pneuroatik (+ 4.5), bőr és bőráru (+10.5), faáruk (+4.7), nem nemesfémek és ebből való áruk (-+ 7.0), gépek (+ 14.6), villamos gépek (-+5.4), járművek (-+ 4.0), műszerek és áruk (-+ 2.9), kenyék (-+ 4.5) millió koronával. De másrészt némely behozatali cikknél az árak drágultak meg lényegesen és ez is okozta a behozatali érték nagy többletét. A származási országokat tekintve, első helyen sorakozik a Németbirodalom 1152.9 millió K-val (+ 85.5), azután az Északamerikai Unió 236.9 millió K-val (-+ 5.8) Nagybritannia 228.5 (-+ 9.9) millió K-val, Keletindia 214 millió K-val (-+ 40.5), Oroszország 167.2 millió K-val (+14.2), Olaszország 131 millió K-val (-+ 7.9), Franciaország 112.4 millió K-val (+ 15). A kivitelben a sorrend ez: Német birodalom 968.7 (+16.7) millió K, Olaszország 229.4 (— 4.0) millió K, Nagybritannia 224.4 millió K (*16.9), Törökország 120.9 millió K (+ 36.4), Svájc 104.9 millió K (+ 9.8), Románia 102.9 (+11.1) millió K. A mérleg ekként alakult: behozatal 2852.6 millió K. kivitel 2418.6 millió K passzívum tehát 434.3 millió K. A behozatal értéke 106.1 millió K-val, a kivitelé 99.7 millió K-val voli nagyobb, mint 1909-ben, úgy hogy az összforgalom 1910-ben ismét 206,3 millió koronával megnövekedett. A montenegrói kereskedelmi szerződés. A képviselőház juli 3-án tartott ülésén Lukács László benyújtotta a Montenegróval kötött kereskedelmi szerződés becikkelyezéséről szóló javaslatot. Ez a szerződés február 6-án jött létre Montenegróval, melylyel eddig külön kereskedelmi szerződésünk nem volt. Az öt cikket tartalmazó szerződés a legnagyobb kedvezmény elvén alapul s igy az osztrák és magyar áruk a szerződés érvénybelépte utat a minimális tarifa tételeit fogják fizetni. A szerződés ezenkívül az ipar, kereskedés, hajózár és forgalom, úgyszintén a jogszolgáltatás dolgában a legnagyobb kedvezményű elbánást biz