Magyar Kereskedők Lapja, 1916. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)
1916-01-01 / 1. szám
1916. január x. )Allia a KERESKEDŐK LAPJA (Vállalkozzó: 0» xji»ro»og Lap)., 3 «égnek a közbenső vámokkal és amelyek megnehezíthetnék a magyar liszt-termékeknek Ausztriában való elhelyezését. Meg kell találni a módot ama, hogy a magijár liszt kihasználhassa minaazokat az előnyöket, amelyek a szállításnál a földrajzi helyzetből maguktól adódnak. Ne legyen megakadályozható a magyar liszt abban, hogy Fiume-Velence, Alán át, vagy akár a Dunán Passau és Regensburgon át Tirolba és Csehországba eljuthasson. Már most, a háború folyamán is szükséges volna, hogy Ausztriába ne nyersterménytt szállítsunk, hanem kész őrleményeket. De a legkevesebb, amit ebben a tekintetben tenni lehet, az, hogy Ausztria gabonát és őrleményt tőlünk csakis a háború előtti arányban kapjon. Mulhatalanul gondoskodnunk kell arról is, hogy az őrlési forgalom újabbi visszaállításával, illetőleg a beviteli jegyek életbeléptetésével — a mezőgazdaság érdekeinek kellő megóvása mellett— a külföldi gabonaneműek behozatala lehetővé tétessék. Az osztrák-magyar-német gazdasági közeledést, illetve azt a szorosabb gazdasági kapcsot, amelyet a háború után Ausztria-Magyarország és Németországközött várnak, okvetetlenül úgy kell megalkotni, hogy a magyar lisztkivitel lehetőségét minden irányban biztosítsuk. A torpak üzlet. A korpa-szétosztás terén a múlt évadban mutatkozó rendellenességek szükségessé tették, hogy e tekintetben a viszonyok rendeztessenek, aminek egyedüli módja a korpaforgalom központosítása és e célra megfelelő szervezet létesítése volt. A kormány 1915. aug. 8-án bocsátotta ki a 2966/1915. M. E. sz. rendeletet, amely a korpa kizárólagos forgalombahozatalával a Korpaközpontot bízta meg. Igaz, hogy ez a rendelet nem vonta be a korpa-szétoszlás nagy munkájába a korpakereskedelmet abban a mértékben, amely azt kielégíthette volna, ebbe azonban az érdekelt feleknek bele kellett törődniök és el kellett fogadniok azt a szerepet, amelyet a minisztérium a Korpaközpont keretén belül a kereskedelemnek szánt és amely főleg a korpakiskereskedelmet már eddig is némi keresethez juttatta. A rendelet tudvalevőleg 18.50 %-ban állapította meg a korpa és hulladék maximális árát a Korpaközpont jutalékának beszámításával, a kereskedők részére engedélyezett kicsinyben ár pedig 100 kg-ként 20 K volt. Ez a métermázsánként 1.50 K ártöbblet azonban általában csak olyan vidékeken nyújt elegendő hasznot a kereskedőnek, ahol annak telepén malomvállalat is működik, míg jelentékeny országrészekben a kiszemelt kereskedők a Korpaközpont megbízatását azzal utasították vissza, hogy 100 kgként 1.50 K ártöbblet mellett a fuvar és költségek tekintetbe vételével az árura ráfizetnének. Az ország eme vidékei a kicsinyben való korpaforgalom tekintetében valóban ellátatlanok maradtak, ami a legjobb bizonyítéka annak, hogy a korpa hetaitárának mérsékelt felemelése semmiképpen sem vált volna a mezőgazdaság kárára, ellenkezőleg, a kisgazdának csak szolgálatára lett volna. A Korpaközpont — ezt a vezetőségnek mindenesetre dicséretéül kell felemlítenünk — a mi- niszteri rendelet szabta korlátokon belül a leg-nagyobb jóindulattal viseltetik a kereskedők iránt és már eddig 200.000 g korpát juttatott megbizottainak, ami — ha átlagban csak 75 f-rel szá-mítjuk a kereskedő részére megmaradó hasznot — nem kevesebb, mint 150.000 jövedelmet jelent a kereskedők részére. Sajnos, a korpa-kiutalásokat — és pedig úgy a gazdaságiakat, mint a kereskedőieket — a Korpaközpontnak egy időre be kell szüntetnie, mivel a katonai hatóság az első katonai őrlésből annak idején a polgári fogyasztás részére átengedett korpamennyiséget most saját céljaira igénybe veszi és mindaddig, amíg a Haditermik rt.-gal szerződéses malmok (mintegy száz, legnagyobbrészt nagy malom) ezt a tartozást a katonaságnak vissza nem szolgáltatták, a Komaközpont tőlük újabb korpa-bejelentéseket nem várhat. Ami a Korpaközpont másoldalú működését illeti, erre nézve a következő adatokat említjük meg : a gazdaságok eddig mintegy 2.000.000 q korpára jelentették be igényüket, ebből kb. 1,200.000 q ki is van utalva. Az ország különböző vidékein mintegy ezer megbízottja van, akik részére — miként fentebb említettük— körülbelül 200.000 g korpa és hulladék került kiutalásra. Körülbelül 700 malom jelentette be eddig korpáját a központnak, amely malmok felett az állandó felügyeletet gyakorolja. A Korpaközpont kb. 50 tagú vezető-, tisztviselő- és szolgaszemélyzete alig öt havi fennállása óta mintegy 65.000 ügyiratot intézett el több, mint ugyanannyi levéllel, tehát aktaforgalma máris meghaladja a százharmincezret. A m. kir. minisztérium november 17-iki 4133/1915. M. E. sz. rendeletével a Korpaközpont hatáskörébe utalta az olaj-, cukor-, sör- és keményítőgyárak takarmányozásra alkalmas melléktermékeit is, amelyekből a kiutalások folyamatban vannak. E takarmányokban a gyártás és a bejelentett anyag sok száz vagyonra rúg, de az igények több cikkban a termelés duplájára emelkednek. A gabonapiac. — A román gabona-vásárlások. — A gabonarekvirálás. — A gabona-világpiacról. — A gabonapiacnak most az 50.000 vagyon román gabona vásárlása képezi kiemelkedő eseményét, amelynek a jelentőségét még fokozza az a körülmény, hogy máris tárgyalások indultak meg újabb 50.000 vagyon gabona és hüvelyes beszerzésére is. A napokban megegyezés jött létre az első 50.000 vagyon vételárának fizetése tekintetében is. E szerint a vételár, mihelyt az árv az osztrák vagy magyar határt átlépi haladéktalanul kifizettetik részben aranyban, részben pedig márkában, amely utóbbira nézve egy fix átszámítási árfolyam állapíttatott meg. A román kormány javára a Német birodalmi banknál folyószámla nyittatik, amelynek alapján azután a Román nemzeti bank jegyeket bocsáthat ki. Bukarestből jelentik nekünk, hogy mindenekelőtt azok a gabonamennyiségek kerülnek elszállításra, amelyek a dunai kikötőkben a hajókra vannak rakva. Ez az áru még a régibb vásárlásokból ered. A további elszállításokra nézve egy sémát állítottak fel, mely szerint a hajók egyharmad részben a régi kötésekből származó gabonát, kétharmad részben pedig az újonnan vásárolt árut szállítják. A vasúti szállításra vonatkozólag külön határozmányok mérvadók, az elszállítás azonban itt is lehetőleg a bejelentések sorrendjében fog történni. Hogy az 50.000 vagyon gabona milyen áron vásároltatott, az nem került nyilvánosságra. Azt azonban érdekelt körökből hallottuk, hogy a román gabonaeladási központ az eredetileg követelt igen magas árakat lényegesen mérsékelte. Mindennek dacára az árak még így is elég magasak, annál is inkább, minthogy Romániának az idén igen jó termése volt. A Romániában vásárolt gabona Németország és a monarchia között állítólag 60 : 50 arányban fog felosztatni. Minthogy pedig eddigelé százezer kocsirakomány gabona van lekötve, ebből a mennyiségből 55.500 vagyon esik Németországra és 44.500 vagyon Ausztriára és Magyarországra. Ausztria és Magyarország közt viszont az elosztást 70 : 30 százalékban állapították meg, tehát eszerint Ausztriára 31.150, Magyarországra 13.350 vagyon gabona esik. * A karácsonyi ünnepekkel lejárt az a végső határidő, amelyen belül a gabonaféléknek és hüvelyeseknek a Haditermény rt. részére való eladása lehetővé volt téve. Dec. 27-től fogva ezek a termények többé el nem idegeníthetők és azok fölött a kormány a Haditermény részvénytársaság útján rendelkezik. Ugyanezen időpontban kezdődik meg: a hatósági és pénzügyőri közegek közbenjöttével az elrejtett készletek felkutatása és elkobzása is. Az utolsó hetekben történt eladási bejelentések csak mérsékelten elégítették ki a várakozásokat, de remélik, hogy az elkövetkezendő hatósági eljárás folyamán különösen a kisebb termelőknél még jelentékeny mennyiségekre lehet majd szert tenni. A H.T, melynek az egész országban kiterjedt szervezete van, most osztja be bizományosait az egyes körzetekre és ez a szervezet fogja ellátni a tulajdonképeni átvétel és elszállítás nehéz ügyét. A Haditermény részvénytársaság által az egyes törvényhatóságok részére történt kiutalások arra engednek következtetést, hogy az évforduló körül még nevezetesebb gabonahozatalok fognak történni a fővárosba. A gabonavilágpiacon a helyzet annyiban mutat eltolódást, amennyiben Angliába most több gabona importáltatok, mint az elmúlt heekben. December elején az angol »■’bonsiroport hetenkint 452.000 quarter volt, a hó közepe táján ez a mennyiség 566.000 quarterre emelkedett. Ez több, mint a tényleges szükséglet, amelyet hivatalosan 480.000 quarterre becsülnek. Avetőmagbeszerzés és a kereskedők. Ottlik Iván földmivelési államtitkár az Orgo legutóbbi gyűlésén, bejelentette, hogy a kormány a tavaszi vetőmagszükséglet ellátására a Haditermény rt. útján 115.000 mm. vetőmagot szerez be, melyet a Magyar mezőgazdák szövetkezete fog árusítani. Néhány nappal később Ghillány miniszter egy hozzáintézett kérdésre válaszolva, azt mondotta, hogy az árusítással azért bízta meg a szövetkezetét, mert ez tavaly is altruista módon járt el, amennyiben 100 kgkint mindössze 40 fillér jutalékot számított. Kereskedő körökből arról értesülünk, hogy ez a szövetkezet mégsem jár el olyan önzetlenül, mint ahogyan a miniszter urat informálták. Egy kassai terménykereskedő hozzánk intézett levelében azt panaszolja, hogy több esetben vásárolt a termelőktől gabonát vetőmagul való eladásra. Csakhogy a gabonát nem kapta meg, mert jött a privilegizált szövetkezet, elrekvirálta a terményt maximális áron, mely akkor 24 K volt és azután anélkül, hogy megrostálta vagy manipulálta volna, vagyis költségmentesen eladta a gazdáknak 28 K árban. Nyert tehát minden métermázsán 4 K-t, persze a 40 fillér jutalékon fölül. A kormány e szerint elveszi a kenyeret a kisebb haszonra dolgozó kereskedőtől, akit még ezen felül súlyos adókkal is terhel melyek alól a szövetkezet tudvalévőleg fel van mentve. A kereskedőknek az a további indokolásra alig szoruló, jogos óhaja, hogy hagyják meg nekik a vetőmagok forgalmában az eddigi működési terüket, akár a H. T. égisze alatt. Gyakoroljanak velük szemben akármilyen szigorú ellenőrzést, csak exisztenciájukat ne törjék le. A Kenyérjegy. Alább teljes szövegében közöljük a kormány 4586/1915. M. E. számú rendeletét, melynek értelmében 1916. január 10-től számított hatálylyal az egész ország területére nézve a liszt-, illetve kenyérjegyrendszer lép életbe. Ezentúl tehát lisztet és kenyeret csak a közigazgatási hatóságok által kibocsátott liszt- és kenyérfogyasztási igazolványok ellenében szabad forgalomba hozni, vagy vásárolni. A kormányrendelet a részleges intézkedések tételére a törvényhatóságokat, Budapesten a fővárosi tanácsot ruházza fel, Budapesten a most érvényben levő lisztutalványok érvényessége január 10-én túl megszűnik, illetve a lisztutalványoknak a január 10-én túli időre kiállított részei érvénytelenek. A fűszerkereskedők ezen az időn túl is kapnak azonban főzőlisztet és nulláslisztet és ebből az alternatív kenyérlisztutalványokra kiadhatják a megfelelő mennyiségeket. A fűszerkereskedők és a sütőmesterek elszámolási viszonyban állanak egymással. A sütőmester a viszontelárusítótól elismervényt kap az átvett kenyérről és ezt az elismervényt hetenként váltja be a városnál megfelelő lisztre. A viszontelárasító az eladott kenyér ellenében neki beszolgáltatott kenyérjegyeket a tanácsnak köteles elszámolni. Ugyanez a rendelkezés lesz mérvadó a vendéglősökre, kávéházakra, kávémérésekre is. Megemlítjük itt, hogy az apró péksütemények előállítását tiltó kormányrendelet kétszersintre, grahamkenyérre és karsbaldi kenyérre nem vonatkozik, miért is ezek ezentúl is készíthetők. . A liszt- és kenyérjegyekre vonatkozó rendelet szövege a következő: 1. §. 1916. január 10-től kezdőtőleg a 2. §-ban említett személyek kivételével, bárkinek naponkint és fejenkint búza-, rozs- vagy árpalisztből vagy e gabonaneműek keverékéből előállított lisztből legfeljebb 240 grammot szabad fogyasztania