Magyar Kereskedők Lapja, 1918. július-december (38. évfolyam, 27-52. szám)

1918-07-06 / 27. szám

Harmincnyolcadik évfolyam Bud­apest, 1918. julius 6._________27. szám FőszerkesztS: Korm­oS Alfréd Yelella szerKesztS: Kormos Pál VÁLLALKOZÓK ÉS IPAROSOK LAPJA rendes ingyen-melléklettel ms*‘ ■ -----.......................................... j mmimrrrej3LJiJBL^sj& ■jlp.l'.i1.mlemm jhibbjambi 1 ■ «ni-jb m. lulu. j.u. ■ u. ■■ ■ i ■ ■ ■ 111 — ■ ISftlSI HI SOBS BIOKS1TOI. Szerkesztőség és kiadó­hivatal: Budapest, Y. Sas u. 13. MAGYAR LLOYD Politikai lap. A Kereskedelem, nagyipar, vállalkozás és szállítás Közlönye, Előfizetési felhívás. Július 1-én új előfizetést nyitottunk a MAGYAR KERESKEDŐK LAPJÁRA. Fel­kérjük azokat az előfizetőinket, akiknek előfizetése lejárt, vagy akik előfizetési díjjal hátralékban vannak, hogy előfizetésüket újítsák meg, nehogy a lap szétküldésében fennakadás álljon be. A MAGYAR KERESKEDŐK LAPJA előfizetési ára a VÁLLALKOZÓK ÉS IPA­ROSOK LAPJA melléklettel együtt Magyar­on ág, Ausztria és Bosznia részére. Viszontelárusítók, társaskörök, kávéhá­zak, egyesületek stb. részére egész évre 72 K, félévre 40 K. Egész évre . . . . 36 K Félévre 20 K Negyedévre . . . . 12 K ....... •--------------■■• - ■ - .........­......­­ Jegyezzen h^ikölcsönt, mert a hadikölcsönjegyzés nemcsak haza­fias kötelesség, hanem a legjobb üzlet is. Az előző hadikölcsönök összegét már az eddig nyilvánosságra került jegyzések ösz- ,­szege is felülmúlja, mert egyre szélesebb rétegek között válik nyilvánvalóvá, hogy mindenkinek egyéni érdeke veszteglésre kényszerített tőkéjének minél magasabb ka­­­­matozást biztosítani. Már­pedig milyen be­fektetés hoz ma 6% -ot, mint amennyit az OVTX-os kamattípusú nyolcadik hadiköl­csön kamatozik. Ha valaki például 10.000 K-t jegyez készpénzzel, akkor a 91.50 K jegyzési árfolyam mellett csak 9150 K-t, a bankok által megtérített V2% -os jutalék­­ (50 K) levonás után pedig 9100 K-t kell fizetnie, az állam pedig 10.000 K kerek ösz­­szeg után fizeti az 5­1%-ot, úgy hogy a tényleg befektetett tőke nyilvánvalóan több mint 6%-ot kamatozik. A szentesített új adótörvény A hivatalos lap július 2-iki száma publi­kálja a szentesítést nyert Wekerle-féle adónovel­lát, melynek a kereskedőket és iparosokat ér­deklő rendelkezéseit a M. K. L. már a parla­menti tárgyalások során és befejezése után is­mételten megbeszélés tárgyává tette. Az új tör­vény 30. §-ában a kormány felhatalmazást nyert arra, hogy rendeletileg úgy intézkedhes­sen, hogy 1918-ban a jövedelemadót és a va­gyonadót ne vessék ki újból az összes adóköte­lesekre, hanem csak azokra, akiket a szóban­­levő szakasz felsorol. Értesülésünk szerint a kormány a kapott felhatalmazással a végrehaj­tási rendelet kibocsátásával egyidejűleg élni is fog. Eszerint 1918-ban a jövedelemadó és a va­gyonadó csak azokra lesz újból kivetendő, a) akik 1917-re ezekkel az adókkal nem voltak megróva, de egyébként adókötelesek; b) akik 1917-re 100.000 K vagy ezt meg­haladó jövedelem, illetve legalább két millió K vagyon után voltak megadóztatva; c) akik annál a pénzügyigazgatóságnál (adófelügyelőségnél), melynek kerületében az 1917. évre meg voltak adóztatva, legkésőbb 1918. július 81-ig benyújtott, illetve postára adott kérvényben, melyhez a jövedelem- és vagyonadóra s az esetleges hadinyereségadóra vonatkozó szabályszerű vallomás csatolva van, adóiknak helyesbítését kérik; d) akiket a Pénzügyigazgatóság (adófel­ügyelő) legkésőbb egy hónappal azelőtt, mi­előtt az adófelszóla­­lási bizottság működését megkezdi, arról érte­sít, hogy adójuk újból fog megállapíttatni és­­végett arra szólít fel, hogy szabályszerű vallom­ásukat legkésőbb egy hóna­pon belül nyújtsák be. Azok, akiknek jövedelem- és vagyonadója a fentiek értelmébe­n az 1918. évre újból nem állapítandó meg, az 1918. évre a jövedelem- és vagyonadót az 1911. évre megállapított összeg­ben tartoznak fizeti­­. A netán az 1918-ik évre fizetendő hadinyeres­égadó azonban nem marad meg ugyanabban az összegben, mint amennyit az 1916-iki jövedele­mtöbblet után 1917-ben ki­vetettek, mert bár a hadinyereségadó újabb adótételének megál­apításánál a jövedelemadó­nak az 1917-ik és­i kivetés alkalmával jog­erőssé vált adóalapja hasonlíttatik össze a béke­év jövedelmével, egyébként azonban az új adó­törvénynek a hadinyereségadóra vonatkozó ren­delkezései, tehát ki­vonosan a 60%-ig emelkedő kulcs is, nyernek a halmazást. A most emlí­ett körülmény egyike lesz azoknak a fontosab­b szempontoknak, melyek a kereskedők részéről mérlegelendők lesznek annál az elhatározásnál, ujjon éljenek-e a 30. §. 1. c) pontjában mega­dőtt joggal vagy nem. Befo­lyásolhatja ezt az e határozást egyes esetekben az is, hogy az új tö­rvény szerint bizonyos felté­telek mellett az adóévet m­­egelőző egy évre megállapított hadin­yereségadó szintén levonható a jövedelemadó ad­óalapjából. (Hogy ez milyen formában lesz meg­valósítható, azt a végrehaj­tási rendeletben ke­ll megállapítani.) A 30. §. 1. c) pontjában megadott jog te­­­­kin­tet­ében szükség­es tudnivaló az is, hogy az 1918-ban megejtendő új adókivetéseknél nem fog még egyelőre alkalmazást nyerni az új adó­­s törvény abbeli intézkedése, hogy jövedelemadó-­i­ban a) további 15­ -­­ot fizet az az egyén, akinek háztartásához csalá­dtag nem tartozik; b) további 10­%-ot fizet, akinek háztartásá- i hoz csak egy családtag tartozik. Ugyancsak megmarad a vagyonadónál az 1 1918-iki uj adókit­ötéseknél is az eddigi rend,­­ mely szerint a jöv­edelemadónak a vagyonadó­ból való levonhatá­sa utján a vagyonadó tétele­t 75%-kal csökkenti elő. Az uj adótörvé­ny kihirdetése nagyon későre maradt és igy az 1­918. július 31-ére megállapí­tott határidő, m­ely­en belül az adóköteleseknek a 30-ik §. 1. c) po­ntjában megadott jogra nézve intézkedniök kell, túlságosan rövid. Minden­képpen méltányos volna,, ha módot lehetne ta­lálni ennek a terminusnak a prolongálására. Mek. Gabona­­is őrlemények. A gabona­te­rmés igény­evétele tárgyában kiadott 2490/1918. M. E. számú kor­mányrendelethez a közélelmezési miniszter jú­nius 28-iki keletül 120.000/1918. szám alatt végrehajtási utasít­ást bocsátott ki a­z ország va­lamennyi törvényhatóságának első tisztviselőjé­hez, melynek főbeb intézkedései a következők: A miniszter központilag is meg fogja álla­pítani azt a termésmennyiséget, amelyet eg­y­­egy községnek m­inden körülmények között a közfogyasztás rendelkezésére kell bocsátania s ha ez a mennyiség az átvételi eljárás alkalmá­val biztosítható nem volna, a legszigorúbb re­­kvirálást rendeli kl. Az átvevő bizottságokra és azok működésé­re nézve a 100.001 /1918. szám alatt kiadott ren­delete kiegészítésé il a miniszter kimondta, hogy­­ állandó díjazást kizárólag a hatósági kiküldött élvez. Az átvevő-bizottság eljárási költs­égeinek fedezésére a község terü­­lén a H. T. részére­­­­ akár az átvevő bizottság útján átvett, akár a­­ termelők részéről közvetlenül a nevezett rt.-nak átszolgáltatott minden­­ termény után külön jutalékot fog a miniszter megállamtani A községek részére minden tényleg leszállí­tott - termény után 1­0 jutalékot állapít meg. A község ezen jutalékban csak akkor fog része­sedni, ha a községi területéről az összes termény­felesleg tényleg le fog szállíttatni. Amennyiben ez nem történik meg, a község jutalékban egy-­ általában nem részesül. Raktáraknak a törvényhatóság első tiszt­viselője a gabona tárolására alkalmas helyisé­­geket, amennyiben a birtokossal a megegyezés lehetősége nem volna meg, térítés fejében hasz­nálatra igénybe veheti. A térítés nagysága a he­­­lyi viszonyok figyelembevételével a hasonló he­lyiségekért fizetni szokott bérösszegben állapí­­­landó meg. A termelő saját terményeinek tárol­­ására szükséges magtárak igénybe nem vehe-­­tők.­­ Bár a várható termés becslésére a gazda-­ sági tudósítók mint hivatalos szervek illetéke-­­sek s azonkívül bizományosai útján a H. T. is értékes adatokat bocsát rendelkezésre, a ren­delet által előírt egész eljárás minél sikeresebbé tétele érdekében elengedhetetlen, hogy az át­vevő bizottság is a termést a legnagyobb figye­lemmel kisérje s a várható termés becslésében a maga részéről is a leghatékonyabban részt ve­gyen. A becslésnek minden gabonanemre külön­ít­­lön kell szólni s a várható termés hozamátlag­­ait métermázsánkint katasztrális holdakra, esetleg a vetésterületi felvételnél használt terü­leti egységre vonatkoztatva kell megállapítani. A kisebb gazdák termésének cséplése közös szérűkön történjék. Ha a termelő termését komoly indok nél­kül kicsépeltetni nem akarja, akkor a törvény­, hatóság első tisztviselője elrendelheti a mulasztói költségére a termésnek közerővel való kicséplé­sét. Ellenőrzés tárgyát képezi a kicsépelt gabona pontos lemázsálása. A kicsépelt gabona mennyi-!­sége nem Ármértékkel vagy szemmértékkel álla-­­pítandó meg, hanem minden esetben lemázsá­­landó. A mázsálás eredményét a cséplőbirtokos­ (bérlő, kezeld) a községi elöljáróságtól (polgár,­­mesterül) kapott, hitelesített cséplőkönyvbe tar­­­tozik bevezetni. A csendőrség és a pénzügyőrség is a csáp-ü­lést a legéberebb figyelemmel fogja kísérni és külön közegek, amelyek különben az egész át­vétel alatt állandóan működésben lesznek, a cséplés menetét szintén ellenőrzik. A hatóság köteles a visszaélést elkövetők ellen a legszigorúbb eljárást megindítani. Katonasággal szemben függő viszonyban levő, tehát szabadságolt katona, népfölkelő vagy­ valamely póttest keretébe tartozó géptulajdo­nos, bérlő vagy kezelő ellen visszaélés esetében az elöljáró katonai hatóság utján a honvédelmi minisztériumnak is feljelentést kell tenni s ha a mulasztó vagy visszaélő felmentett katona, felmentésének visszavonása végett az előterjesz­tés hasonló módon szintén haladéktalanul meg­teendő. Minden termelő az 1918. évi termelésből cséplőgéppel, nyomtatással vagy kézierővel (ha­dáréval) kicsépelt búza, rozs (kétszeres), árpa és zab mennyiségét Írásban tartozik a községi elöljáróságnál (polgármesternél) bejelenteni, azon a nyomtatványon, amelyet a községi elöl­járóság (polgármester) neki e célra a cséplés megkezdése előtt rendelkezésére fog bocsátani. A bejelentést a községi elöljáróságnál (polgár­­mesternél) kell megtenni. A bejelentőlapba már bejegyzett adatokon kívül a termelőnek a megfelelő rovatokba be kell jegyezni az 1918. évi termésből kicsépelt búza, rozs (kétszeres), árpa és zab mennyiségét és pedig kilogrammokban kifejezve.­­ A kicsépelt mennyiséget a zsák súlya nél­kül kell bejegyezni; abban az esetben pedig, ha a kicsépelt gabona a zsákkal együtt mázsáltatik a zsák­­sulija­ gyanánt a bú­zárnál és rozsnál 00 kg.-ként. /*••, az árpár­a és zabnál pedig 2 .g. hr­onásba ’­o­ható. A cséplés alkalmával visszamaradt hulla­dékok, ocsu stb. nem jelentendő be, n­ ■ I i

Next