Magyar Kereskedők Lapja, 1918. július-december (38. évfolyam, 27-52. szám)
1918-07-06 / 27. szám
Harmincnyolcadik évfolyam Budapest, 1918. julius 6._________27. szám FőszerkesztS: KormoS Alfréd Yelella szerKesztS: Kormos Pál VÁLLALKOZÓK ÉS IPAROSOK LAPJA rendes ingyen-melléklettel ms*‘ ■ -----.......................................... j mmimrrrej3LJiJBL^sj& ■jlp.l'.i1.mlemm jhibbjambi 1 ■ «ni-jb m. lulu. j.u. ■ u. ■■ ■ i ■ ■ ■ 111 — ■ ISftlSI HI SOBS BIOKS1TOI. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, Y. Sas u. 13. MAGYAR LLOYD Politikai lap. A Kereskedelem, nagyipar, vállalkozás és szállítás Közlönye, Előfizetési felhívás. Július 1-én új előfizetést nyitottunk a MAGYAR KERESKEDŐK LAPJÁRA. Felkérjük azokat az előfizetőinket, akiknek előfizetése lejárt, vagy akik előfizetési díjjal hátralékban vannak, hogy előfizetésüket újítsák meg, nehogy a lap szétküldésében fennakadás álljon be. A MAGYAR KERESKEDŐK LAPJA előfizetési ára a VÁLLALKOZÓK ÉS IPAROSOK LAPJA melléklettel együtt Magyaron ág, Ausztria és Bosznia részére. Viszontelárusítók, társaskörök, kávéházak, egyesületek stb. részére egész évre 72 K, félévre 40 K. Egész évre . . . . 36 K Félévre 20 K Negyedévre . . . . 12 K ....... •--------------■■• - ■ - ............... Jegyezzen h^ikölcsönt, mert a hadikölcsönjegyzés nemcsak hazafias kötelesség, hanem a legjobb üzlet is. Az előző hadikölcsönök összegét már az eddig nyilvánosságra került jegyzések ösz- ,szege is felülmúlja, mert egyre szélesebb rétegek között válik nyilvánvalóvá, hogy mindenkinek egyéni érdeke veszteglésre kényszerített tőkéjének minél magasabb kamatozást biztosítani. Márpedig milyen befektetés hoz ma 6% -ot, mint amennyit az OVTX-os kamattípusú nyolcadik hadikölcsön kamatozik. Ha valaki például 10.000 K-t jegyez készpénzzel, akkor a 91.50 K jegyzési árfolyam mellett csak 9150 K-t, a bankok által megtérített V2% -os jutalék (50 K) levonás után pedig 9100 K-t kell fizetnie, az állam pedig 10.000 K kerek öszszeg után fizeti az 51%-ot, úgy hogy a tényleg befektetett tőke nyilvánvalóan több mint 6%-ot kamatozik. A szentesített új adótörvény A hivatalos lap július 2-iki száma publikálja a szentesítést nyert Wekerle-féle adónovellát, melynek a kereskedőket és iparosokat érdeklő rendelkezéseit a M. K. L. már a parlamenti tárgyalások során és befejezése után ismételten megbeszélés tárgyává tette. Az új törvény 30. §-ában a kormány felhatalmazást nyert arra, hogy rendeletileg úgy intézkedhessen, hogy 1918-ban a jövedelemadót és a vagyonadót ne vessék ki újból az összes adókötelesekre, hanem csak azokra, akiket a szóbanlevő szakasz felsorol. Értesülésünk szerint a kormány a kapott felhatalmazással a végrehajtási rendelet kibocsátásával egyidejűleg élni is fog. Eszerint 1918-ban a jövedelemadó és a vagyonadó csak azokra lesz újból kivetendő, a) akik 1917-re ezekkel az adókkal nem voltak megróva, de egyébként adókötelesek; b) akik 1917-re 100.000 K vagy ezt meghaladó jövedelem, illetve legalább két millió K vagyon után voltak megadóztatva; c) akik annál a pénzügyigazgatóságnál (adófelügyelőségnél), melynek kerületében az 1917. évre meg voltak adóztatva, legkésőbb 1918. július 81-ig benyújtott, illetve postára adott kérvényben, melyhez a jövedelem- és vagyonadóra s az esetleges hadinyereségadóra vonatkozó szabályszerű vallomás csatolva van, adóiknak helyesbítését kérik; d) akiket a Pénzügyigazgatóság (adófelügyelő) legkésőbb egy hónappal azelőtt, mielőtt az adófelszólalási bizottság működését megkezdi, arról értesít, hogy adójuk újból fog megállapíttatni ésvégett arra szólít fel, hogy szabályszerű vallomásukat legkésőbb egy hónapon belül nyújtsák be. Azok, akiknek jövedelem- és vagyonadója a fentiek értelmében az 1918. évre újból nem állapítandó meg, az 1918. évre a jövedelem- és vagyonadót az 1911. évre megállapított összegben tartoznak fizeti. A netán az 1918-ik évre fizetendő hadinyereségadó azonban nem marad meg ugyanabban az összegben, mint amennyit az 1916-iki jövedelemtöbblet után 1917-ben kivetettek, mert bár a hadinyereségadó újabb adótételének megálapításánál a jövedelemadónak az 1917-ik ési kivetés alkalmával jogerőssé vált adóalapja hasonlíttatik össze a békeév jövedelmével, egyébként azonban az új adótörvénynek a hadinyereségadóra vonatkozó rendelkezései, tehát kivonosan a 60%-ig emelkedő kulcs is, nyernek a halmazást. A most emlíett körülmény egyike lesz azoknak a fontosabb szempontoknak, melyek a kereskedők részéről mérlegelendők lesznek annál az elhatározásnál, ujjon éljenek-e a 30. §. 1. c) pontjában megadőtt joggal vagy nem. Befolyásolhatja ezt az e határozást egyes esetekben az is, hogy az új törvény szerint bizonyos feltételek mellett az adóévet megelőző egy évre megállapított hadinyereségadó szintén levonható a jövedelemadó adóalapjából. (Hogy ez milyen formában lesz megvalósítható, azt a végrehajtási rendeletben kell megállapítani.) A 30. §. 1. c) pontjában megadott jog tekintetében szükséges tudnivaló az is, hogy az 1918-ban megejtendő új adókivetéseknél nem fog még egyelőre alkalmazást nyerni az új adós törvény abbeli intézkedése, hogy jövedelemadó-iban a) további 15 -ot fizet az az egyén, akinek háztartásához családtag nem tartozik; b) további 10%-ot fizet, akinek háztartásá- i hoz csak egy családtag tartozik. Ugyancsak megmarad a vagyonadónál az 1 1918-iki uj adókitötéseknél is az eddigi rend, mely szerint a jövedelemadónak a vagyonadóból való levonhatása utján a vagyonadó tételet 75%-kal csökkenti elő. Az uj adótörvény kihirdetése nagyon későre maradt és igy az 1918. július 31-ére megállapított határidő, melyen belül az adóköteleseknek a 30-ik §. 1. c) pontjában megadott jogra nézve intézkedniök kell, túlságosan rövid. Mindenképpen méltányos volna,, ha módot lehetne találni ennek a terminusnak a prolongálására. Mek. Gabonais őrlemények. A gabonatermés igényevétele tárgyában kiadott 2490/1918. M. E. számú kormányrendelethez a közélelmezési miniszter június 28-iki keletül 120.000/1918. szám alatt végrehajtási utasítást bocsátott ki az ország valamennyi törvényhatóságának első tisztviselőjéhez, melynek főbeb intézkedései a következők: A miniszter központilag is meg fogja állapítani azt a termésmennyiséget, amelyet egyegy községnek minden körülmények között a közfogyasztás rendelkezésére kell bocsátania s ha ez a mennyiség az átvételi eljárás alkalmával biztosítható nem volna, a legszigorúbb rekvirálást rendeli kl. Az átvevő bizottságokra és azok működésére nézve a 100.001 /1918. szám alatt kiadott rendelete kiegészítésé il a miniszter kimondta, hogy állandó díjazást kizárólag a hatósági kiküldött élvez. Az átvevő-bizottság eljárási költségeinek fedezésére a község terülén a H. T. részére akár az átvevő bizottság útján átvett, akár a termelők részéről közvetlenül a nevezett rt.-nak átszolgáltatott minden termény után külön jutalékot fog a miniszter megállamtani A községek részére minden tényleg leszállított - termény után 10 jutalékot állapít meg. A község ezen jutalékban csak akkor fog részesedni, ha a községi területéről az összes terményfelesleg tényleg le fog szállíttatni. Amennyiben ez nem történik meg, a község jutalékban egy- általában nem részesül. Raktáraknak a törvényhatóság első tisztviselője a gabona tárolására alkalmas helyiségeket, amennyiben a birtokossal a megegyezés lehetősége nem volna meg, térítés fejében használatra igénybe veheti. A térítés nagysága a helyi viszonyok figyelembevételével a hasonló helyiségekért fizetni szokott bérösszegben állapílandó meg. A termelő saját terményeinek tárolására szükséges magtárak igénybe nem vehe-tők. Bár a várható termés becslésére a gazda- sági tudósítók mint hivatalos szervek illetéke-sek s azonkívül bizományosai útján a H. T. is értékes adatokat bocsát rendelkezésre, a rendelet által előírt egész eljárás minél sikeresebbé tétele érdekében elengedhetetlen, hogy az átvevő bizottság is a termést a legnagyobb figyelemmel kisérje s a várható termés becslésében a maga részéről is a leghatékonyabban részt vegyen. A becslésnek minden gabonanemre különítlön kell szólni s a várható termés hozamátlagait métermázsánkint katasztrális holdakra, esetleg a vetésterületi felvételnél használt területi egységre vonatkoztatva kell megállapítani. A kisebb gazdák termésének cséplése közös szérűkön történjék. Ha a termelő termését komoly indok nélkül kicsépeltetni nem akarja, akkor a törvény, hatóság első tisztviselője elrendelheti a mulasztói költségére a termésnek közerővel való kicséplését. Ellenőrzés tárgyát képezi a kicsépelt gabona pontos lemázsálása. A kicsépelt gabona mennyi-!sége nem Ármértékkel vagy szemmértékkel álla-pítandó meg, hanem minden esetben lemázsálandó. A mázsálás eredményét a cséplőbirtokos (bérlő, kezeld) a községi elöljáróságtól (polgár,mesterül) kapott, hitelesített cséplőkönyvbe tartozik bevezetni. A csendőrség és a pénzügyőrség is a csáp-ülést a legéberebb figyelemmel fogja kísérni és külön közegek, amelyek különben az egész átvétel alatt állandóan működésben lesznek, a cséplés menetét szintén ellenőrzik. A hatóság köteles a visszaélést elkövetők ellen a legszigorúbb eljárást megindítani. Katonasággal szemben függő viszonyban levő, tehát szabadságolt katona, népfölkelő vagy valamely póttest keretébe tartozó géptulajdonos, bérlő vagy kezelő ellen visszaélés esetében az elöljáró katonai hatóság utján a honvédelmi minisztériumnak is feljelentést kell tenni s ha a mulasztó vagy visszaélő felmentett katona, felmentésének visszavonása végett az előterjesztés hasonló módon szintén haladéktalanul megteendő. Minden termelő az 1918. évi termelésből cséplőgéppel, nyomtatással vagy kézierővel (hadáréval) kicsépelt búza, rozs (kétszeres), árpa és zab mennyiségét Írásban tartozik a községi elöljáróságnál (polgármesternél) bejelenteni, azon a nyomtatványon, amelyet a községi elöljáróság (polgármester) neki e célra a cséplés megkezdése előtt rendelkezésére fog bocsátani. A bejelentést a községi elöljáróságnál (polgármesternél) kell megtenni. A bejelentőlapba már bejegyzett adatokon kívül a termelőnek a megfelelő rovatokba be kell jegyezni az 1918. évi termésből kicsépelt búza, rozs (kétszeres), árpa és zab mennyiségét és pedig kilogrammokban kifejezve. A kicsépelt mennyiséget a zsák súlya nélkül kell bejegyezni; abban az esetben pedig, ha a kicsépelt gabona a zsákkal együtt mázsáltatik a zsáksulija gyanánt a búzárnál és rozsnál 00 kg.-ként. /*••, az árpára és zabnál pedig 2 .g. hronásba ’oható. A cséplés alkalmával visszamaradt hulladékok, ocsu stb. nem jelentendő be, n ■ I i