Magyar Kereskedők Lapja, 1925. július-december (45. évfolyam, 53-104. szám)

1925-07-01 / 53. szám

2 MAGYAR PÉNZÜGY Budapest, 1925 Julius 11 PÉNZÜJGYI MIME As új pénzegység kérdésében fordulat állott be. Teleszky János és a Tébé ál­lásfoglalása után már eldöntöttnek lát­szott, hogy az új pénzegység az osztrák schilling mintájára egy 10.000 papírkor­­­nak megfelelő pénz lesz. Azonban a pénz­ügyminiszter — valószínűleg Popovics Sándor bankelnök sürgetésére­­— most az angol shilling mellett döntött, úgy hogy az új magyar pénzegység ennek megfelelően 17.300 papírkorona egyenértéke lesz. Az új pénz elnevezése tekintetében még nincs végleges megállapodás. Legnagyobb esélye a „forint“-nak van, de sokan a „tallér“ mellett kardoskodnak. Az angol shilling rendszer recipiálásával új pénzünknek az aranyhoz való relációja pontosan meg­állapítható lesz, úgy hogy már ez alka­lommal a végleges valutára térhetünk át­­és a valutaszabályozás nagy munkáját megkezdhetjük. Az új pénzrendszerre való áttérés első lépése az új pénzegység élet­beléptetése lesz, ami előreláthatólag még ennek az évnek folyamán, — késő ősszel — megtörténik. Addigra a pénzügyminiszter kivezeti az új magyar váltópénzt és előre­láthatólag elkészülnek az új pénzegységre szóló bankjegyeit is, ugy hogy a­ régi ál­lamjegyek iiy pénzegységre leendő áttérés, után már nem sokáig maradnak majd for­galomban. A bécsi bankok szövetsége, melynek eredetileg 27 tagja volt, elhatározta, hogy működését szept. 1-én megszünteti, mert tagjainak száma a kedvezőtlen gazda­sági viszonyok folytán ötre csökkent. Az osztrák nemzeti bank jún. 23-iki kimutatása szerint a bankjegyforgalom 21.09 mill.-val 737.110.692 schillingre csök­kent, ezzel szemben a girókötelezettségek összege 15.7 millióval emelkedett. A koszt­devizák tétele 3.6 millióval 125.5 millióra, a bank érc- és devizakészlete 1.28 millió­val 392.58 millió schillingre csökkent. Az állam tartozása 208.15 millió schilling. A ezüstschilling-érmék kiadását az osztrák kormány július 1-én kezdi meg, összesen 65 millió drb kerül forgalomba, súlya 6 gr, ezüstértéke 6100 osztrá­k. A Magyar pénzjegynyomda rt. május 26-án tartott közgyűlése a társaság fel­oszlását határozta el; követelések 16 hó­napon belül érvényesíthetők. A részvény­­társaság feloszlását az tette szükségessé, hogy a pénzjegynyomdát a Magyar Nem­zeti Bank vette át. , A Magyar-bolgár bank magyarországi fióktelepe (IX., Lónyay-u. 2.) 1924. évi­­mérlegében 18,5944.555 K tiszta nyere­séget­­n­utat ki. A Lukács Vilmos bankház rt. (IV., Kossuth Lajos-u. 11.) 1923—24. évi mér­lege 30 millió K alaptőke mellett 1,852.431 K tiszta nyereséggel zárul. A Komplexum bizományi és értékpa­­pírkereskedelmi rt. (VI., Teréz-körút 43b) 1924. évi mérlege 10 millió K alaptőke mellett 3,602.550 K veszteséggel zárul, szemben az előző évi 4,564.259­ K vesz­teséggel. A Bányabank és kereskedelmi rt. (V., Országház-tér 4) felszámolt követelések 6 hónapon belül érvényesíthetők. A Budapesti építőbank és kereskedelmi rt. (VIII., Rákóczi­ út 55) 1924. évi mér­lege 1 millió­­ alaptőke mellett 643.852 K tiszta nyereséggel zárul. A társaság jul. 5-ére kitűzött közgyűlése az alaptőke fel­emelését és a már befizetett 249 millió K alaptőkének a felmerült szervezési költ­ségek leírására való átengedését fogja el­határozni. . Az Áru- és értékpapírkereskedelmi rt. (V., Percel Mór­ u. 4) 1924. évi mérlegében 30 millió iK alaptőke mellett 4.499.827 K Veszteséget mutat ki. Közgy. :juli 15. Az Általános gazdasági bank rt. (Eger) alaptőkéjét 5 millió K-ról 100 millió K-ra emeli fel. Az új részvényekre a régi rész­vényesek 1 : 19 arányban 1500 K árfolya­mon július 22-ig gyakorolhatják elővételi jogukat. Az alaptőkeemelés megtörténte után az intézet részvényeit 20 drb-ként 20.000 K n. é. részvényekre von­ja össze. Az Egyesületi dunaföldvári takarék­pénztár és hitelbank rt. (Dunaföldvár) július 6-ára kitűzött rk. közgyűlés a Dunaföldvári ipar és kereskedelmi rt.-gal való egyesülést fogja elhatározni. A Jákóhadnai községi takarékpénztár az 1924. üzletévi mérlegében 12.202 K alaptőke mellett 6.020.740 K tiszta nye­reséget mutat ki. Betétállománya 30.46 millió K. Az intézet alaptőkéjét 10 millió K-ra emeli fel. A Depositenbank (Bécs) válságával kapcsolatosan 1924 május 6-án öt bécsi nagybank nyilatkozatot tett közzé, amely­ben a bank szanálására kötelezettséget vállaltak. A bankoknak ez a nyilatko­zata sok embert megnyugtatott,­­ akik a Deposilenbanknál új takarék- és folyó­­számlabetéteket helyeztek el. Most a bécsi kereskedelmi bíróságnak arról a kérdés­ről kellett dönteni, hogy a nyilatkozatot tevő öt nagybank felel és ha igen, meny­nyiben felel a Depositenbank betét- és folyószámlatulajdonosainak a bankkal szemben fennálló követeléseikért. A bí­róság úgy döntött, hogy a nyilatkozat megjelenésének napja után elhelyezett be­tétekért és folyó,számlabefizetésekért az öt nagybank felel, míg a korábban elhe­lyezett hasonló tőkékért nem tartozik felelőséggel. A Mercurban A.-G. (Bécs) 1924. évi mérlege 28,177 millió­­ tiszta nyereséggel zárul. Az osztalék részvényenként 7000 osztr. K. At. Oesterreichische Kreditanstalt für Handel und Gewerbe (Bécs), mely a bu­dapesti tőzsde forgalmában Osztrák hi­tel néven szerepel, az 1924. évre 9000 o. K osztalékot fizet. Az Oesterr. Kreditinstitut für öffent­liche Unternehmungen und Arbeiten (Bécs) az 1924. évi 3.283.803.000 o. K tiszta nyereségből 7000 osztr. K osztalé­kot fizet. A Zentralbank der deutschen Sparkas­sen (Bécs) megszerezte a Niederoesterr. Bauernbank részvénytöbbségét. A Zen­tralbank 1924. évi mérlege 6.854 millió osztr. K tiszta nyereséggel zárul, melyből 1000 osztr. K = 250% osztalékot fizet. A Wiener Bankverein (Bécs) az 1924. évre 8000 osztrá­k osztalékot fizet a 3000 ft-ás részvények 1924. osztrékszelvényei­­nek beszolgáltatása ellenében. A beváltás Budapesten az intézet magyarországi fiók­telepénél (V. Nádor­ u. 44.) történik. A Centralbank der deutschen Spar­kassen (Bécs) az 1924. évi 7,02 milliárd osztrá­k tiszta nyereségből részvényen­ként 1000 osztrá­k osztalékot juttat részvényeseinek. A Lugosi kereskedelmi bank rt. alap­tőkéjét 11 milió lejről 2,5 millió lejre emelte fel. A Nagylaki kerületi takarékpénztár alaptőkéjét 100.000­ lejről 1 millió lejre emeli fel. A Schweizerische Eisenbahnbank (Ba­sel) az 1924. évben elért 648.000 sv. frank tiszta nyereségből 5%­ osztalékot fizet. új betétgyűjtés kérdése. Dr. Hovanyi Oszkár A pénzintézetek passzív üzletágai között a betétüzlet előbb-utóbb újra el fogja fog­lalni öt megillető helyét, azonban egy­előre alig hihető, hogy a betétüzlet rövi­desen kvantitative, az egyes üzletágak közötti arány tekintetében elérné régebbi pozícióját. Mert különösen a takarék­­pénztári betétgyűjtésnél ki kell várni a kiérési folyamatot s mesterséges eszkö­zökkel nem lehet számbavehető ered­ményt elérni. Mindenekelőtt arra a hiányra akarunk rámutatni, hogy a Statisztikai hivatal adatgyűjtése nem tünteti fel, hogy a be­tétek állagának milyen hányada ered a kisebb betevők megtakarított filléreiből. Pedig ennek az aránynak ismerete igen fontos következtetéseket ruházna fel ab­szolút bizonyító erővel. Ennek az arány­nak a kipuhatolása egyszersmind kipuha­tolá­sa volna annak, hogy a bizalom kér­désének milyen a szerepe a különböző rétegekben s másrészt adatokkal világí­taná meg azt a léteit, hogy a tőkék csak bizonyos összeg magasságáig helyezendők el bélésként, bizonyos összegen felül pe­dig egyéb formában végzik gazdasági funkciójukat. Belés alatt itt úgy a taka­­rékpénztári könyvecskékre, mint rá. folyó­számlára elhelyezett összegeket értjük. S e két elhelyezési mód között is meg­mutatná, hogy a határ a takarékpénztári könyvecskékre nézve sokkal alacsonyab­ban mozog, mint a folyószámlákra nézve. Ennek éppen a pénzintézetek szempont­­jából volna nagy jelentősége. Mert más a jellege a szorosan vett takarékbetétek­nek s másmilyen is folyószámlára elhe­lyezett összegeké. Stabilabb jellegű az első, gyorsabb ütemű változásoknak alá­vetett az utóbbi. Megmutatná ez a ketté­választás azt a folyamatot is, aminek is­merete szintén nem volna haszon híjján, hogy t. i. hogyan, mily arányban törté­nik ennek a két különböző jellegű betét­nek egymásba való­ esetleges áthasonu­­­lása. A pénzintézeti üzletvitel szempontjá­ból sem közömbös ennek a kérdésnek is­merete, mert hiszen más jellegűek a ta­karékpénztári betéttel szemben álló kon­tra­ üzletek, mint azok, melyek a folyó­számlás betétek ellentételét képezik. A bizalom hatása s hatásfoka is más a kis betevővel, mint a nagyobb tőkéssel szemben. A kis betevő rendszerint nem tudja felülbírálni azokat a feltételeket, melyektől a bizalom függ úgy a pénzin­tézetekkel szemben a konkrét esetben, mint az általános gazdasági helyzet ala­kulásaival szemben. A kisember majd­nem kizárólag egy ösztönszerű­, szuggesz­­tív hatás passzív szereplője, míg a na­gyobb összegek elhelyezője, egyúttal rendszerint nagyobb intelligenciával is rendelkezvén, más momentumokat vesz tekintetbe bizalmi ítéletének megalkotá­sában. Ezt a különbséget­­sem szabad fi­gyelmen kívül hagyni, ha a betétek vár­ható alakulása felől akarunk megbízható képet rajzolni. Nemkülönben fontosnak tartanók azt is, ha a statisztikai hivatal a betétek ösz­­szegszerűségét a kamatozással szembe­állítva is kimutatná. Itt viszont arra kap­nánk statisztikai bizonyságot, hogy a kamatozás hatásfoka milyen mérvben nyilvánul az egyes betétkategóriákra. Azt hisszük, hogy általában nagyobb ingert tulajdonítanak, mint amennyi neki kijár. Jelesül a kamat vonzó ereje nem áll egyenes arányban annak magasságával, csak egy bizonyos fokig. S ezt az igazsá­got nem homályosítja el a gazdasági le­romlás folyományaként kiburjánzot ma­gas százalékú kamatozáshoz való hozzá­szokás, s az így beidegződön magasabb „kamatküszöb“, mely, mint egy halálos toxin megmérgezte a gazdasági szereveze­­tet, most azonban abból végre egyre gyor­suló tempóban eliminálódik. A kamatmagasság vonzóereje minő­ségi és mennyiségi fokának ismerete igen hasznos ismeret s pénzügyi vezető fér­­fiaink intuitiv ereje mellett vall, hogy a gyakorlatban szinte csalhatatlan érzék­kel állapítják meg az éppen hatékony kamatlábat. S hogy most már a Statisztikai Intézet e téren való feladataival végezzünk, szük­ségesnek tartjuk végtére, annak a tőke­­mennyiségnek megközelítő számítások alapján való kipuhat­olását, mely nem kapcsolódik bele a gazdasági vérkerin­gésbe. Ennek a mennyiségnek a — pél­dául indexszerű — kimutatása fontos kö­vetkeztetésekre vezetne, mert hozzájárul­na ahhoz, hogy­­tisztább képet alkothas­sunk a tőkeképződés és elhelyezkedés folyadatáról. Ami már most pénzintézeteink gyakor­lati törekvését illeti a takarékpénztári betétek gyűjtését illetőleg, e tekintetben bizonyos hibákat kell észlelnünk s nem látjuk — mint pénzintézeteink tevékeny­ségében egyéb téren — az elméleti meg­alapozottsággal alátámasztott gyakorlati kivitelt. Alkalmunk volt egy előkelő pénzintézetünk vezetősége elé terjesztett memorandumba bepillantani s abban ta­nácsokat olvastunk, hogy mint kell be­téteket gyűjteni. Többek között prémium­mal egybekötött betéti könyvecskéket ajánl. E tanács ugyan nem nóvum, ha­nem annál rosszabb valami, t. i. egy be nem vált s régi alkalmazásában is füstbe ment terv. Emlékezhetünk egy némely békebeli intézetre, mely ilyen s hasonló kedvezménnyel igyekezett betevői körét a lehetőség szerint kiszélesíteni, de mind rosszul járt. Mert figyelmen kívül hagyott oly lelki motívumokat, amit e téren el­hanyagolni nem szabad. Akik a betéi üz­letet különféle ígéretekkel és azzal nem szervesen összefüggő előnyökkel akarják felvirágoztatni, ne feledkezzenek meg ar­ról a tanulságos fogadásról, amit egy különc angol nyert meg. Arra fogadót ez a különc angol, hogy egy valódi arany sovercignt nem tud eladni a nyílt uca során 5 penny­ert. A fogadást megnyerte, mert egy álló óráig kínálta a Chapside sarkán a valódi aranyat 5 pennyért és nem akadt senki, aki meg merte volna vásárolni. Ebben a kis történetben rejlő mély pszichológiai tanulságról nem sza­bad egy pillanatra sem megfeledkezni. S nem fognak zöld ágra vergődni azok sem, akik a betétgyűjtés fő feltételéül az életnívó mesterséges leszorítását ajánlják. A betétek elhelyezése minden mestersé­ges doping nélkül meg fog indulni abban a pillanatban, amikor az érzés és az ösz­tön azt előnyösnek fogja látni. S talán fel­színes elgondolásnál ellentmondásnak látszik, ha azt állítjuk, hogy a betevők a közelmúltban szerzett szomorú tapaszta­latainak nem kell túlzottan nagy és kü­lönösen időbeli hatását tekintve túlságo­san messzire nyúló gátló hatást­ulajdoní­­tani. Arról is meg vagyunk győződve, hogy amint beköszönt majd a kellő pilla­nat, sokkal szélesebb rétegek fognak be­tétjeik útján belekapcsolódni a kögaz­­dasági élet folyamatában, mint eddig, s oly rétegek is részt fognak venni betéteik révén a közgazdasági életben, akik eddig attól távol maradtak. Nézetünk szerint még nem érett meg a helyzet annyira, hogy szó lehetne a kisebb tőkék kan­­tal­izáció­járól. Amilyen­­ örvendetes körülmény, hogy a külföldi 'löké, hát' egyelőre csak rövidebb ifjúja!« m­im eimiili mtsuha kisebb ipari vagy kereskedelmi vállalatba közreműködéssel és tő­kével. Ajánlatokat „Ötven millió 1545“ jeligével a kiadó továbbit. T­ejüzem b­érbeadó 1748 azonnalra. Bővebb felvilágosítás I„ Városmajor­ utca 44. Telefon: 135—39. ENGLISH lessons given by distinguished lady, also con­versation and eventually compagnionskip. Infor­mation through Hauswirth Ödön VIII., Hunyadi­­utca 48. Telefon: József 23—24. 1423 Kasai EBBies Kölesül I kaphat lakására Lécs lolipis nélkül a város bármely részében kapható Balázs, B ingatlan-, lakás- és pénzközvetítő irodájában, I Király­ utca 91. I. 9. 18°'Vtól folyósit* pén­­yhüGIliy nUlUuUHUIlGhét ingatlan fedezet mel­lett kihelyezi, folyószámlabetéteket elfogad, pénzt mindenféle ingóságra folyósít. Banküzlet Vill., Főherceg Sándor­ u. 22. Heti l-léle Kamatozással átveszek hosszabb időre lekötött tőkéket. Mezey Bank- és Pénzváltóüzlet, IV., Magyar-utca 3.„ Kossuth Lajos-utca sarok (ezelőtt Barcsay­­utca 11.) Alapítási év 1912. Pénzkölcsönt mindenkinél iBöllNt­luA előnyösebben folyósít tv­ák,b­á­r Lerobban kihelyezi a IX., Ullői-Ut 5. pénzét heti százalékra Ha fedezetül nyújt ékszert, kereskedelmi árut, szőnyegeket, bun­dát, zongorát vagy egyéb értéktárgyakat, azonnal kaphat váltóhitelt Budapesten leg­olcsóbb kamat mellett. Mezey Bank-­ és Pénz­­váltófizlet. IV., Magyar-utca 3., Kossuth La­jos-utca sarok (ezelőtt Barcsay-utca 11.) Alapítási év 1912. B Az Angol-Magyar Bank Részvény- ■ 1 társaság érdekkörébe tartozó alul- I B Írott vállalatok igazgatósága és fel- B H ügyelő-bizottsága mély fájdalommal B Ország­ítóriárt m. kir. kormány-főtanácsos, az Angol-Magyar Bank Részvény- Ig társaság ügyvivő-igazgatója, f. hó 25-én, hosszas szenvedés után elhunyt. A megboldogult, mint alulírott vállalatok igazgatóságának tagja, vezetésükben tevékenyen közremű­ködött, ügyeikkel mindenkor szere­tettel és odaadással foglalkozott és azok felvirágoztatása körül mara­ Sa­dandó érdemeket szerzett.­­ Budapest, 1925. június hó 28. Emlékét hálás szeretettel őrizzük B Angol-Magyar­­Szállítmányozási Rt. B Balassagyarmati Mezőgazdasági ss Ipartelepek Rt. Bánki-féle Viziturbinát strickesitő Rt. | „Economia“ Ipari és Kereskedelmi­­ Rt., Nagyvárad. Fehér Miklós Gépgyár Rt., Bpest. | Fehér Miklós és Társa Rt., Szófia | „Ferro“ Vas- és Érckereskedelmi Rt. | „Focus“ Tüzeléstechnikai és Hő- I gazdasági Rt. Franco-Hongroise S. A. de Com­­fe­ merce et d’Industrie, Paris. „Garbe“ Gesellschaft für Landwirt- I schaftliche Maschinen, Wien—Linz, i Golyóscsapágygyár Rt. „Industria“ Ipari és Kereskedelmi­­ Rt., Temesvár. Dr. Liptárc és Társa, Építési és Vas-­­ ipari Rt.

Next