Magyar Kereskedők Lapja, 1925. július-december (45. évfolyam, 53-104. szám)
1925-07-01 / 53. szám
2 MAGYAR PÉNZÜGY Budapest, 1925 Julius 11 PÉNZÜJGYI MIME As új pénzegység kérdésében fordulat állott be. Teleszky János és a Tébé állásfoglalása után már eldöntöttnek látszott, hogy az új pénzegység az osztrák schilling mintájára egy 10.000 papírkornak megfelelő pénz lesz. Azonban a pénzügyminiszter — valószínűleg Popovics Sándor bankelnök sürgetésére— most az angol shilling mellett döntött, úgy hogy az új magyar pénzegység ennek megfelelően 17.300 papírkorona egyenértéke lesz. Az új pénz elnevezése tekintetében még nincs végleges megállapodás. Legnagyobb esélye a „forint“-nak van, de sokan a „tallér“ mellett kardoskodnak. Az angol shilling rendszer recipiálásával új pénzünknek az aranyhoz való relációja pontosan megállapítható lesz, úgy hogy már ez alkalommal a végleges valutára térhetünk átés a valutaszabályozás nagy munkáját megkezdhetjük. Az új pénzrendszerre való áttérés első lépése az új pénzegység életbeléptetése lesz, ami előreláthatólag még ennek az évnek folyamán, — késő ősszel — megtörténik. Addigra a pénzügyminiszter kivezeti az új magyar váltópénzt és előreláthatólag elkészülnek az új pénzegységre szóló bankjegyeit is, ugy hogy a régi államjegyek iiy pénzegységre leendő áttérés, után már nem sokáig maradnak majd forgalomban. A bécsi bankok szövetsége, melynek eredetileg 27 tagja volt, elhatározta, hogy működését szept. 1-én megszünteti, mert tagjainak száma a kedvezőtlen gazdasági viszonyok folytán ötre csökkent. Az osztrák nemzeti bank jún. 23-iki kimutatása szerint a bankjegyforgalom 21.09 mill.-val 737.110.692 schillingre csökkent, ezzel szemben a girókötelezettségek összege 15.7 millióval emelkedett. A kosztdevizák tétele 3.6 millióval 125.5 millióra, a bank érc- és devizakészlete 1.28 millióval 392.58 millió schillingre csökkent. Az állam tartozása 208.15 millió schilling. A ezüstschilling-érmék kiadását az osztrák kormány július 1-én kezdi meg, összesen 65 millió drb kerül forgalomba, súlya 6 gr, ezüstértéke 6100 osztrák. A Magyar pénzjegynyomda rt. május 26-án tartott közgyűlése a társaság feloszlását határozta el; követelések 16 hónapon belül érvényesíthetők. A részvénytársaság feloszlását az tette szükségessé, hogy a pénzjegynyomdát a Magyar Nemzeti Bank vette át. , A Magyar-bolgár bank magyarországi fióktelepe (IX., Lónyay-u. 2.) 1924. évimérlegében 18,5944.555 K tiszta nyereségetnutat ki. A Lukács Vilmos bankház rt. (IV., Kossuth Lajos-u. 11.) 1923—24. évi mérlege 30 millió K alaptőke mellett 1,852.431 K tiszta nyereséggel zárul. A Komplexum bizományi és értékpapírkereskedelmi rt. (VI., Teréz-körút 43b) 1924. évi mérlege 10 millió K alaptőke mellett 3,602.550 K veszteséggel zárul, szemben az előző évi 4,564.259 K veszteséggel. A Bányabank és kereskedelmi rt. (V., Országház-tér 4) felszámolt követelések 6 hónapon belül érvényesíthetők. A Budapesti építőbank és kereskedelmi rt. (VIII., Rákóczi út 55) 1924. évi mérlege 1 millió alaptőke mellett 643.852 K tiszta nyereséggel zárul. A társaság jul. 5-ére kitűzött közgyűlése az alaptőke felemelését és a már befizetett 249 millió K alaptőkének a felmerült szervezési költségek leírására való átengedését fogja elhatározni. . Az Áru- és értékpapírkereskedelmi rt. (V., Percel Mór u. 4) 1924. évi mérlegében 30 millió iK alaptőke mellett 4.499.827 K Veszteséget mutat ki. Közgy. :juli 15. Az Általános gazdasági bank rt. (Eger) alaptőkéjét 5 millió K-ról 100 millió K-ra emeli fel. Az új részvényekre a régi részvényesek 1 : 19 arányban 1500 K árfolyamon július 22-ig gyakorolhatják elővételi jogukat. Az alaptőkeemelés megtörténte után az intézet részvényeit 20 drb-ként 20.000 K n. é. részvényekre vonja össze. Az Egyesületi dunaföldvári takarékpénztár és hitelbank rt. (Dunaföldvár) július 6-ára kitűzött rk. közgyűlés a Dunaföldvári ipar és kereskedelmi rt.-gal való egyesülést fogja elhatározni. A Jákóhadnai községi takarékpénztár az 1924. üzletévi mérlegében 12.202 K alaptőke mellett 6.020.740 K tiszta nyereséget mutat ki. Betétállománya 30.46 millió K. Az intézet alaptőkéjét 10 millió K-ra emeli fel. A Depositenbank (Bécs) válságával kapcsolatosan 1924 május 6-án öt bécsi nagybank nyilatkozatot tett közzé, amelyben a bank szanálására kötelezettséget vállaltak. A bankoknak ez a nyilatkozata sok embert megnyugtatott, akik a Deposilenbanknál új takarék- és folyószámlabetéteket helyeztek el. Most a bécsi kereskedelmi bíróságnak arról a kérdésről kellett dönteni, hogy a nyilatkozatot tevő öt nagybank felel és ha igen, menynyiben felel a Depositenbank betét- és folyószámlatulajdonosainak a bankkal szemben fennálló követeléseikért. A bíróság úgy döntött, hogy a nyilatkozat megjelenésének napja után elhelyezett betétekért és folyó,számlabefizetésekért az öt nagybank felel, míg a korábban elhelyezett hasonló tőkékért nem tartozik felelőséggel. A Mercurban A.-G. (Bécs) 1924. évi mérlege 28,177 millió tiszta nyereséggel zárul. Az osztalék részvényenként 7000 osztr. K. At. Oesterreichische Kreditanstalt für Handel und Gewerbe (Bécs), mely a budapesti tőzsde forgalmában Osztrák hitel néven szerepel, az 1924. évre 9000 o. K osztalékot fizet. Az Oesterr. Kreditinstitut für öffentliche Unternehmungen und Arbeiten (Bécs) az 1924. évi 3.283.803.000 o. K tiszta nyereségből 7000 osztr. K osztalékot fizet. A Zentralbank der deutschen Sparkassen (Bécs) megszerezte a Niederoesterr. Bauernbank részvénytöbbségét. A Zentralbank 1924. évi mérlege 6.854 millió osztr. K tiszta nyereséggel zárul, melyből 1000 osztr. K = 250% osztalékot fizet. A Wiener Bankverein (Bécs) az 1924. évre 8000 osztrák osztalékot fizet a 3000 ft-ás részvények 1924. osztrékszelvényeinek beszolgáltatása ellenében. A beváltás Budapesten az intézet magyarországi fióktelepénél (V. Nádor u. 44.) történik. A Centralbank der deutschen Sparkassen (Bécs) az 1924. évi 7,02 milliárd osztrák tiszta nyereségből részvényenként 1000 osztrák osztalékot juttat részvényeseinek. A Lugosi kereskedelmi bank rt. alaptőkéjét 11 milió lejről 2,5 millió lejre emelte fel. A Nagylaki kerületi takarékpénztár alaptőkéjét 100.000 lejről 1 millió lejre emeli fel. A Schweizerische Eisenbahnbank (Basel) az 1924. évben elért 648.000 sv. frank tiszta nyereségből 5% osztalékot fizet. új betétgyűjtés kérdése. Dr. Hovanyi Oszkár A pénzintézetek passzív üzletágai között a betétüzlet előbb-utóbb újra el fogja foglalni öt megillető helyét, azonban egyelőre alig hihető, hogy a betétüzlet rövidesen kvantitative, az egyes üzletágak közötti arány tekintetében elérné régebbi pozícióját. Mert különösen a takarékpénztári betétgyűjtésnél ki kell várni a kiérési folyamatot s mesterséges eszközökkel nem lehet számbavehető eredményt elérni. Mindenekelőtt arra a hiányra akarunk rámutatni, hogy a Statisztikai hivatal adatgyűjtése nem tünteti fel, hogy a betétek állagának milyen hányada ered a kisebb betevők megtakarított filléreiből. Pedig ennek az aránynak ismerete igen fontos következtetéseket ruházna fel abszolút bizonyító erővel. Ennek az aránynak a kipuhatolása egyszersmind kipuhatolása volna annak, hogy a bizalom kérdésének milyen a szerepe a különböző rétegekben s másrészt adatokkal világítaná meg azt a léteit, hogy a tőkék csak bizonyos összeg magasságáig helyezendők el bélésként, bizonyos összegen felül pedig egyéb formában végzik gazdasági funkciójukat. Belés alatt itt úgy a takarékpénztári könyvecskékre, mint rá. folyószámlára elhelyezett összegeket értjük. S e két elhelyezési mód között is megmutatná, hogy a határ a takarékpénztári könyvecskékre nézve sokkal alacsonyabban mozog, mint a folyószámlákra nézve. Ennek éppen a pénzintézetek szempontjából volna nagy jelentősége. Mert más a jellege a szorosan vett takarékbetéteknek s másmilyen is folyószámlára elhelyezett összegeké. Stabilabb jellegű az első, gyorsabb ütemű változásoknak alávetett az utóbbi. Megmutatná ez a kettéválasztás azt a folyamatot is, aminek ismerete szintén nem volna haszon híjján, hogy t. i. hogyan, mily arányban történik ennek a két különböző jellegű betétnek egymásba való esetleges áthasonulása. A pénzintézeti üzletvitel szempontjából sem közömbös ennek a kérdésnek ismerete, mert hiszen más jellegűek a takarékpénztári betéttel szemben álló kontra üzletek, mint azok, melyek a folyószámlás betétek ellentételét képezik. A bizalom hatása s hatásfoka is más a kis betevővel, mint a nagyobb tőkéssel szemben. A kis betevő rendszerint nem tudja felülbírálni azokat a feltételeket, melyektől a bizalom függ úgy a pénzintézetekkel szemben a konkrét esetben, mint az általános gazdasági helyzet alakulásaival szemben. A kisember majdnem kizárólag egy ösztönszerű, szuggesztív hatás passzív szereplője, míg a nagyobb összegek elhelyezője, egyúttal rendszerint nagyobb intelligenciával is rendelkezvén, más momentumokat vesz tekintetbe bizalmi ítéletének megalkotásában. Ezt a különbségetsem szabad figyelmen kívül hagyni, ha a betétek várható alakulása felől akarunk megbízható képet rajzolni. Nemkülönben fontosnak tartanók azt is, ha a statisztikai hivatal a betétek öszszegszerűségét a kamatozással szembeállítva is kimutatná. Itt viszont arra kapnánk statisztikai bizonyságot, hogy a kamatozás hatásfoka milyen mérvben nyilvánul az egyes betétkategóriákra. Azt hisszük, hogy általában nagyobb ingert tulajdonítanak, mint amennyi neki kijár. Jelesül a kamat vonzó ereje nem áll egyenes arányban annak magasságával, csak egy bizonyos fokig. S ezt az igazságot nem homályosítja el a gazdasági leromlás folyományaként kiburjánzot magas százalékú kamatozáshoz való hozzászokás, s az így beidegződön magasabb „kamatküszöb“, mely, mint egy halálos toxin megmérgezte a gazdasági szerevezetet, most azonban abból végre egyre gyorsuló tempóban eliminálódik. A kamatmagasság vonzóereje minőségi és mennyiségi fokának ismerete igen hasznos ismeret s pénzügyi vezető férfiaink intuitiv ereje mellett vall, hogy a gyakorlatban szinte csalhatatlan érzékkel állapítják meg az éppen hatékony kamatlábat. S hogy most már a Statisztikai Intézet e téren való feladataival végezzünk, szükségesnek tartjuk végtére, annak a tőkemennyiségnek megközelítő számítások alapján való kipuhatolását, mely nem kapcsolódik bele a gazdasági vérkeringésbe. Ennek a mennyiségnek a — például indexszerű — kimutatása fontos következtetésekre vezetne, mert hozzájárulna ahhoz, hogytisztább képet alkothassunk a tőkeképződés és elhelyezkedés folyadatáról. Ami már most pénzintézeteink gyakorlati törekvését illeti a takarékpénztári betétek gyűjtését illetőleg, e tekintetben bizonyos hibákat kell észlelnünk s nem látjuk — mint pénzintézeteink tevékenységében egyéb téren — az elméleti megalapozottsággal alátámasztott gyakorlati kivitelt. Alkalmunk volt egy előkelő pénzintézetünk vezetősége elé terjesztett memorandumba bepillantani s abban tanácsokat olvastunk, hogy mint kell betéteket gyűjteni. Többek között prémiummal egybekötött betéti könyvecskéket ajánl. E tanács ugyan nem nóvum, hanem annál rosszabb valami, t. i. egy be nem vált s régi alkalmazásában is füstbe ment terv. Emlékezhetünk egy némely békebeli intézetre, mely ilyen s hasonló kedvezménnyel igyekezett betevői körét a lehetőség szerint kiszélesíteni, de mind rosszul járt. Mert figyelmen kívül hagyott oly lelki motívumokat, amit e téren elhanyagolni nem szabad. Akik a betéi üzletet különféle ígéretekkel és azzal nem szervesen összefüggő előnyökkel akarják felvirágoztatni, ne feledkezzenek meg arról a tanulságos fogadásról, amit egy különc angol nyert meg. Arra fogadót ez a különc angol, hogy egy valódi arany sovercignt nem tud eladni a nyílt uca során 5 pennyert. A fogadást megnyerte, mert egy álló óráig kínálta a Chapside sarkán a valódi aranyat 5 pennyért és nem akadt senki, aki meg merte volna vásárolni. Ebben a kis történetben rejlő mély pszichológiai tanulságról nem szabad egy pillanatra sem megfeledkezni. S nem fognak zöld ágra vergődni azok sem, akik a betétgyűjtés fő feltételéül az életnívó mesterséges leszorítását ajánlják. A betétek elhelyezése minden mesterséges doping nélkül meg fog indulni abban a pillanatban, amikor az érzés és az ösztön azt előnyösnek fogja látni. S talán felszínes elgondolásnál ellentmondásnak látszik, ha azt állítjuk, hogy a betevők a közelmúltban szerzett szomorú tapasztalatainak nem kell túlzottan nagy és különösen időbeli hatását tekintve túlságosan messzire nyúló gátló hatástulajdonítani. Arról is meg vagyunk győződve, hogy amint beköszönt majd a kellő pillanat, sokkal szélesebb rétegek fognak betétjeik útján belekapcsolódni a kögazdasági élet folyamatában, mint eddig, s oly rétegek is részt fognak venni betéteik révén a közgazdasági életben, akik eddig attól távol maradtak. Nézetünk szerint még nem érett meg a helyzet annyira, hogy szó lehetne a kisebb tőkék kantalizációjáról. Amilyen örvendetes körülmény, hogy a külföldi 'löké, hát' egyelőre csak rövidebb ifjúja!« mim eimiili mtsuha kisebb ipari vagy kereskedelmi vállalatba közreműködéssel és tőkével. Ajánlatokat „Ötven millió 1545“ jeligével a kiadó továbbit. Tejüzem bérbeadó 1748 azonnalra. Bővebb felvilágosítás I„ Városmajor utca 44. Telefon: 135—39. ENGLISH lessons given by distinguished lady, also conversation and eventually compagnionskip. Information through Hauswirth Ödön VIII., Hunyadiutca 48. Telefon: József 23—24. 1423 Kasai EBBies Kölesül I kaphat lakására Lécs lolipis nélkül a város bármely részében kapható Balázs, B ingatlan-, lakás- és pénzközvetítő irodájában, I Király utca 91. I. 9. 18°'Vtól folyósit* pényhüGIliy nUlUuUHUIlGhét ingatlan fedezet mellett kihelyezi, folyószámlabetéteket elfogad, pénzt mindenféle ingóságra folyósít. Banküzlet Vill., Főherceg Sándor u. 22. Heti l-léle Kamatozással átveszek hosszabb időre lekötött tőkéket. Mezey Bank- és Pénzváltóüzlet, IV., Magyar-utca 3.„ Kossuth Lajos-utca sarok (ezelőtt Barcsayutca 11.) Alapítási év 1912. Pénzkölcsönt mindenkinél iBöllNtluA előnyösebben folyósít tvák,bár Lerobban kihelyezi a IX., Ullői-Ut 5. pénzét heti százalékra Ha fedezetül nyújt ékszert, kereskedelmi árut, szőnyegeket, bundát, zongorát vagy egyéb értéktárgyakat, azonnal kaphat váltóhitelt Budapesten legolcsóbb kamat mellett. Mezey Bank- és Pénzváltófizlet. IV., Magyar-utca 3., Kossuth Lajos-utca sarok (ezelőtt Barcsay-utca 11.) Alapítási év 1912. B Az Angol-Magyar Bank Részvény- ■ 1 társaság érdekkörébe tartozó alul- I B Írott vállalatok igazgatósága és fel- B H ügyelő-bizottsága mély fájdalommal B Országítóriárt m. kir. kormány-főtanácsos, az Angol-Magyar Bank Részvény- Ig társaság ügyvivő-igazgatója, f. hó 25-én, hosszas szenvedés után elhunyt. A megboldogult, mint alulírott vállalatok igazgatóságának tagja, vezetésükben tevékenyen közreműködött, ügyeikkel mindenkor szeretettel és odaadással foglalkozott és azok felvirágoztatása körül mara Sadandó érdemeket szerzett. Budapest, 1925. június hó 28. Emlékét hálás szeretettel őrizzük B Angol-MagyarSzállítmányozási Rt. B Balassagyarmati Mezőgazdasági ss Ipartelepek Rt. Bánki-féle Viziturbinát strickesitő Rt. | „Economia“ Ipari és Kereskedelmi Rt., Nagyvárad. Fehér Miklós Gépgyár Rt., Bpest. | Fehér Miklós és Társa Rt., Szófia | „Ferro“ Vas- és Érckereskedelmi Rt. | „Focus“ Tüzeléstechnikai és Hő- I gazdasági Rt. Franco-Hongroise S. A. de Comfe merce et d’Industrie, Paris. „Garbe“ Gesellschaft für Landwirt- I schaftliche Maschinen, Wien—Linz, i Golyóscsapágygyár Rt. „Industria“ Ipari és Kereskedelmi Rt., Temesvár. Dr. Liptárc és Társa, Építési és Vas- ipari Rt.