Magyar Kereskedők Lapja, 1925. július-december (45. évfolyam, 53-104. szám)
1925-07-01 / 53. szám
Budapest, 1925 julius MAGYAR PÉNZÜGY üzletekbe helyeződve, felénk áramlik, annyira szembe kell nézni avval a helyzettel, hogy a kisebb tőke tovább is cirkuláción kívül marad. Ennek a helyzetnek megítélésénél nem szabad megfeledkezni arról, hogy a nagytőkének nemcsak gazdasági súlya jelentősebb, hanem forgási sebessége és, működési rádiusa is aránytalanul nagyobb, mint a kistőkéé, mely rendszerint csak szomszédi viszonylatokban hat. Tagadhatatlan, hogy különösen nálunk, végeredményben a kis tőkék útján létrejött nagyobb tőkekomplexumnak is fontos jelentősége van, azonban elhibázott volna ennek túlzottan nagy fontosságotulajdonítani. Hála pénzintézeteink előrelátó politikájának, a külföldi tőkék beáramlása kezdetét vette s ez a folyamat, mely egy vértransfusió hatásával fogja gazdasági életünket felüdíteni, a maga hatásai nyomán meg fogja érlelni a helyzetet s minden különösebb propaganda nélkül, nyakatekert körlevelek nélkül is meg fog indulni a kistőkék áramlása a pénzintézetek csatornáiba. alénás A fogyasztási adók, kincstári részesedések és ellenőrzési illetékek újabb megállapítása A pénzügyminiszter, nyilván tekintettel arra, hogy az eddig aranykoronában, illetve aranyfillérekben megállapított fogyasztási adók, kincstári részesedések stb. után elérhető bevétel a 14.500-as szorzószám alkalmazása mellett az eddigi eredménnyel szemben lényegesen csökkenne, az említett közszolgáltatások összegét, az eddigi hozam elérésének célzatával 1825 július 1-étől kezdődő érvénnyel papírkoronában állapította meg. Az újabb szabályozás a következő: Cukoradó és kincstári részesedés A hivatalos lap junius 28-iki számában megjelent 81.856. számú pénzügyminiszteri rendelet szerint cukoradó és kincstári részesedés címén az 1899. évi XVI. törvénycikk 1. szakaszának első pontja alá eső cukor után kilogramonként 6500 papírkoronát, ugyane szakasz 2. pontja alá eső cukor után 1200 papírkoronát kell fizetni. Egyébként a cukoradóra és a cukor után fizetendő kincstári részesedésre vonatkozó törvények és rendeletek továbbra is változatlanul érvényben maradnak. Adómentesen utalt szesz. Sajtolt élesztő termelésétől járó adó. A 81.851. számú pénzügyminiszteri rendelet értelmében az adómentesen utalt szesz után fizetendő ellenőrzési illeték minden liter alkohol után a denaturálandó szesznél— az ecetgyártásra és műselyenygyártásra szánt szesz kivételével 1700 papírkorona, az ecetgyártásra szánt szesznél 3400 papírkorona, a műselyemgyártásra szánt szesznél pedig 150 papírkorona. Ezeket az illetékeket a denaturálandó szesz után még a denaturálás előtt kell befizetni. A sajtok élesztő termelésétől járó adó a termelt minden liter alko- 1 hol után 2600 papírkorona. Az egyébként irányadó törvények és rendeletek változatlanul maradnak. Szeszfogyasztási adó és kincstári részesedés A 81.900. számú pénzügyminiszteri rendelet szerint szeszfogyasztási adó és kincstári szeszeladási részesedés címén " hektoliterfokonként 24.000 papírkoronát kell fizetni úgy a fogyasztási adó alá eső szeszfőzdékből,illetőleg szeszszabadrak-, tárakból, vagy szabadraktárrá nyilvánított szeszfinomítókból a fogyasztási adó és a szeszeladási árrészesedés lefizetése mellett elszállítandó szesz után, valamint a termelési adó alá eső szeszfőzdékben termelendő szesz után, úgyszintén a külföldről behozott égetett szeszes folyadékok után a vámilletéken kívül. A szeszadóra és a kincstári szeszeladási árrészesedésre vonatkozó törvények és rendeletek egyébként továbbra is változatlanok maradnak. Söradó és kincstári részesedés A 81.857. számú rendelet értelmében a lerovandó söradó és kincstári részesedés a sörré minden hektoliterje és a 100 fokú cukormérő minden foka után 7000 papírkorona. A sörnek adóvisszatérés mellett való kivitelénél 70.000 papírkoronát kell hektoliterenként visszatéríteni, ha a fennálló törvény értelmében 60 aranykorona kerülne visszafizetésre. Hat aranykoronás visszatérítésnél 7000 papírkoronát kell fizetni. Megromlott sör után, ha a visszatérítés átalányösszegben történik, minden hektoliter sör után 58.000 papírkorona visszafizetése engedélyeztetik. A sörlé eredeti extrakt tartalma alapján igényelt visszatérítésnél minden hektoliter után 7000 korona fizetendő. A söradóra és a sör után fizetendő kincstári részesedésre vonatkozó egyéb törvények és rendeletek változatlanok maradnak. Ásványolajtermékek után járó kincstári haszonrészesedés A 81.860 sz. pénzügyminisztrei rendelet szerint az ásványolajadó és ásványok után fizetendő kincstári részesedés 1 kilogram tiszta súly után a következő : benzinnél, melynek sűrűsége 735 foknál kisebb, 2600 korona, azon felül mezőgazdasági célokra 700 korona, egyéb célokra 1400 korona. Petróleumnál 1400 korona, gázolajnál, fűtőolajnál és az összes könynyű olajoknál 1400 korona, kenőolajoknál 1700 korona, paraffinnál és vazelinnál 2100 korona. Aszfalt, szurok, kátrány és koksz nem esik adó alá. Az ásványolajfinomító vállalatok üzleti helyiségein belül adó alá eső ásványolajtermékek felhasználásával készült cikkekben foglalt ásványolajtermékek után is meg kell fizetni a fenti adóöszegeket. Ugyanez áll a külföldről behozott hasonló árukra. Egyébként az ásványolajadóra és az ásványolajtermékek után fizetendő kincstári részesedésre vonatkozó törvények és rendeletek nem módosulnak. Ecetsav A 81.850. számú rendelet úgy intézkedik, hogy az emberi élvezetre alkalmas ecetsav kincstári részesedése minden hektoliter és minden százalék ecetsavtartalom után 68 000 papírkorona. Ipari célokra részesedésmentesen való felhasználás esetén az ellenőrzési illeték hektoliterfokonként 1700 korona. Szivarkahüvely és szivarkapapír A 81.854. számú rendelet intézkedése szerint szivarkahüvely és szivarkapapír papír után a következő összegeket kell fizetni papírkorona értékben: szivarkahüvely után dobozonként legfeljebb 100 hüvely tartalommal 340 korona, minden megkezdett 100 hüvely után további 340 K. Szivarkapapir után csomagonként legfeljebb 60 lap tartalommal 170 K, nagyobb csomagoknál minden 60 lap után további 170 K. Az adó és kincstári részesedés együttes lefizetésére szolgáló adójegy ára szivarkahüvelynél 340 K, szivarkapapírnál 170 K. Tűzkő 1 A 81.855. számú rendelet a tűzkő után fizetendő gyújtószeradó (kincstári részesedés) mérvét 1925 július 1 -étől kezdve kilogrammonként 5.100.000 papírkoronában állapítja meg. Gyula A 81.859. számú rendelet értelmében a belföldön előállított, valamint a külföldről behozott mindennemű és fajtájú gyufa után 1925 július 1-étől kezdve gyújtószeradó és kincstári részesedés címén összesen a következő összegeket kell papírkoronaértékben fizetni : a) fadrótos (faszálas) gyufa után csomagonként legfeljebb 56 szál tartalommal százhetven (170) K-t. Ezt meghaladó tartalommal minden megkezdett 56 szál után további százhetven (170) K-t. b) Más gyufa után csomagonként legfeljebb 56 szál tartalommal háromszáznegyven (340) K-t. Ezt meghaladó tartalommal minden megkezdett 56 szál után további háromszáznegyven (340) K-át. Gyujtószerszám A 81.858. számú rendelet akként intézkedik, hogy a zsebgyujtószerszám után 1925 július 1-től kezdve darabonként legfeljebb 25 gram súlynál 2600, 25 gramot meghaladó súlynál 4300 papírkorona, asztali és fali gyujtószerszám után pedig darabonként 6800 papírkorona fizetendő gyújtószeradó és gyújtószerszámok után fizetendő kincstári részesedés címén. A forgalmi adó lerovási módja Megírtuk, hogy az Adóügyi útmutató hivatal számos olyan felet, akik eddig az általános forgalmi adót bélyegben rótták le, arra utasított, hogy adójukat ezentúl készpénzben fizessék. Amint értesülünk, körülbelül háromezer olyan félről van szó, akiket az említett Hivatal egyelőre így besorozott az adót készpénzben lerovók közé, ezt megelőzőleg azonban megállapította, hogy az illetők rendes és megbízható könyveket vezetnek, ami tudvalevőleg a fennálló szabályok szerint annak az előfeltétele, hogy a feleknek az adó készpénzben való lerovása megengedtessék. A feltételek az újabban besorozott adózóknál ugyanazok, mint az adót már régebben készpénzben fizető feleknél. Az adókivetési időszak a naptári negyedév, minden hónap 21-én, tetszésük szerint,*" vagy annyit kötelesek havi részletfizetés fejében leróni, mint amennyi adó a megelőző hónapra, vagy pedig annyit, amennyi a megelőző kivetési időszak utolsó hónapjára járt. Adóvallomást a kivetési időszak leteltét követő 15 napon belül (tehát a legközelebbit október 15-én) tartoznak benyújtani és a kincstárnak, a teljesített havi részletfizetések leszámításával a lefolyt időszakra esetleg még járó adót befizetni. Az Adóügyi hivatal eljárása ellen a pénzügyminiszternél több oldalról felszólalás történt, hogy ne történjék változás az eddigi gyakorlaton, mely szerint a készpénzben való lerovást nem oktiválták a felekre, hanem szabad elhatározásukra bízták, vájjon kérnek-e engedélyt az adó készpénzben való lerovására. Ezzel az üggyel összefüggésben megállapítjuk, hogy mi már a Magyar Pénzügy 1924. augusztus 20-iki számában javasoltuk, hogy a forgalmi adót készpénzben lerovók részére a feltételek aképpen módosíttassanak, hogy: az adókivetési időszak ne a naptári negyedév, hanem csupán egy naptári hónap legyen. Erről a naptári hónapról a felek az adóvallomást a jövő hónap 15-éig legyenek kötelesek benyújtani és ugyanakko legyen a lefolyt naptári hónapra járó adó befizetendő. A most előírt havi részletfizetés így természetesen önmagától megszűnne. Ezt a javaslatunkat 1924 augusztus óta legalább tízszer megismételtük, és annak megvalósítását a forgalmi adóra vonatkozó szabályok részleges reformja alkalmából legutóbb is nyomatékosan sürgettük. Javaslatunk komoly adóügyi szakkörökben élénk figyelmet keltett, sőt — úgy tudjuk — az Adóügyi Útmutató hivatal méregebben indíttatva érezte magát arra, hogy az említett irányú reform érdekében a pénzügyminisztériumban lépéseket tegyen. Arról azonban nem tudunk, hogy a fent említett javaslatunkat a különböző „országos“ vagy nem országos gazdasági érdekképviseletek idejekorán felkarolták volna és kötelességük szerint tettek volna valamit a javaslat érdekében, amely nyilvánvalóan megjelöli azt az utat, amelyen az „adóelőlegének dolga megnyugtatóan megadható lenne." Az, hogy a tisztelt érdekképviseletek nem tartják érdemesnek, hogy a gazdasági szaksajtóban felvetett ideákat észrevegyék és azokkal idejekorán kötelességszerűen foglalkozzanak, csak abban az esetben volna megérthető és némiképpen igazolható, ha a szóban levő ideák a maguk szellemi tárházában nagy bőségben teremnének. Ezt azonban eddigelé, sajnos , nem tapasztaltuk. A váltságbúza ára. A pénzügyminiszter a földművelési miniszterrel egyetértésben a mezőgazdasági ingatlanok után fizetendő vagyonválság szempontjából a búza árát 1925. július hóra métermázsánként 500.000 K-ban állapította meg. Bármilyen adóügyben felvilágosítással szívesen szolgál a szerkesztőség. gWN-TWBl sötöpap. .gusto* «anna ls][ ( •-) | f-. y cuHor a legloDD Gyár: Rottenbiller-utca_48, s „FRANCK” I Ezt a szócskát min- Ifidig hozzá kell fűzniem akkor, amikor Ön a valódi „FrancK“ Kávépótlékot kívánja ... Miért ?... m Hogy mást ne kapjon! Ig Ügyeljen bevásárlá- 9sainál gyári védje- jgyünkre, a „kávédará- s lóra“! dióbélre ahívja fel József 15-13-at, vagy sürgönyözzön „Vajakab, Budapest“ címre. Vadas Jakab mintadiótörőde, Budapest, VIII., Dugonits utca 5. szám. Veszek papírhéjú diót, mandulát, a barackmagot kisebb-nagyobb tételekben, s saját zsákjaimban. 1333 I Rádió Duplarácsos Philipslámpa mintwatt,B/6 típus, 245.000 K. 1000 cm-es forgókondenzátor, egyenes karakterisztikával, veseformájú, skálával és forgatógombbal, finom beállítással 160.000 K. Ugyanaz 500 cm.-es 145.000 K. VELVÁRT BÉLA villamossági és műszaki nagykereskedése, Budapest, VI., Gyár utca 26. Szandárolvat, cipőket és fapapucsot gyárt az Unió Cipő és Papucsgyár, Budapest, VII., Dohány-u. 16. Tel. J. 126-41 Warner J. és Társasapgyár Résziény-Társaság Alapittatott 1867-ben Telefonok: 14-69,61-90 SUsfssilsgr&BSteisifi nyomdaBipelt «««» Hasandble LBHCiYHRTHS! Kovácsolt és csuklós láncok mindennemű ipari célra! 79 Budapest, Váczi u 1 48. szám Az Angol-Magyar Bank Részvénytársaság igazgatósága, felügyelőb bzottsága és tisztviselői kara mély fájdalommal jelenti, hogy máriabesnyői Ország Róbert m. kir. kormány-főtanácsos, az intézet igazgatósági tagja és ügyvivőigazgatója, folyó hó 25-én, hosszas szenvedés után, életének delén elhunyt. Immár elköltözött igazgatónk 33 éven át szolgálta intézetünket odaadó munkássággal, lankadatlan akaraterővel, kereskedelmi és ipari téren szerzett tapasztalataival. Körünkben kezdte és fejezte be pályáját, tevékenységét soha nem csökkenő lelkesedéssel egyedül bankunknak s a gondjaira bízott vállalatoknak szentelte. A magyar mezőgazdasági gépipar bekapcsolódása a nemzetközi kereskedelembe, nagyrészt elhunyt kartársunk érdeme. Intézetünk nagytehetségű igazgatóját, tisztviselői karunk atyai barátját gyászolja az elhunytban, kinek emléke mindenkor kegyelettel és szeretettel fog élni közöttünk, Budapest, 1925. június 26. Poloskát irt | CyángiggaB 11 Vidéken Ss 11 Pitrichstein 1