Magyar Kereskedők Lapja, 1926. január-június (46. évfolyam, 1-52. szám)

1926-01-01 / 1-2. szám

18 611 Bútorok fából és ezek alkatrészei 500 q 617 Keretek és keretlécek fából 50 q ex 663 Illatosított szappanok 50 q ex 013 Játékszerek kaucsukból 50 q ex 913 közönséges babák 20 q Kivitel: ex­­639 Nyers csont 450 q KÜLÖNLEGES RENDELKEZÉSEK A BOR- ÉS SZESZEXPORT TEKINTETÉBEN A bor- és szeszipar tekintetében az egyezmény részletes utasításokat tar­talmaz, amelyeknek lényege a követ­kező: A Magyarországból származó pa­­lackborok, a pezsgőborok kivételével, Olaszországban a legnagyobb kedvez­ményben fognak részesülni attól az időponttól kezdve, amidőn Magyaror­szágnak valamely harmadik állammal kötött egyezményéből kifolyólag a ma­gyar autonóm vámtarifa 131 b téte­lére nézve («más tartályokban levő borok») vám­mérséklések fognak az Olaszországból származó és onnan ér­kező borok javára életbe lépni. Amennyiben Magyarország vala­mely harmadik állam részére a 18 fok­nál magasabb borkülönlegességek ja­vára, kivéve a pezsgőborokat, , vám­­mérsékléseket fog adni, azok azonnal ki fognak terjesztetni a hasonló szesz­­fokot olasz borkülönlegességekre. Ugyanezt az előnyt Olaszország Ma­gyarország számára is nyújtja a tokaji és más három magyar csemegebor-kü­­lönlegesség javára. A két állam köl­csönösen el fogja ismerni a borokról kiállított vegyelemzési bizonylatokat, mindamellett fentartva az elemzés fe­lülvizsgálatának jogát. AZ ÚJ RÉSZLETES VÁMTARIFATÉTELEK Az egyezmény folytán a Magyarország­ba való bevitelnél olasz áruk után a kö­vetkező vámtételek fizetendők. Hántolatlan nyers rizs vámmentes, szá­rított füge 5 kilogrammal kisebb csoma­golásban 8, ipari feldolgozásra 1, citrom és c­édrus gyümölcs 3, narancs és mandarin i1, száraz mandula 12, mogyoró héjas 8, héj nélkül 14, Maraschino de Zara likőr 2­0-nél nem nagyobb palackokban 300, hordókban 240, hántolt polírozott, törme­lékrizs, rizsdara, rizsliszt 6,50, töredék­rizs keményítőkészítésre 1, szardínia 25, aj­óka olajban 60, olívaolaj 25 kg és na­gyobb tartályokban 4, nyerskén vámmen­tes, olívaolaj szénkéneggel extrahálva vámmentes, viaszgyufa 48, citrusgyümöl­­csök olajos eszenciái 35, citromsav vám­mentes, kenderfonal, nyers, 4 számon alul 10, 4—10 sz. 12, 10 sz. felül 15, kenderszö­vet 20 fonállal 80, 20—40 fonállal 96, 40— 60 fonállal 105, 60-nál több fonállal 120, cérnázott selyemfonál vámmentes, műse­­lyem, nyers vagy fehérített egyágu 100, két vagy többágu 220, férfikalap növényi fo­nadékból fel­szerelés nélkül 0.80, felszere­­léssel 1.10, formázatlan szalmakalapku­­pok 0.12, női kalap felsz. nélkül 1, fel­szerelve 2, személyautomobilváz motorral vagy motor nélkül súly szerint 65—144 arany K 100 kg.-ként, nyitott személyautó, ill. karosszériája 2—4 üléses 500, 6 üléses 600, csukott vagy csukható 2—4 üléses 800, 6 üléses 900 a. K db.-ként, gomb kő­dióból 380, üveggyöngy fehér vagy színes, sem festve, sem aranyozva, sem ezüstözve 10, velencei ékszerutánzatok 60 a. K 100 kg.-ként. A magyar árucikkeknek Olaszországba való bevitelénél fizetendő vámok: süte­mény cukor nélkül 60, 18 százalékot meg nem haladó cukortartalommal 65, 18—25 százalék cukor­tartalommal 67, 24 száza­lékon felül 70, ásványvizek 3, közönséges palackok 5 (nevelési szorzószám 0.8), ke­mény kaucsuk (ebonit) 150, (nov. szorzó­szám 0.2), színes vagy festett kaucsukjá­­tékszerek 125 (növ. szorzó 0.4) aranysint 100 kg-­ként* - " Az export- és importüzlet finanszírozá­sának formái az elszállításra kerülő áru­ban kötött ügyletekre nézve a nemzet­közi forgalomban kialakult szokásoktól függenek. Közelebbről vizsgálva a fize­tési feltételeket, a következő típusokat találjuk: 1­.előrefizetés, 2. fizetés az­ áru elszállításával egyidejűleg, a szállítási okmányok ellenében az áru elszállításá­nak helyén, 3. fizetés szállítási okmá­nyok ellenében a rendeltetési helyen, 4. a hitelügyletek. Ezúttal tisztán az ak­kreditívvel kívánunk foglalkozni. A fenti 2-ik és 3-ik esetet akként jelöl­tük meg, hogy a vételár az elszállítással egyidejűleg a szállítási okmányok elle­nében vagy az áru elszállításának helyén, vagy a szállítási okmányok ellen a vevő lakhelyén válik esedékessé. Ez a nemzet­közi forgalomban a leggyakrabban elő­forduló eset, sőt a háború befejezése óta ez tekinthető a normál típusnak. Szabály szerint bank közvetítésével történik oly módon, hogy az importőr megbízza bank­ját, hogy bizonyos, általa pontosan meg­jelölt okmányok bevonása ellenében egy meghatározott összeget fizessen az ex­portőrnek. Ez az u. n. okmányos akkreditív, melyet a felek megállapodásához képest, vagy az elszállítás helyén, vagy a rendel­­tetési helyen nyitnak meg. Az akkreditívnek a következő formáit különböztetjük meg: 1. A visszavonható akkreditív, melynél a megbízó fenntartja magának, hogy megbízását a kitűzött idő letelte előtt is bármikor revokálhassa. Visszavonhatónak kell tekinteni továbbá azt az akkreditívet is, melynek érvényes­sége a megbízó részéről nincs határidő­höz kötve. Ha az előírt határidő az áru elszállí­tására vonatkozik, úgy rendszerint a bankok üzleti határozmányai álla­pítják meg azt a végső időpontot, melyen belül az okmányok még hono­rálhatók. A német bankok ezt a ha­táridőt európai feladó állomásokról elszállított árukra nézve 14 napban állapítják meg. A visszavonást illetőleg az a kérdés biz­tonlosággal, meddig élhet a megbízó a visszavonás jogával, illetve mely idő­pontig köteles a bank a megbízójának visszavonását tudomásul venni. Tekintet­tel arra, hogy a visszavonható akkredi­tívnél a bank a meghitelezettel semmi­féle jogviszonyba nem kerül, a bank jogosítva van megbízója utasításának eleget tenni és az okmányokat vissza­utasítani azon esetben is, ha azokból megállapítható, hogy az áru még a vissza­vonást közlő értesítés kelte előtt az elő­írásoknak megfelelően elszállíttatott. A visszavonható akkreditívnél rend­szerint az eladót vevője értesíti az ak­kreditív megnyitásáról. Ha a bank meg­bízója utasítására szintén küld értesí­tést, vagy ha ellenkező utasítás hiányá­ban a kedvezményezettet amúgy is érte­síteni szokta, úgy ezen értesítés annak kifejezett közlése mellett történik, hogy az hiteligazolást nem képez. 2. A visszavonhatatlan akkreditív, melynek érvényessége mindig határidő­höz van kötve s melynél a megbízó köte­lezi magát, hogy az előírt időpontig az akkreditívet érvényben fogja hagyni. Ha a bank visszavonhatatlan akkreditívnél megbízást kap arra, hogy a kedvez­ményezettel szemben az akkreditív meg­nyitását igazolja, akkor kapjuk az akkre­ditív legerősebb formáját, az igazolt ak­kreditívet. Míg a külföldön minden visszavon­hatatlan akkreditívet automatikusan igazol a bank a kedvezményezettel szemben, addig nálunk a gyakorlat nem egységes s inkább olyan irányba hajlik, hogy a visszavonhatatlan ak­kreditív is csak a megbízó kifejezett utasításra igazolandó. Mint külföldi példát legyen szabad a berlini Stempelvereinigung szabályzatát felhozni, melynek első szakaszában a következő foglaltatik: «Wir unterschei­den unwiderrufliche (bestätigte) und widerrufliche (unbestätigte) Akkreditive. Wir bestätigen als für uns verbindlich die Akkreditivaufträge, die uns als un­widerruflich oder als bestätigt bezeich­net werden.» A f­rancia Union Syndicate des Banquiers de Paris et de la Pro­vince akkreditív­ határozmányai pedig egyenesen kijelentik: «L’expression «cre­dit confirmed est synonyme de «credit irrévocable». De ugyanaz a gyakorlat Angliában és Amerikában is. A külföldi praxis egyöntetűsége természetesen nem jelenti a jogi szerkezet helyességét, de gyakorlati és egyszerűsítési szempontból kétségtelen előnyökkel jár a visszavon­hatatlan akkreditívnek külön megbízás nélkül való igazolása, annál is inkább, miután a kettő az esetek legtöbbjében amúgy is egybeesik. A bankgyakorlat szempontjából ennek az eltérésnek a mi és a külföldi pénzintézetek által köve­tett eljárás között két irányban van jelentősége: 1. Ha külföldi ad megbízást nálunk visszavonhatatlan akkreditív nyitá­sára — ez az akkreditív külön meg­bízás nélkül is igazolandó. 2. Ha a belföldi ügyfél ad megbízást külföl­dön visszavonhatatlan akkreditív nyi­tására, úgy figyelem fordítandó, hogy igazolásra is adjon utasítást, mert külföldön ezt az akkreditívet min­den körülmények között igazolni fogják. Amennyiben a bank megfelelő utasítás hiányában a hitelt nem igazolja, de a kedvezményezettnek kötelezettség nél­küli értesítést ad, úgy a visszavonás jo­gának fenntartása két irányban áll fenn. Először a megbízó részéről a bankkal szemben, másrészt a bank részéről a kedvezményezettel szemben. Ennek a jogi következménye pedig az lesz, hogy a bank nemcsak akkor lesz jogosítva és kötelezve a bemutatott okmányok hono­rálását megtagadni, ha ügyfele a megbí­zást visszavonta, hanem ez a jog őt akkor is megilleti, ha ehhez saját érdeke fűződik, mert pl. megbízója vagyoni v viszonyaiban kedvezőtlen eltolódások ál­­ltak be, úgy hogy nincs kellő kép fe­­jezve. Különös fontosággal bír a bankra nézve, hogy valamely akkreditív igazolt-e vagy sem, ha ügyfelének igazolt és visszavonhatatlan akkreditív nyitásával hitelt nyújt oly áruk bevásárlására, melyek a hitelt igénybevevő részéről már tovább eladattak ugyancsak akkreditív ellenében, és ez utóbbi akkreditív alap­ján befolyó összeg fog az első akkredi­tív céljaira szolgáló kölcsön visszafize­tésére szolgálni. A bank teljesen csak akkor van fedezve, ha az u. n. ellenakkre­­ditív igazolt és visszavonhatatlan. Amennyiben az akkreditív nem a meg-,­bízott bank telephelyén, hanem más helyen nyitandó, a bank felelőssége szempontjából két esetet kell külön tar­tani. Ha a megbízó megnevezi azt a ban­kot, ahol az akkreditív nyitandó, úgy a megbízott csak a megbízás szöve­­­gének pontos továbbadásáért felelős. Ha ellenben a megbízó erre vonat­kozólag nem intézkedik, úgy a meg­bízott bank levelezője kiválasztása körül a rendes kereskedő gondossá­gával felel. Közelebbről tekintve az akkreditív nyi­tására vonatkozó megbízást, annak ma­gában kell foglalnia, hogy kinek, mi elle­nében és mi fizettessék. Az, akinek a fizetés teljesítendő, a kedvezményezett, név szerint van megnevezve, azonban igen gyakran azzal a hozzáadással, «vagy rendeletére», ily esetben az előírt felté­telek mellett bárkinek teljesíthető a fize­tés, akit a kedvezményezett kijelöl. Ha­sonló az eset az u. n. átruházható akkre­­ditíveknél. Az átruházás alkalmával az akkreditív lényeges feltételei (árunem, okmányok) nem változtathatók meg, az egységár és főleg az akkreditív érvényes­ségének határideje azonban más lehet. Azok az okmányok, melyek ellen az akkreditívnél fizetések teljesíttetnek, rendszerint a következők: 1. Konnoss­e­­ment és pedig ellenkező utasítás hiányá­ban a nemzetközi forgalomban a ban­kok felveszik úgy az átvételt, mint a­ tulajdonkénem konnossementeket. Az ok­mányok honorálására vontakozó meg­bízás rendszerint úgy szól, hogy a fizetés szabályszerűen forgatott kennossementek ellen történjék. Ez fennforog akkor, ha a kennossemen­­tek a bankra vannak zsirálva, vagy üres forgatmánnyal vannak ellátva. A kedvezményezett rendeletre kiállított s általa a bankra forgatott konnosse­­mentet csak a megbízó kifejezett utasítá­sára szokták honorálni, mert néhány államban érvényes jogszabály szerint a konnossementben kijelölt átvevő az árut a konossement nélkül is megkapja. Álta­lában rendkívül fontos, megbízások kia­dása előtt, a külföldi államoknak a szál­lítási papírokra vonatkozó jogszabályait megvizsgálni, amire vonatkozólag a kül­földi pénzintézetek inkasszótarifái tarta­maznak rendszerint értékes felvilágos­­ásokat. Az amerikai bankok, ha nin­c részletes utasításuk a konnpssement adatait illetőleg, úgy igazolják az aki difivel a kedvezményezettnek, hogy « Bills of Lading must meet with approval». Megkövetelik tehát, hog­yonnossementek oly formában légy kiállítva, mely megfelel az akkr -­­ céljának, vagyis annak, hogy a ve árut megkapja. 2. Funar levélmásodpéldány. Ha a bízó közelebbi adatokat nem ír elő­­ tem­észetszerüleg csak oly más­t honorálhatok, amelyek a bank, M megbízó, vagy pedig olyan harm, M mely­­rendszerint szállítmányozó M elszállított áruról vannak kiállít árut a bank vagy a megbízó rr -­sére tartja. Egyébként pedig éppen a fuvarlevélmásodlat 5 ben való fizetés az, mely h fl'l­ban az akkreditívekkel baj f a legnagyobb fejtöréseket ! itt van a legtöbbször szU' || és önálló elhatároz S I] A megbízó visszakérdezése / S lehetséges, de igen gyakran / a célhoz. Az ily esetek / Hjc 1] bank előtt csak egy cél­ig állhat s ez: az áru feletti az eladó (akkreditált) jogkörén«?? (megbízó) jogkörébe átvinni. Schemati­­zálni ezeket az esetekét nem lehet a éppen ezért pl. a Stempelvereinigung határoz­mányai is csak akként intézkednek, hogy «Mangels besonderer Vorschrift halten wir uns bei der Aufnahme von Fracht­briefduplikaten ermächtigt, nach bestem Ermessen zu handeln, insbesondere Frachtbriefduplikate anzunehmen, welche eine andere Adresse als die des Auftrag-' gebers, z. B. eines Spediteurs, tragen.» 3. Raktárjegyről az elmondottakhoz még csak azt kívánjuk hozzáfűzni, hogy éppen arra való tekintettel, miszerint a bank üzleti forgalmában nemcsak köz­raktári jegyek szerepelnek, a Stempel- Vereinigung határozmányai kimondják: «Als Lagerscheine betrachten wir man­gels besonderer Vorschrift nicht nur die von staatlich konzessionierten Anstalten, sondern auch die von anderen Personen ausgestellten Lagerscheine.» Bár így a­­bank legmesszebbmenőleg biztosítja ma­gát, mégis konkrét esetben alaposan meg fogja vizsgálni bonitás szempontjából a raktárjegyet kiállító vállalatot. 4. Biztosítási papírok tekintetében úgy a német, francia, mint az angol és ameri­kai bankok ellenkező utasítás hiányában nemcsak a kötvényt, hanem a biztosítási társaság által folyó biztosításról kiállí­tott elismervényt (insurance certificate) is felveszik. A biztosítási kötvénynek leg­alább a számla összegéről kell szólnia, de szokásos az imaginárius nyereség biztosítása is kb. a számlaösszeg 10%-a erejéig. Külön előírá­s hiányában a bank megelégszik oly biztosítási kötvénnyel, mely a szállítási veszélyeket fed. Ha az előírt okmányok a banknak honorálásra bemutattatnak, úgy ezeket a bank kétféle szempontból fogja vizsgálat tárgyává tenni. Először, hogy azok ada­tai megfelelnek-e az akkreditív feltéte­leinek: tehát feladási hely, címzés, áru megjelölése, súly stb. Ennél a banknak a rendes kereskedő gondosságával kell eljárnia; nem lehet megkövetelni azon­ban a banktól, hogy konnessementeknél az előnymott szöveget, biztosítási köt­vényeknél vagy raktárjegyeknél a bizto­sítási ill. beraktározási feltételeket vizs­gálat tárgyává tegye, kivéve, ha a meg­bízó ezt neki előírta. A másik irányban meg fogja vizsgálni a bank, vájjon az okmányok valódiak-e. Ebbéli kötelezett­ségének azonban eleget tett, ha az eset­leges hamisítás gondos vizsgálat mellett nem volt felfedezhető. Mindkét irányban a bankok felelősségüket ki szokták zárni­­ már a megbízás elvállalásakor, ameny­­nyiben megbízójukkal köztik, hogy az Az akkreditív mint áruüzleti finanszírozás — ujr Makai Oszkár, a Magyar általános hitelbank cégvezetője MAGYAR KERESKEDŐK LAPJA Budapest, 1926 január 1 OTTO TAUSSIG & Co., WIEN gallér-, kézelő- és s­inggyárának magyaroszági vezérképviselője: 35 HERMANN MIKLÓS Tel­ef­on szám: 189—39!

Next