Magyar Kereskedők Lapja, 1940. január-július (60. évfolyam, 1-14. szám)
1940-01-06 / 1. szám
Budapest, 1940. január 6 Bővül a B. N. V. Az 1940-es Budapesti Nemzetközi Vásár előkészületei már teljes erővel folynak. Április 26-a és május 6-a között tartják meg a Vásárt és a tervek szerint újabb eredeti ötletekkel készülnek gazdagítani a Vásár anyagát. A jelentkezések már a közeljövőben megindulnak, de az előjelek alapján máris elkerülhetetlennek látják a B. N. V. területének újabb kiszélesítését. Külön nemzetközi csoportot építenek ki, amely módot adjon a külföldi kiállítók méltó és reprezentatív felvonultatására. Az új Vásár új színei egészen rendkívüli meglepetéseket tartogatnak és a régi, kipróbált vásárvezetőség már teljes készenlétben várja a jelentkezések januári megindulását. A burgonyakereskedelemben a nagy és kiskereskedők által Budapest székesfőváros területén felszámítható legmagasabb kereskedői árrés szabályozása Az árellenőrzés országos kormánybiztosának 10.700/1939. Á. K. számú rendelete. A 4.110/1939. M. E. számú rendelettel módosított 2.220/1938. M. E. számú rendelet 2. §-ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a burgonyakereskedelemben a nagy- és kiskereskedők által Budapest székesfőváros területén felszámítható legmagasabb kereskedői árrés szabályozása tárgyában a következőket rendelem. (1) A burgonyakereskedők által a Belföldi Burgonyakereskedelmi Egyesülés mindenkor érvényes eladási áraihoz burgonyafajtákra tekintet nélkül Budapest székesfőváros élelmiszer nagyvásártelepén történő átadás esetén g-ként legfeljebb 1.50 P számítható. (2) A burgonya kiskereskedők által a mindenkori nagykereskedői árakhoz burgonyafajtákra való tekintet nélküli-ként legfeljebb 3.§ % számítható. 2. Az 1. §-ban megállapított nagykereskedői árrést tiszta súlyra vonatkoztatva csomagolás nélkül kell érteni. 3. §. A burgonyának a jelen rendelettel megállapított legmagasabb kg-kénti kiskereskedői eladási (fogyasztói) ára egész fillérre kerekíthető ki. 0.5 fillér alatt az árakat lefelé kell kikerekíteni, 0.5 fillér és ennél magasabb töredék fillér esetén pedig felfelé. 4. Ha a kiskereskedő a burgonyát a fogyasztó kívánságára papírzacskóban szolgálja ki, a papírzacskó önköltségi ára külön felszámítható. 5. /1. A jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a 8.201/1939. A. K. számú rendelet 1) hatályát veszti. 6. §. A jelen rendelet a kihirdetés napján2) lép hatályba. Budapest, 1939. évi december hó 23-án. Ir. Kacsok Bálint s. k. az árellenőrzés országos kormánybiztosa. HORTOBÁGYI JUHTÚRÓ MagyarRESKEDELMI, KÖZGAZDASÁGI, VÁLLALKOZÁSI ÉS SZÁLLÍTÁSI KÖZLÖNY Megjelenik idén második szombaton a „VÁLLALKOZÓK ÉS IPAROSOK LAPJA“ rendes melléklettel együtt Előfizetési díj: A „Vállalkozók és Iparosok Lapjá“-val együtt Egész évre 24 pengő. Detailkereskedőknek kedvezményes évi P 10.. Felelős szerkesztő: FODOR MIKLÓS Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, V., Újpesti rakpart 6. szám. Telefon: 123—950. Postatakarékpénztári számla *4339. Még e hónapban megkezdik a kerekedelmi haszonkulcs megállapítását Az árellenőrzésnek ma tulajdonképpen az az alapja, hogy az árakat az augusztus 26-iki árnivó alapján rögzítették. Minél távolabb megyünk az alapul vett időponttól, annál nehezebbé válik az árrögzítésben kifejezésre jutó árpolitikai elv alkalmazástól. Egyre több olyan áru kerül a szezon változásával forgalomba, amelynek augusztus 26-án kialakult ára nem volt és így egyre több esetben fordul elő, hogy hiányzik az az alap, amelyre az árrögzítés alapján támaszkodni lehet. Ennek azután az a következménye, hogy az áralakulás hatékony irányítása érdekében új alapelvekre kell helyezkedni. Kacsóh Bálint álkormánybiztos ezzel a körülménnyel számolva készíti elő a kereskedői haszonkulcsnak szakmák szerinti megállapítását. Az árellenőrzés új rendszerénél a legnagyobb súlyt a termelői árak alakulására fordítják. A termelői árak a kereskedelem számára beszerzési árakként szolgálnak, s ezekhez a beszerzési árakhoz szakmák szerint megállapítot százalékok alapján adhatják majd hozzá azt a kereskedelmi marzsot, amely a termelői árral együtt a fogyasztói árat adja. A szakmák szerint megállapított kereskedői haszonkulcs egy csapásra megszünteti azt a bizonytalanságot, amely a kereskedelem megítélése szerint ezen a téren ma változatlanul fennáll. A szakmai haszonkulcsok megállapítása fokozatosan fog történni. Előreláthatólag az első ilyen általános kereskedelmi árszabályozás már januárban megtörténik. Értesülésünk szerint a szakmák szerint történő kereskedelmi kulcsok megállapítása azonban nem lesz általános, tehát nincsen arról szó, hogy minden árunál a kereskedelem szempontjából hasonló szabályozás történjék. A szakmai haszonkulcsok megállapítása a forgalomba kerülő áruknak ama körére terjed ki, amelynél a minőségi különbségek az árellenőrzésnek más módját nem teszik lehetővé. 101.8 millió pengő Magyarország kiviteli többlete A Központi Statisztikai Hivatal közlése szerint november hónapban a behozatal értéke 44.6 millió pengő volt (1938. év november hónapjában 40.9 millió pengő), a kivitel értéke pedig 59.5 (40.1) millió pengőt tett, az e havi külkereskedelmi mérleg tehát 14.9 millió pengős aktívummal zárult (1938 novemberben 0.8 millió pengős passzívum volt). Az 1939. év január—november hónapban behozatalunk értéke 438.3 (373.2) millió pengő, kivitelünk értéke pedig 540.1 (477.4) millió pengő volt. A külkereskedelemi mérleg a múlt év január—november hónapjainak 104,2 millió pengős aktívumával szemben az idén 101.8 millió pengős kiviteli többletet mutat. A folyó év tizenegy hónapjában a behozatalban az előző évhez képest általában emelkedett az ipari nyersanyagok és készáruk forgalma, viszont csökkenést mutat a nyers és megmunkált fa behozatala. A kivitel emelkedését a mezőgazdasági cikkek forgalma idézte elő. Rendezik a szappan árát Több közép szappanipari vállalat árkalkulációja ügyében az árkormánybiztosság szigorú vizsgálatot indított az elmúlt napokban. A felmerült panaszok alapján megindult vizsgálat megállapította, hogy egyes esetekben indokolatlan áremelések történtek. Az érdekelt vállalatok arra hivatkoztak, hogy egyénileg nem emelték az árakat, csupán a nyersanyag beszerzési nehézségek miatt korlátozták a kereskedelem ellátását. Ezzel kapcsolatosan a szappanipar részéről kérelmet juttattak el Kacsóh Bálint álkormánybiztoshoz és kérték, hogy a szappanipar helyzetének tisztázása céljából rendezzék a szappan árkérdését. A vizsgálat természetesen ettől függetlenül tovább folyik és amennyiben az említett vállalatok elleni panaszok beigazolódnak, nemcsak a fogyasztók, de az egész jóhírű ipar érdekének megóvása céljából példás szigorral fognak eljárni. ÁRA 40 FIIXÉR Biztos azt a márkás árut tartani, amely a mindennapi élethez szükséges és olcsó is! — A valódi „Franck“ kávépótlék előnyei, rendkívüli olcsósága és kitűnő minősége. — Ezért vásá_____rolják szívesen! üzlet k felvidéki vándoripart jogosító engedélyek szabályozása Érdekes döntést hozott a kereskeközlekedésügyi miniszter 1.).„65/1939. K. K. M. szám alatt, melyet a hivatalos Közgazdasági Értesítő 47. száma közöl. Eszerint a -------Magyar Szent Koronához visszacsatolt felvidéki területeken ipart és kereskedést űzők jogosítványai tárgyában kiadott rendelet szerint az illetékes miniszter igenlő döntése esetében haladéktalanul kiállítják az iparjogosítványt, vagy a vándoripar gyakorlására jogosító engedélyt, illetőleg a házalókereskedés gyakorlására jogosító engedélyt. Az 1100/1939. M. E. sz. fentiekre vonatkozó rendeletet az 1939 :IV. t.-c. (második zsidótörvény) sem módosította. Ami most már a házaló kereskedésre vonatkozóan a kérdés további részét illeti, az 1852. évi szeptember hó 4-én a házalókereskedés gyakorlása tárgyában kiadott császári nyílt parancs 7. §-ának első bekezdése szerint a házalókereskedés gyakorlására engedély csak 1 évre adható. Erre, továbbá arra figyelemmel, hogy a házaló kereskedés gyakorlására jogosító engedélyt a zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásáról szóló 1939:IV. t.-c. 12. §-ának első mondatában foglalt jogosítványnak kell tekinteni, az 1939 :IV. t.-c. értelmében zsidónak minősülő személy házalási engedélyének hatálya az első év letelte után nem hoszszabbítható meg. A kereskedő a megrendelt árut bárhová szállíthatja A kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter 46.368/1939. II./K. K.M. sz. alatt fontos határozatot hozott. E szerint minden kereskedő jogosult kifejezett megrendelésre a megrendelő számára bárhova, tehát bármely községbe árut szállítani. Olyan jogszabály, amelynek alapján a kereskedő ennek a jogának a gyakorlásától eltiltható volna, nincsen. Ha azonban a kereskedő nem kifejezett megrendelésre szállít árut, hanem megrendelés nélkül, ellene a kihágási eljárást jogosulatlan megrendelésgyűjtés, vagy engedély nélküli házalás miatt meg kell indítani. ^7^-112-111. 1 óra 1 pengő Tátra-u. 9 - II.