Magyar Kereskedők Lapja, 1940. január-július (60. évfolyam, 1-14. szám)

1940-01-06 / 1. szám

Budapest, 1940. január 6 Bővül a B. N. V. Az 1940-es Budapesti Nemzetközi Vásár előkészületei már teljes erővel folynak. Április 26-a és május 6-a között tartják meg a Vásárt és a tervek szerint újabb eredeti ötletek­kel készülnek gazdagítani a Vásár anyagát. A jelentkezések már a kö­zeljövőben megindulnak, de az elő­jelek alapján máris elkerülhetetlen­nek látják a B. N. V. területének újabb kiszélesítését. Külön nemzet­közi csoportot építenek ki, amely mó­dot adjon a külföldi kiállítók méltó és reprezentatív felvonultatására. Az új Vásár új színei egészen rend­kívüli meglepetéseket tartogatnak és a régi, kipróbált vásárvezetőség már teljes készenlétben várja a je­lentkezések januári megindulását. A burgonyakereskedelemben a nagy és kiskereskedők által Budapest székesfőváros terüle­tén felszámítható legmagasabb kereskedői árrés szabályozása Az árellenőrzés országos kormány­­biztosának 10.700/1939. Á. K. számú rendelete. A 4.110/1939. M. E. számú rendelet­tel módosított 2.220/1938. M. E. szá­mú rendelet 2. §-ának (1) bekezdésé­ben kapott felhatalmazás alapján a burgonyakereskedelemben a nagy- és kiskereskedők által Budapest szé­kesfőváros területén felszámítható legmagasabb kereskedői árrés sza­­bályozása tárgyában a következőket rendelem. (1) A burgonyakereske­dők által a Belföldi Burgonyake­reskedelmi Egyesülés mindenkor ér­vényes eladási áraihoz burgonya­­fajtákra tekintet nélkül Budapest székesfőváros élelmiszer nagyvásár­­telepén történő átadás esetén g-ként legfeljebb 1.50 P számítható. (2) A burgonya kiskereskedők ált­­al a mindenkori nagykereskedői árakhoz burgonyafajtákra való te­kintet nélkül­i-ként legfeljebb 3.§ % számítható. 2. Az 1. §-ban meg­állapított nagykereskedői árrést tiszta súlyra vonatkoztatva csoma­golás nélkül kell érteni. 3. §. A bur­gonyának a jelen rendelettel meg­állapított legmagasabb kg-kénti kis­kereskedői eladási (fogyasztói) ára egész fillérre kerekíthető ki. 0.5 fil­lér alatt az árakat lefelé kell kike­rekíteni, 0.5 fillér és ennél magasabb töredék fillér esetén pedig felfelé. 4.­­ Ha a kiskereskedő a burgonyát a fogyasztó kívánságára papírzacs­­kóban szolgálja ki, a papírzacskó önköltségi ára külön felszámítható. 5. /1. A jelen rendelet hatálybalépé­sével egyidejűleg a 8.201/1939. A. K. számú rendelet 1) hatályát veszti. 6. §. A jelen rendelet a kihirdetés nap­ján2) lép hatályba. Budapest, 1939. évi december hó 23-án. I­r. Kacsok Bálint s. k. az árellenőrzés országos kormánybiztosa. HORTOBÁGYI JUHTÚRÓ Magyar­RESKEDELMI, KÖZGAZDASÁGI, VÁLLALKOZÁSI ÉS SZÁLLÍTÁSI KÖZLÖNY Megjelenik idén második szombaton a „VÁLLALKOZÓK ÉS IPAROSOK LAPJA“ rendes melléklettel együtt Előfizetési díj: A „Vállalkozók és Iparosok Lapjá“-val együtt Egész évre 24 pengő. Detailkereskedőknek kedvezményes évi P 10.­. Felelős szerkesztő: FODOR MIKLÓS Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, V., Újpesti rakpart 6. szám. Telefon: 123—950. Postatakarékpénztári számla *4339. Még e hónapban megkezdik a kerekedelmi haszonkulcs megállapítását Az árellenőrzésnek ma tulajdon­képpen az az alapja, hogy az árakat az augusztus 26-iki árnivó alapján rögzítették. Minél távolabb megyünk az alapul vett időponttól, annál ne­hezebbé válik az árrögzítésben kife­jezésre jutó árpolitikai elv alkalma­zástól. Egyre több olyan áru kerül a szezon változásával forgalomba, amelynek augusztus 26-án kialakult ára nem volt és így egyre több esetben fordul elő, hogy hiányzik az az alap, amely­re az árrögzítés alapján támasz­kodni lehet. Ennek azután az a következménye, hogy az áralakulás hatékony irányí­tása érdekében új alapelvekre kell helyezkedni. Kacsóh Bálint álkor­mánybiztos ezzel a körülménnyel szá­molva készíti elő a kereskedői ha­szonkulcsnak szakmák szerinti meg­állapítását. Az árellenőrzés új rendszerénél a legnagyobb súlyt a termelői árak alakulására fordítják. A termelői árak a kereskedelem szá­mára beszerzési árakként szolgálnak, s ezekhez a beszerzési árakhoz szak­mák szerint megállapítot százalékok alapján adhatják majd hozzá azt a kereskedelmi marzsot, amely a ter­melői árral együtt a fogyasztói árat adja. A szakmák szerint megállapított kereskedői haszonkulcs egy csa­pásra megszünteti azt a bizony­talanságot, amely a kereskede­lem megítélése szerint ezen a té­ren ma változatlanul fennáll. A szakmai haszonkulcsok megállapí­tása fokozatosan fog történni. Előre­láthatólag az első ilyen általános ke­reskedelmi árszabályozás már január­ban megtörténik. Értesülésünk sze­rint a szakmák szerint történő keres­kedelmi kulcsok megállapítása azon­ban nem lesz általános, tehát nincsen arról szó, hogy minden árunál a ke­reskedelem szempontjából hasonló szabályozás történjék. A szakmai ha­szonkulcsok megállapítása a forga­lomba kerülő áruknak ama körére terjed ki, amelynél a minőségi kü­lönbségek az árellenőrzésnek más módját nem teszik lehetővé. 101.8 millió pengő Magyarország kiviteli többlete A Központi Statisztikai Hivatal közlése szerint november hónapban a behozatal értéke 44.6 millió pengő volt (1938. év november hónapjában 40.9 millió pengő), a kivitel értéke pedig 59.5 (40.1) millió pengőt tett, az e havi külkereskedelmi mérleg tehát 14.9 millió pengős aktívummal zárult (1938 novemberben 0.8 millió pengős passzívum volt). Az 1939. év január—november hónapban behozatalunk értéke 438.3 (373.2) millió pengő, kivitelünk ér­téke pedig 540.1 (477.4) millió pengő volt. A külkereskedelemi mérleg a múlt év január—november hónap­jainak 104,2 millió pengős aktívumá­val szemben az idén 101.8 millió pen­gős kiviteli többletet mutat. A folyó év tizenegy hónapjában a behozatalban az előző évhez ké­pest általában emelkedett az ipari nyersanyagok és készáruk forgal­ma, viszont csökkenést mutat a nyers és megmunkált fa behoza­tala. A kivitel emelkedését a mezőgaz­dasági cikkek forgalma idézte elő. Rendezik a szappan árát Több közép szappanipari vállalat árkalkulációja ügyében az árkor­­mánybiztosság szigorú vizsgálatot in­dított az elmúlt napokban. A felme­rült panaszok alapján megindult vizs­gálat megállapította, hogy egyes ese­tekben indokolatlan áremelések tör­téntek. Az érdekelt vállalatok arra hivatkoztak, hogy egyénileg nem emelték az árakat, csupán a nyers­anyag beszerzési nehézségek miatt korlátozták a kereskedelem ellátását. Ezzel kapcsolatosan a szappanipar részéről kérelmet juttattak el Kacsóh Bálint álkormánybiztoshoz és kérték, hogy a szappanipar helyzetének tisz­tázása céljából rendezzék a szappan árkérdését. A vizsgálat természete­sen ettől függetlenül tovább folyik és amennyiben az említett vállalatok el­leni panaszok beigazolódnak, nemcsak a fogyasztók, de az egész jóhírű ipar érdekének megóvása céljából példás szigorral fognak eljárni. ÁRA 40 FIIXÉR Biztos azt a márkás árut tartani, amely a mindennapi élethez szükséges és olcsó is! — A valódi „Franck“ kávé­­pótlék előnyei, rendkívüli olcsósága és kitűnő minősége. — Ezért vásá­­­_____­rolják szívesen! üzlet k felvidéki vándoripart jogosító engedélyek szabályozása Érdekes döntést hozott a kereske­­közlekedésügyi miniszter 1.).„65/1939. K. K. M. szám alatt, melyet a hivatalos Közgazdasági Értesítő 47. száma közöl. Eszerint a -------­Magyar Szent Koronához visszacsa­tolt felvidéki területeken ipart és kereskedést űzők jogosítványai tár­gyában kiadott rendelet szerint az illetékes miniszter igenlő döntése esetében haladéktalanul kiállítják az iparjogosítványt, vagy a vándor­­ipar gyakorlására jogosító enge­délyt, illetőleg a házalókereskedés gyakorlására jogosító engedélyt. Az 1100/1939. M. E. sz. fentiekre vonat­kozó rendeletet az 1939 :IV. t.-c. (má­sodik zsidótörvény) sem módosítot­ta. Ami most már a házaló kereske­désre vonatkozóan a kérdés további részét illeti, az 1852. évi szeptember hó 4-én­ a házalókereskedés gyakor­lása tárgyában kiadott császári nyílt parancs 7. §-ának első bekez­dése szerint a házalókereskedés gya­korlására engedély csak 1 évre ad­ható. Erre, továbbá arra figyelem­mel, hogy a házaló kereskedés gya­korlására jogosító engedélyt a zsi­dók közéleti és gazdasági térfogla­lásáról szóló 1939:IV. t.-c. 12. §-ának első mondatában foglalt jogosít­ványnak kell tekinteni, az 1939 :IV. t.-c. értelmében zsidónak minősülő személy házalási engedélyének hatá­lya az első év letelte után nem hosz­­szabbítható meg. A kereskedő a megrendelt árut bárhová szállíthatja A kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter 46.368/1939. II./K. K.M. sz. alatt fontos határozatot hozott. E szerint minden kereskedő jogosult kifejezett megrendelésre a megren­delő számára bárhova, tehát bár­mely községbe árut szállítani. Olyan jogszabály, amelynek alapján a ke­reskedő ennek a jogának a gyakor­lásától eltiltható volna, nincsen. Ha azonban a kereskedő nem kifejezett megrendelésre szállít árut, hanem megrendelés nélkül, ellene a kihá­gási eljárást jogosulatlan megren­­delésgyűjtés, vagy engedély nélküli házalás miatt meg kell indítani. ^7^-112-111. 1 óra 1 pengő Tátra-u. 9 - II.

Next