Magyar Kereskedők Lapja, 1940. január-július (60. évfolyam, 1-14. szám)

1940-01-06 / 1. szám

2 ÉLELMISZER —­ Az élelmiszerpiac fogyasztói árai. (Zárójelben a nagykereskedelmi árak): Húsok: Marhahús, rostélyos és felsál 160—240, leveshús (sartő, tar­ja, szegye) 120—200, borjúhús, comb 240—300, vésés 100—210, pörkölt 180, juhhús hátulja 136—140, eleje 96— 140, bárányhús hátulja 200—240, ser­téshús, karaj 200—250, tarja, comb 168—200, oldalas 148—170, zsírszalon­­na 160—172, sertéshús 176—186 fillér. Baromfi és tojás: Élő tyúk db 230 —240 kg (140—150), csirke rántani­­való drb 120—300, kacsa hízott kg (150—160), lúd hízott kg 130—170 (140—160), pulyka hízott kg (180—200­) Vágott: tyúk kg 160—200 (140—180), csirke rántanivaló kg 200—300 (110— 220), kacsa hízott kg 150—200 (125— 160), lúd hízott kg 150—200 (120—155), pulyka kg (100—180). Teatojás válo­gatott drb 15—16, kg 260—290, láda­áru 240—245, kiolvasva 250—255, főző és aprótojás drb 13—14, kg 240—260 fillér. Zöldség és főzelékfélék: Vegyes­zöldség 32—40 (26—30), kalarábé 24—30 (20—24), karfiol levéllel 40—60 (30—50), tisztított 100—150 (60—80), vöröshagyma 20—32 (10—11), fok­hagyma (18—26), fejeskáposzta 32—46 (26—30), kelkáposzta 32—40 (28—38), fejessaláta (4—10), sütőtök (18—10), csiperkegomba (80—200), paraj tisz­tított 100—140 (50—120), sóska 300— 380 (220—300) fillér. Burgonya: Gülbaba 13, Ella 11—12 (9), Krüger étkezési 9—11 (8.4), Wolt­­mann (8.4) fillér. Gyümölcs: Alma nemesfaj (40—80), közönséges válogatott (18—40), körte nemesfaj (50—100), közönséges válo­gatott (30—50), dió (100—115), gesz­tenye külföldi 90-128 (60-110), na­­rancs vörösbélű (74—100), sárgabélű (55—70), mandarin 92—128 (70—100) fillér. Feltűnő helyen kell kifüg­geszteni az élelmiszerek árait A törvény rendelkezése értelmében mindazok a kereskedők, kik közszük­ségleti cikkek, vagy ezek előállítását szolgáló anyagoknak közvetlenül a fogyasztók részére való árusításával foglalkoznak, kötelesek az áru for­­galombahozatalához szükséges tar­tályokon az eladási árat feltűnően elhelyezni. Azonkívül az élelmicikkek árát árjegyzékben kell kifüggeszteni. Ugyancsak fel kell tüntetni a kira­katokban elhelyezett mindennemű közszükségleti cikk árát is. Felemelték az élőcsirke minimális termelői árát Az országos baromfiármegállapító bizottság péntek délelőtt tartott ülé­sén az élőcsirke minimális termelői árát, december 30-tól kezdődő ér­vénnyel kilogrammonként 135 fillér­ben állapította meg. Eddig az élő­csirke minimális termelői ára 115 fil­lér volt, tehát az árat 20 fillérrel emelték. Rendelet a tej áráról A földmívelésügyi miniszter rende­letet adott ki a székesfőváros terü­letén való forgalombahozatal céljából megvásárolt tej legkisebb termelői árának megállapításáról. A rendelet értelmében a székesfőváros területén való forgalombahozatal céljából meg­vásárolt tej legkisebb termelői ára további rendelkezésig v­ltozatlanul 17,5 fillér literenként. Viszont el­árusít­óknak jó keresetet nyújt a minőségileg jól bevált Szent István csokoládé! MAGYAR KERESKEDŐK LAPJA Magyar teát szabályozó rendelet A m. kir. földmívelésügyi minisz­ter rendeletet adott ki a magyar tea minőségének és forgalmának szabá­lyozása, valamint a kínai (orosz) tea hamisításának tilalmazása tárgyában. A rendelet felsorolja a magyar tea készítésére felhasználható alap- és járulékos anyagokat és eljárásokat. Ismerteti a forgalomba hozható 3 jel­legű magyar teát és kimondja, hogy a magyar tea előállításához a meg­nevezett alap- és járulékos anyago­kon kívül mást, vagy ezeket a meg­engedettnél nagyobb mértékben,­­ vagy pedig a megköveteltnél kisebb mértékben felhasználni külön enge­dély nélkül tilos. A m. kir. kereske­delmi és közlekedésügyi miniszter rendeletet adott ki a magyar tea ké­szítésének és forgalomba hozatalá­­­nak szabályozása tárgyában. A mi­­­­niszter a belügyminiszter és földmí-,­­­velésügyi miniszterrel egyetértve ki­mondja, hogy a magyar tea készíté­se, keverése a gyógyszerkészítő dro­géria, a gyógyszernagyáru kereskedő, valamint a gyógynövénykereskedő iparok üzletkörébe tartozik. A ma­gyar tea forgalombahozatala annak az iparosnak, kereskedőnek az üzlet­körébe tartozik, aki az iparjogosít­vány alapján tea forgalombahozata­­lával foglalkozhatik. E rendelkezések nem érintik a gyógyszertár tulajdonosának azt a jogát, hogy az e tekintetben hatály­ban levő jogszabályok keretei között magyar teát készíthet vagy forga­lomba hozhat. KÖZGAZDASÁG Vidéki pénzintézetek fúziója A Tokajhegyaljai Takarékpénztár vezérigazgatója Molnár Béla, tár­gyalásokat folytatott a Tokajvidéki Hitelbank vezetőségével a két inté­zet fúziója tárgyában. Molnár Béla tárgyalásai, amelyeket a Pénzinté­zeti Központ bevonásával folytatott, értesülésünk szerint, teljes ered­ménnyel végződtek. A Magyar Leszámítoló és Pénz­váltó Bank két dunántúli affik­ció­­jának egyesítését hajtotta végre. Beolvasztotta a Pápai Leszámítoló és Közgazdasági Bankot a Szombat­­helyi Leszámítoló Bankba és azt fió­­kosítja. A Pápai Leszámítoló Bank már korábban magába olvasztotta a Be­led! Takarékpénztárt és azt fiókjává alakította. A Szombathelyi Leszá­mítoló Banknak viszont Sárvárott van fiókja, így tehát a Szombathelyi Leszá­mítoló Bank működési köre három vármegyére és pedig Veszprém-, Sopron- és Vas­ vármegyékre terjed ki. Ezért a Szombathelyi Leszámí­toló Bank megváltoztatja cégét Du­nántúli Leszámítoló bank­ ra. A tranzakciókat tárgyaló közgyű­léseket még e hó folyamán megtart­ják. A Vanfytya m­etyvÁsáukUa cuz ' ítsa­­Uve&z!tfYty, BűzfosUát Biztosító intézeti körökben feltű­nést keltett az a legújabb tranzak­ció, mellyel a Hangya megszerezte az Első Keresztény Biztosító Intézet ki­zárólagos tulajdonjogát. Ezt az intézetet eredetileg is a Hangya alapította együttesen a Gaz­dák Biztosító Szövetkezetével s az eddig a Gazdák Biztosítójának le­ányvállalataként működött. Most, hogy a Hangya tulajdonába ment át, kikerült a Gazdák érdekeltségéből s önálló biztosító szerve lesz a Han­gyának. Az Egyesült Kefegyárak Rt. ügyvezető igazgatója dr. Kartsoke Ferenc Éresülésünk szerint a debreceni Egyesült Kefegyárak ügyvezető-igaz­gatója, Weisz Dávid, nyugdíjba ment. A kefegyár igazgatósága az ügyve­zető-igazgatói állásra meghívta dr. Kartsoke Ferencet, akinek működé­sétől nagy eredményt várnak. A Kereskedelmi Bank bonyolítja le az olasz mű­selyemfonál importot A kormány által elrendelt kötelező műselyemkeverés a műselyemfonál szükségletének biztosítására Olasz­országból a műselyem szállítások megindultak. A szállítások megköny­­nyítése céljából a Banca Nazionala del Lavoro húszmillió líra előleget bocsátott az olasz műselyemgyárak központjának rendelkezésére. A nagy­fontosságú üzletet magyar részről a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank bo­nyolítja le. A Ganz-gyár közgyűlése A Ganz és Tsa Villamossági, Gép-, Vagon- és Hajógyár Rt. dec. 29-én tartott közgyűlésén az elnöklő Je­szenszky Pál m. kir. udvari tanácsos mindenekelőtt mély kegyelettel emlé­kezett meg a legutolsó közgyűlés óta elhalt nagyérdemű igazgatósági ta­gokról, báró Harkányi János elnök­ről, Orphanides János alelnökről, to­vábbá dr. Bláthy Ottó Tituszról és Szűk Gézáról. Elnöklő ezután beje­lentette, hogy az év folyamán elnöki tisztségéről és igazgatósági tagsá­gáról előrehaladott korára való te­kintettel lemondott Klein Gyula úr, akinek elhatározását sajnálattal tu­domásul véve, több mint három év­tizedes érdemdús működéséért a köz­gyűlés őszinte köszönetét fejezte ki. A közgyűlés ezután az igazgatóság összes előterjesztett javaslatait egy­hangúlag határozattá emelte és az igazgatóság új tagjaiként megvá­lasztotta dr. Radvánszky Albert m. kir. titkos tanácsost, a felsőház alel­nök­ét, továbbá Kállay Rudolf és Mándy Lajos urakat, a Magyar Ál­talános Hitelbank ügyvezető igazga­tóit. A közgyűlést követő igazgató­­sági ülés az igazgatóság elnökéül dr. Scitovszky Tibor m. kir. titkos taná­csos ny. m. kir. külügyminisztert, a Magyar Általános Hitelbank alel­­nökét, az igazgatóság alelnökéül pe­dig báró Radvánszy Albert m. kir. titkos tanácsost választotta meg. Az igazgatóság ezután őszinte sajnálat­tal vette tudomásul, hogy Huber Li­nót h. vezérigazgató úr nyugdíjba helyezését kérte, az igazgatóság ne­ki közel ötévtizedes odaadó és ered­ményteljes működéséért meleg kö­szönetét nyilvánította, kifejezvén egyúttal azt a reményét­­ is, hogy gazdag tapasztalatait továbbra is a vállalat rendelkezésére fogja bocsá­tani. Bejelentette továbbá, hogy Klein Ferenc h. vezérigazgató úr te­­kintettel arra, hogy a Ganz-gyári világhírű vasúti motorizálási rend­szer külföldön való fokozott elter­jesztésének a vállalat szempontjá­ból oly nagyjelentőségű ügye az ő külföldön való működését továbbra 1940. január 6. is szükségessé teszi és ezért h. ve­zérigazgatói tisztét betölteni nem tudja, ez alól való felmentését kérte, amihez az igazgatóság hozzájárult. Az igazgatóság azután a vállalat két helyettes vezérigazgatójává Jend­­rassyk György oki. gépészmérnök és herceg Odeschalchi Károly urakat, ügyvezető igazgatókul pedig Rat­­­kovszky Ferenc aki. gépészmérnök, műegyetemi­ magántanár és Schar­­bert Gyula aki. gépészmérnök ura­kat nevezte ki* ’ A Rimamurány-Salgó-Tarjáni Vasmű Részvénytársaság rendes évi közgyűlését az 1938— 1939. üzletév zárószámadásait, vala­mint az ezzel összefüggő­­ összes ja­vaslatokat egyhangúan elfogadta. A társaság részvényenkénti 5 pengős osztalékot fizet. Miután­­ az igazga­tóság és a felügyelőbizottság megbí­zatása lejárt, a közgyűlés az alap­szabályszerű időtartamra az igazga­tóságba gróf Andrássy Manót, Biró Rudolfot, dr. Chorin Ferencet, Gyür­­ky Gyulát, dr. Hegedűs Lórántot, dr. Stein Emilt, dr. Sztranyavszky Sán­dort, báró Urbán Pált, Weiss Fülö­­pöt és gróf Zichy Jánost, a felügyelő­bizottságba Böhm Jánost, Décsi Er­nőt, vitéz Görgey Józsefet, dr. Her­nádi Antalt és Zsóry Györgyöt vá­lasztotta meg. A közgyűlést követő igazgatósági ülésen az igazgatóság elnökévé gróf Zichy Jánost, alelnök­­ké pedig az eddigi alelnököket: dr. Hegedűs Lórántot és Weiss Fülöpöt választották meg. Felszámolt a Franki A. Herrn, és Fiai Rt. A magyar vaspiacon régeb­ben széles körben mozgó Franki A. Herrn, és Fiai Rt. befejezte a felszá­molás munkáját és a december 30-i közgyűlés az 589.657 pengős veszte­séggel záródó felszántolási zárómér­leg jóváhagyására hivatott össze. A miskolci Kereskedelmi és Ipar­kamara közgyűlése. A miskolci ke­rületi Kereskedelmi és Iparkamara Szilágyi Miklós gépgyáros elnökle­te mellett csütörtökön közgyűlést tartott. A közgyűlés melegen üdvö­zölte 80. születésnapja alkalmából Szilágyi Miklós elnököt, aki ezt a magas kort teljes szellemi és testi frisseségben, nagy munkakészség és agilitás birtokában érte meg. A közgyűlés nagy érdeklődés mellett tárgyalta az anyaggazdálkodás és árszabályozás kérdéseit. A budapesti kir. törvényszéktől. 43.219/1939.1 2. szám. HIRDETMÉNY. A budapesti kir. törvényszék köz­hírré teszi, hogy Selyemfestő-kiké­­szítő és Nyomó Rt. budapesti (XIII., Tomori-tér 4.) bej. cégre nézve a cső­­dönkívüli kényszeregyességi eljárást megindította. Vagyonfelügyelő dr. vitéz Hódy János budapesti (VIII., József­ körút 21.) ügyvéd. Bírósági jogi megbízott dr. Schil­ling Endre budapesti (VI., Eötvös­ u. 30.) ügyvéd. Felhívja a kir. törvényszék a hite­lezőket, hogy követeléseiket 1940. évi január hó 18. napjáig írásban jelent­sék be az Országos Hitelvédő Egy­let központjánál (Alkotmány­ u. 8.) és felhívja a kir. törvényszék a hite­lezőket, hogy a netán létrejött ma­­gánegyesség elleni észrevételeiket az egyezségnek a Budapesti Közlöny­ben való közzétételét követő 15 nap alatt ugyanitt írásban jelentsék be. Az egyességi eljárás megindítása iránti kérelem előterjesztésének nap­ja: 1939. évi december hó 28. napja. Az egyezségi eljárás megindításá­nak joghatálya 1939. évi december hó 29. napján áll be. Budapest, 1930. december hó 29. napján. Dr. vitéz Szent-Iványi Ádám s. k. kir. tszéki bíró.

Next