Magyar Kurir, 1789. július-október (3. évfolyam, 52-84. szám)

1789-08-08 / 60. szám

pával menni szemlélni. — Midőn a’ Király a’ Szt. Honore nevű útban volna, el­süt egy Polgár egy pistolyt. Ekkor a’ Király meg­rettene, és széllyel néze honnan jö a’ lövés. Midőn a’ Franc­ia Gár­da Sergeket az ujj hídon szemlélné gyözedelmi­ pont­pával, fel­emelé a’ jobb kezét és homlokára nyo­­má. Végre el­jőve az egész sokaság a ’ Státus-há­zánál. A’ Király le­szálla, fel­mene a’ Thronusos Palotába és le-üle. Egy Pattantyús, ki részeg va­­la , egy széles kardal ide ’s tova vagdal vala it­ten , és el­esik az ajtó előtt. A’ Király meg­rette­ne, és paransola Bailly Urnak, hogy onnan vinnék el; de a’ Pattantyús nem akara el­ menni; és azt erösiti vala, hogy néki meg-vagyon már az a’ sza­­badsága , hogy ő a’ maga Királlyának szeme­ közt nézhet, — a6-dik Lajos — ezen jó és ártatlan Ala­­jtárkha elkezdi ekkor a’ maga beszédét olvasni; de mig ezt olvasná, zápor módjára jön vala a’ Könyv szeméből, oly rendkívül meg vala illetödve, és tovább nem olvashatja vala, hanem Bailly Ur vévé, ezen írását a’ Királynak, kezébe, és el­olvasá— de nem térden álva , a’ mint ez, ez előtt szokásban vala, mert a’ nép a­ térdelő Sámoly-széket el­vévé előb­­é, melly eddig a’ térdelésre örökké előtte áll va­la ; hanem fenn álva olvasá, mint egy szabad em­ber ! ! —» Ebben az el­ől vaslatott Királyi Beszédben, meg­­engedé a’ Király mind azt, valamit a’Nemzet igaz­nak és jónak talál, és valamit közönségesen el végez. Meg­engedé a’ Polgári katonaságot, és azt­ is, hogy ezen katonaságnak komendánsa lehessen Alárkis de la

Next