Magyar Kurir, 1814. január-június (28. évfolyam, 1-51. szám)
1814-04-22 / 32. szám
174 mot gondolt ki Napoleon, mellynek kidolgozását a’ Bassund Hertzegre bízta. A plánum e’ volt, hogy azon 20,000 emberekkel, kik még vélle megmaradtak vala, Olasz Országba mennyen. Sokszor szóllott Napoleon e’képpen: „Ha én odaakarok menni és elmegyek, tudom, hogy „engem, egész Olaszország meg fog es„menni “ — A’ mustrára még is tsakugyan kiment, de alig múlatott ottani vagy lerovintákat; rettenetes halovány és kedvetlen képű volt. A’ mustra után magához hivatván Oudinot Marschalt, kérdezte tőlle, hogy valyon elfognak -é vélle menni a’ katonák? — A’ Marschal így felelt: „Nem, Siere, azért, mert a’ Siere már le „mondott az uralkodásról.“ — „Igen de, „így szóllott Napoleon, én bizonyos feltételek alatt mondottam le.“ — ,,A’ katonnak, e’képpen felelt a’ Marschal, nem „tudnak semmit az e’féle történetekből, „különbségekből; ők azt gondolják, hogy „a’ Lier többé nem kommandirozhat.“ — „Ennek a’ plánumnak e’szerént egészszen „vége van, így szállott Napoleon, várjuk„el Parisból a’ választ.“ —• Az alatt megérkeztek a’ feljebb nevezett három Marschallok Párisbol éjjeli egy órakor. Leg előbb M.Ney ment bé Napóleonhoz, akit ez így szólított meg: „Szerentsés volt„e az úr?“ — „Egy részben, így felejt „M. Ney, de a’ iégenségre nézve nem. „A’ Revolutzió nem ad semmit viszsza ; már „el megindult a’ maga útján ; későre jártunk; holnap megesméri a’ Senátus a’ „Bourbonokat.“ — „Hol fogok én élni a’ famíliámmal? kérdezte Napoleon.“ — ,,A’ „hol Felségednek tettzeni fog, így felelt Nry, példának okáért Elba szigetén, „hat millió Livra jövedelemmeL“ — „Hat „milliókkal, így szóllott^ Napoleon; e’ sok, „mert én mártsak egy kát is vgvok; jól „látom, hogy le kell mondanom a’ Gsászáros’ágról (rezignálnom); tehát minden fegyveres pajtáimnak is len hoz láthat mondók.“ —■ Ezen szavak után elhalhatott. Más magános tudósítások azt erőssítik , hogy a’ midőn Napoleon a’ Senátusnak tselekedetét ’s a’ ]\1.]\larmont elpártolását meghallotta, első felmérgesűlésében azonnal Parisnak akarta indítani seregeit, hogy ezen várost elfoglalja és megfenyítse , ’s már meg is hívta vala Marschaljait és seregeit, hogy az ő hűségére újabban esküdjenek meg , hanem eleibe terjesztette néki Jld. JS’ey, hogy a’ Marschallok nem fognák arra venni magokat, hogy a’Frantziák ellen verekedjenek’s önnön attyákfiainak véreket kiontsák; jobb lenne Napóleonra magára nézve is lemondani azon méltóságról, mellyet továbbá tsak a’ Fr. nemzet’ veszedelmével tarthatna meg, ’s több e’ félék. — Egyebeket is írnak minden féléket; némelyek azt is beszéllik, hogy már egy puskaporos háznak felvettetése eránt is rendelést tett volna Napoleon , a’ melyben 4° mázsa puskapor lévén, Parist nagy részint semmivé tette volna, hanem az e’félét mint nem hiteleseket, nem említik más újság levelek. — Hanem mind ezeket a’ magános tudósításokat már most ebbe hagyván, itt következnek a’ leg újabb és hivatalszerént való —„ „Párisi tudósítások , mellyek onnét Aprililis 13-dikán indúltak, és Bétsben tegnap adattattak ki: —„ „Az öszsze szövetkezett Hatalmasságok’ Ministereik, és a’ Napoleon telyes hatalmú Biztosai között Parisban e’ hónap Ildikén véghez ment Egyezés szerént, melyre a’ Frantzia Provisoriai Országlószék is reá állott , az eddig volt Frantzia Császár , minekutánna a’ Frantzia és Olasz Koronákhoz való minden jussairól forma szerént lemondott volna, egész haláláig Elba szigetére vonnya fel magát, a’ hol néki és famíliája tagjainak penziójuk fog járni. — “Ő Felsége a’ Császárné, Mária Luisia, a’ közelébb köttetendő békességben örökségül fogja kapui a’ Párni a Piaczenczai és Quastallai Herczegségeket, és