Magyar Kurir, 1814. január-június (28. évfolyam, 1-51. szám)

1814-04-22 / 32. szám

Nro. 32. MAGYAR KURÍR Indúlt Bétsből, Pénteken, Aprilis 22-ik napján, fgl 4-dik esztendőben. A’ Napoleon utolsó Szomorú Császári napjainak és óráinak előadása: Marschal­ley egy levelet írt April. 5-dikén atonteneblauból a’­­Beneventi Her­­tzeghez , jelentvén, hogy a Macdonald és Caulincourt Marschallokkal Ápril. 4-di­­kén Párisba menve'n, telyes hatalm­ok volt arra, hogy az Orosz Császárral a’ Na­poleon’ J Dy­nasti­áj der­­ beszéltjének; — ,­Hanem­­ezek már itt a’ Marschal levelé­nek tulajdon­a.­..- n,'­ n­bvhagy a’ további alkudozásokat, mellyek azonközben tsak­­ugyan jó következéssel bíztattak , egy elő­re el nem látott akadály félbe szakasztot­tá , láttam, hogy hazánkat a’ hazafiak kö­zött való leg rettenetesebb szerentsétlen­­ségtől meg nem menthetjük, hanem ha a’ mi régi Királyainknak ügyeket egész­zen a’ magunkévá teszszük. Engemet ez a’ meggyőződés által járván, ma este Napóle­onhoz mentem , ’s néki a’ nemzet’ kíván­ságát szemei eleibe terjesztettem , , a­ ki egésszen meggyőződve lenni látszott arról , hogy minémű állapotra juttatta Frantzia országot, és hogy ezt már most maga meg nem mentheti , mellyre nézve magit as környű rá­nrásokhoz szabni , ’s a’ Császár­ságról egészszen és határnél­kűl való mó­don lemondani , hajlandónak lenni múlat­ta magát. Reménlem , hogy holnap által fogja adni a’ lemondásról való formális Aktát, s. a. t.“ Némelly magános ti­dúsítások így be­széli­k elő ezen környűlállásodiat bőveb­ben:­­• April. 4-dikén reggel kiállíttat­ta Bonaparte a’ katonaságot mustrára; as Marsehallok egyéb Generálisok , a’ kik éppen akkor olvasták volt a’ Párisbol ér­kezett újságokból a’ Senátusnak és a’Pro­­visoriai Országrésze­knek végzéseiket, olyan fennszóval beszéllettek azokról masok kö­­­zött, hogy Csiga Napoleon is halhatta, de úgy látszott, mintha telyességgel nem ven­ne semmit edzibe. Hanem alig végződött el a’ mustra, hogy Marschal­ley a’ kas­télyba hoz­á egyenesen bémenvén, kérdez­te tőlle , hogy tudja - é r.jHy urgy FleVO* lútzió ütötte­­ ki magát Parisban? Napole­on azt felelte leg tsendesebb ábrázattal, hogy semmit sem tud felőlne. A’ Mar­sch­al oda adta néki a* Párisi újságok­at. Ő ezeket nagy figyelmatességgel olvasta. Az alítt Marschal Lefebre is belépett, a’ ki így szók­ott hozzá nagy hevességet: C* -r O a Q 15 —- ■» ^iere ! oda v­an, elveszett; nem­ akar­ta h tu égés szolgáinak tanác­slás­aikat kö­vetni; a’ Senatus már egésszen meghatá­rozta és kimondotta-e a' Siere letétette­­tését.H ■— Ezen szavak úgy megillették Napóleont, hogy könnyözöne tsordúlt­ ki szemeiből. Azután, a­ környűlállásoknak néhány szempilantatig tartott megfontolá­­­s­a után megkészítette azon Aktát , melly által a’ film javára maga lemondott a’ Ko­ronáról. Egy tiszt írja , hogy 5-dikben minekutánna néhány Generálisok megje­lentek volna a’ Bassanói Hertzesnél, ez azután három óráig volt a’ Császárnál, hogy réá vehesse, hogy az nap ne mennyeiy­ ki a’muerára. — Ugyan ez nap egy plána-

Next