Magyar Kurir, 1814. július-december (28. évfolyam, 1-52. szám)
1814-10-14 / 31. szám
174 jóslatja, hogy hozzánk is el akarna jönni a* szárazon. * New-York, Aug. 28-dik napján : — „Mi ma szomorú kötelességet kéntelenítettünk felvetíteni, tudniillik azt, hogy az Egygyesűlt Statusok’ fő Várossá Washington elfoglaltatott és öszszevontatott. Ezt, fél esztendő előtt senki nem mondotta volna, hogy megtörténhessék. De híjába, mert mi a’ tsudák’ századjában élünk, itt igen sok épületei voltak a’ Státusnak, a mellyek milliókba kerültek a nemzetnek; ilyen volt a’ tengeri fegyveres ház, az ágyú öntő műhely, ’s több e’félék. Véghetetlen sokságú munitzió, és mindenféle tengeri készület, kerültek az ellenségi kézbe. Ezen városban volt az Egygyesült Státusok mindenféle ágyúzó készületeinek egygyetlenegy tartalékhelye; több nintsen, ahol. Mindöszsze 150o ágyuk találtattak ezen tartalékhellyen. Essek» nevű igen szép Fregátunkat éppen most akarták lebotsátani az építő műhelyről. Árgus nevű egészszen új hadihajónk éppen most készült legelőször kievezni a tengerre. Voltak itt több régi hajók is, de volt mindenek felett véghetetlen sok hajónak való fa. Az Anglus vezér Generálmajor Roos, Admirális Gochraue, ’s néhány egyéb rangú tisztek, a’sereg’ elején mentek bé Washingtonba, ’s mikor éppen a’ Capitoliura mellett azon ház előtt, melyben Titoknak Galatin úr is sokáig lakott, elmentek volna, egy Fantzia paróka s, Gen. Ross úrra puskával reá lőtt, ’s magát nem találván a’ lovát megölte, a* melly esztelenség azt okozta, hogy ez a’ hazai körűlette lévő épületekkel egyetemben, öszsze rontottak. A’The National Intelligencer (olvasd a’ mint tettzik) nevű újság* Cancelláriáját is felprédálta az ellenség , és az abban talált holminek elvitte egy részit, mellyek között mondják lenni nevezetesen a* nyomtató sajtokat is — „úgy esett értésünkre (fűképpen végzi szavait a’ Neu-Forki tudósító) hogy Bilthaoreben és Philadelphiában két kézzel teszik az oltalmazó készületeket. Napnyúgati India. A’ legújabb tudósítások (e’képpen fejezik ki magokat a’ Sept. 24 dik napján költ Angliai újságlevelek), a’ mellyeket Szent Domingo szigetéről vettünk, átaljiban ellene mondanak azon régibb tudósításoknak , hogy Pethion magát a’ Frantzia Királynak már alája batsátotta, és hogy Christophe is hasonlót cselekedet kész legyen. Sőt inkább minden készületeikkel és minden rendeléseikkel azt mutatják mindketten , hogy teljességgel nem akarnak lemondani uradalmaikról. Már 46 ezer fegyveresekkel állanak készen a magok védelmezésekre.“ Egymás ugyan ezen szigetről, Aug^ 1-ső napján indult levélben, így adja elő a’ tudósító az ott folyó dolgokat : —„ A lírain ! én leírom Szent Domingosnak valóságos állapotját, és azt, hogy mi némű gondolkodás’ módja uralkodjék Dalinnk az ólta, hogy Európában a’ dolgok* ábrázatja megváltozott. Nen képzelhetem undorodás nélkül azt az embermészárlást és azokat a’ mindenféle irtóztatóságokat, mellyeknek ez a’ sziget azonnal theatromává leszen, mihelyest a’ Frantziák ezt megtámadják. Nem tehetnek a’ Frantziák semmi jovallást a’ Szent Domingói lakosok j eleibe, mellyel őket meg ne haragitták, ha csak valami olyant nem fognak nékiek javallani vagy ajánlani, mely mellett ők tökéletes füjítetlenségben megmaradhassanak. Én több esztendőktől fogva legszorosabb esmézettségben éltem Pethioa Elől ülővel, és azt erősíthetem , hogy fanél szeretetreméltóbb és jó tselekedetekkel tündöklőbb embert soha nem elmértem. Egészszen bálványa a’ maga népének , ’s az ő alattvalóinak benne helyeztetett bizodalma, határ nélkül való. De ő mind e’ mellett is nem soká meg fogna bukni, att helyest a’ nép azt ellőhetne, hogy