Magyar Kurir, 1815. július-december (29. évfolyam, 53-104. szám)
1815-07-18 / 57. szám
zi meg, hogy minekutánna a’ Faireknek kamarája Bonaparténak fia hasznára tett lemondását el nem fogadta volna, minden feltétel nélkül lemondott az uralkodásról . A Carlsruhei Státusújságlevelek azt jegyzik meg , hogy Bonapaate leárestáltatott, és hogy az a’ rész, melly a Bourbonokon kívül más uralkodó fejedelmetválasztott, mind a’ két kamarában elvesztettek ügyöket, sőt kevésbe múlt, hogy Napóleont a’ zenebonáskodó község meg nem ölte . Ebből kitettzik, hogy ama régi példabeszéd: Tolluntur in altum, ut lapsu graviore ruant. Az az, igen magasra emeltetnek, hogy annál nagyobbat essenek, ő benne is béteilyesedett. . Német Ország. A' Felséges Würtembergi Király II Tridrik azoknak a’ hadi seregeknek megjutalmaztatásokra , a’ mellyek magokat a’ jelenvaló háborúban mások felett megkülömböztették, egy bizonyos hadi rendet állitott fel, melly 3 klassisra van felosztva s az elsőnek tzimere egy arany keresztből áll iilyen fellülitással. A' vitézségnek és hivségnek 18 15 * dik esztendőben , a’második hasonló de ezüstből való keresztből áll, és mind az elsőbb mind az utolsóbb rendnek keresztje veres, sárga, és fekete szinti pántlikán függ. Az utolsó rendbeli, az úgy nevezett ezüst érdempénz (medaille) — E1 mellett Jul. 3-dikán sok jutalmakat osztogatott ki az ármádának E. Kir. Felsége, sok derék tiszteket méltóztatott fellyebb emelni , nevezetesen a’ Hessen- Darmstadti Hertzeget Emil Maximiliant az első rendbéli vitézi rendnek czimerével ékesitette fel. A’ Gs. Kir. Austriai ármádánál ministerséget viselő Báró Baldacci urat pedig a’ polgári érdemrendnek nagy keresztjével betsülte meg Nagy Britannia. Az Angliai közönséges levelek szerint, a’ Frantzia provisoria kormányszéktől Londonba küldetett Státustanátsos Otto LA megérkezvén Boulognébe, Picardiának nevezetes kereskedővárosába, egy postát küldött Londonba a’ végre , hogy magának passuslevelet szerezhessen. De, a’ mint mondják, a’ posta üres válaszszal botsáttatott viszsza, mindazáltal az adatott nékie tudtára, hogy Belggiumban Congressus fogna tartattatni , mellyben a’szövetséges Fejedelmeknek meghatalmazott követjeik Frantzia országnak jövendőbéli sorsát meg fogják határozni. Azonközben Blacas az 18 - dik Lajosnak ministerje fontos követsérr° el Londonba megért DOO kezett. A’ Londoni tudósítások szerint a’ múlt Jun. 27-ik napján a’ Frantzia uj Directorium, a’ mint ezt a’ Londoni Kurir nevezi, egy kurírt küldött a’ Dowerbe, t. i. a’ Kenthi Grófságnak tengeri városába és kikötőhelyébe , azzal a’ tudósítással, hogy Bonaparte eddig való uralkodásáról lemondott, ’s egyszersmind arra kérte a’ Nagy Britanniai Kormányszéket, hogy a’ Frantzia Kormányszékkel botsátkozzon békességes alkudozásba. Ennek a’ Fr. meghatalmazott küldöttnek meg nem engedtetett , hogy Londoni útját folytassa , a’ sa'da volt írások, mindazáltal az Angliai Orszá°-tó széknek kezéhez küldettek. A’ Londoni kurírnak 20-ik Júniusi darabjában következendő jegzések adattattak ki ezen tárgyról: „Semmi kétség nem lehet, úgymond , azon magunk viseletűnkről, melly szerint mi szövetségeseinkkel egyetemben dolgainkat folytatjuk. Ez az új kormányozás módja nem egyéb, hanem a’ Bonaparte kormányozásának folytatása más név alatt, ő tettetésből a’ maga firmáját, az az czimerét, megváltoztatta , de még is mindenkor ő folytatja a’ Frantzia igazgatást. A’ provisoria kormányszéknek öt tagjai, az ő bábukái , és ő tsak azért mondott le a’ fia kedvéért a kormányozásról , hogy a’ jelenvaló veszedelmet elhárittsa, és a’ gyülölségnek magvát a’ szövetséges Fejedelmek közt kiszórhassa. Sokkal esméretesebb az a’ nyomorúság , mellyet Frantziaország Európára hozott, mintsem azt hoszszasan le kellene rajzolni.