Magyar Kurir, 1818. július-december (32. évfolyam, 1-50. szám)

1818-12-29 / 50. szám

L­­A­GYAR­K . Kedden, December’ 29-dikén G­r­á­l O r s­z á­er, Konstanszinápoltból érkezett leg­újabb levelekben olvassuk, hogy a’ Tö­rök Császár a’ Bukarestből véletlenül el­távozott Hospodár Hertzeg Karadscha Jankó hegyebe, Hertzeg Suzzo Sándort nevezte Hospodárrá (Vajdává).­­— Hel­­vetziai levelek erőssítik, hogy a’H. Ka­radscha Geneva városába megérkezett légyen. Az ő Konstanszinápolyban lévő fija bántódás nélkül tartózkodik ott még ma is. A’ Császárnak tulajdon keze’ írá­sa óta’ bizonyossá tétetett, hogy semmi bántódás nem fogja érni. Ezen H. Karadscha J­ankónak elszö­­kését így beszéllik elő a’ Peter­sburgi Új­­ságlevelek. —“ „Kard­dschet még Septemb. 29 - di­­ké­n (okt. I1-dikén) délelőtt Bukarestben volt, ’s a’ Culesco Ban holt testét, a’ ki nagy pompával temettetett­ el, a’ te­mető helyre kikisérte , ’s onnét kastélyá­ba viszsza térvén’s ebédelvén, azután hin­tóba ült, s mintha tsak sétálni menne Bails nevű külső város felé hajtatott, a’ hol a’ feleségével, fiával, leányával, vejével Argiropulo Bánnal, ’s Postelnik Wlrkukival, kik őtet ott készen várták, találkozván , véllek úti szekerekbe ült, ’s az Erdély felé menő úton, Brassó felé útnak indult. Valami­kor Arnauták kisérték, de ezeknek oltalmába se’ hely­­heztethetvén egész bizodalmát, hogy sem­mi üldöztetéstől ne félhessen, a’ vizeken és motsarakon levő hidakat, mellyeket a’ háta ütegé hagyott, mind eli öntötte. Hly módon minden megállapodás és aka­dályoztatás nélkül eljutott az Austriai Mo­­narkhia’ határmÉd*.­ Ajson Fő Nemeseknek (Bojároknak) kiköt­­ő/ajjjalaga Helytartóéi­vá nevezett, úgymint Ban Brankován­­nak, Barbo Wakarcsko IVorniknak, J­ogefer S­amur keis­eknek, és JVissiár Gikának, más nap virradólag egy paké­­tot adatott által, melyben­­őket a’ maga onnét lett elútozása felől tudósítván, meghívta, hogy az ő távolléte alatt a’ tartomány fő kormányozátsát vegyék ál­tal ’s folytassák. Az alatt hogy ezek tör­téntek, rettentő félelmeskedésben ’s nyug­hatatlan­kodásban volt a’ Bukar­ezti nép, attól tartván, hogy mint más időkben az előbbeni Hospodaroknak eltávozásakor történt, most is hasonló támadás és pusz­títás fogná a’ Karadscha’ eltávozását is követni, mellyel más alkalmatosságok­kal a’ heverő Aranta - katonák elkövetni szoktak volt, ’s a’ többi, de most ne­n így történt a’ dolog. Az éjszaka lsend*Ín­ségben telvén­el más nap’ reggel lumpe­neknek tudtokra adatott, hogy net» ha­gyatott a’ nép minden kormányozó nél­kül, és hogy a’ feljebb megnevezett fő­nemesek az ideig óráig való igazgatást által vették, kik is a’ következett napon gyűlést tartván , ’s a’ tanátsba a’ több fő Nemeseket is öszszehivatván, meghatá­rozták, hogy ily kör nyúl ál­lá­sok között m­itsoda eszközöket kellessék elő venni­­ek. Mindenek nagyon várták, hogy mi fog a’ Hertzeg’ Karadscha v Konszmszi­­nápolyban lévő fijával történni.“ —(Már ).

Next