Magyar Kurir, 1822. július-december (36. évfolyam, 1-53. szám)

1822-09-24 / 25. szám

Hozzá nem hódúlni annyi vala , mint csu­da állattá lenni. — ,,A’ tiszti Karok látván. Hogy melly veszedelmes légyen az ő itt léte, 's hogy még vérontás is következhetik belőle, mint valósággal is következett, jónak találták ötét meghívni, hogy távozzák, el a’ vá­­rosból, melyre nézve az ő barátjai látván, hogy azon gyönyörűségtől megfosztanak , hogy tiszteletére egy polgári nagy ven­dégséget adhassanak, arra határozták ma­gokat, hogy triumphusi pompával kisérik­­ki a’ városból annak határáig. Hanem a’ Polgármester a’ dolgot megértvén 's törté­­netből az egész municipalitás öszvegyüle­­kezve lévén, azonnal meghatároztatott, hogy ezen pompás kiséret is meggátoltas­­sék, melyre nézve a’ nemzeti B­rték Com­­mendánsa parancsolatot kapott, hogy 25 emberekkel tüstént a’ tanácsházhoz men­jen, hanem másnak valakinek, kire ezen dolog bízva éppen nem vala , az új híd’ végénél két válogatott nemzeti katonákból álló kompániát gyűjtött öszve ’s ezerescet ő is a’kisérő sereghez csatolta magát, s ezen kiáltás: Éljen Benjamin Constant! elkez­dődött, ki a’maga C­affé nevű barátjával karon fogódzva ’s a’nép* seprejétöl kísér­tetve, léptetett elöfelé. — „Az Al - Praefektus ’s a’ Polgármes­ter mind ezekről tudósittatván, lovas nem­zeti kísérőket vévén magok mellé, ugyan ezen hídnál sietve megjelentek, ’s olly szerencsések voltak, hogy a’ felhevült fe­jeket beszédjeik által jobb útra térítették , a’ melly beszédek között ezen szavakat is lehetett a per­elintéző Bírónak ’s a’Ma­gistratus’ tagjának Joullain Urnak szájá­ból: „No­­ha még tegnap valaki kételked­hetett azon, hogy Beniamin Constant Ur egy fő Lázasztó legyen, ma nem kétel­­kedhetik ! —• __ * „Az alatt míg B. Constantin Saumur­ban tartózkodott , megjelent nála az ösz­­veesküvésnek Delon nevű tagja (de a’ ki most futásra vette a’ dolgot) az itt lévő lovagló - oskolának kevés részével a’ vég­re , hogy néki tiszteletet tegyen, ’s azok­a tellyes meghasonlás uralkodik a’ városban, ’s a’ Bourbon fam­ilia’ országlása ellen leg­­vétkesebb beszédek hallattak, ’s a’ Liberá­lisokból álló egyesület megszámosodott, ’s ezen egyesületbe a’ Jakobinusok is bevé­­zetődtek, a’ kik itt eddig megvetésben va­­lának. Az a buzgó hajlandóság, melly itt a’ Királyi lovagló - oskola’ tagjai között a’ Király iránt mind ez ideig tündökölve fennállott, a’ Beniamin Constant Ur itt­ lé­­te alatt nagyon meggyengült ’s csaknem egészen kiáltatott vala. Ezen oskolában az l820d. esztendőnek végén még csak néhány Liberálisok találtattak vala, ’s az l821d. esztendőnek végéig úgy megvál­tozott a’ dolog, hogy a’ Royalisták tették a’ kissebb számot. S­a­u­m u­r városában csak a’ B. Constant Ur megjelenésétől , az 1­ 830d­. esztendő’ Októberének Sd. napjá­­tól fogva lehetett a’ Szabadság’ Rit­tereiről valamit hallani. B. Constant Urnak ’s az ő lelkének, mellyet ezen vá­rosra nagyon kiárasztott kell tulajdoníta­nunk azon beszédeket, mellyek a’nemze­ti seregeknek soraik között, a’ Fouchard hidjánál. Febr. 24.. a’ Berton oda lett megérkezésekor lehetett hallani, valamint szintén azt is, hogy Bertonnak a’ városba való bejövetele némellyektől kivántatott. Ugyan ezen lélek vezérlett vidékünkről sok lakosokat a’ vádoltattak’ padjára. — „Ha gondolják az Urak, hogy ezen dolgoknak a’ per’ folyamatjában valami hasznokat vehetik, tegyék ezen levelet ezen nagy pernek egy Aktáji közzé. Az ebben találtató esmeretek is bizonyságul szolgálhatnak arra, hogy Franczia­ország­ban a’ csendesség, ha néhány embereknek

Next