Magyar Kurir, 1830. január-június (44. évfolyam, 1-52. szám)

1830-06-11 / 47. szám

Végezéseihez hozzá áll. Ő (Aberdeen) azért azt hitte, hogy a’ Hertzeg noha levelében ingani és habozni látszik, adott maga ajánlása mellett mindazáltal tsak meg fog maradni. Pénteken éjjel, 12 óra­kor jött, a’ mint a’minap is mondotta, ,az Igazgatószékhez , Hertzegségének re­­signatioja. Megígérte végre, hogy a’ kí­vánt Papírosokat 28 dikban elő fogja nyújtani. Gróf Grey igen hijjánosok­­nak látja az eddig benyújtott Papíroso­kat. Nevezetesen nints meg közöltök a’ Görög Statusnak nyilatkoztatása a’ felöl, hogy mit mond a’ Görög Nemzet a’ Lon­doni Protokollum határozásaihoz; továb­bá azon Előterjesztés sints meg, mel­lyel Gróf Gapodistrias küldött. Ezen daraboknak annyival inkább nem lett volna szabad elmaradni, mivel ezeknek volt legnagyobb befolyása Leopold Her­tzeg gondolkozásának megváltoztatásá­ra. — Lord Ellenborough elégsé­geseknek állítja az elő adott Papíroso­kat, mivel azoknak megolvasásából nyil­ván megtetszik , hogy Leopold Her­tzeg a’ nékie ajánlott fejedelemséget el­fogadta, megtetszik, hogy a’ Görög Or­szági Igazgatószék, mint Igazgatószék (a’ Nemzetnek közönséges megkérdése nélkűl) a’ Protokollumokhoz hozzá ál­lott, ’s megtetszik végre, hogy a’ Her­tzeg, megváltoztatván gondolkozását, a’ fejedelemségről lemondott. Ez a’ kérdés, miért mondott le? nem puszta szemé­lyes kérdés a’ Hertzegre nézve, a’ miré némelly érdemes Lordok azt tenni akar­nák. Gróf Grey igen fontosnak látja a’ kérdést, valamint azt is illendőnek, hogy a’ Hertzeg mellett felálljanak ba­­rátjai , mihelyt a’ Ministereket ellene felkelni látják. Hertzeg Wellington tagadja, hogy e’ történt volna; ő átal­­jában az egész vitatást kárhoztatja, melly eredetét abból a’ nem régiben béhozott szokásból veszi, melly szerént a’ Minis­tereket özön kérdésekkel ostromolják. — „Elhiszszük azt, monda erre Lord Holland, hogy ezt a’ szokást a’ Mi­nisterialis Lordok nem igen kedvellik , de e’ már régi jó szokás, és ennek An­­tecessoraik is tartottak magokat alája vet­ni. Egyébaránt az érdemes Hertzeg Mi­­nisterségének ideje alatt sokkal ritkább volt ez a’ kérdezés és tudakozás, mint hajdanában, a’ mint azt az érdemes Gróf (Aberdeen) maga is megbizonyította, midőn a’ Papírosok elönyujtásakor meg­köszönné Lordságfoknak azt a’ kedve­zést, mellyel a’ Görög kérdésnek fesze­­getését mellőzték. Én a’ mostani alkalma­tossággal abban botránkoztam meg , hogy a’ Minister éppen azokat a’ papíroso­kat tette le az asztalra, mellyek Leo­pold Hertzegre roszsz szint vethetné­nek, azokat pedig hátra tartja, mellyek ő Hertzegségét kimenthetnék. A’ Kelet- Indiai dolgok Bureaujának Elölülője (Lord Ellenborough) felette téve­­lyeg, ha azt hiszi, hogy az Oppositio­nalis Lordok Leopold Hertzeg ellen akarnának személyességeket vitatni ’s ha nem látja, hogy ezzel a’ Ministerium vi­selete feszegettetik , mellynek ő a’ szep­­lötelenség tzégérjét fü­ggeszté ki felibe. Nagyon tévelyeg az érdemes Lord (El­lenborough) ha azt gondolja, hogy a’ Ministeriumnak viselete feddetlen és dor­­gálatlan fog e’ dologból kimenekedni. Soha sem volt még egy Ministerium is, melly a’ Világ előtt magát olly nevetsé­gessé tette volna, és az Országnak olly ártalmas lett volna mint a’ mostani, még pedig nem tsupán ebben a’ dologban, hanem a’ külső Politikának akármelly más pontjaiban is. Az érdemes Lord (El­lenborough) felöl jól tudom, hogy a’ Vitatásoknak barátja, hanem leszsz is elég alkalmatossága, ennek a’ Parlamen­ti Ülésnek végezete előtt, elméjének éles­ségét öni magának és kollegáinak vé-

Next