Magyar Kurir, 1831. január-június (45. évfolyam, 1-51. szám)
1831-04-22 / 32. szám
—* 248 ez fedésemre számot tarthatnak , jelentse , hogytetteiket tetszéssel megesmerem. Béts Ápr. 17-dikén 1851. Ferentz s. k. Ő Cs. K. Felsége méltóztatott Martz. 29-dikén költ kegyelmes Kir. végzésében, a’ Gróf’Sigray József Úr halála által a'Magyar Kir. Helytartó Tanátsnál megüresült Tanátsnoki hivatalra , Ts. K. belső titkos Tanatsosi ranggal, N. Melt. Buzini Gróf Keglevich Gábor Urat, a’ Fels. Magyar Udvari Gancellária Udvari Tanátsosát és Referendariusát kegyelmesen kinevezni, egyszersmind pedig Excellentiáját meghatározott Báró Splényi Jó’sef Ur helyébe Királyi Magyar Korona Őrzővé is kegyelmesen kinevezni. Német alföldi Királyság. ■É .V * Hága April. 6-kán. A’Király és a’ Királyné a’ héten elfognak menni Amsterdamba. — Az adóknak előre bészedéséről (anticipando) szólló törvényjavaslatot a’ Felsőház is elfogadta, és a’ Király April. 2 kán megerősítette. A’ Hollandiai hadi erő , melly ezelőtt sem tsekély vala, folyvást neveltetik és ma holnap 54 hadihajókból fog állani, mellyek közt 8 Lineahajóés 15 Fregat vagyon. Brüszszel April. 8 kán. A’Nemzeti Gyűlésnek April. 2 diki Ülésében Robaulx Ur több kérdéseket teve a’ Külső Ministernek, a’ többek között: Mit végzett legújabban a’ Londoni Conferentzia Belgiumról? Mellyre Le beau Ur a’Külső Minister azt felelte, hogy miérte, a’ Belgák a’ Jan. 20 iki Protokollumot a’ Conferentziának viszszaküldötték, szóla a’ Protokollumok nem közöltéinek a’ Belgákkal; és ő a’ Febr. 9 iki, ’s 17-diki, Protokollumokat tsak az Újságokból esmeri. Rodenbach Ur azt mondá, hogy ha történetből a’ Külső Ministerhez újabb Protokollum érkeznék, tsak a’ Hadi Ministerhez küldje, a’ ki belőle fojtást készíttethet a’ katonáknak. A’ Brüszszeli Courier írja: ,,A’ Belga Követségnek titoknokja Rogier Ur Párisból Apr. 7-kén ide érkezett fontos leveleket hozván magával. Mellyekben a’ mint halljuk a’ Frantzia Kabinét jelenti, hogy ő a’ Londoni Conferentziának Jan. 20 iki Protokollumához mellé áll, és Luxemburgnak a’ Német Szövetségi Seregek által való elfoglaltatásában megegyezik és ha a’ Belgák ezen elfoglalásnak ellent állanak, a’ következéseket magoknak tulajdonítsák.“ Brüszszel April. 10 kén. A’ Nemzeti Gyűlésnek April. 7-iki Ülésében, a’ tanácskozásnak tárgya a’ (12 millióm) kénszerített költsönnek felvételét illető törvényjavaslat valt. Robaulx Úr monda: „Minekelőtte én a’ törvényjavaslatnak voksomat adnám, előbb néhány fontos kérdéseket kell feltennem a’ Ministerekhez, de a’ kik a’ mint látom jelen nintsenek.“ Erre az észrevételre, az Elölülő a’ Gyűlésnek akaratja szerent kiküldött egy huszárt a’ Külső Ministerekért. Kiknek megjelenése után Robaulx Ur folytatta beszédjét: ,,Minekelötte mi ezt a’ rendkívül való Adót (a’ kénszerített Költsönt) a’ Nemzet nevében megadnánk, illő tudni a’ Belga Nemzetnek mire való és kellő légyen ez a’ pénz, mellyet a’ Ministerium tölünk kér. Azt mondá nekünk ez előtt kevés napokkal a’ külső Minister, hogy néki még vagyon reménysége a’ békének megmaradásához. Ennek az ő mnagaketsegtetésének — ha nem tsalatkozom — most vége vagyon, és a’ háborúnak közelsége kétséget nem szenvedhet. A’ Frantzia Ministerek levetették az állortzát, és a’ kétszínűségnek ámítgató Systemája,mely