Magyar Kurir, 1832. január-június (46. évfolyam, 1-52. szám)

1832-01-31 / 9. szám

Béts. Ő Ts. K. Felsége méltóztatott Jan. 9-kén költ Kir. végzése által Fö Tisz­telendő Bartakovits Adalbert Urat, az Esztergomi Ns. Fö Káptalan Kano­­nokját, Dééli vagyis Apátfalvi Sz. Má­ria Tit. Apátjává kegyelmesen kinevezni. Nagy Britannia. A’ Londoni Conferentzia Emlék­írásinak folytatása, mellyet az Hollan­dia Meghatalmazottjainak adott. Cs. M.K. 7. és 8. Szám) — Egyéberánt míg a’ koronák együtt maradnak, míg a’ Hol­landián és Luxemburgon való független fejedelmi hatalom közös lesz, semmi­­­­féle roszsztól nem lehet tartani a’ mi­től a’ Hágai Udvar fél és a’minek meg­mutatására például Hannovérát és Bri­tanniát hozza fel. A’ melly példa pedig ezen esetre éppen nem alkalmaztatha­tó­ Mert Hannovera és annak Britanniá­val­,’s Luxemburg és annak Hollandiá­val való egybeköttetése között véghetet­­len nagy a’ külömbség, a’ melly neve­zetesen geographiai és, ha lehet úgy szóllani, örökségi. — Luxemburgot Hollandiától nem tenger választja el, mint amazokat egymástól. Luxemburg Hollandiával tsak nem öszve ér,—hogy pedig a’ két Országoknak nem egy ural­kodó alatt kellene lenni, az,, az embe­ri előre látás körén kívül jár. A’ Né­met Szövetség és a’ Nassaui ház készek a’ 24 tzikkelyek alá írására, tsak azt várják, hogy arra őket a’ Király hívja meg. A’ Luxemburgi Nagy Hígségre egy új, külön választott alku, a’ Hol­landia interesséjére nézve bizonyosan ártalmas volna. 7.8. 9 dik czikk. A’ Hollandia Meg­hatalmazottjai leginkább ezen utolsó tzikkelyen akadtak fel, azt állítván, hogy az által a’ Nemzetek jussán ol­­lyan sérelem esett, a’ milyenre a’ His­toria még eddig nem emlékezik, és hogy az, a’ Hollandia függetlenségével egye­nesen ellenkezik. A’ mi a’ Nemzetek jussát illeti,— tudhatja Hollandia, hogy a’ Nemzetek közönséges jussa, alá van vetve azon jussoknak, mellyek felett azok egymás közt meg egyeztek, és hogy ha valamelly tárgy felett vagynak egyezés pontok, arról egyedül tsak ezek szerént kell ítéletet hozni. A’ békesség helyre állása óita különös kötéseket té­vén a’ Statusok a’ folyóvizeken való ha­­jókázásra nézve , úgy látszik , hogy ezt a’ tzikkelyt, mellynek tárgya a’ hajóká­­zás, nem holmi ferlengős princípiumok­hoz, hanem az Európa legújabb poli­ticus könyveiben találtató Tractatusok­­hoz mérve kellene tekinteni. Ezen trac­­tatusok , mind azon privilégiumokon , mellyeket a­ népek közönséges jussa a"

Next