Magyar Kurir, 1832. január-június (46. évfolyam, 1-52. szám)
1832-01-31 / 9. szám
Béts. Ő Ts. K. Felsége méltóztatott Jan. 9-kén költ Kir. végzése által Fö Tisztelendő Bartakovits Adalbert Urat, az Esztergomi Ns. Fö Káptalan Kanonokját, Dééli vagyis Apátfalvi Sz. Mária Tit. Apátjává kegyelmesen kinevezni. Nagy Britannia. A’ Londoni Conferentzia Emlékírásinak folytatása, mellyet az Hollandia Meghatalmazottjainak adott. Cs. M.K. 7. és 8. Szám) — Egyéberánt míg a’ koronák együtt maradnak, míg a’ Hollandián és Luxemburgon való független fejedelmi hatalom közös lesz, semmiféle roszsztól nem lehet tartani a’ mitől a’ Hágai Udvar fél és a’minek megmutatására például Hannovérát és Britanniát hozza fel. A’ melly példa pedig ezen esetre éppen nem alkalmaztatható Mert Hannovera és annak Britanniával,’s Luxemburg és annak Hollandiával való egybeköttetése között véghetetlen nagy a’ külömbség, a’ melly nevezetesen geographiai és, ha lehet úgy szóllani, örökségi. — Luxemburgot Hollandiától nem tenger választja el, mint amazokat egymástól. Luxemburg Hollandiával tsak nem öszve ér,—hogy pedig a’ két Országoknak nem egy uralkodó alatt kellene lenni, az,, az emberi előre látás körén kívül jár. A’ Német Szövetség és a’ Nassaui ház készek a’ 24 tzikkelyek alá írására, tsak azt várják, hogy arra őket a’ Király hívja meg. A’ Luxemburgi Nagy Hígségre egy új, külön választott alku, a’ Hollandia interesséjére nézve bizonyosan ártalmas volna. 7.8. 9 dik czikk. A’ Hollandia Meghatalmazottjai leginkább ezen utolsó tzikkelyen akadtak fel, azt állítván, hogy az által a’ Nemzetek jussán ollyan sérelem esett, a’ milyenre a’ Historia még eddig nem emlékezik, és hogy az, a’ Hollandia függetlenségével egyenesen ellenkezik. A’ mi a’ Nemzetek jussát illeti,— tudhatja Hollandia, hogy a’ Nemzetek közönséges jussa, alá van vetve azon jussoknak, mellyek felett azok egymás közt meg egyeztek, és hogy ha valamelly tárgy felett vagynak egyezés pontok, arról egyedül tsak ezek szerént kell ítéletet hozni. A’ békesség helyre állása óita különös kötéseket tévén a’ Statusok a’ folyóvizeken való hajókázásra nézve , úgy látszik , hogy ezt a’ tzikkelyt, mellynek tárgya a’ hajókázás, nem holmi ferlengős princípiumokhoz, hanem az Európa legújabb politicus könyveiben találtató Tractatusokhoz mérve kellene tekinteni. Ezen tractatusok , mind azon privilégiumokon , mellyeket a népek közönséges jussa a"