Magyar Kurir, 1833. január-június (47. évfolyam, 1-52. szám)

1833-03-22 / 24. szám

BÉTSI MAGYAR KURIR. É­S SOKFÉLE, TOLDALÉKUL, ■ ^ r. Indúlt: Pénteken, Mártzius’ 22-dikén, 183­5. ^[7­. NAGY BRITANNIA. Minekulánia az Alsó Háznak Marcz. 1-jén tartatott Ülésében, a’ bili mellett még sokan szóllottak volna, Pecs Ur azt nyilatkoztatá, hogy ő mind a’ bili pártolóit, mind ellen­ségeit sorra meg­­halgatván, még most sem gyengítetett meg abbeli meggyőződése, hogy a­ ren­des törvényeken túl lépni szükséges, ha azt akarjuk, hogy Izlandban kinek kinek élete, java, és szabadsága meg­­öriztessék. Sok Követ Urak annyi pél­dáit hoztak elő a’ kegyetlenségnek, hogy sok halgatókban megaludt a’vér, és minden tudósításokat öszve hasonlít­ván , tsakugyan a’ sül ki, hogy a’hírek nem költöttek, nem nagyítottak. A’Szó­nok még maga is hozott elő nehány kegyetlenség példáit, azután beszédjét így rekeszte: „És mi tsak lógassuk lá­bunkat, azalatt, míg ezek Izlandban történnek? Mi lesz ez a’ következések mind ezeknek, ha még tovább is bé­­hunyt szemmel nézzük ? — Nem csak, hogy a’ törvény láb alá tapodtatik, ha­nem minden moralis kötél , és tekin­tet, a’ mire pedig még többet építhe­tünk , mint magára a’ törvényre , tökél­­letesen elenyészik. (halljuk) Hallottunk e’ Angoly Országban gyermek gyilko­lásról, mint Izlandban? Nem lehetett volna e’ megvárni, hogy a’ gyermeknek gyámoltalansága, a’ gyilkosnak késit majd megtompítja? Fájdalom, a’ szomorú tapasztalás bizonyítja, — nem! Maga a’ babonaság , az a’ szükséges balítélet, melly szerint a’ gyilkosnak elébb, vagy utóbb fel kell fedeztetnie, és a’ fák, ’s a’ kövek is reá fognak mutatni, hogy bűnéért meglakoljon, — minden siker nélkül maradt. Én ugyan még elég pél­dával tudnám a’ mondottakat világosí­tani, de miért terheltem a’ Házat, mi­dőn tudom, hogy Izland átlapolja felöl környűlállásos tudománya vagyon. Azt mondták, hogy a’ felállítandó ú­j Törvényszékek tsak ollyan keveset fog­nak kinyomozhatni, mint a’régiek. Kér­kedve kérdezték, hogy és mi módon szerzünk tanúbizonyságokat? Én erre azt felelem: a­ bátorságnak helyreállí­tása által. Azt is mondták, hogy mi­nt katánra a’ Jury eleibe tanúkat nem idézhettünk, vagy egy Jury tói ítél­e­­tet nem nyerhettünk, annyival kevés­bé megyünk valamire haditörvény ál­tal. De elfelejtik, hogy mi a’két félnek költsönös helyheztetését megváltoztat­juk, a’ midőn a’ félelmet elhárítjuk, és a’betsű­letes férjfiúba bizodalmat ger­­jesztünk a’ törvények iránt, ’s ez ötét’a kötelessége telyesítését követhető vesze­delmektől megfogja oltalmazni. (tetszés) Ugyan miért vonakodunk hát illyen kör­­nyűlállások között — egy kívánatos és szükséges változásban megegyezni ? mi­dőn ha vonakodunk, tsak az ártatlant büntetjük, és a’ bűnös eletbe tartunk védpaizst. (Sokáig tartó taps.) Az Alsó Háznak Mártzius 5-dikén tartatott Ülésében a’ bili először olvas­tatott fel Tennyson Urnak mindet*

Next