Magyar Kurir, 1834. január-június (48. évfolyam, 1-51. szám)
1834-04-29 / 34. szám
munkások, és kiszolgált katonák, nyomorúságban hagyják elveszni. De miért csudálkozunk mi azon? Ez utóbbiak, minden mozsok nélkül vágynak, és csak azért szeretik tetteket, hogy hazátoknak szolgálhassanak, azért is zárják be őket, azért támadják meg az utszán, vagy küldik Algírba! Republicai Kormány így koránt sem tselekedne. De mindenek felett leggonoszabb tett, Persilnek Justit Miniszterré való kineveztetése. Persil volt az, a’ ki Frantzia Országnak hazafiait leakarta nyakaztatni. Persil, a’ ki legelőször maga volt ollyan szemtelen kimondani, hogy az Egyesületeket megtiltani, ’s az Esküdtek Törvényszékét felfüggeszteni kell. Azért a’ Homány , midőn ötét Miniszterré nevezte, egyszersmind gondolkozása módját is elfogadta. Szegény Frantzia Ország, hát így hajtod fejedet a’ szolgaság járma alá? Az Egyesületek elleni Törvény most a’ Pairek Kamarájokban rostáltatik: mi tudjuk, hogy ott elfogadtatik, a’ mit nem sokára az útszakon fogunk olvashatni. Látjátok polgárok , nem tsak Nemzeti betsületünket, és szabadságunkat akarják megrontani, hanem életünk után is leselkednek. Az egyesületek felfüggesztése által megakarják a’ munkásokat gátolni a’ költsönös segedelemben , ’s betegjeiknek ápolásában. A’ nép jó , és igazságos: azok, a’ kik pusztítással, és gyilkolással vádolják, szemtelen rágalmazók, azok pedig, a’ kik jussoktól, és kenyerektől megfosztják, kemény büntetést érdemlenek. Munkások, katonák! Ti a’vitéz Frantzia Országnak fiai! Tűritek e’ még tovább az igazságtalanságot, mellyet rajtatok elkövetnek?Nem, ■— at ti eretekben Frantzia vér buzog, — melletekben Frantzia szív dobog, azért nem lehet benneteket nyomorult rabszolgákkal egy poroszra fűzni! Ti egyesülni fogtok Hanotok megszabadítására, és méltóságának, melly ötét, mint első Országot illeti, helyre állítására. Egy levelező Párisból Ápr. 16-ról így ír: Tegnap azt jelentém az Urnak, hogy a’Lyonban megsebesítettek, és elestek számát 6000-re teszik. Ez a’ szám egy keveset nagyítva van. A’ szenvedett kár 12—15 millióm frankra betsültetik. Az Insurgenseknek magoknak volt fegyverek, ’s annyi puskaport készítettek, a’ mennyire szükségek volt. Fegyver dolgában azonban megszükültek. Rémítő jelenéseket láthatni volt ollykor ollykor a’ lázzadás ideje alatt, de elég légyen a’ sokak közzül tsak egyet említeni . Egy fiatal ember fejében megsebesittetvén, a’ Praefectura felé hurtzoltatott; a’ Notredame hídra érvén, a’ hídról, a’ Szajnába ugrott. Látván a’ vezető katonák , hogy foglyoktól megfosztanak, reá lövöldöztek, mind addig, míg élet jelét mutatta. Ar boisban (Jura Departementben) mellynek lakosai mintegy 6000 letekből állanak, az emberi jussok társasága, szinte lázzadást akart indítani, de szándékában nem boldogult, elkezdették a’ Maire házát rablani. Proclamatziót terjesztgettek; a’ Mairet kitették hivatalából, ’s más Municipalitást választottak: egy dragonyos regement Lous le Saulnierból megérkezett , ’s 5 minúta múlva az egész dolognak vége volt. A’ Rebellisek futásnak eredtek, a’ mire minden felől űzőbe vétettek. (Spectateur de Dijon.) Gioryben f. h.-bén lázzadás ütött ki. A’ harang félre vezetett, — az útzákon Revolutzionalis énekek harsogtak, de a’ Nemzeti Gárda vitézsége, Daumas General vezérlése alatt tsak hamar elszélesztette a’ Rebelliseket. Greno faléban is mutatkoztak 12-bén lázzadás-