A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Heti Értesítője, 1882 (1. évfolyam, 1-35. szám)

1882-05-04 / 18. szám

Budapest, 1882. 18. szám. A „Heti Értesítő“ az egyesületi tagoknak és az egyesületi „Közlöny“ előfizetőinek minden után fizetés nélkül lesz megküldve. — Megjele­nik 1300 példányban. Hirdetéseket az egyesület titkársága vesz fel. Az egy egész oldalra terjedő egyszeri hirdetés ára 20 forint, fél oldalért: 10 forint, negyed oldalért 5 forint számíttatik. Ismételt vagy egész évre terjedő hirdetéseknél tetemes kedvezmények nyuj­ttatnak. Tartalom: Folyó heti illés — Jövő heti ülés. — Fiumétól Záráig. — A vízépítési szakosztály ülése április 28-án. — Vegyesek. — Titkársági üzenetek. — Hirdetések. Folyó heti ülés. M­á­j­us 6 áll (szombaton). Választ,­m­á­n­y­i ü­­­­é­s. Tárgyai: 1. A múlt évi számadás előterjesz­tése. 2. Folyó ügyek. Jövő heti ülés. Május 8 áll (hétfőn). A m­­ű- é­­s középítészeti szakosztsá­l­y­g­z ü­lése. Tár­gyai: „Folyó ügyek.” Az ülések az egyesület saját házabeli helyi­ségeiben tarttatnak (IX., csillag-utca 12)mindég esti 6 ónaikor. T. tagtársainkat ért­esítj­ük, hogy a f. l­ 65-é­r­e hirdetett V­í­z­ é­p­í­t­é­si ülés e 1 h­alas 3­z 11 a 10 11. Felkérjük m­imla/.on tisztelt tag­­társaink­at, a­kik a f. évi vámsörgyű­lés kapcsán rendezendő műszaki kirándulásban részt­­venni óhajtanak, hogy ebbeli elhatározásukat a felhívás értelmében május 10-ikéig ok­­vetetlenül bejelenteni szíveskedjenek, minthogy azon esetre, ha a nevezett időre a megkívánt száz bejelentés meg nem történt, az egész ki­rándulás elmarad. Fiu­métül Záráig. Tagtársaink köréből több oldalról kifejezett óhajtásnak teszünk eleget, midőn mai számunkban ez évi kirándulásunk színhelyének több érdekes pont­ját, mintegy vázlatszerűen bemutatni törekszünk. Nem vállalkozunk arra, hogy a tengeri ki­rándulás sokféle bájait és meglepetéseit ecseteljük, és így hamisíttatlan eredeti helyett, csupán színte­len utánzatot nyújtsunk, hanem ezúttal csak arra szorítkozunk, hogy a meglátogatandó helyek főbb nevezetességeit, látványosságait mintegy útbaigazí­tásul összefoglaljuk, esetleg némi megjegyzésekkel és történelmi reminiscentiákkal kísérjük. F­i­u­m­e. A Károly­városból érkező vonat Fucine ál­lomásnál éri el a pálya legmagasabb pontját (836 m.), ezt elhagyva begördül a 816 m. hosszú Lie­­­tmnelbe, melyből kibukkanva az Adria fényes tükre terül el a Karst sivárságain elfáradt szem előtt. Innen a pályavonal gyorsan száll alá a Karst magaslatairól, folyton a leggyönyörűbb kilátás él­vezetét nyújtva az utasnak. Még három kisebb tunnel elhagyásával a vonat a buccari kastélyro­mok mellett elhaladva, Fium­ébe érkezik. Nem akarjuk a magyar ember érzelmeit le­írni azon percben, midőn hazájának ezen egyedüli kikötő városának földjére lép. Eléggé kifejezik azokat ama név, melylyel a közvélemény Fiumét „Magyarország gyöngyének“ keresztelte. Fiume az idegenre nézve is megragadó látvány, s a nagy­város benyomását gyakorolja. A gyönyörű öböl mellett elterülő­­város feh­ér házaival, körü­lkoro­názva magas hegyek bérceivel, kellemes nyugvó­pontul szolgál a szemnek, melyet a szépen épített korzón emelt paloták végighúzódó sora méltóan zár be. A tágas és kényelmes kikötő, a szép arányú tárházak, a füstölgő gyárkémények, a nyüzsgő pezsgő élet, emelkedőben lévő, virágzásnak induló kereskedelmi város képét tárják elénk. Fiume voltaképen két városból áll, a régiből és az újból. Amaz sok helyütt festői, sőt bizzar részle­teivel, meredek lépcsőivel, szűk utcaközeivel Róma egyes részeire emlékeztet, míg emez teljesen kielé­gíti a modern ember igényeit. 18 Május 4-én.

Next