A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Heti Értesítője, 1907 (26. évfolyam, 1-46. szám)

1907-03-31 / 12. szám

130 12. szám Ha minden magyar tudományosan képzett technikus tagja lesz Egyesületünknek, s ha könyvkiadó-vállalatunkat támogatja, bizo­nyára az egyes technikai szakokban több művet s mindenesetre az első sorban érdekelt technikusok igénybevételével adhatnánk ki. De nemcsak a technikai tudományok terén tette meg kötele­sségét Egyesületünk, hanem feladatához híven a magyar technikus kar társadalmi viszonyainak javításán is nagy buzgalommal fáradozott. A technikus munka kellő honorálása céljából elkészítette a külön­böző technikus munkák díjszabályzatát. A kiadásunkban megjelent s az egész országban átalában elfo­gadott díjszabályzatok és elszámoló szabályzatok a következők : 1. Az építészi munkálatok díjszabálya. 2. A mérnöki munkák díjszabályzata. 3. A gépészmérnöki munkák és az ezekkel összefüggő munká­latok díjszabályzata. 4. A vízépítő és talajjavító mérnöki munkálatok díjszabályzata. 5. az ácsmunkák, 6. az üveges-munkák, 7. a bádogos-munkák, 8. a pala- és cserépfedő-munkák, 9. a föld-, kőmíves- és elhelyező-munkák, 10. a kőfaragó-munkák, 11. az asztalos-munkák, 12. a vas-, kovács- és lakatos­ munkák elszámoló szabályzata. A magyar technikus kar társadalmi helyzetének szempontjából nagyfontosságú az a törvényjavaslat, amelyet a műszaki címekről és gyakorlatjogról Egyesületünk dolgozott ki s terjesztett a kor­mány elé. Reméljük, hogy a középítési tanács tárgyalásai után a vonatkozó s a kormány program­jában fölvett törvényjavaslat mielőbb a tör­vényhozás elé kerül. Állami, államvasúti, fővárosi mérnökeink helyzetének javításán s átalában a technikusoknak az ország adminisztrációjában kellő érvényesülésén Egyesületünk minden alkalommal fáradozott. Leg­újabban széleskörű akciót indított meg gyári mérnökeink helyze­tének javítása érdekében. Az ország közgazdasági állapotát érdeklő kérdésekben Egyesü­letünk mindig kötelességének tartotta a kormányt a magyar tech­nikusok állásfoglalásáról informálni s viszont a kormány is fel­kérni szokta Egyesületünket országos fontosságú kérdésekben való nyilatkozásra. A legutóbbi években kifejtett ilyen irányú munkálkodásaink közül a hajózó csatornák ügyében, a h. é. vasút ügyének fellen­dítése érdekében, a közszállítások tárgyában, a munkaadók és ipari munkások közötti viszonyok törvény útján leendő szabályozása tárgyában, a vaskartell ügyében stb. kidolgozott emlékiratainkat említjük fel. Nagyjelentőségű Egyesületünknek az a működése is, mely a különböző technikai munkákra vonatkozó szabályzatok megalko­tásában nyilvánul. Cement normáléink s az erős áramú elektromos berendezésekre vonatkozó szabályzatunk átalános érvényűek. A részletekre kiterjedő s alapos munka az a szabályzat, amelyet a kormányhoz a középítési szerkezetek méretezése tárgyában fel­terjesztettünk s méltóan fog mellé sorakozni a jelenleg munkálat­ban levő vasbeton-szabályzat is. Lehetetlen volna e jelentés keretében felsorolni azt a sok szak­­véleményt, amelyet Egyesületünk négy évtized alatt hatóságoknak s magánosoknak adott és temérdek pályázat bíráló­bizottságába küldtünk ki tagokat. Egyesületünk munkálataiban nem kis jelentőségűek azok, amelyek a székesfőváros fejlesztésére irányultak, vagy a székesfőváros fel­kérésére készültek. Közülök a Szabadság-tér tervét, az Eskü-téri szabályozás tervpályázatát, a Központi Városház és környékének szabályozására vonatkozó tervpályázatot, az építésügyi szabályzat számos előnyös módosítását, a lift-szabályzatot, a mérnöki hivatal szervezésére vonatkozó memorandumot stb. emeljük ki. Székesfővárosunk monumentális épületeinek — Bazilika, Opera, Ferencvárosi templom, Erzsébet-, Kossuth-emlék stb. — bíráló­­bizottságában Egyesületünk mindig tevékenyen vett részt. Budapest műszaki útmutatóját, melyben székesfővárosunk köz­épületei és közművei ismertetve vannak. Egyesületünk három nyelven adta ki. Építészeti nagypályázatunk programmjában évről-évre olyan fel­adatot tűz ki egyesületünk, amelynek megoldása és művészi meg­tervezése egyrészről próbára teszi a pályázó képességét, másrészről vagy aktuális érdekességül, vagy pedig székesfővárosunkban érzett szükséglet kielégítésére szolgálhat. A legutóbbi években ily fel­adatok voltak: A Gellérthegy csúcsára építendő pantheon, az Eskü-téri híd budai hídfőjének építőművészi kiképzése, nagy pályaudvarnak, krematóriumnak, építésztörténeti múzeumnak és a Városligetben, a mai Iparcsarnok helyén építendő nagy ünnepi teremnek feladatai. Az építészeti nagypályázaton nyerhető egyleti aranyérem — Egyesületünknek legnagyobb kitü­ntetése — az ezzel kapcsolatos utazási ösztöndíj, az építészeti kispályázatnak, az Ybl nagymesterünk emlékére alapított Ybl-pályázatnak díjai fiatal építészeink művészi továbbképzésére a szerzett tapasztalatok szerint jótékonyan hatnak s szépen illeszkednek be Egyesületünk kulturális feladataiba. Rövid összefoglalásban csak vázlatot tudtuk adni Egyesületünk működésének. De a felsoroltakból is kétségtelen s az ellenkezőjét csak rossz akarat állíthatná, hogy Egyesületünkben a technikusok érdekében tartalmas és fáradságos munka folyik. Ezt a munkát lelkes magyar technikusok önzetlenül végezték és végzik. Egyesületi működésünk mai határkövénél nyújtsuk elismerésünk pálmáját azoknak, akik csupán kortársi és a technikai tudományok iránt való szeretetből végzett munkájukkal Egyesületünket mai nívójára emelték. Működésünk fentebb vázolt főbb adatait pedig az országban szerte­szét lakó lelkes tagtársaink használják fel ott, ahol a dolgok nem-ismeréséből, félreértésből, vagy felületességből esetleg helytelen információ alapján Egyletünk működését nem méltányolják, vagy nem akarják méltányolni. * Az elmúlt évben kifejtett munkálkodásunk, tisztelt Közgyűlés, Egye­sületünk továbbfejlesztése szempontjából kiváló fontosságú volt. Múlt évi közgyűlésünk határozatának megfelelően rendkívüli közgyűlés elé vittük alapszabályaink módosítását. Az elfogadott alapszabályokat belügyminiszter úrhoz felterjesztettük s azok jóvá­hagyását úgyszólván mindennap várjuk. Alapszabályaink módosítása vidéken lakó kartársainknak Egye­sületünkhöz való kapcsolása szempontjából kiváló-­fontosságú s reméljük, hogy eredményes lesz az összes magyar technikusokra. Minél többen sorakoznak Egyesületünk zászlaja alá, annál nagyobb súlya lesz" Egyesületünknek. Egyesületünk továbbfejlesztése érdekében szükség van fiatal erőkre, akik az Egyesületben ma munkálkodó tagtársaink helyébe lépjenek. De bár Egyesületünkben minden önzetlen munkás­technikus érvényesül, sajnosan tapasztaljuk, hogy fiatalabb kar­társaink szórványosan lépnek be Egyesületünkbe. Pedig továbbképzésük szempontjából más hasonló egyesületet alig találnak. A műegyetem elvégzésével nem szűnt meg a technikusnak tudományos kiképzése. A technika óriás léptekkel halad. Aki a gyakorlatban a tudományos technikát alkalmazni akarja, annak a haladással lépést kell tartania. A jó technikusnak, mint a jó papnak holtig kell tanulnia. Hol volna a továbbképzésre kedvezőbb alkalom, mint Egye­sületünkben. Ismeretterjesztő előadásokban, amint jelentésem későbbi részéből ki fog tűnni, nincs hiány. Magyarországon nincs még egy tudo­mányos egyesület, amelyben annyi előadást tartottak volna, mint nálunk, de azt hiszszük külföldön sincs. Egyesületi folyóiratunk figyelemmel van a technika minden 1907 március 31

Next