A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Heti Értesítője, 1907 (26. évfolyam, 1-46. szám)
1907-03-31 / 12. szám
130 12. szám Ha minden magyar tudományosan képzett technikus tagja lesz Egyesületünknek, s ha könyvkiadó-vállalatunkat támogatja, bizonyára az egyes technikai szakokban több művet s mindenesetre az első sorban érdekelt technikusok igénybevételével adhatnánk ki. De nemcsak a technikai tudományok terén tette meg kötelességét Egyesületünk, hanem feladatához híven a magyar technikus kar társadalmi viszonyainak javításán is nagy buzgalommal fáradozott. A technikus munka kellő honorálása céljából elkészítette a különböző technikus munkák díjszabályzatát. A kiadásunkban megjelent s az egész országban átalában elfogadott díjszabályzatok és elszámoló szabályzatok a következők : 1. Az építészi munkálatok díjszabálya. 2. A mérnöki munkák díjszabályzata. 3. A gépészmérnöki munkák és az ezekkel összefüggő munkálatok díjszabályzata. 4. A vízépítő és talajjavító mérnöki munkálatok díjszabályzata. 5. az ácsmunkák, 6. az üveges-munkák, 7. a bádogos-munkák, 8. a pala- és cserépfedő-munkák, 9. a föld-, kőmíves- és elhelyező-munkák, 10. a kőfaragó-munkák, 11. az asztalos-munkák, 12. a vas-, kovács- és lakatos munkák elszámoló szabályzata. A magyar technikus kar társadalmi helyzetének szempontjából nagyfontosságú az a törvényjavaslat, amelyet a műszaki címekről és gyakorlatjogról Egyesületünk dolgozott ki s terjesztett a kormány elé. Reméljük, hogy a középítési tanács tárgyalásai után a vonatkozó s a kormány programjában fölvett törvényjavaslat mielőbb a törvényhozás elé kerül. Állami, államvasúti, fővárosi mérnökeink helyzetének javításán s átalában a technikusoknak az ország adminisztrációjában kellő érvényesülésén Egyesületünk minden alkalommal fáradozott. Legújabban széleskörű akciót indított meg gyári mérnökeink helyzetének javítása érdekében. Az ország közgazdasági állapotát érdeklő kérdésekben Egyesületünk mindig kötelességének tartotta a kormányt a magyar technikusok állásfoglalásáról informálni s viszont a kormány is felkérni szokta Egyesületünket országos fontosságú kérdésekben való nyilatkozásra. A legutóbbi években kifejtett ilyen irányú munkálkodásaink közül a hajózó csatornák ügyében, a h. é. vasút ügyének fellendítése érdekében, a közszállítások tárgyában, a munkaadók és ipari munkások közötti viszonyok törvény útján leendő szabályozása tárgyában, a vaskartell ügyében stb. kidolgozott emlékiratainkat említjük fel. Nagyjelentőségű Egyesületünknek az a működése is, mely a különböző technikai munkákra vonatkozó szabályzatok megalkotásában nyilvánul. Cement normáléink s az erős áramú elektromos berendezésekre vonatkozó szabályzatunk átalános érvényűek. A részletekre kiterjedő s alapos munka az a szabályzat, amelyet a kormányhoz a középítési szerkezetek méretezése tárgyában felterjesztettünk s méltóan fog mellé sorakozni a jelenleg munkálatban levő vasbeton-szabályzat is. Lehetetlen volna e jelentés keretében felsorolni azt a sok szakvéleményt, amelyet Egyesületünk négy évtized alatt hatóságoknak s magánosoknak adott és temérdek pályázat bírálóbizottságába küldtünk ki tagokat. Egyesületünk munkálataiban nem kis jelentőségűek azok, amelyek a székesfőváros fejlesztésére irányultak, vagy a székesfőváros felkérésére készültek. Közülök a Szabadság-tér tervét, az Eskü-téri szabályozás tervpályázatát, a Központi Városház és környékének szabályozására vonatkozó tervpályázatot, az építésügyi szabályzat számos előnyös módosítását, a lift-szabályzatot, a mérnöki hivatal szervezésére vonatkozó memorandumot stb. emeljük ki. Székesfővárosunk monumentális épületeinek — Bazilika, Opera, Ferencvárosi templom, Erzsébet-, Kossuth-emlék stb. — bírálóbizottságában Egyesületünk mindig tevékenyen vett részt. Budapest műszaki útmutatóját, melyben székesfővárosunk középületei és közművei ismertetve vannak. Egyesületünk három nyelven adta ki. Építészeti nagypályázatunk programmjában évről-évre olyan feladatot tűz ki egyesületünk, amelynek megoldása és művészi megtervezése egyrészről próbára teszi a pályázó képességét, másrészről vagy aktuális érdekességül, vagy pedig székesfővárosunkban érzett szükséglet kielégítésére szolgálhat. A legutóbbi években ily feladatok voltak: A Gellérthegy csúcsára építendő pantheon, az Eskü-téri híd budai hídfőjének építőművészi kiképzése, nagy pályaudvarnak, krematóriumnak, építésztörténeti múzeumnak és a Városligetben, a mai Iparcsarnok helyén építendő nagy ünnepi teremnek feladatai. Az építészeti nagypályázaton nyerhető egyleti aranyérem — Egyesületünknek legnagyobb kitüntetése — az ezzel kapcsolatos utazási ösztöndíj, az építészeti kispályázatnak, az Ybl nagymesterünk emlékére alapított Ybl-pályázatnak díjai fiatal építészeink művészi továbbképzésére a szerzett tapasztalatok szerint jótékonyan hatnak s szépen illeszkednek be Egyesületünk kulturális feladataiba. Rövid összefoglalásban csak vázlatot tudtuk adni Egyesületünk működésének. De a felsoroltakból is kétségtelen s az ellenkezőjét csak rossz akarat állíthatná, hogy Egyesületünkben a technikusok érdekében tartalmas és fáradságos munka folyik. Ezt a munkát lelkes magyar technikusok önzetlenül végezték és végzik. Egyesületi működésünk mai határkövénél nyújtsuk elismerésünk pálmáját azoknak, akik csupán kortársi és a technikai tudományok iránt való szeretetből végzett munkájukkal Egyesületünket mai nívójára emelték. Működésünk fentebb vázolt főbb adatait pedig az országban szerteszét lakó lelkes tagtársaink használják fel ott, ahol a dolgok nem-ismeréséből, félreértésből, vagy felületességből esetleg helytelen információ alapján Egyletünk működését nem méltányolják, vagy nem akarják méltányolni. * Az elmúlt évben kifejtett munkálkodásunk, tisztelt Közgyűlés, Egyesületünk továbbfejlesztése szempontjából kiváló fontosságú volt. Múlt évi közgyűlésünk határozatának megfelelően rendkívüli közgyűlés elé vittük alapszabályaink módosítását. Az elfogadott alapszabályokat belügyminiszter úrhoz felterjesztettük s azok jóváhagyását úgyszólván mindennap várjuk. Alapszabályaink módosítása vidéken lakó kartársainknak Egyesületünkhöz való kapcsolása szempontjából kiváló-fontosságú s reméljük, hogy eredményes lesz az összes magyar technikusokra. Minél többen sorakoznak Egyesületünk zászlaja alá, annál nagyobb súlya lesz" Egyesületünknek. Egyesületünk továbbfejlesztése érdekében szükség van fiatal erőkre, akik az Egyesületben ma munkálkodó tagtársaink helyébe lépjenek. De bár Egyesületünkben minden önzetlen munkástechnikus érvényesül, sajnosan tapasztaljuk, hogy fiatalabb kartársaink szórványosan lépnek be Egyesületünkbe. Pedig továbbképzésük szempontjából más hasonló egyesületet alig találnak. A műegyetem elvégzésével nem szűnt meg a technikusnak tudományos kiképzése. A technika óriás léptekkel halad. Aki a gyakorlatban a tudományos technikát alkalmazni akarja, annak a haladással lépést kell tartania. A jó technikusnak, mint a jó papnak holtig kell tanulnia. Hol volna a továbbképzésre kedvezőbb alkalom, mint Egyesületünkben. Ismeretterjesztő előadásokban, amint jelentésem későbbi részéből ki fog tűnni, nincs hiány. Magyarországon nincs még egy tudományos egyesület, amelyben annyi előadást tartottak volna, mint nálunk, de azt hiszszük külföldön sincs. Egyesületi folyóiratunk figyelemmel van a technika minden 1907 március 31