A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közleményének Havi Füzetei, 1927 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1927-01-01 / 1-3. szám
A MAGYAR MÉRNÖK- ÉS ÉPÍTÉSZ-EGYLET KÖZLÖNYÉNEK HAVI FÜZETEI IV. ÉVFOLYAM. 1-3. SZÁM szerkeszti: fejér gyula 1927 JANUÁR-MÁRCIUS. A magyar ipar helyzete a világháború után. Dr. vitéz GÓTHFALVY DORNER ZOLTÁN: A mi koncepciónk: Magyarország kultúrvezetése Európa keletén. Már pedig ha az ipar visszaesik, vagy ha az ipar fejlődésében hanyatlás áll be, akkor egyúttal a kultúra is hanyatlik. Apponyi Albert gr. Résumé. L’auteur, dans son article, donne des détails trés intéressants sur Tactivité industrielle de la Hongrie pendent les anneés qui ont suivi la guerre mondiale. De proche en proche il analyse les divers facteurs qui ont entravé le développement de l’industrie nationale, notamment: Tissue malheureuse de la guerre, la mutilation du pays, les deux révolutions et la rupture de la dépendence de Tindustrie autrichienne. La perte des centres de production pendant l’occupation roumaine a également exercé son influence néfaste ainsi que la crise économique sévissant par suite de l’inflation monétaire et de la reconstruction financiére. Aprés cette revue chronologique, Tauteur examine la situation industrielle hongroise aux points de vue de chacun des trois facteurs principaux de production, notamment: la nature, le travail et le capital. Les manufactures, les métiers indépendents et les industries ä domicile sont examines ensuite. En faisant la revue des diverses branches de Tindustrie, Tauteur indique que Tindustrie sidérurgique trés perfectionnée et Tindustrie du bois sont contreintes ä Timportation des matiéres premieres par suite de la perte des régions de leures resource. Aprés un examin de nos manufactures trés renommées mérne á l’étranger et notre industrie de corroirie déjá centennaire, Tauteur passe a Tindustrie du bätiment, aux briquetteries et ä l’exploitation des carriéres se trouvant dans une situation trés difficile par suite du peu de commandes executées. II compare Tindustrie textile en développement rapide avec les meuneries trés anciennes. En terminant, Tauteur insiste sur quelques remarques géographiques et sur des perspectives d’économie politique nationale et ajoute ä Tarticle trés documenté un petit apergu littéraire. I. Bevezetés. A világháború utáni esztendők eseményei oly gyors egymásutánban kergették egymást és a relatív változásoknak olyan nagy tömegét mutatják fel, hogy szinte lehetetlenség a gazdaságtörténelemben ezeknél az esztendőknél változatosabb és tanulságosabb korszakot találni. Mérhetetlen tanulságok volnának levonhatók bármely nép hasonlóan mozgalmas korszakának tanulmányozásából, jelen esetben azonban kétszeresen fontossá válik feladatunk, hiszen minden változás, minden új mozzanat, saját múltúnk, jelenünk és jövőnk sorsáról beszél. Mesterségesen kormányzott kísérlettel se lehetne elérni a megfigylésre szánt események olyan gazdag változatosságát, mint amit az elmúlt korszak készen hoz vizsgáló objektívünk elé. De éppen az eseményeknek ez a hihetetlen gyors változása erős próbára teszi a vizsgáló szem éleslátását és arra kényszerít, hogy az eseményeket szinte a pillanatfelvételek gyorsaságával rögzítsük és lehetőleg több oldalról világítsuk meg. Azonkívül vizsgálódásainkat ki kell terjesztenünk a tulajdonképeni iparügyön kívül az iparstatisztika, ipar politika, energiagazdaságtan, munkásügy és tőkeorganizáció területeire is, nemkülönben föl kell keresnünk a kapcsolatokat a messzebb fekvő tudományágakkal, a szociális, ár- és pénzügyi statisztikával is. Emez elveknek megfelelően, vizsgálódásainkat az elmúlt évek iparügyi fejleményeinek időrendbeli vizsgálata vezeti be a nagy történelmi események tükrében. Ehhez kapcsolódik az ipari termelés három főtényezőjének: a természetnek, munkának és tőkének nézőpontjánól végrehajtott vizsgálat. Majd önálló fejezetben keressük a kereskedelemnek, földmívelésnek és állam pénzügynek az iparral közös vonatkozásait. A tárgyálás gyújtópontjában a gyáripar, kisipar, háziipar részlétes vizsgálata áll. Majd iparunk gazdaságföldrajzi elemzése, iparpolitikai megfontolások és rövid irodalmi tájékoztató egészíti ki a tárgyalást. II. A közelmúlt történelmi eseményeinek befolyása az iparra. Akár az iparosnak mint egyénnek, akár a nemzeti élet magasabb organizmusainak — mint például az iparnak — az életét vizsgáljuk, rögtön észre kell vennünk azt a nagy különbséget, hogy míg a háború előtti nyugodt fejlődési lehetőségeket engedő időben az ipart az ország életében előforduló politikai események döntően nem befolyásolták, az ipari élet vezetői egész lélekkel a termelés kérdéseivel foglalkozhattak, a háború utáni időkben az iparosnak állandóan figyelemmel kellett kísérnie — nemcsak mint állampolgárnak és hazafinak, hanem mint iparosnak is —■ az előtte elrohanó történelmi eseményeket. Hiszen ezek az események oly kegyetlen nagyvonalúsággal jelentek meg, annyira kíméletlenül belegázoltak az ipari organizmus életébe, hogy ezeknek alakulását nem nézhette és nem várhatta közönnyös lélekkel az iparos. Jelentették ezek az események egész iparágak halálát, másoknak életrehívását, jelentették, — hogy csak a fontosabb körülményekre mutassunk rá — a nyersanyaghiányt, munkásnyomort, munkanélküliséget, tőkehiányt, a gyári berendezéseknek a románok által való elharácsolását. A megváltozott, vagy helyesebben mondva állandóan változó politikai események az iparra legintenzívebben közvetve a piaci viszonyokon keresztül hatnak. Az ipari termelés és a piaci értékesítés normális viszonyok között kell, hogy teljes harmóniában álljanak egymással. A vizsgált időszak alatt piaci viszonyaink lényegesen megváltoztak. Az Ausztriától való elszakadás, a kommün alatti blokád, a vámsorompók felállítása, az iparcikkek piacán olyan hiányokat jelentenek, melyeket a magyar ipar volna hivatva elsősorban pótolni, míg az ország erőszakos megcsonkítása, a fogyasztóközönség elszegényedése piacunk felvevő képességét kisebbíti meg. Könnyen belátható, hogy ennyire nagy hullámokban változó piaci helyzethez az ipar képtelen azonnal alkalmazkodni, s így a piac és az ipari termelés közt szükséges harmónia nem tud megszületni. Az egész időszak alatt ipari helyzetünk betegségének egyik fő oka éppen az volt, hogy ipari termelésünk sem nagyságoban, sem iparágak szerinti megoszlásában nem volt a piaci kereslethez mérten dimenzionálva. A kapcsolat tehát a közelmúlt történelmi eseményei és az ipari helyzet között kettős volt — az események vagy közvetlen hatottak az ipar életére, vagy csak az egyensúlyukban megbolygatott piaci viszonyok retortánján keresztül. A) Hazai történelmi átalakulások hatásai. 1. Háború, a háború befejezése és leszerelés. Elszorult szívvel olvassuk azokat a büszke koncepciójú terveket, melyek azzal a kérdéssel foglalkoztak, hogy a győztes háború után hogyan vezessék át nemzetünket a békés gazdálkodás útjaira. Ezeknek az ankétoknak, tanácskozásoknak jegyzőkönyvei és kiadmányai ékes tanúságai annak, hogy még abban az időszakban is, amikor hadiszerencsénk fennragyogott az égen, az ipari átmeneti gazdasági tervek között nem látunk egyet sem, mely a békés ipari termelésre való áttérés nagy erőpróbájának megoldását hadisarc, jóvátétel, vagy egyéb, az ellenséges hatalmak által életre hívott erőszakos módszerek útján képzelte volna el.