A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye 69. évfolyam (1935)
47-48. szám - Álgyay-Hubert Pál: A Horthy Miklós-híd Boráros-téri feljárója
324 A Magyar Mérnöök ép Építész-Egylet Közlönye LXIX. köt., 47—48. szám. mérnöki intézményeknek megvalósítása e célból különösebb megterhelést nem jelentene, mert az engedélyezési díjakból nagyrészben fenntarthatná magát és kiszámíthatatlan hasznot jelentene, gazdaságosság, kulturális és egészségügyi szempontokból egyaránt. Ilyen, vagy hasonló, irányító és végrehajtó műszaki szerv létesítésekor azonban annak külön kötelességévé kellene tenni azt, hogy a helyi jellegzetes építési módok és a népies építészet kiváló sajátosságai megmentését és fenntartását az új építkezésekben minden elképzelhető eszközzel előmozdítsa. Rá kell nevelni a népet arra is, hogy tanulja megbecsülni és szeretni alkotásait. A hatósági beavatkozás mellett, erőteljes megértő propagandára is van szükség, amit a nép körében, már az elemi iskolákban, a mezőgazdasági szakiskolákban való nevelés során el kell kezdeni. Nem utolsó sorba állítható követelmény volna a cél érdekében az is, hogy a falu vezetői, a pap, a tanító és a jegyző, a falu építészete iránti érzékkel és szeretettel legyenek eltelve. Nagyon sok esetben a műemlékvédelem is ezt kívánja. Végezetül legyen szabad bemutatnom, a göcseji, de általában a magyar népi építészet fejlesztését szolgálni igyekvő néhány tervemet. (17—22. ábrák.) A Horthy Miklós-híd borárostéri feljárója. DR. ÁLGYAY HUBERT PÁL: Érthetőnek találom azt a nyugtalanságot, amellyel a M. M. és É. E. mű- és középítési osztálya a boráros téri rendezés ügyét fogadta. E mellett a jelenség mellett nem mehetek el szótlanul, mert az a felfogásom, hogy a magyar építészek joggal megkövetelhetik, hogy tisztán lássanak ebben a kérdésben. Kedves kötelességemnek tartom, hogy e kiváló és kompetens testület kérésének eleget tegyek és ha az adandó felvilágosítások után a kérdés és körülményei tisztán fognak állni a kortársak előtt, bízom abban, hogy az előadottakat megnyugvással fogják tudomásul venni. Legelőször is szólanom kell a boráros téri hurokvágány ügyéről. A Boráros téren hurokvágányra szükség van, ezt állítja a BSzKRt és ezt azzal indokolja, hogy a Nagykörúton közlekedő összes villamosvasúti vonalakat egyelőre nem lehet a hídon átvinni, mert évi 450.000 P-re becsülhető veszteség származna a kellőkép ki nem használt kocsikilométerek miatt, miután a híd megnyitásának első éveiben még a legvérmesebb becslés mellett sem lehet számítani arra, hogy az óriási közúti forgalom teljes egészében átmenjen a hídon. Pénzügyi okokból lehetetlen ezt az összeget évente szépészeti szempontokra való hivatkozással áldozni. Ha a forgalom olyan nagy lesz, hogy a kocsik zömét úgyis át kell a hídon vezetni, ami Kelenföldnek az új híd megnyitása folytán várható nagy fejlődéséből és egyéb okokból nem nagyon távoli jövőben bekövetkezhetik, akkor majd a hurok megszüntethető, a hurok tehát provizórikus lesz. Az évi 450.000 P-s veszteség kalkulációja a következő. A boráros téri híd megépítése után a villamosvasúton átutazó utasok száma az első időben előreláthatóan csekély lévén, a hídon átmenő vonatok száma a forgalom megnyitása kezdetén a következőkép becsülhető: reggel 5-től 7-ig 10 perces forgalomban 12 vonat reggel 7-től este 8-ig 6 perces forgalomban 130 vonat 8-tól 1-ig 10 perces forgalomban 30 vonat Összesen: 172 vonat 1 Előadta a mű- és középítési szakosztályok, valamint az út-, vasút- és hídépítési szakosztály 1935. évi október 7-én tartott együttes ülésén. 21. ábra. Országzászló. (Zalaegerszeg.) (Terv.: Antal Dezső) 22. ábra. Revíziós harangláb. (Zalaegerszeg.) (Terv.: Antal Dezső)