A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye 69. évfolyam (1935)

47-48. szám - Álgyay-Hubert Pál: A Horthy Miklós-híd Boráros-téri feljárója

324 A Magyar Mérnöök­ ép Építész-Egylet Közlönye LXIX. köt., 47—48. szám. mérnöki intézményeknek megvalósítása e célból különö­sebb megterhelést nem jelenten­e, mert az engedélyezési díjakból nagyrészben fenntarthatná magát és kiszámít­hatatlan hasznot jelentene, gazdaságosság, kulturális és egészségügyi szempontokból egyaránt. Ilyen, vagy hasonló, irányító és végrehajtó műszaki szerv létesítésekor azonban annak külön kötelességévé kellene tenni azt, hogy a helyi jellegzetes építési módok és a népies építészet kiváló sajá­tosságai megmentését és fenntartását az új építkezések­ben minden elképzelhető eszközzel előmozdítsa. Rá kell nevelni a népet arra­ is, hogy tanulja megbecsülni és szeretni alkotásait. A hatósági beavatkozás mellett, erő­teljes megértő propagandára is van szükség, amit a nép körében, már az elemi iskolákban, a mezőgazdasági szak­iskolákban való nevelés során el kell kezdeni. Nem utolsó sorba állítható követelmény volna a cél érdekében az is, hogy a falu vezetői, a pap, a­ tanító és a jegyző, a falu építészete iránti érzékkel és szeretettel legyenek eltelve. Nagyon sok esetben a műemlékvédelem is ezt kívánja. Végezetül legyen szabad bemutatnom, a göcseji, de általában a magyar népi építészet fejlesztését szolgálni igyekvő néhány tervemet. (17—22. ábrák.) A Horthy Miklós-híd borárostéri feljárója. DR. ÁLGYAY HUBERT PÁL:­ Érthetőnek találom azt a nyugtalanságot, amellyel a M. M. és É. E. mű- és középítési osztálya a boráros téri ren­dezés ügyét fogadta. E mellett a jelenség mellett nem me­hetek el­ szótlanul, mert az a felfogásom, hogy a magyar épí­tészek joggal megkövetelhetik, hogy tisztán lássanak ebben a kérdésben. Kedves kötelességemnek tartom, hogy e ki­váló és kompetens testület kérésének eleget tegyek és ha az adandó felvilágosítások után a kérdés és körülményei tisztán fognak állni a kortársak előtt, bízom abban, hogy az előadottakat megnyugvással fogják tudomásul venni. Legelőször is szólanom kell a boráros téri hurokvá­gány ügyéről. A Boráros­ téren hurokvágányra szükség van, ezt ál­lítja a BSzKRt és ezt azzal indokolja, hogy a Nagykör­úton közlekedő összes villamosvasúti vonalakat egyelőre nem lehet a hídon átvinni, mert évi 450.000 P-re becsül­hető veszteség származna a kellőkép ki nem használt kocsi­kilométerek miatt, miután a híd megnyitásának első évei­ben még a legvérmesebb becslés mellett sem lehet számí­tani arra, hogy az óriási közúti forgalom teljes egészében átmenjen a hídon. Pénzügyi okokból lehetetlen ezt az összeget évente szépészeti szempontokra való hivatkozással áldozni. Ha a forgalom olyan nagy lesz, hogy a kocsik zömét úgyis át kell a hídon vezetni, ami Kelenföldnek az új híd megnyi­tása folytán várható nagy fejlődéséből és egyéb okokból nem­ nagyon távoli jövőben bekövetkezhetik, akkor majd a hurok megszüntethető, a hurok tehát provizórikus lesz. Az évi 450.000 P-s veszteség kalkulációja a kö­vetkező. A boráros téri híd megépítése után a villamosvasúton átutazó utasok száma az első időben előreláthatóan cse­kély lévén, a hídon átmenő vonatok száma a forgalom megnyitása kezdetén a következőkép becsülhető: reggel 5-től 7-ig 10 perces forgalomban 12 vonat reggel 7-től este 8-ig 6 perces forgalomban 130 vonat 8-tól 1-ig 10 perces forgalomban 30 vonat Összesen: 172 vonat 1 Előadta a mű- és középítési szakosztályok, valamint az út-, vasút- és hídépítési szakosztály 1935. évi október 7-én tartott együttes ülésén. 21. ábra. Országzászló. (Zalaegerszeg.) (Terv.: Antal Dezső) 22. ábra. Revíziós harangláb. (Zalaegerszeg.) (Terv.: Antal Dezső)

Next