A Magyar Munkásmozgalmi Múzeum Évkönyve, 1984
Szakács Margit: A Magyar Munkásmozgalmi Múzeum fényképalbumainak katalógusa (1861-1945) I. rész
Szakács Margit: A MAGYAR MUNKÁSMOZGALMI MÚZEUM FÉNYKÉPALBUMAINAK KATALÓGUSA (1861—1945) I. RÉSZ Bevezetés A „fényképkorszak” korai termékei közé tartoznak a fényképalbumok is. Alig telt el két évtized a fényképezés feltalálásától, és hazánkban is megjelentek az első albumok, amelyeket a következő fél évszázad folyamán újabbak követtek rövidebb-hosszabb időközökben. Az első világháború után már ritkultak az albumkiadványok, és jellegük is megváltozott. A korai albumok egyik jellemzője a tiszta műfaj volt: a portré, a város és a tájkép, valamint a népviseleti albumok, majd a századforduló körül az eseményekhez kapcsolódó — de riportképeknek még alig nevezhető — képekkel összeállított albumok. A másik jellemvonásuk, hogy többnyire személyhez szóltak : intézmény megbízásából, esetleg valamilyen rendezvény alkalmából készültek, de többnyire csak a részt vevő személyek arcképeit tartalmazták. Később, a fototechnika fejlődésével, a fényképészek egy része kereseti lehetőségként szorgalmazta, hogy városokat, fürdőhelyeket, tájakat vagy különböző népek viseletét megörökítő felvételekből albumok készüljenek, illetve megbízásból vállalták albumok összeállítását. Az évtizedek folyamán szép számmal gyűltek az albumok családoknál és intézményeknél, majd a leszármazottak révén, illetve intézmények megszűnésével közgyűjteménybe vagy újabban a kereskedelmi forgalomba kerültek. Jellemző adat erre vonatkozóan: az utóbbi két évben 22 album jutott gyűjteményünkbe vásárlás útján. Az albumok múzeumi gyűjtése nálunk a múlt század végén kezdődhetett, legalábbis erről árulkodik az a tény, hogy egyik albumunk — a Podmaniczkyalbum — 1889-es leltári számot visel. Ekkor még a Nemzeti, majd a Szépművészeti Múzeum gyűjtötte a hazai fényképanyagot, melynek egy része később a Történelmi Képcsarnokba került. A Nemzeti Múzeumból kapott annak idején képanyagot az Erzsébet királyné emlékmúzeum, majd az 1923-ban megnyílt Parlamenti Múzeum. Ez utóbbi később is intenzíven gyűjtötte őket. Így jutott oda a képviselők és a miniszterek hagyatékainak felszámolása során például a Deák-, a Klebelsberg- és más albumok. A Parlamenti Múzeum megszüntetésével fényképanyagát a Nemzeti Múzeum Történelmi Képcsarnoka kapta meg, ahol a gyűjtemény gyarapítása eredményesen folytatódott. Egyre több egyedi és családi albumot gyűjtöttek be. Az újabb szerzemények 1964-től a Legújabbkori Történeti, illetve 1966 óta a Magyar Munkásmozgalmi Múzeum gyűjteményét gazdagítják, főleg családi albumokkal, amelyek jól beilleszthetők az életmódkutatás szférájába, másrészt képanyaguk viselettörténeti dokumentumként is jól használható. Gyűjteményünk albumai közül az első kettő 1861-ben állt össze az országgyűlési képviselők arcképeiből. Mindkettőt az 1861-ben feloszlatott országgyűlés .