A Magyar Munkásmozgalmi Múzeum Évkönyve, 1984

Szakács Margit: A Magyar Munkásmozgalmi Múzeum fényképalbumainak katalógusa (1861-1945) I. rész

Szakács Margit: A MAGYAR MUNKÁSMOZGALMI MÚZEUM FÉNYKÉPALBUMAINAK KATALÓGUSA (1861—1945) I. RÉSZ Bevezetés A „fényképkorszak” korai termékei közé tartoznak a fényképalbumok is. Alig telt el két évtized a fényképezés feltalálásától, és hazánkban is megjelentek az első albumok, amelyeket a következő fél évszázad folyamán újabbak követ­tek rövidebb-hosszabb időközökben. Az első világháború után már ritkultak az albumkiadványok, és jellegük is megváltozott. A korai albumok egyik jellemzője a tiszta műfaj volt: a portré, a város­ és a tájkép, valamint a népviseleti albumok, majd a századforduló körül az eseményekhez kapcsolódó — de riportképeknek még alig nevezhető — képekkel összeállított albumok. A másik jellemvonásuk, hogy többnyire sze­mélyhez szóltak : intézmény megbízásából, esetleg valamilyen rendezvény alkal­mából készültek, de többnyire csak a részt vevő személyek arcképeit tartalmaz­ták. Később, a fototechnika fejlődésével, a fényképészek egy része kereseti lehe­tőségként szorgalmazta, hogy városokat, fürdőhelyeket, tájakat vagy különböző népek viseletét megörökítő felvételekből albumok készüljenek, illetve megbízás­ból vállalták albumok összeállítását. Az évtizedek folyamán szép számmal gyűltek az albumok családoknál és intézményeknél, majd a leszármazottak révén, illetve intézmények megszűné­sével közgyűjteménybe vagy újabban a kereskedelmi forgalomba kerültek. Jel­lemző adat erre vonatkozóan: az utóbbi két évben 22 album jutott gyűjtemé­nyünkbe vásárlás útján. Az albumok múzeumi gyűjtése nálunk a múlt század végén kezdődhetett, legalábbis erről árulkodik az a tény, hogy egyik albumunk — a Podmaniczky­­album — 1889-es leltári számot visel. Ekkor még a Nemzeti, majd a Szépművé­szeti Múzeum gyűjtötte a hazai fényképanyagot, melynek egy része később a Történelmi Képcsarnokba került. A Nemzeti Múzeumból kapott annak idején képanyagot az Erzsébet királyné emlékmúzeum, majd az 1923-ban megnyílt Parlamenti Múzeum. Ez utóbbi később is intenzíven gyűjtötte őket. Így jutott oda a képviselők és a miniszterek hagyatékainak felszámolása során például a Deák-, a Klebelsberg- és más albumok. A Parlamenti Múzeum megszüntetésével fényképanyagát a Nemzeti Múzeum Történelmi Képcsarnoka kapta meg, ahol a gyűjtemény gyarapítása eredményesen folytatódott. Egyre több egyedi és csa­ládi albumot gyűjtöttek be. Az újabb szerzemények 1964-től a Legújabbkori Történeti, illetve 1966 óta a Magyar Munkásmozgalmi Múzeum gyűjteményét gazdagítják, főleg családi albumokkal, amelyek jól beilleszthetők az életmód­kutatás szférájába, másrészt képanyaguk viselettörténeti dokumentumként is jól használható. Gyűjteményünk albumai közül az első kettő 1861-ben állt össze az ország­­gyűlési képviselők arcképeiből. Mindkettőt az 1861-ben feloszlatott országgyűlés .

Next