Majovszky Pál szerk.: Magyar Művészet 6. évfolyam 1930
TANULMÁNYOK - Ybl Ervin lovag: A fóti templom
Két építészeti nevezetessége van a Budapest közelében fekvő nagyközségnek. Az egyik a Károlyi grófok hatalmas parkkal körülvett kastélya, a másik a nagyszabású kegyúri templom. Az elsőről, a Pollack Mihálynak tulajdonított alkotásról, e folyóirat hasábjain már volt szó, sőt a Feszi Frigyes művészetéről szóló tanulmányban az utóbbit is emlegették , azonban mindezideig hiányzott a magyar építészet történetében annyira fontos templom jelentőségének beható méltatása. Pedig kivételes áldozatkészség és nemes művészi alkotó erő együttes megnyilatkozását értékelhetjük a fóti egyházban. Károlyi István gróf mecénási elhatározását és a templomépítést a magyar kultúrhistória könyvének pirosbetűs, ünnepi lapjain kell megörökítenünk. Nemcsak maga az áldozatkészség, hanem annak körülményei is Károlyi István gróf példát adó gondolkodására vallanak. Egy harminc éves, még kevéssé ismert magyar építészre, Ybl Miklósra bízta a gondolat megvalósítását, aki — ki hinné most ezt, — mint stílusújító lépett föl akkor. Mennyivel kisebb kockázattal járt volna egy régi stílushagyományokat ápoló, talán éppen külföldi építésszel a terveket elkészíttetni, mint a fiatal Ybl Miklóssal, aki néhány évvel előbb tért haza Münchenből és tele volt az új, romantikus stílus forradalmi eszméivel. Vége volt már Németországban a müncheni Klenze és a berlini Schinkel klasszicizáló uralmának, sőt maga az utóbbi mester mutatott utat az új, a nemzeti eszméket hangsúlyozó építészi gondolat érvényesülésének. A neoklasszikus ideált háttérbe szorította a középkori romantika, melyben ősi német erdők szele zúgott és román, meg gótikus templomok félhomályos misztikuma borongott. Nálunk a negyvenes években az építészet terén még a neoklasszicizmus virágzott. Akkor készült el a Nemzeti Múzeum és Pollack Mihály második mesteri alkotása, a Pest bombázásánál elpusztult Vigadó. De a külföldről beáramló új művészeti eszmék és vele a magyar irodalom, politika nemzeti és romantikus nekilendülése az építészet számára is új helyzetet kezdett teremteni. Hiszen a mai Erzsébet térre tervezett országház pályázatán az első díjat Feszi Frigyes a klasszicizmussal szakító, romantikus tervvel nyerte meg. Feszi Frigyes érdekes elgondolása 1845-ből, sajnos, csak a papíron maradt, de Károlyi István gróf jóvoltából УЫ Miklós megépíthette a fóti templomot, az első magyar romantikus épületet, egyben ennek a rövidéletű stílusnak Feszi pesti Vigadója mellett a legkiválóbb bizonyságát. Már ebben a korai művében világosan megnyilatkozik Ybl Miklós nagy komponáló ereje. A templomot nem egymagában, társtalanul állítja a falu főterére, hanem az árkádos homlokzatú plébániával és iskolával nagyvonalú együttesbe foglalja, sőt mind a három épületet mesterséges plnteaura helyezi. (A templom mögötti stáció-kápolnák későbbi eredetűek, a múlt század kilencvenes éveiből valók.) Két oldalról széles fölhajtó visz föl a fallal megtámasztott magaslatra, mely a templom előtt rondellaszerűen szélesedik ki. Lehetséges, hogy a müncheni Ludwigskirche, az első romantikus stílusú templom rokon kompozíciója adta erre az eszmét УЫ Miklósnak, azonban ami a zárt utcasorban álló müncheni egyháznál szinte természetes volt, az a szabad térre kerülő fóti templomnál csak az építész művészi elgondolásában leli magyarázatát. Valósággal a budai Várkertbazár neorenaissance terrasz- és pavillonegyüttese előzményének tekinthető ez a fóti kompozíció, mely már teljesen magán viseli УЫ Miklós későbbi építményeinek kiváló összhangját. Különösen azóta érvényesül jól a három épület együttese, mióta Károlyi Sándor gróf a 90-es években megvette a templom előtt A FÓTI TEMPLOM 1 És reprodukálták. Magyar Művészet I. évf. 348. oldalon. Ugyancsak folyóiratunkban. dr. Bierbauer Virgil: A magyar klasszicizmus korának kastélyai. Fóth és Gyömrő. III. (1927) évf. 464—474. old. Végül Vámos Ferenc: Feszi Frigyes és kora I. (1925) cf. 340 —357. és 402— 432 old. Repr. Magyar Művészet I. évf. 345. oldalon. Itt említjük meg, hogy Feszi pesti Vigadójának homlokzata kétségtelenül Riedel müncheni régi Nemzeti Múzeum palotájának közvetlen hatását árulja el. 537