Magyar Napló, 2007 (19. évfolyam, 1-12. szám)
2007-01-01 / 1. szám
MAGYAR NAPLÓ A Magyar Írószövetség lapja Megjelenik havonta ISSN 0865291 0 Szerkesztőbizottság: Jókai Anna (elnök), Báger Gusztáv, Csontos János, Fehér Béla, Horváth Antal, Kalász Márton, Kő Pál, Salamon Konrád, Szakály Sándor Főszerkesztő: Oláh János Fogadóóra: csütörtök 14“15” E-mail: foszerkeszto@magyarnaplo.hu Mobil: (70) 388-7035 Olvasószerkesztő, tanulmány: Rosonczy Ildikó Fogadóóra: csütörtök IIю-12“ E-mail: tanulmany@magyarnaplo.hu Mobil: (70) 388-7033 Vers, könyvkiadás: Szentmártoni János Fogadóóra: csütörtök 15ю-16“ E-mail: vers@magyamnaplo.hu konyvkiadas@magyamnaplo.hu Mobil: (70) 388-7032 Próza: Bíró Gergely Fogadóóra: szerda 11-120 E-mail: proza@magyarnaplo.hu hirdetes@magyarnaplo.hu Mobil: (70) 388-7031 Nyitott Műhely: Ekler Andrea E-mail: nyitottmuhely@magyamnaplo.hu Európai Figyelő: Jávorszky Béla (rovatvezető), Fogadóóra: hétfő 1100—12°® Paizs Abel (szerkesztő) E-mail: europaifigyelo@magyarnaplo.hu Könyvszemle, rendezvények: Kondor Péter Fogadóóra: kedd 12**-13" E-mail: kritika@magyarnaplo.hu Mobil: (70) 388-7030 Tördelőszerkesztő: Molnár Csenge-Hajna Borító: Zách Eszter Ügyintézők: Cech Vámosné, Nagyné Paládi Judit Pénztári fogadóóra: kedd 14ю 16. Terjesztés: Zsiga Kristóf E-mail: elofizetes@magyaraplo.hu A szerkesztőség címe: 1062 Bp. Bajza u. 18. Levelezési cím: 1406 Budapest, Pf. 15. Telefon/fax: 413-6672; 413-6673; 342-8768 Szerkesztőségi mobil: (70) 388-7034 E-mail: info@magyarnaplo.hu Elérhetőségünk a világhálón: www.magyarnaplo.hu Kiadja a Magyar Napló Kiadó Kft. (1062 Bp., Bajza utca 18.) Terjeszti a Nemzeti Flírlapkereskedelmi Rt. és a regionális részvénytársaságok. Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. Hírlap Üzletága (1080 Bp., Orczy tér 1.) Előfizethető valamennyi postán, kézbesítőknél, emailen (hirlapelofizetes@posta.hu), faxon (303-3440) 1 évre 7392 Ft, fél évre 3864 Ft. Tűzetés: a szerkesztőség címén. Az előfizetési díj 1 évre postaköltséggel együtt 60 USD vagy 50 EURO, mely átutalható a HVB-Bank Hungary Rt. (1065 Bp., Nagymező utca 44.) 10918001- 00000421-10290001 számú számlára, vagy bankcsekken elküldhető a szerkesztőség címére. Nyomda: Mackensen Kft. 1139 Bp., Frangepán utca 12-14. Ügyvezető igazgató: Cseh Tibor Meg nem rendelt kéziratot nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Minden felbélyegzett, válaszborítékkal ellátott levélre válaszolunk. Mutatópéldány kérhető, megrendelés leadható a szerkesztőségben. A címlapon Szalay Károly (a felvételt Agg Károly készítette) Az újévi malac Dédapámék falujában is azt tartották, ha karácsony vagy újév reggelén röfög a disznó, terméketlen lesz az új esztendő. Hitték, nem hitték, tény, hogy mindig jót kacagtak, ha e nevezetes napok valamelyikén a kakasnál is korábban szólalt meg az egyik állat az istálló melletti, gondosan tisztán tartott ólban. Történt egyszer, hogy dédapám az egyik rettenetesen hideg karácsony hajnalon éktelen visításra, röfögésre ébredt, állítása szerint az egyik malac azt a dalt röfögte el, amit pár éve, a kommün idején a falujukon átmasírozó vörösök énekeltek. Ennek már a fele sem tréfa, valamit azonnal cselekednem kell, mert elviszik a termésünket, gondolta, s azonnal a malac levágása mellett döntött. Szép kis, választáson túli, rózsaszín malacka volt, jó lesz szilveszteri vacsorának. Dédanyám persze nem egészen így gondolta, korholta, szidta az öreget: mit tettél, te szerencsétlen, mondta neki, mikor felébredt, mit csinálunk disznó nélkül? Az ósdi babonád miatt tényleg szűk lesz a következő esztendő, sápítozott, amikor meglátta a jégveremben kiterített, frissen feldolgozott állatot. Dédanyám szilveszterig át sem lépte a jégverem küszöbét, krumpliért is nagyapámat küldte, aki ilyenkor előszeretettel csavargatta meg a jégdarabon fekvő malacka farkát vagy a liluló füleit. Szilveszterkor aztán megsütötték, vendégségbe meghívták a plébánost, az új, fiatal tanítót, de valahogy odakeveredett dédapám javasasszonyként is számon tartott nagynénje, aki a pirosra sült malacot meglátva elkiáltotta magát: Jesszusom, kommunista malac ez, látszik rajta, nehogy egyetek belőle! Rémülten nézett mindenki az állatra, az atya sem szólt, csak elmorzsolt egy rózsafüzért, aztán éhesen, szégyenkezve hazament. A nagynéni még próbálkozott pár bőségvarázslással, ami visszahozhatja a jövő évi termést, mert bizony arra már keresztet is vetettek, de nagyon úgy látszott, nem hallgatnak rá az égiek, mert a hosszúra nyúlt koplalás alatt semmilyen jelet nem kaptak. Így telt el dédapámék szomorú szilvesztere, ám ezzel még nem ért véget a magyarság ősi háziállata miatti pokoljárásuk, mert újév reggelén dédapám megint malacröfögésre ébredt. A síri hang azonban most nem az ólból, hanem a tiszta szoba felől érkezett. Megijedt az öreg, nem mert kimenni sem, mi lesz, ha életre kelt a sült malac, s bent szaladgál a szobában. Mikor elmúlt a veszedelem, végre összeszedte magát, benyitott a szobába, s látta, hogy üres a tál, elszökött a malacba. Sosem fejtették meg a titkot, bár néhányan mesélték, hogy dédapám nagynénjénél a kutya pár napig úri módon malacsültet evett, de ezt a bőség varázslatairól híres javasasszonyról kevesebben hitték el, mint hogy a malac magától szökött meg az újévi tálról. Egy azonban biztos, akkor végleg elveszett a család szerencséje, azóta is rettegve vágunk neki minden új esztendőnek. L. Simon László !