Magyar Nemzet, 1939. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1939-01-01 / 1. szám

4 ről azonban nem szivárogtak ki rész­letek, annál kevésbbé, mert a kará­csonyi szünet miatt az angol politikai élet jóformán teljesen szünetel. A kor­mány egyébként is mindent elkövet, hogy a karácsonyi szünet fer­je alatt ne nyugtalanítsa a közvéleményt. Az angol tengerészeti küldöttség Berlinben­­ . ■ .' vr.' -r.7r­.7X. felvilágosíást kért a német tengerészeti politika egész lényegéről és okairól is. Angol részről hivatalos állásfoglalás az egész ügyben csak azután követ­kezhetek majd, ha Chamberlain mi­niszterelnök visszatér Londonba és a kormány tagjaival ismét miniszter­­tanácsot tarthat. Miről tárgyal Mussolini Chamberlainnel A „Ilais Mall“ római levelezője úgy értesül, hogy Mussolini az angol mi­niszterek római látogatása során a spanyol kérdés elintézését szorgal­mazza a következő alapon: 1. Hadviselőjogok megadása Fran­cának. 2. Biztosítékok arra nézve, hogy sem Franciaország, sem más hata­lom nem segí­ti Barcelonát. 3. Fegyverszünet ama biztosíték alapján, hogy sem bolsevista, sem szélsőséges szocialista kormányt nem ismernek el a Földközi-tenger spa­nyol partvidékén. 4. Olaszország hazaszállítja még Spanyolországban maradt 15.000 légionáriusát. Franciaországgal szemben Musso­i a következő követeléseket fogja Chamberlainnel közölni: 1. A tuniszi olaszok polgári jog­állásának szabályozása. 2. Szabad körzet Dzsibutiban. 3. R­endelkezés az addisz-abeba— dzsibuli vasútvonal etiópiai szaka­szával. 4. Részvétel a Szuez-c­satorna igaz­gatásában. Mussolini nem fogja Chamberlaint közvetítésre kérni és rábízza, hogy a neki legjobbnak látszó barátságos tanácsokat adja Párizsban. A „Dail Express“ szerint Chamber­lain a pápával főképp a menekültek problémájáról fog tanácskozni, mint­hogy a Szentatya különösen érdek­lődik a németországi menekültek sorsa iránt. lijabb lengyel —cseh Incidens Varsóból jelentik. Pénteken újabb ■idens játszódott le a cseh—len­ti határon. Morawska-Ostravában a lengyel Siáz szobájába gránátot llak. Egy járókelő megsebesült. Clek este ugyancsak Morawska­­Bravában kilenc egyén behatolt a lengyel étterembe és annak tu­­tonosát és lengyel vendégeit dár­­. Nyolc ember síi­­t­­ykürökben hang­­hasonló incidensek esetén minden további nélkül töme­gesen fogják kiutasítani nemcsak a lengyelországi cseh állampolgárokat, hanem a cieszini (tescheni) cseh kisebbség tagjait is, tekintettel arra, hogy a csehek hasonló elbánást ta­núsítanak lengyel munkásokkal szemben. E körökben remélik, hogy ilyen intézkedések kilátásba helye­­zése arra kényszeríti a cseh hatósá­gokat, hogy a legrövidebb időn be­lül véget vetnek hasonló incidensek­nek. in kormány megnehezíti kisebbségi oktatást ■lentik. A közok­­írium törvényja­­elő az elemi és inoktatás módosí­­thoz tartoznak az .ni , tag­jai felekezeti elemi és épiskolák. z elemi iskolai oktatás módosí­­ra vonatkozólag azt az újítást almazza a törvényjavaslat, hogy az elemi iskolában kell meg­­leni a növendékek kiválogató­­képességüknek megfelelően. A­z oktatás módosítása az­t a célt azt­ szolgálni — a lapok sze­rint —, hogy a magánoktatás ne maradjon az állami oktatás szín­vonala alatt, vagyis, hogy a ma­gániskolák tanárainak ugyanolyan képzettségük legyen, mint az ál­lami iskolák tanárainak. Ez a rendelkezés a kisebbségi tanerők szempontjából jelent sú­lyosbítást, mert eddig a törvény megengedte, hogy a magániskolák tanárainak csak bizonyos hányada köteles teljes képesítési vizsgát tenni, a többinél elegendő volt a szakvizsga. . v.sne . ..s.­it Diss.! ll­il er újévi had parancsa ■rlinböl jelei-j.. mler vezér­kancellár a következü­e,ad­­acsot intézte a Vl­l.rühöz. 938-ban évszázadok Uma bev­edett. Létrejött Nag^eme[_ g. Ti ebben döntően va/encu külügym­íniszter rádió­beszédet mondott^Trománia külpoli­tikájáról^ _ pallan­a — mondotta a többi között békepolitikát folytat, cse­lekvéseiben számol a nemzetközi élet valóságaival, valamint a régi baráti kapcsolatokkal és megvédi az ország jogait és érdekeit. Romá­nia folytatja szövetséges politikáját Lengyelországgal, baráti politikáját Cseh-Szlovákiával és az együttmű­ködés politikáját Jugoszláviával. Tá­maszkodik másfelől továbbra is a Balkán-szövetségre, amely közelebb hozza Törökországhoz és Görög­országhoz. Románia igyekezni fog működtetek. Köszönetet mondok nektek hű kötelességteljesítése­tekért. Biztos vagyok benne, hogy a jövőben, a r^ríflma ííg**rész¡?tt. lesztek a nemjaír-jjjeljogait mindenkiTM sze­­gvédeni. “ azon is, hogy lehető legjobb meg­értésre jussig többi szomszédos Duna-államok ,s Szovjetorosz­­ország irányú, Románia békés kapcsolatokat s,­m fenntartani. Ro­mánia fel fogjG£rni a gyarmati hatalmakat, könyvek meg a zsidó­kérdés megoldás a kivándorlási lehetőségek sza­gyával. Végü­l hangsúlyozta a külügyminiszter, hogy a kisebbségi korm­ánybiztos­­ság berendezése val,és képet fog nyújtani a kisebbség jogairól. Ro­mánia ezen a téren­­ teljesíteni akarja kötelezettségei, teljes füg­getlenség és terület sértetlenség alapján. Roiiifliii^^^jl^Len­gjlQPglág szövetségese9 Cseh-L ovákia barátja, J­ugoszlávia­ csak e­gyü­tt működi Magyar Nemzet VASÁRNAP, 1939 JANUÁR 1. Hitler „Mein Kampf“-ját az eredeti szöveggel adják ki Amerikában A Daily Telegraph hírszolgá­lata jelenti New Yorkból, hogy Stacpoole amerikai könyvkiadó­cég februárban kiadja Hitler: Mein Kampf című művét. A kan­cellár most törvényes úton akar eljárni a kiadócég ellen, amelyet kényszeríteni akar, hogy Ameri­kában is a londoni kiadást jelen­tessék meg, amelyet annak idején a szükséges szempontok szerint lerövidítettek és az angol­szász világ számára átírtak. Hitler kancellár már egy ezer perbe­fogott könyvének francia fordi­­adja a könyvet és kijelentette, amely szintén az első kiadást je­lentette meg. A szerző kereseté­nek ebben az esetben helyt adott a párizsi bíróság és elkoboztatta a könyvet. Most az amerikai kiadó, tekin­tet nélkül a meginduló perre, ki­adta a könyvet és kijeelntette, hogy a pert meg fogja nyerni, mint a könyv első, eredeti ki­adása Copyright jelzés nélkül je­lent meg. A tuniszi kérdés lesz a Berlin­i R­óm­a-tengely teherpróbája Rómából jelentik. A „Relazioni Internazionali" szerint a tuniszi kérdés lesz a Berlin—Róma-tengely legfőbb teherpróbája. Ennek a kér­désnek megoldása Olaszország szá­mára életbevágó. — Az európai kontinens Mün­chen után — írja a lap — az újjá­­rendezés korszakába került. Ez az újjárendezés azonban nagyon el­húzódik. Az afrikai újjárendezés viszont mindenkor csak az európai­nak természetes folyománya. Így tehát Olaszország számára Tunisz az életet­­jelenti, Franciaország számára ellenben inkább csak ha­talmi és presztízs­kérdés. A Föld­közi-tengeren pedig nem lehet ha­talmi politikát folytatni. A helyzet felforgatására irányuló politika nehezen volna érthető. Ezért szük­séges éppen a béke érdekében is, hogy a külföld számot vessen a le­hetőségekkel és hogy tisztán lásson ebben a kérdésben. A jelenlegi amerikai kormány tette tönkre a Németországgal való kereskedelmet — írja a „Völkischer Beobachter. Az egész német sajtó minden ed­diginél élesebb hangon támadja az Egyesült Államok kormányát ab­ból az alkalomból, hogy az ame­rikai külügyminisztérium vissza­utasította Németország tiltakozását Ickes amerikai belügyminiszter n­émetellenes támadásai miatt. A német közvéleménnyel csak-­­szom­baton reggel közölték rövid hiva­talos jelentés formájában az ame­rikai külügyminisztérium maga­tartását. — Ickes miniszter — írja ezzel kapcsolatban a Berliner Tageblatt — a legsúlyosabban kompromit­tálta az Egyesült Államok kormá­nyát. A miniszter nemcsak a nem­zeti szocializmust támadta meg, ha­nem síkraszállott a békés német— amerikai kapcsolatok fenntartása ellen is. A Deutsche Allgemeine Zeitung megállapítja, hogy a washingtoni külügyi hivatal magatartása foly­tán a már eddig is tarthatatlan lekes-ügy még jobban kiéleződött. Az egész ügynek most már kifeje­zetten az a látszata, mintha a mi­niszter és vele együtt az amerikai kormány külpolitikai akcióba kez­dett volna. _____ A­—német- küü­­ü­­gyminisztéri­uma szócsöve, a Bürsenzeitung úgy véli, hogy az­ Egyesült Államok, ha államférfiai akarnák, békében él­hetnének a többi állam népeivel és szállítói lehetnének a német nép­nek is, feltéve, hogy Németország­gal egészséges gazdasági kapcsola­tokat igyekeznének fenntartani. Ez a felfogás felel meg nyilvánvalóan az amerikai nép nagy többségének, úgy látszik azonban, az amerikai kormány vonakodik az amerikai népnek ezt az akaratát megvaló­sítani A Völkischer Beobachter rámutat, hogy a virágzó német—amerikai kereskedelmet a jelenlegi amerikai kormányzat tönkretette. A „rejtett és nevetséges reménykedés, hogy ezzel a nemzeti szocialista Német­országot tönkretehetik", azonban nem teljesedett be. A lap véleménye szerint az amerikai nép körében különösen nagy visszhangot keltene a következő újévi rezolució: 1. 125 millió tisztességes ameri­kai (az Egyesült Államokban élő ötmillió zsidót kivéve) az ország érdekét szolgáló cselekedetnek mi­nősítené, ha véget vetnének a német nép elleni hisztérikus izgatásnak és az amerikai kormány elég bátor lenne ahhoz, hogy helyreállítsa Németországgal a normális kapcso­latokat. A. Lokalanzeiger emlékeztet arra, hogy hat esztendő óta Hitler Adoit minden békeajánlatát az Egyesült Államok címére is intézte. Az amerikai lapok óriásbetűs fel­­­írású elsőod­alas jelentésekben köz­ük a német kormány megállapítá­sát, amely szerint az Egyesült Álla­mok kormányának a német tilta­kozó jegyzékkel szemben tanúsí­tott elutasító magatartására való tekintettel egyelőre lehetetlenné vált a német—amerikai kapcsola­tok megjavítása. Washingtoni je­lentések szerint az amerikai kül­ügyi hivatal egyelőre még nem óhajt állást foglalni a német kor­mány legújabb megállapításával szemben. A külpolitika egfyéb hírei Hore­ Belisha angol hadügyminiszter Strassburgból jövet Evans ezredes kí­séretébe Párizsba érkezett. A hadügy­miniszter két napig marad a francia fővárosban. Here-Betishát szombaton az angol követségen ebéden vendégül látta Bon­­net külügyminiszter. *­VI. György király titkos tanácsosává nevezte ki lord Chilston előkelő angol diplomatát, aki 12. életévének betölté­sével nyugalomba vonult.­­ Szombat délelőtt búcsúztatta Marséll induló szenegáli hai katonák fölött Orl­ katonai előkelőség szemlét tartott.A A kis svájci közli egymilliárdos nagy gramját igyekszik végrehajtani, hanem felkészül egy csetlel a A spanyol köztár­s vezérségének péntei / I­m Ab A Ral­it rég! kedves vevőinket értesítjük, hogy Vu$zacsato£t szem­léki NAGY ZSIGNONOK! 3 + ÉGÉS £ • ' *- * •* 4»* •-? ’ ^ U " v', -. * ' • ^ a PHILIPS RADIO Htmutatja Sternberg királyi és udvari hangít­ógyár VII. Rákóczi-ut 60 Találás: 136-068, 144-354, 137-706 Az ország legnagyobb és legszebb radioterm­ A 27 éve fennálló Tel. 113-497 123-aSS BODNÁR cég az D Úm A-ujdonságokat dijtala- 1938 39.évi H IIII- nal bemutatja. Árjegyzék ingyen. Részlet-csere * Vilmos csiszár ut UD ismeri, hogy a nemzeti csapatok a trempi, balagueri és leridai szakaszon tovább folytatták előnyomulásukat. ♦ A prágai japán követség köréből nyert értesülés szerint Tokióból érke­zett intézkedésre Kárpátalja fővárosá­ban, Huszton japán konzulátust állíta­nak fel. A prágai japán követség egyik, tisztviselője már el is utazott Husztra, hogy ott az előkészítő munkálatokat megtegye.­­___________ Rendelet a műolaj behozatalról A pénzügyminiszter rendeletet adott ki, amely a vámmentesen be­hozható mű­ol­aj (ásványolaj) össze­tételére vonatkozó rendelkezéseket részben módosítja és az ekként módosított eddigi rendelkezések ér­vényét az 1939. évre meghosszab­bítja. A rendelet a Budapesti Köz­löny vasárnapi számában jelenik meg. ___ Itália új múzeuma, a milánói „Manzoni­­tanulmány központ”4 Itália költészetének egén a XIX. században Leopardi mellett Alessan­­dro Marnoni a legragyogóbb csillag. Manzoni 1785-től 1873-ig élt. A mun­kái alapjául szolgáló romantikus ka­tolicizmus teljes összhangban volt az olasz nép széles rétegeinek lelki­ségével. I­sm­űvét, a Promessi sposi című regényt minden olasz még az iskolából ismeri. Itália most azzal tisztelte meg nagy fiát, hogy Milánóban Manzoni­­tanulmányközpontot rendezett be. Mussolini rendeletére a tanulmány­­központot az azt kiegészítő múzeum­­mal pövtül ab­ban a házban rendez­

Next