Magyar Nemzet, 1950. október (6. évfolyam, 229-254. szám)
1950-10-01 / 229. szám
Vasárnap, 1950 október 1 : Magyar Nemzet. A népi Kína és a béketábor Egy évvel ezelőtt, 1949. október elsején alakult meg a Kínai Népköztársaság első központi kormánya, amelynek elnöke Mao Ce- Tung, alelnökei pedig Csu Teh, Kao Kang, Liu Sao-Ci, Csang Lan, Liu Csi-Cen és Szun Jat- Szen özvegye lettek. Ezt a nagy napot, amelynek most első évfordulóját ünnepli az egész haladó világ, régibb és újabb harcok hosszú sorozata előzte meg. A Kínai Népköztársaság forradalmi rendszere egyfelől száz év forradalmi mozgalmaira, másfelől a japánellenes háború hét évére és a forradalmi felszabadító háború három esztendejére tekinthet vissza. Mao Ce-Tung: «A kínai forradalom és a Kínai Kommunista Párt» című 1939-es tanulmányában a következőiket írta Kína utolsó száz évének forradalmi mozgalmairól: «Az a folyamat, amely Kínát az imperializmus és a kínai feudalizmus maradványainak megszilárdításával gyarmattá és félgyarmatiá változtatta, egybeesik a kínai népnek az imperializmussal és bérenceivel szemben kifejtett ellenállásával. Az ópiumháborútól (1840) kezdve a Tai-Ping-forradalom (1850—1865), a kínai-francia háború (1873), a kínai-japán háború (1894-1895), az alkotmányos reformok (1898- 1899), a boxerlázadás (1900), a Mandzsu-dinasztia megdöntése (1911), a május negyedike-mozgalom (1919), a május harmincadika - mozgalom (1925), az északi expedíció (1925-1927), az agrárforradalom (1928-1937) és az 1937-ben megindult kínaijapán háború — mind világosan mutatja, hogy a kínai nép nemcsak hogy nem hódol be az imperializmus és bérencei előtt, hanem újból és újból megpróbálja mindörökre kiűzni azokat Kínából. A kínai nép rettenthetetlen és szakadatlan harca az utolsó száz évben megakadályozta az imperializmust abban, hogy birtokába vegye egész Kínát: Kínát sohasem fogják leigázni.» . Az a kínai-japán halom, amelyről Mao Ce-Tung tanulmánya 1939-ben megemlékezett, 1945-ig tartott. Győzedelmes befejezését, a hős kínai katonák és partizánok küzdelmén kívül, elsősorban az tette lehetővé, hogy a hatalmas Szovjetúnió 1945. augusztus 6-án hadba lépett a fasiszta Janon ellen és a dicsőséges Szovjet Hadsereg néhány nap leforgása alatt szétzúzta a Kvantung-hadsereget. megsemmisítette a japán hatalom maradványait Mandzsúriában Az 1937-től 1945-ig tartó kínai-japán háború után meg kellett még vívni a hároméves belső felszabadító háborút A felszabadító háború első évében (1946 júliusától 1947 júniusáig) a néphadsereg több mint 1 millió Koumintang-katonát semmisített meg és a forradalmi haderő létszáma, az újabb és újabb csatlakozókkal együtt, 2 millióra nőtt. A felszabadító háború második évében (1947. júliusától 1948 júniusáig) a néphadsereg 1,5 millió Kuomintang-katonát puszított el, vagy vetett fogságba. A népi csapatok létszáma elérte a 3 milliót és a felszabadított területek nagysága 2,4 millió négyzetkilométerre emelkedett. A felszabadító háború harmadik évében (1948. júliusától 1949 júniusáig) a diadalmas néphadsereg 3 millió Kuomintang-katonát semmisített meg. A győzelemről-győzelemre haladó néphadseregnek ekkor már 4 millió katonája volt, a Kuomintang seregek 1,5 milió maradék katonájával szemben. A felszabadított területek nagysága pedig elérte a 3 millió négyzetkilométert. Ilyen előzmények után került sor 1949. szeptember 21-én a Kínai Népi Politikai Tanácskozótestület Pekingbe összehívott első teljes ülésére, amelyen Mao Ce-tung bejelentette a Kínai Népköztársaság megalakításának szükségességét. Néhány nappal később, 1949. szeptember 27-én a Kínai Népi Politikai Tanácskozótestület kikiáltotta a Kínai Népköztársaságot, megválasztotta a kormányzótanácsot, amely kinevezte a központi népi kormány tagjait. 1949. október 1-én azután megalakult a központi népi kormány és megtartotta első minisztertanácsát Mao Ce-Tung, amikor a Kínai Népköztársaság megalakulhatott. „A népi demokrácia diktatúrájáról“ szóló beszédében nyomatékosan hangsúlyozta, hogy a kínai nép forradalmi diadalait nagyban elősegítette a nemzetközi forradalmi erők támogatása és főkép a Szovjetúnió segítsége. «Az imperializmus korában — mondotta Mao Ce-Tung — egy igazi népi forradalom, legyen az bármely országban, nem győzedelmeskedhet, ha a nemzetközi forradalmi erők különböző módon nem támogatják és épígy e feltételek nélkül lehetetlen megszilárdítani a győzelmet, mégha sikerült is kivívni... Gondolkozzunk csak egy kicsit: ha nem lett volna a Szovjetúnió, ha az antifasiszta második világháború nem aratott volna győzelmet, ha nem győzte volna le a német, olasz és — ami a mi szempontunkból különösen fontos — a japán imperializmust, ha nem jöttekvolna létre az új demokratikus országok, ha nem lángolna fel Keleten az elnyomott népek harca, ha a néptömegek nem küzdenének az Egyesült Államokban, Nagy-Britanniiában, Franciaországban, Németországban, Olaszországban és Japánban s más kapitalista országokban a felettük uralkodó reakciós klikk ellen, ha nem volna meg e tényezők összessége, a ránk nehezedő nemzetközi reakciós erők nyomása természetesen sokkal erősebb lenne, mint most. Elérhettük volna a győzelmet ilyen körülmények között? Természetesen nem. De lehetetlen volna e győzelem megszilárdítása is, mégha sikerült volna is kivívni azt. Mao Ce-Tung végül rámutatott arra, hogy Szun Jat- Szen politikai végrendeletében felhívta a népet: sohase forduljon semmiféle segítségért imperialista országokhoz, hanem — ha támogatásra van szüksége — ,k kizárólag a Szovjetuniótól kérjen. Szun Jat-Szen élete során mindössze egyszer kapott nemzetközi segítséget és az is a Szovjetunióból jött. Nemzetközi síkon a Szovjetúnió vezette imperialistaellenes békefronthoz tartozunk - szögezte le Mao Ce- Tung , és valóban baráti támogatást csakis ettől a fronttól várhatunk" Kínának a nemzetközi béketáborhoz való csatlakozása új, erős csapást mért a viáguralmi törekvésekért semmitől vissza nem riadó imperialistákra. Tátongó rés keletkezett az imperializmus gyarmati rendszerében, amikor 475 millió ember, az egész emberiségnek több mint egyötöde lerázta az imperializmus jármát és elindult a demokratikus átalakulás útján. Az az egy esztendő, amely az elindulás óta eltelt, máris hatalmas eredményeket hozott. A munkások megszervezték a munkaversenyeket és a dolgozó parasztok hozzáláttak a kollektív termelés kifejlesztéséhez A kínai ipar és mezőgazdaság élmunkásainak néhány nap előtt tartott pekingi értekezletén a küldöttek beszámoltak azokról az eredményekről, amelyeket az ipari és mezőgazdasági termelés fokozása terén elértek. Az ipari és mezőgazdasági termelés nagyarányú emelkedését a Szovjetúnió gazdag tapasztalatainak átvétele tette lehetővé. Az ipari és mezőgazdasági átalakulást jelentősen előmozdítja a hatalmas kulturáis forradalom megvalósítása. Olyan ütemben növekszik a Kínai Népköztársaság minden vidékén az iskolák, tanintézetek, népi tanfolyamok száma, hogy rövid időn belül felszámolják a népelnyomó régi rendszer örökségét, a lakosság nagy többségének analfabétizmusát. 1949. október 1-én alakult meg a Kínai Népköztársaság első kormánya és egy nappal később. 1949 október 2-án a Szovjetúnió bejelentette, hogy a kínai nép kormányt tekinti Kína törvényes kormányának. A szovjet kormány részéről történt elismerésnek világszerte hatalmas visszhangja támadt. A Marshall-országok sajtója is kénytelen volt elismerni, hogy a második világháború befejezése óta ez volt a legfontosabb lépés a nemzetközi kapcsolatok kialakításának történetében. A népi demokrácia országai még 1949 októberében vagy a következő hónapban sorra elismerték a Kínai Népköztársaságot és felvették a népi Kínával a diplomáciai kapcsolatokat. Magyarország, Bulgária, Románia és Csehszlovákia 1949. október 4-én, Lengyelország október 5-én, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság október 6-án, a Német Demokratikus Köztársaság október 26-án, Albánia pedig november 20-án tette közzé a Kínai Népköztársaság elismerését. 1950. január 6-án Anglia bár az Egyesült Államok élesen tiltakoztak ez ellen, de jure elismerte a népi Kína kormányát. Benin angol külügyminiszter levelet intézett Csu En-Laj-hoz, a Kínai Népköztársaság külügyminiszteréhez és közölte, hogy Anglia megszakította a kapcsolatokat Csungkaj sek kormányával Angliát gazdasági meggondolások vezették. Egyfelől fenn akarta tartani, sőt ki akarta mélyíteni a kereskedelmi kapcsolatokat Kínával, másrészt meg kívánta védeni a Kínában lévő angol gazdasági érdekeket. Az AFP akkori jelentése így hangzott: „London reméli, hogy a pekingi kormány hasznosnak tartja kereskedelmi kapcsolatok létesítését Angliával.“ Svédország, Pakisztán, Izrael állama, Norvégia, Dánia, Ceylon, Burma, Afganisztán, Finnország, Svájc, Hollandia és India ugyancsak felvette a diplomáciai kapcsolatokat a Kínai Népköztársasággal., A szabad Magyarország szabad népe szívből jövő, testvéri üdvözletét küldi a Kínai Népköztársaság születésnapján Kína felszabadult népének. A magyar nép együtt harcol a kínai néppel az imperialisták ellen abban az egyre hatalmasabb, milliókat, tízmilliókat, százmilliókat egyesítő béketáborban, amelynek élén a Szovjetúnió menetel és amelynek útját a nagy Sztálin mutatja. A magyar nép, a világ haladó és békeszerető tömegeivel együtt, követeli, hogy a Kínai Népköztársaság kapja meg jogos helyét az ENSZ-ben, ahol még mindig a Kuomintang-kormány képviselői bitorolják a szabad Kína helyét. A magyar nép egyben élesen tiltakozik az amerikai imperialistáknak védtelen kínai helységekre és védtelen kínai emberekre ledobott bombái ellen is. A Kínai Népköztársaság kikiáltásának első évfordulója Sztálin távirata Miao Ce-tunghoz Sztálin generalisszimusz, a Szovjetúnió minisztertanácsának elnöke Kína nemzeti ünnepe alkalmából üdvözlő táviratot intézett Mao Ce- tunghoz, a Kínai Népköztársaság központi kormányának elnökéhez: „A Kínai Népköztársaság megalapításának első évfordulója alkalmából kérem önt, Elnök Úr, fogadja testvéri üdvözletemet. A nagy kínai népnek és Önnek további sikereket kívánok a független, demokratikus népi Kína felépítésében." Visinszkij üdvözlő távirata Csu En-Lajhoz A. J. Visinszkij, a Szovjetúnió külügyminisztere New Yorkból a következő táviratot intézte Csu En-Laj külügyminiszterhez: „A Kínai Népköztársaság megalapításának első évfordulója alkalmából, kérem Excellenciádat, fogadja őszinte szerencsekívánataimat. Remélem, hogy az Ön országának népei és az én országom népei közt fennálló szövetség és barátság a jövőben még jobban megerősödik a világbéke javára.1. A Szovjetúnó Kommunista (bolsevik) Pártjának üdvöző távirata a Kínai Kommunita Fájihoz A Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártjának Központi Bizottsága a következő táviratban üdvözölte a Kínai Kommunista Párt Központi Vezetőségét: „A Kínai Népköztársaság megalapításának első évfordulója alkalmából a Szovjetúnió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága melegen szerencsét kíván a kínai testvér Kommunista Pártnak, amely lelkesítője és szervezője volt a nemzeti felszabadító harcnak és a kínai nép nagy történelmi jelentőségű győzelmeinek. Újabb sikereket kívánunk a Kínai Népköztársaság további megszilárdításáért, valamint a béke és a demokrácia ügyéért folytatott küzdelmükben.“ A Kínai Népköztársaság megalapításának első évfordulója alkalmából a Szovjetúnió Szakszervezeteinek Összszövetségi Központi Tanácsa meleghangú üdvözlő táviratot intézett Liu Sao- Csi-hez, a Kínai Szakszervezeti Szövetség tiszteletbeli elnökéhez. Magyar államférfiak üdvözlő táviratai a Kínai Népköztársaság megteremtésének egyéves fordulóján Magyar államférfiak a következő táviratokat küldték kínai államférfiaknak: „Mao Ce-Tung elvtársnak” A magyar dolgozó nép és a Magyar Dolgozók Pártja nevében fogadja forró üdvözletünket a Kínai Népköztársaság megteremtésének első évfordulóján. A magyar dolgozó nép lelkes örömmel látta a kínai nép szabadságharcának győzelmét és a legnagyobb rokonszenvvel kísérte azokat a hatalmas eredményeket, amelyeket a Kínai Népköztársaság az újjáépítés frontján az ön vezetésével az elmúlt esztendő alatt elért. Felbecsülhetetlen az a harc is, amelyet a nagy kínai nép a béke megvédéséért, az imperialista hatalmak ázsiai gyarmatosító politikája ellen folytat. A magyar dolgozó nép nevében további sikereket kívánunk a Kínai Népköztársaságnak és ennek a béke megvédése és az országépítés nagy munkájában. Meleg kommunista üdvözlettel a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége nevében Rákosi Mátyás főtitkár“ „Mao Ce-Tungnak, a Kínai Népköztársaság központi népi kormánya elnökének — Peking. A kínai nép nagy nemzeti ünnepe, népköztársasága kikiáltásának első évfordulója alkalmából fogadja a Magyar Népköztársaság minisztertanácsa és a magam legmelegebb üdvözletét. A magyar nép csodálattal és együttérzéssel kísérte a nagy kínai nép hősi népfelszabadító harcát, amelynek eredményeképpen a Kínai Kommunista Párt és az ön vezetése alatt lerázta magáról az évszázados feudális és az imperialista elnyomás igáját. Szívből kívánjuk, hogy Kínának ma még megszállott területei is mielőbb felszabaduljanak. A kínai nép világtörténelmi győzelme és jelenlegi elszánt állásfoglalása az országa ellen törő imperialistákkal szemben hatalmas csapás a háborús gyújtogatók terveire és nagy mértékben hozzájárul a nagy Szovjetúnió vezette legyőzhetetlen béketábor további erősödéséhez. Teljes sikert kívánok országuk újjáépítéséhez és a függetlenségért és a békéért folytatott küzdelmükhöz. Dobi István a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke."Csu En-Lajnak, a Kínai Népköztársaság központi népi kormánya küügyminiszterének, Peking. A kínai nép legnagyobb ünnepe, október 1 alkalmából fogadja forró szerencsekívánataimat. A magyar nép, amely testvéri együttérzéssel kísérte a nagy kínai nép felszabadító harcát a külföldi imperialisták és beföldi csatlósaik ellen, most őszinte csodálattal figyeli azokat a hatalmas eredményeket, amelyeket hazája újjáépítése terén ér el. A magyar és a kínai népet egyre szorosabban fűzi össze a Szovjetúnió iránti barátság és a béke megvédéséért vívott harc. A magyar nép, amely felháborodással értesült az imperialista agresszorok Kína elleni legutóbbi provokációjáról, a nagy kínai népnek a békéért folytatott küzdelmét saját ügyének is tekinti. Szilárdan meg vagyok győződve, hogy a Kínai Népköztársaság harcát és építő munkáját további nagy sikerek fogják koronázni- Kállai Gyula, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere.» A SZOT távirata az Osszkínai Munkásszövetséghez A Magyar Szakszervezetek Országos Tanácsa a következő táviratot küldte az Osszkínai Munkásszövetségnek: «A Magyar Szakszervezetek Országos Tanáca a magyar szervezett dolgozók nevében forró testvéri üdvözletét küldi az Osszkínai Munkásszövetségnek és rajta keresztül az egész kínai dolgozó népnek, a Kínai Népköztársaság kikiáltásának első évfordulója alkalmából. Kívánjuk, hogy a hős kínai nép Mao Ce-Tung elvtárs vezetésével újabb és újabb sikereket érjen el a szabad, erős, virágzó Kína felépítésében, mutasson továbbra is példát Ázsia és az egész világ elnyomott népei számára, erősítse továbbra is a Szovjetúnió vezette imperialista elenes béketábort. Magyar Szakszervezetek Országos Tanácsa Apró Antal, főtitkár.» Az MNDSZ távirata a Kínai Nőszövetségnek A Magyar Nők Demokratikus Szövetsége az alábbi táviratot küldte a Kínai Nászövetségnek: «A magyar asszonyok milliói nevében a Szabad Kína hős aszszonyainak nemzeti ünnepük alkalmából sok sikert kívánunk ,további feszabadító harcukhoz és szocializmust építő munkájukhoz, népük és az egész világ békéjéért. A Szovjetúnió vezetésével, a hős kínai néppel és minden békeharcossal együtt mi is fokozzuk erőfeszítéseinket a béke megvédéséért. Magyar Nők Demokratikus Szövetsége.» 3 A haladó viág ünnepli a szabad Kínát Moszkvában pénteken este a Művészek Központi Házában nagy ünnepséget rendeztek a kínai nemzeti ünnep tiszteletére. Az ünnepségen jelen voltak a Kínai Népköztársaság nagykövetségének tagjai, Van Csia- Szian nagykövettel élükön. A Csehszlováköztársaság és a csehszlovák nép nevében Gottwald köztársasági elnök, Vlko Cservenkov, a Bolgár Minisztertanács elnöke, a bolgár kormány és a bolgár nép, Enver Hodzsa, az Albán Népköztársaság elnöke, az albán nép és kormány ugyancsak kifejezték szerencsekívánataikat és harcos együttérzésüket. A Román Szakszervezeti Szövetség nevében G. Apostol elnök táviratban üdvözölte a Kínai Szakszervezeti Szövetséget. A Német Demokratikus Köztársaság elnöke, Wilhelm Pieck szívétes hangú levélben üdvözölte Mao Ce-Tungot, a kínai nemzeti ünnep alkalmából. Táviratban küldték üdvözletüket a Burmai Unió elnöke, az Indiai Köztársaság elnöke, Nehru, az indiai kormány miniszterelnöke és külügyminisztere és a vietnami nőszövetség elnöknője is. Az Észak-Koreában élő kínaiak Mao Ce-Tunghoz intézett táviratukban megfogadják, hogy tevékenyen támogatják Korea népét az amerikai imperialisták leveréséért vívott harcban. Kínjei kiűtésel támogatja az ENSZ-ben a kinti terület bombázása kérdésének napirendre tűzését Niw Yorkból jelenti a TASZSZ. Mint a sajtó jelentette, Csu En Laj, Kína központi népi kormányának külügyminisztere szeptember 24 én jegyzéket intézett az ENSZ főtitkárához azzal kapcsolatban, hogy az amerikai légierő újból bombázta Kína területét. Kína központi népi kormánya ebben a jegyzékében követelte, haladéktalanul tűzzék ki az ENSZ közgyűlése napirendjére Kína légi határainak az USA légierői által történt megsértésének és a kínai terület bombázásának kérdését. Visinszkij, a szovjet küldöttség vezetője ezzel kapcsolatban levelet intézett az ENSZ közgyűlésének elnökéhez, melyben kijelentette, a Szovjetunió küldöttsége támogatja a kínai központi népi kormánynak Csu En Laj külügyminiszter szeptember 24 i táviratában foglalt kérését és kéri a közgyűlés elnökét, hívja össze a főbizottság ülését, amely megtárgyalja a Kínai Népköztársaság központi népi kormánya fent említett javaslatának az ENSZ-közgyűlés napirendjére tűzését.