Magyar Nemzet, 1950. október (6. évfolyam, 229-254. szám)

1950-10-01 / 229. szám

Vasárnap, 1950 október 1 : Magyar Nemzet. A népi Kína és a béketábor Egy évvel ezelőtt, 1949. október elsején ala­kult meg a Kínai Népköztár­saság első központi kormá­nya, amelynek elnöke Mao Ce- Tung, alelnökei pedig Csu Teh, Kao Kang, Liu Sao-Ci, Csang Lan, Liu Csi-Cen és Szun Jat- Szen özvegye lettek. Ezt a nagy napot, amelynek most első évfordulóját ünnepli az egész haladó világ, régibb és újabb harcok hosszú sorozata előzte meg. A Kínai Népköz­­társaság forradalmi rendszere egyfelől száz év forradalmi mozgalmaira, másfelől a japánellenes háború hét évé­re és a forradalmi felszaba­dító háború három esztende­jére tekinthet vissza. Mao Ce-Tung: «A kínai forradalom és a Kínai Kom­munista Párt» című 1939-es tanulmányában a következői­ket írta Kína utolsó száz évé­nek forradalmi mozgalmai­ról: «Az a folyamat, amely Kínát az imperializmus és a kínai feudalizmus maradvá­nyainak megszilárdításával gyarmattá és félgyarmatiá­ változtatta, egybeesik a kínai népnek az imperializmussal és bérenceivel szemben ki­fejtett ellenállásával. Az ópiumháborútól (1840) kezd­ve a Tai-Ping-forradalom (1850—1865), a kínai-francia háború (1873), a kínai-japán háború (1894-1895), az al­kotmányos reformok (1­898­- 1899), a boxerlázadás (1900), a Mandzsu-dinasztia megdön­tése (1911), a május negye­­dike-mozgalom (1919), a má­jus harmincadika - mozgalom (1925), az északi expedíció (1925-1927), az agrárforra­dalom (1928-1937) és az 1937-ben megindult kínai­­japán háború — mind vilá­gosan mutatja, hogy a kínai nép nemcsak hogy nem hó­dol be az imperializmus és bérencei előtt, hanem újból és újból megpróbálja mind­örökre kiűzni azokat Kíná­ból. A kínai nép rettenthetet­len és szakadatlan harca az utolsó száz évben megakadá­lyozta az imperializmust ab­ban, hogy birtokába vegye egész Kínát: Kínát sohasem fogják leigázni.» . Az a kínai-japán halom, amelyről Mao Ce-Tung tanul­mánya 1939-ben megemléke­zett, 19­45-ig tartott. Győze­delmes befejezését, a hős kí­nai katonák és partizánok küzdelmén kívül, elsősorban az tette lehetővé, hogy a ha­talmas Szovjetúnió 1945. augusztus 6-án hadba lépett a fasiszta Janon ellen és a di­csőséges Szovjet Hadsereg néhány nap leforgása alatt szétzúzta a Kvantung-had­­sereget. megsemmisítette a japán hatalom maradványait Mandzsúriában Az 1937-től 1945-ig tartó kínai-japán háború után meg kellett még vívni a három­éves belső felszabadító há­borút A felszabadító háború első évében (1946 júliusá­tól 1947 júniusáig) a néphad­sereg több mint 1 millió Kou­­mintang-katonát semmisített meg és a forradalmi haderő létszáma, az újabb és újabb csatlakozókkal együtt, 2 mil­lióra nőtt. A felszabadí­tó há­ború második évében (1947. júliusától 1948 júniusáig) a néphadsereg 1,5 millió Kuo­­mintang-katonát puszított el, vagy vetett fogságba. A népi csapatok létszáma elérte a 3 milliót és a felszabadított te­rületek nagysága 2,4 millió négyzetkilométerre emelke­dett. A felszabadító háború harmadik évében (1948. jú­­liusától 1949 júniusáig) a diadalmas néphadsereg 3 millió Kuomintang-katonát semmisített meg. A győzelem­­ről-győzelemre haladó nép­hadseregnek ekkor már 4 millió katonája volt, a Kuo­­mintang seregek 1,5 milió maradék­ katonájával szem­ben. A felszabadított terüle­tek nagysága pedig elérte a 3 millió négyzetkilométert. Ilyen előzmények után ke­rült sor 1949. szeptember 21-én a Kínai Népi Politikai Tanácskozótestület Pekingbe összehívott első teljes ülésé­re, amelyen Mao Ce-t­ung bejelentette a Kínai Nép­­köztársaság megalakításának szükségességét. Néhány nap­pal később, 1949. szeptember 27-én a Kínai Népi Politikai Tanácskozótestület kikiáltot­ta a Kínai Népköztársaságot, megválasztotta a kormányzó­­tanácsot, amely kinevezte a központi népi kormány tag­jait. 1949. október 1-én azután megalakult a közpon­ti népi kormány és megtar­totta első minisztertanácsát Mao Ce-Tung, amikor a Kínai Népköz­társaság megalakulhatott. „A népi demokrácia diktatúrájá­ról“ szóló beszédében nyoma­tékosan hangsúlyozta, hogy a kínai nép forradalmi diadalait nagyban elősegítette a nem­zetközi forradalmi erők tá­mogatása és főkép a Szovjet­únió segítsége. «Az imperia­lizmus korában — mondotta Mao Ce-Tung — egy igazi népi forradalom, legyen az bármely országban, nem győ­zedelmeskedhet, ha a nem­zetközi forradalmi erők kü­lönböző módon nem támo­gatják és épígy e feltételek nélkül lehetetlen megszilár­­dítani a győzelmet, mégha sikerült is kivívni... Gon­­dolkozzunk csak egy kicsit: ha nem lett volna a Szovjet­únió, ha az antifasiszta má­sodik világháború nem ara­tott volna győzelmet, ha nem győzte volna le a német, olasz és — ami a mi szem­pontunkból különösen fon­tos — a japán imperializ­must, ha nem jöttek­­volna létre az új demokratikus or­szágok, ha nem lángolna fel Keleten az elnyomott népek harca, ha a néptömegek nem küzdenének az Egyesült­ Álla­mokban, Nagy-Britanniiában, Franciaországban, Németor­szágban, Olaszországban és Japánban s más kapitalista országokban a felettük ural­kodó reakciós klikk ellen, ha nem volna meg e ténye­zők összessége, a ránk neheze­dő nemzetközi reakciós erők nyomása természetesen sok­kal erősebb lenne, mint most. Elérhettük volna a győzel­met ilyen körülmények kö­zött? Természetesen nem. De lehetetlen volna e győzelem megszilárdítása is, mégha si­került volna is kivívni azt. Mao Ce-Tung végül rámu­tatott arra, hogy Szun Jat- Szen politikai végrendeleté­ben felhívta a népet: sohase forduljon semmiféle segítsé­gért imperialista országok­hoz, hanem — ha támogatás­ra van szüksége — ,k ki­­­zárólag a Szovjetuniótól kér­jen. Szun Jat-Szen élete so­rán mindössze egyszer ka­pott nemzetközi segítséget és az is a Szovjetunióból jött. Nemzetközi síkon a Szov­­j­etúnió­ vezette imperialista­ellenes békef­ronthoz tarto­zunk - szögezte le Mao Ce- Tung , és valóban baráti támogatást csakis ettől a fronttól várhatunk" Kínának a nemzetközi bé­­ketáborhoz való csatlakozása új, erős csapást mért a vi­ág­uralmi törekvésekért semmi­től vissza nem riadó imperia­listákra. Tátongó rés kelet­kezett az imperializmus gyar­mati rendszerében, amikor 475 millió ember, az egész emberiségnek több mint egy­ötöde lerázta az imperializ­mus jármát és elindult a de­mokratikus átalakulás útján. Az az egy esztendő, amely az elindulás óta eltelt, máris hatalmas eredményeket ho­zott. A munkások megszer­vezték a munkaversenyeket és a dolgozó parasztok hoz­záláttak a kollektív termelés kifejlesztéséhez A kínai ipar és mezőgazdaság élmunkásai­nak néhány nap előtt tartott pekingi értekezletén a kül­döttek beszámoltak azokról az eredményekről, amelyeket az ipari és mezőgazdasági termelés fokozása terén el­értek. Az ipari és mezőgazda­­sági termelés nagyarányú emelkedését a Szovjetúnió gazdag tapasztalatainak át­vétele tette lehetővé. Az ipari és mezőgazdasági átalakulást jelentősen­ elő­mozdítja a hatalmas kultu­­ráis forradalom megvalósí­tása. Olyan ütemben növek­szik a Kínai Népköztársaság minden vidékén az iskolák, tanintézetek, népi tanfolya­mok száma, hogy rövid időn belül felszámolják a népel­nyomó régi rendszer örök­ségét, a lakosság nagy több­ségének analfabétizmusát. 1949. október 1-én alakult meg a Kínai Népköztársaság első kormánya és egy nappal később. 1949 október 2-án a Szovjetúnió bejelentette, hogy a kínai nép­­ kormányt tekin­ti Kína törvényes kormányá­nak. A szovjet kormány részé­­­ről történt elismerésnek vi­lágszerte hatalmas visszhang­ja támadt. A Marshall-orszá­­gok sajtója is kénytelen volt elismerni, hogy a második világháború befejezése óta ez volt a legfontosabb lépés a nemzetközi kapcsolatok ki­alakításának történetében. A népi demokrácia orszá­gai még 1949 októberében vagy a következő hónapban sorra elismerték a Kínai Népköztársaságot és felvet­ték a népi Kínával a diplo­máciai kapcsolatokat. Ma­gyarország, Bulgária, Romá­nia és Csehszlovákia 1949. október 4-én, Lengyelország október 5-én, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság október 6-án, a Német De­mokratikus Köztársaság ok­tóber 26-án, Albánia pedig november 20-án tette közzé a Kínai Népköztársaság el­ismerését. 1950. január 6-án Anglia bár az Egyesült Államok élesen tiltakoztak ez ellen, de jure elismerte a népi Kína kormányát. Benin an­gol külügyminiszter levelet intézett Csu En-Laj-hoz, a Kínai Népköztársaság kül­ügyminiszteréhez és közölte, hogy Anglia megszakította a kapcsolatokat Csungkaj sek kormányával Angliát gazda­sági meggondolások vezették. Egyfelől fenn akarta tar­tani, sőt ki akarta mélyíteni a kereskedelmi kapcsolato­kat Kínával, másrészt meg kívánta védeni a Kínában lévő angol gazdasági érde­keket. Az AFP akkori jelen­tése így hangzott: „London reméli, hogy a pekingi kor­mány hasznosnak tartja ke­reskedelmi kapcsolatok léte­sítését Angliával.“ Svédor­szág, Pakisztán, Izrael ál­­lama, Norvégia, Dánia, Cey­lon, Burma, Afganisztán, Finnország, Svájc, Hollan­dia és India ugyancsak fel­vette a diplomáciai kapcso­latokat a Kínai Népköztár­sasággal., A szabad Magyarország szabad népe szívből jövő, test­véri üdvözletét küldi a Kínai N­ép­köztársaság születésnap­ján Kína felszabadult népé­nek. A magyar nép együtt harcol a kínai néppel az im­perialisták ellen abban az egyre hatalmasabb, milliókat, tízmilliókat, százmilliókat egyesítő béketáborban, amely­nek élén a Szovjetúnió me­netel és amelynek útját a nagy Sztálin mutatja. A ma­gyar nép, a világ haladó és békeszerető tömegeivel együtt, követeli, hogy a Kínai Nép­­köztársaság kapja meg jo­gos helyét az ENSZ-ben, ahol még mindig a Kuomin­­tang-kormány képviselői bi­torolják a szabad Kína he­lyét. A magyar nép egyben élesen tiltakozik az amerikai imperialistáknak védtelen kí­nai helységekre és védtelen kínai emberekre ledobott bombái ellen is. A Kínai Népköztársaság kikiáltásának első évfordulója Sztálin távirata Miao Ce-tunghoz Sztálin generalisszimusz, a Szovjetúnió minisztertaná­csának elnöke Kína nemzeti ünnepe alkalmából üdvözlő táviratot intézett Mao Ce- tunghoz, a Kínai Népköz­társaság központi kormá­nyának elnökéhez: „A Kínai Népköztársaság megalapításának első évfor­dulója alkalmából kérem önt, Elnök Úr, fogadja test­véri üdvözletemet. A nagy kínai népnek és Önnek további sikereket kí­vánok a független, demo­kratikus népi Kína felépí­tésében." Visinszkij üdvözlő távirata Csu En-Lajhoz A. J. Visinsz­kij, a Szovjet­únió külügyminisztere New Yorkból a következő táviratot intézte Csu En-Laj külügymi­niszterhez: „A Kínai Népköztársaság meg­alapításának első évfordulója alkalmából, kérem Excellenciá­­dat, fogadja őszinte szerencse­­kívánataimat. Remélem, hogy az Ön országának népei és az én országom népei közt fennálló szövetség és barátság a jövőben még jobban megerősödik a vi­lágbéke javára.1. A Szovjetún­ó Kommunista (bolsevik) Pártjának üdvö­ző távirata a Kínai Kommunit­a Fájihoz A Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártjának Központi Bizottsága a következő távirat­ban üdvözölte a Kínai Kommu­nista Párt Központi Vezetősé­gét: „A Kínai Népköztársaság meg­alapításának első évfordulója alkalmából a Szovjetúnió Kom­munista Pártjának Központi Bizottsága melegen szerencsét kíván a kínai testvér Kommu­nista Pártnak, amely lelkesítője és szervezője volt a nemzeti fel­szabadító harcnak és a kínai nép nagy történelmi jelentőségű győzelmeinek. Újabb sikereket kívánunk a Kínai Népköztársa­ság további megszilárdításáért, valamint a béke és a demokrá­cia ügyéért folytatott küzdel­mükben.“ A Kínai Népköztársaság meg­alapításának első évfordulója alkalmából a Szovjetúnió Szak­­szervezeteinek Összszövetségi Köz­ponti Tanácsa meleghangú üd­­vözlő táviratot intézett Liu Sao- Csi-hez, a Kínai Szakszervezeti Szövetség tiszteletbeli elnökéhez. Magyar államférfiak üdvözlő táviratai a Kínai Népköztársaság megteremtésének egyéves fordulóján Magyar államférfiak a követ­kező táviratokat küldték kínai államférfiaknak: „Mao Ce-Tung elvtársnak” A magyar dolgozó nép és a Magyar Dolgozók Pártja nevé­ben fogadja forró üdvözletün­ket a Kínai Népköztársaság megteremtésének első évfordu­lóján. A magyar dolgozó nép lelkes örömmel látta a kínai nép sza­badságharcának győzelmét és a legnagyobb rokonszenvvel kísér­te azokat a hatalmas eredmé­nyeket, amelyeket a Kínai Nép­­köztársaság az újjáépítés front­ján az ön vezetésével az elmúlt esztendő alatt elért. Felbecsül­hetetlen az a harc is, amelyet a nagy kínai nép a béke meg­védéséért, az imperialista hatal­mak ázsiai gyarmatosító politi­kája ellen folytat. A magyar dolgozó nép nevé­ben további sikereket kívánunk a Kínai Népköztársaságnak és ennek a béke megvédése és az országépítés nagy munkájában. Meleg kommunista üdvözlettel a Magyar Dolgozók Pártja Köz­ponti Vezetősége nevében Rákosi Mátyás főtitkár“ „Mao Ce-Tungnak, a Kínai Népköztársaság központi népi kormánya elnökének — Peking. A kínai nép nagy nemzeti ü­n­nepe, népköztársasága ki­kiáltásának első évfordulója al­kalmából fogadja a Magyar Népköztársaság minisztertanácsa és a magam legmelegebb üdvöz­letét. A magyar nép csodálattal és együttérzéssel kísérte a nagy kínai nép hősi népfelszabadító harcát, amelynek eredménye­képpen a Kínai Kommunista Párt és az ön vezetése alatt le­rázta magáról az évszázados feudális és az imperialista el­nyomás igáját. Szívből kíván­juk, hogy Kínának ma még megszállott területei is mielőbb felszabaduljanak. A kínai nép világtörténelmi győzelme és je­lenlegi elszánt állásfoglalása az országa ellen törő imperialisták­kal szemben hatalmas csapás a háborús gyújtogatók terveire és nagy mértékben hozzájárul a nagy Szovjetúnió vezette legyőz­hetetlen béketábor további erő­södéséhez. Teljes sikert kívánok országuk újjáépítéséhez és a függetlenségért és a békéért foly­tatott küzdelmükhöz. Dobi István a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke."­­Csu En-Lajnak, a Kínai Népköztársaság központi népi kormánya kü­ügyminiszterének, Peking. A kínai nép legnagyobb ün­nepe, október 1 alkalmából fogadja forró szerencsekívána­­taimat. A magyar nép, amely testvéri együttérzéssel kísérte a nagy kínai nép felszabadító harcát a külföldi imperialisták és be­földi csatlósaik ellen, most őszinte csodálattal figyeli azokat a hatalmas eredménye­ket, amelyeket hazája újjáépí­tése terén ér el. A magyar és a kínai népet egyre szorosab­ban fűzi össze a Szovjetúnió iránti barátság és a béke meg­védéséért vívott harc. A ma­gyar nép, amely felháborodás­sal értesült az imperialista ag­­resszorok Kína elleni legutóbbi provokációjáról, a nagy kínai népnek a békéért folytatott küz­delmét saját ügyének is tekinti. Szilárdan meg vagyok győződ­ve, hogy a Kínai Népköztársa­ság harcát és építő munkáját további nagy sikerek fogják ko­ronázni- Kállai Gyula, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere.» A SZOT távirata az Osszkínai Mu­nkásszövetséghez A Magyar Szakszervezetek­­ Országos Tanácsa a következő­­ táviratot küldte az Osszkínai­­ Munkásszövetségnek: «A Magyar Szakszervezetek Országos Tanáca a magyar szervezett dolgozók nevében for­ró testvéri üdvözletét küldi az Osszkínai Munkásszövetségnek és rajta keresztül az egész kí­nai dolgozó népnek, a Kínai Népköztársaság kikiáltásának első évfordulója alkalmából. Kívánjuk, hogy a hős kínai nép Mao Ce-Tung elvtárs veze­tésével újabb és újabb sikere­ket érjen el a szabad, erős, vi­rágzó Kína felépítésében, mu­tasson továbbra is példát Ázsia és az egész világ elnyomott né­pei számára, er­ősítse továbbra is a Szovjetúnió vezette impe­­r­ia­l­ista el­enes béketábort. Magyar Szakszervezetek Országos Tanácsa Apró Antal, főtitkár.» Az MNDSZ távirata a Kínai Nőszövetségnek A Magyar Nők Demokratikus Szövetsége az alábbi táviratot küldte a Kínai Nászövet­ségnek: «A magyar asszonyok milliói nevében a Szabad Kína hős asz­­szonyainak nemzeti ünnepük alkalmából sok sikert kívá­nunk ,további fe­szabadító har­cukhoz és szocializmust építő munkájukhoz, népük és az egész világ békéjéért. A Szovjetúnió vezetésével, a hős kínai néppel és minden békeharcossal együtt mi is fo­kozzuk erőfeszítéseinket a béke megvédéséért. Magyar Nők Demokratikus Szövetsége.» 3 A haladó vi­ág ünnepli a szabad Kínát Moszkvában pénteken este a Művészek Központi Házában nagy ünnepséget rendeztek a kí­nai nemzeti ünnep tiszteletére. Az ünnepségen jelen voltak a Kínai Népköztársaság nagykö­vetségének tagjai, Van Csia- Szian nagykövettel élükön. A Csehszlovák­­­öztársaság és a csehszlovák nép nevében Gott­­wald köztársasági elnök, Vlko Cservenkov, a Bolgár Minisz­tertanács elnöke, a bolgár kor­mány és a bolgár nép, Enver Hodzsa, az Albán Népköztársa­ság elnöke, az albán nép és kor­mány ugyancsak kifejezték sze­­rencsekívánataikat és harcos együttérzésüket. A Román Szakszervezeti Szö­vetség nevében G. Apostol elnök táviratban üdvözölte a Kínai Szakszervezeti Szövetséget. A Német Demokratikus Köz­társaság elnöke, Wilhelm Pieck szívé­tes hangú levélben üdvö­zölte Mao Ce-Tungot, a kínai nemzeti ünnep alkalmából. Táv­iratban küldték üdvözletüket a Burmai Unió elnöke, az Indiai Köztársaság elnöke, Nehru, az indiai kormány miniszterelnöke és külügyminisztere és a viet­nami nőszövetség elnöknője is. Az Észak-Koreában élő kí­­naiak Mao Ce-Tunghoz intézett táviratukban megfogadják, hogy tevékenyen támogatják Korea népét az amerikai imperialis­ták leveréséért vívott harcban. K­­ínjei ki­űtésel támogatja az ENSZ-ben a kinti terület bombázása kérdésének napirendre tűzését Ni­w Yorkból jelenti a TASZSZ. Mint a sajtó jelen­tette, Csu En Laj, Kína köz­ponti népi kormányának kül­ügyminisztere szeptember 24 én jegyzéket intézett az ENSZ fő­titkárához azzal kapcsolatban, hogy az amerikai légierő újból bombázta Kína területét. Kína központi népi kormánya ebben a jegyzékében követelte, hala­déktalanul tűzzék ki az ENSZ közgyűlése napirendjére Kína légi határainak az USA légierői által történt megsértésének és a kínai terület bombázásának kérdését. Visinszkij, a szovjet küldött­ség vezetője ezzel kapcsolatban levelet intézett az ENSZ köz­gyűlésének elnökéhez, melyben kijelentette, a Szovjetunió kül­döttsége támogatja a kínai köz­ponti népi kormánynak Csu En Laj külügyminiszter szeptem­ber 24 i táviratában foglalt ké­rését és kéri a közgyűlés elnö­két, hívja össze a főbizottság ülését, amely megtárgyalja a Kínai Népköztársaság központi népi kormánya fent említett ja­vaslatának az ENSZ-közgyűlés napirendjére tűzését.

Next