Magyar Nemzet, 1951. február (7. évfolyam, 26-49. szám)
1951-02-01 / 26. szám
Csütörtök, 1951 február 1 Az Elnöki Tanács törvényerejű rendelete a Munka Törvényke (MTI) Népköztársaságunk Elnöki Tanácsa törvényerejű rendeletet fogadott el a Munka Törvénykönyvéről. A Munka Törvénykönyve kifejezi azokat az alapvető változásokat, amelyek hazánkban a politikai és gazdasági átalakulás nyomán a munkaviszony jellegeisen bekövetkeztek. A Munka Törvénykönyvének alapelvei közvetlenül az Alkotmányra épülnek. A törvényerejű rendelet hatálya kiterjed valamennyi munkáltatóra és munkavállalóra. A Munka Törvénykönyvének rendeletei közül legjelentősebb az üzemi kollektív szerződés rendszerének bevezetése. Az iparági kollektív szerződések rendszerét ezzel az intézkedéssel a törvény megszünteti. Az iparági kollektív szerződésben foglalt jogok és kötelezettségek egy részét maga a Munka Törvénykönyve tartalmazza, más részét állami határozatok szabályozzák. Az üzemi kollektív szerződésben a dolgozók a vállalat igazgatójával együtt meghatározzák a munkafegyelem biztosítása, a munkaverseny és a Sztahanov-mozgalom kiszélesítése, a dolgozók munkafeltételeinek javítása, a vállalat jóléti és munkásvédelmi feladatainak megvalósítása, valamint a dolgozók szakképzettségének emelése érdekében szükséges intézkedéseket. Az üzemi kollektív szerződés megkötésében a dolgozók közvetlenül részt vesznek javaslataikkal, észrevételeikkel hozzájárulnak jogaik s kötelezettségeik kialakításához, üzemi tervfeladataik megvalósításához. A Munka törvénykönyve lerögzíti, hogy a munkaidő napi 8 óra, de ugyanakkor kimondja, hogy az egészségre átalmas munkakörben ennél rövidebb munkaidő is megállapítható. A Munka törvénykönyve a dolgozók érdekében meghatározza azokat a körülményeket, amikor a munkaviszony felmondással megszüntethető. A munkaerő hullámzás lecsökkentése, a munkafegyelem megszilárdítása végett ugyanakkor a Munka Törvénykönyve körülhatárolja azokat a körülményeket is, amikor a dolgozó nem tekinthető önkényes kilépőnek és az önkényes képéssel járó hátrányok nem sújtják. A Munka Törvénykönyve újonnan szabályozza a fizetett szabadságok kérdését. Eddig mindenkinek egyforma magasságú fizetett szabadság járt, sivár nehéz és egészségtben munkát végző munkásról volt szó, akár könynyebb és egészségesebb munkát végzőről. A Munka Törvénykönyve mindenki részére biztosít évi 12 munkanap alapszabadságot és pótszabadságot állapít meg a bányászok, kohászati dolgozóik, a munkájukat egészségre árral más körülmények között végzők, a fiatalkorúak, a tudományos oklistó- és nevelőmunkát végzők, vezető állásúak, valamint azok részére, ckak ugyanannál a vállalatnál hosszabb időn át dolgoznak. Előírja a Törvénykönyv, hogy a vállalott köteles a dolgozók kulturális, jóléti, egészségügyi és sportcélni intézményeinek létesítéséhez és fenntartásához hozzájárulni. Részletes szabályokat tartalmaz a Mimika Törvénykönyve a dolgozók egészségének és testi épségének védelme érdekében, a munkavédelem intézményes megszervezésére, a biztonságos munka,körülmények megremtéséire és az állandó egészségügyi gondozásra. Kimondja, hogy a munkájukat egészségire káros körülmények között végző dolgozókat meghatározótt ,dórköszökben orvosi vizsgálatra kell küldeni. Biztosíta a Munka Törvénykönyve a munkásvédelmi rendelkezések megszervezésénél és ellenőrzésénél a dolgozók közvelen részvételét. A munkásvédelem és üzemi egészségügy ellenőrzését a Munka Törvénykönyve az Egészségügyi Miniszterre és a Szakszervezetiek Országos Tanácsára bízza. A Munka Törvénykönyve messzemenő intézkedések segítségével biztosítja, hogy a nők miinél nagyobb számban részt vehessenek a termelő munkában. Lerögzíti, hogy a munkabérek megállapításánál férfi és női dolgozó között különbséget tenni nem lehet, másrészt, hogy a nőt nem szabad olyan munkára alkalmazni, amely testi alkatánál fogva rea hálná,nyers követlkezményekkel járhat. Védi a Munka Törvénykönyve a teherben lévő dolgozó nőt, valamint az anyákat. Korlátozza szármukra a nehéz teski munkára, az éjjeli, munkára, túlmunkákra való igénybevételüket. Biztosítja továbbá a terhes nő részére azt a kedvezményt, hogy a terhesség 6. hónapjától kezdve egészségügyi szempontból megfelellő munkahelyre kérhesse áthelyezését, anélkül azonban, hogy keresete ezáltal csökkenne A Munka Törvénykönyve külön fejezetben foglalkozik a fiatalkorúak védelmével. A tizennegyedik (14) életévét be nem töltött fiatalkorút munkára alkalmazni nem szabad, kivéve az iskolai szünetben végzett egyes könynyebb munkákat. A 16. (tizenhatodik) életév betöltése előtt is csak olyan munkákra alkalmazható a fiatalkorú, amely orvosi vélemény szerint testi és szellemi fejlődésére nem ártalmas. A Munka Törvénykönyve a fiatalkorúak részére pótszabadságot, kedvezményes üdültetést bztosít. A Munka Törvénykönyve messzemenően gondoskodik a dolgozók továbbtanulási lehetőségéről. Ennek érdekében középiskolai, szakiskolai, vagy főiskolai tanulmányaikat folytatók részére munkaidő kedvezményt és tanulmányi szabadságot ír elő. Orotewolil nyilatkozata, A KOHEJI MEPNAIISERECt lelkes visszhangra talált legújabb hadijelentése egész Németországban Phenjaniból jelenti a TASZSZ. A Koreai Nijpi Demokratikus Köztársaság népi hadseregének főparancsnoksága közölte január 31-én: A népi hadsereg egységei a kínai önkéntesekkel együtt egyes frontszakaszokon harcokat vívtak. Csakovszkij cikke az amerikai fasiszták gaztetteiről Az Izvesztija a Koreából nemrégen visszatért Alekszandr Csakovszkij szovjet író cikkét közli az amerikai beavatkozók hallatlan gaztetteiről. Csakovszkij megrendítő tényeket sorol fel, amelyek azt bizonyítják, hogy az amerikaiak határt nem ismerő koreai kegyetlenkedései semmiben sem különböznek a fasiszta Gestapo-legények vadálilailjasságától. A Koreában megölt és megkínzott emberek száma eléri az ötszázezret. Ha az amerikai vadállatok véres féltiteiit Auschwitz és Majdanek hitlerista hóhérának «munkájához» hasonlítanánk, a mai amerikai rohamosztagosok és SS-legények bizonyára megsértődnének. De nem azért haragudnának meg, mert azokkal hasonlítjuk össze őket, akiknek neve hosszú időre a kannibalizmus szimbólumává lett, hanem azért, mert kicsinyítjük az amerikaiak «felsőbbrendűségét» a tömegirtásban. Koreában elátkozzák az amerikaiakat és életre-halálra harcolnak ellenük — írja befejezésül Csajkovszkij. Berlinből jelent az ADN: Otto Grotewohlnak, a Német Demokratikus Köztársaság miniszterelnökének nagyjelentőségű keddi kormánynyilatkozata és a Német Demokratikus Köztársaság Népi Kamarájának felhívása a bonni parlamenthez lelkes visszhangra talált egész Németországban- Az üzemek dolgozói határozatokban üdvözlik a Grotewohl-kormány kezdeményezését Jena városában több mint harmincezer lakos nagygyűlésen követelne az össznémet alkotmányozó tanács haladéktalan összehívását, a népi kamara felhívása alapján. Halléban a Nácizmus Üldözötteinek Szövetsége négyszáz békelevelet intézett nyugatnémetországi bajtársaiihoz és a ligetekhez mellékelte Grotewohl kormánynyilatkozatját és a Népi Kamara felhívását. Nyugat-Németország napilapjai szerdán vezető helyen közölték Grotewohl kormánynyilatkozatát és a Népi Kamara felhívását. A lapok nagy része még nem foglalt állást a nagyjelentőségű javaslatokhoz. Az első kommentárok egyikében a Bonner Generalanzeiger többek között így ír: „Fontos, hogy a szövetségi kormány megértse Grotewohl újabb ajánlatát.“ Bonni jelentés szerint Adenauer kedden este rendkívüli minisztertanácsra hívta össze a kormány tagjait. ünnepélyesen megnyitották Berlinben a Demokratikus Nők Nemzetközi Szövetsége Tanácsának ülését Grotewohl miniszterelnök beszéde Berlinből jeleníti az ADN. Szerdán este Berlinben a Népi Kamara házának nagytermében ünnepélyesen megnyitották a Demokratikus Nők Nemzetközi Szövetsége Tanácsának ülését. Grotewohl üdvözlő beszédében hangsúlyozni, hogy a DMSZ-nek döntően fontos szerepe van a békeharcban— Mondják el kérem folytatta Grotewohl — országuk asszonyainak és anyáinak, hogy a Német Demokratikus Köztársaság asszonyai és anyái is — kormányukkal együtt — minden erejüket megfeszítik, hogy segítsenek biztosítani a békét Európában. — Németország fővárosából vigyék magukkal azt a bizonyosságot, hogy a német népet egyre nagyobb mértékben áthatja a felismerés: mindent meg kell tennünk a háború megakadályozására. Meg kell akadályoznunk a háborút — ez a legnagyobb és legsürgetőbb feladat, amelyet közösen meg kell oldanunk és amelyet csak hatalmas és legyőzhetetlen ,Szovjetunióval szoros és elszakíthatatlan barátságban tudunk megoldani. Kívánom, hogy a Demokratikus Nők Nemzetközi Szövetsége Tanácsának ülése határozataival még szilárdabbanis határozottabban kovácsolja egybe a nép millióit, a béke hatalmas világtáborába a Szovjetúnió — a világ első béketagalmának — vezetése alatt. Berlinbe érkeztek a kongresszusra Nina Popova vezetésével a szovjet nőküldöttség tagjai. Megérkeztek még Algéria, Belgium, Franciaország, Hollandia, Irán, Olaszország, Lengyelország és Tunézia demokratikus nőszervezeteinek küldöttségei is. Berlinben van Vass Istvánná vezetésével az MKDSZ delegációja. Stefan Heyman megkoszorúzta a Gellérthegyi Szabadságemlékművet (MTI) Stefan Heyman rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter, a Német Demokratkkus Köztársaság budapesti diplomáciai missziójának új vezetője, szerdán délelőtt megkoszorúzta a Gellérthegyi Szabadság-emlékművet. A külügyminiszter képviseletében Sík Endre követ, valamint a külügyminisztérium több vezető tisztviselője, a honvédelmi miniszter képviseletében Székely Béla vezérőrnagy volt jelen. Az ünnepélyes koszorúzáson megjelent :1. D. Kiszeljov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. Az amerikai vasúti tolatómunkások kedden Chicagóban és Detroitban sztrájkba léptek — jelenti a Reuter. A munka beszüntetése 24 óra alatt nyolc kulcsfontosságú városra terjedt ki. Magyar Nemzet Tiltakozás a francia nemzetgyűlésben a nemzetközi demokratikus szervezetek központjainak feloszlatása ellen A francia nemzetgyűlés keddi ülésén Jacques Duclos tiltakozott a Szakszervezeti Világszövetség és a többi nemzetközi demokratikus szervezet párizsi központjának feloszlatása ellen. Dudlos rámutatott arra, hogy a kormány egymás után hozza a fasiszta intézkedéseket. Bej tiltja a Nyugat-Németország fel- fegyverzése ellen tiltakozó fran-cia lapokat, viszont a közeljövőben tartandó katonai tárgyalások során fogadja Speidel és Heusinger hitlerista német tábornokokat. A három demokratikus világszövetség párizsi központjának feloszlatása egy Daladier-féle törvény pótló- rendelete és egy Pétain-féle törvény segítségével történt. Duclos egységre hívta fel a francia demokratákat a háborús és nyomorpolitika ellen. A CGT kedden délután felhívvást intézett a francia munkásosztályhoz, hogy egységesen álljon ki a Szakszervezeti Világszövetség mellett. Egész Franciaországban folytatódnak a tiltakozó megmozdulások. Tiltakozott a francia kormány reakciós intézkedései ellen a Lengyel Ifjúsági Szövetség, a Béke Hívei Csehszlovák Bizottságának elnöksége, az Albán Dolgozó Ifjúság Szövetsége és az Olasz Általános Szakszervezeti Szövetség is. Az Algériai Kommunista Párt felhívást intézett a lakossághoz a február 4-i algériai választásokkal kapcsolatban. A felhívívás hangsúlyozza, a kommunisták azért harcolnak, hogy kiszakítsák Algériát a gyarma- S tosilók karmaiból. A felhívás tiltakozik Algéria haditámaszpontként történő felhasználása ellen és felszólítja a haladó szellemű pártokat, hozzák létre széles síkon az algériai demokratikus nemzeti arcvonalat. Már az előjegyzési naptárakban benne van, hogy meg kell venni a csütörtöki új számát. Novellák, versek, népszerű természetrajz, kultúrtörténeti cikk - sorozatok, keresztrejtvény-verseny sakkrovat, stb. Ára forinti Egy bátor újságíró Egy bátor újságíróról beszélnek most — jót, vagy rosszat — egész Franciaországban. A haladó közvélemény dicséri és izgalommal várja minden sorát, a kormánykörök viszont szidalmazzák és legszívesebben kivégeztetnék. Ezt a «kivégeztetnék» kifejezést nem átvitt értelemben kell gondolnunk, hanem úgy, hogy a reakciós Franciaország reakciós vezetői valóban halálba akarják küldeni Léo Figueres-t, ezt a nagyszerű és bátor újságírót, akit már hetek óta mindenütt köröznek és akit olyan «bűncselekménnyel» vádolnak, amelyért a háborús viszonyok közepette — halálbüntetés jár- Franciaországban pedig, a Vietnam, hadjárat miatt, háborús viszonyok vannak. Mit tett Léo Figueres? Miért körözik egész Franciaországban? Miért akarja a marshallizált Franciaország marshalizált kormánya guillotine alá küldeni ezt a népszerű újságírót? Léo Figueres senkit sem gyilkolt meg. Sőt, éppen az a bűne, hogy szeretné megakadályozni azoknak a tömeggyilkosságoknak a folytatását, amelyeket Jules Moch, a fasiszta módszereket diktáló hadügyminiszter parancsára követnek el Vietnamban a francia exped'c'ós seregeknek főleg német SS-regényekből toborzott «különleges alakulatai». Lényegileg ugyanazokról a «különleges alakultokról» van szó, amelyek Hitler idején és Himmler utasítására tömeggyilkosságokkal lettek hírhedek Lengyelország megszálloit vidékein. Léo Figueres kollégánk, ez a bárom francia újságíró, akire büszkén tekint a világ minden szabadságharcos és békeharcos újságírója, fogja magát és — bár a vietnami francia katonai cenzúra a legbrutálisabban megakadályozza a valóságos helyzet ismertetését — kinyomozta, megállapította és közzétette a valóságot. Léo Figueres nem a francia gyarmati hatóságoktól és nem az SS-legényekkel operáló reakciós katonai köröktől kért felvilágoslásokat, hanem látogatást tett a franci gyarmatosítók által kényszerből kiürített Vietnami területeken, ahol saját szemével látta a francia zsoldba szegődött hitleristák, valamint a nácikat utánzó francia imperialistáik pusztításainak és gyilkosságainak nyomait- Azután pedig érintkezést keresett és talált Ho Si Minnel, a Vietiami Népköztársaság elnökével, aki diadalra vezeti sokáig elnyomott és letiport népének elszánt szabadságharcát. Mit tapasztalt Léo Figueres Vietnamnak azokon a területein, amelyeket a Vietnami néphadsereg felszabadított a gyarmatosítók rémuralma alól? Azt tapasztalta, hogy Jules Moch «vitézei» mindenütt a «felperzselt föld» gyalázatos módszerét alkalmazták. Mielőtt kiürítették az egyes vidékeket, azokon mindent elpusztítottak. Akadtak olyan SS-alakulatok is, amelyek — francia gazdáik nagyobb dicsőségére — a fejvadászok példáját követték. Egyszerűen levágták a foglyok fejét. A levágott fejeket azután halomba rakták és odaálltak a levágott fejek gúlái mellé, hogy így örökíttessék meg «kalandjaikat» a fotográfusokkal-Léo Figueres azt írja: «Vietnami tartózkodásom idején azok voltak a legszörnyűbb pillanataim, amikor a különböző vidékek férfiúi és női beszámoltak nekem az expedíciós seregek módszereiről. Hányszor hajlottam le a fejemet szomorúságomban és szégyenemben!» Mit tapasztalt ezzel szemben a francia újságíró a szabad Vietnamban, ahol Ho Si Min vendégeként tartózkodott? Azt tapasztalta, hogy a szabad Vietnam a felemelkedés útjára lépett. A szocializmus felé haladó vietnami néni demokrácia, amelynek élvonalában a népfrontot irányító, kommunisták menetelnek, máris hatalmas eredményeket tárhat a világ elé. Sikerült felszámolni az analfabétizmus túlnyomó részét- Sikerült elindítani az új, nemzeti értelmiség kialakítását. Az egyetemeken és főiskolákon állandóan szaporodik a diákok és diáklányok száma. Megkezdődön a dzsungelek megműveletlen területeinek tervszer megművelése is. A Vietnami Népköztársaság, amely pedg élet-halál harcot folytat az imperialista agresszorokkal szemben és amelynek nagy része csak az utóbbi időben szabadult fel, a tervgazdálkodás alapelvei szerint rendezi be életét. Léo Figuéres — Ho Si-Min nel és más vietnami vezetőkkel történt beszélgetései alapján — hírül adja, hogy Vietnam népe nem haragszik a francia népre, mert tudja, hogy a francia nép, amelynek széles tömege, elítélik a «szennyes háborút», nem felelős az amerikai világuralmi törekvéseket kiszolgáló francia kormány bűneiért Ho Si Min javaslatot tett a Vietnamban lévő francia és a francia gyarmati területekre hurcolt Vietnami hadifoglyok kölcsönös kicserélésére. Egyben megüzente a francia anyáknak és feleségeknek, hogy a legnagyobb gonddal ápoltatja a vietnami harctéren elesett, vagy vietnami hadifogságban meghalt gyermekeik és férjeik sírját. Ilyen nemes lelkűidről és tiszta emberségről tett tanúságot Ho S.-Man, miközben a francia szolgálatban álló nácik és idegenlegionisták garázdálkodásai következtében egyre több «vietnami Lidicéről» és «vietnami Oradourról» kell beszélnünk. A reakciós francia kormány azonban nem fogadta el Ho Si-Min fogolykicserélési ajánlatát, mert ez — mint szóvivője kijelentette — azt a látszatot kelthette volna, hogy szóbaáll az «ellenséggel». A francia kormány — nyilván amerikai parancsra — a hadműveletek fokozására készül. A legújabb Párizsi jelentések arról számolnak be, hogy egyfelől amerikai hadianyagszállítmányok indultak el Indokína és Vietnam felé, másfelől Vietnamba, érkezett Sir John Harding, a távolkeleti angol csapatok főparancsnoka is, hogy de Lettre de Tassigny francia tábornokkal megbeszélje a közös gyarmati hadműveleteket. Való-színű, hogy ezek előkészítésével már a legközelebbi időpontban francia tisztek utaznak Malájába és angol tisztek jönnek a vietnami francia csapatokhoz! Vietnamban egyébként rövid idő óta amerikai katonai bizottság is tartózkodik. Léo Figueres, aki megírta az 1 igazságot Vietnamról, mo®P bujdosóként élhet Francia-1* országban. Hontalan lett saját hazájában. Ha nem akar hadbíróság elé kerülni és nemv óhajt — «az ellenséggel való* cimborálás» hazug vádjával tér-* helyen — hóhérbárd alá kerülni, illegalitásban kell maradnia a mostani francia kormányzattal szemben. Úgy kell élne, ahogy a legjobb francia hazafiak éltek a német fasiszták és a Pétain-féle hazárulók gyáli■os uralma idején. De Léo Figueres, akit a be*csületes francia hazafiak bujtatnak, az illegalitásban is dolgozik. Hétről-hétre újabb és* újabb cikkei látnak napvilágot a kommunista és más haladó, lapokban. Gyűléseken is «fel- szólal». Tízezrek és tízezrek *hallgatják beszédeit. Ezek a felszólalások úgy történnek, hogy grammofonlemezről közvetítik Léo Figuéres beszédeit. A «France Nouvelle» most ideérkezett számában olvassuk, hogy megjelent a bátor újságíró «Je reviens du Viet-Nam Ebre» című könyve is, amelyhez Marcel Cacifin írt előszót, rámutatva arra, hogy Léo Figuéres milyen nagy szolgálatokat tesz ezzel az írásával annak a hatalmas tábornak, az egész francia népet egyesítő tábornak, amely a «szennyes háború» sürgős megszüntetését és a vietnami francia seregek visszahívását követeli. A párizsi egyetemi hallgatók múlt héten Zola-emlékünnepet rendeztek a «J’accuse» megjelenésének ötvenharmadik évfordulóján — a Pantheon épület®elöli. Ezen a gyűlésen a fiatalok lelkesen ünnepelték a zolai bátorságról tanúskodó Léo Figuéres-t. A diákok, akik a szabadság és béke mellett tüntettek, méltó embert éljeneztek, mert Léo Figuéres-nak csakugyan ott a helye a Dreyfusügyben döntő fordulatot jelentő «J’accuse» írója, Emile Zola mellett. Sós Endre 3 Kulturiskolát indított a XIII. kerületi tanács népművelési osztálya 40 részvevővel. Az iskola elvégzése után a legjobb hallgatókból bizottságot szerveztek, amelynek feladata az üzemi kultúrcsoportok segítése. A XIII. kerületben a múlt év decemberében a népművelési osztály rendezésében 41 irodalmi és ismeretterjesztő előadást tartottak. -