Magyar Nemzet, 1951. február (7. évfolyam, 26-49. szám)

1951-02-01 / 26. szám

Csütörtök, 1951 február 1 Az Elnöki Tanács törvényerejű­ rendelete a Munka Törvényke (MTI) Népköztársaságunk El­nöki Tanácsa törvényerejű ren­deletet fogadott el a Munka Törvénykönyvéről. A Munka Törvénykönyve kifejezi azokat az alapvető változásokat, ame­lyek hazánkban a politikai és gazdasági átalakulás nyomán a munkaviszony jellegeis­en bekö­vetkeztek. A Munka Törvény­­könyvének alapelvei közvetle­­nül az Alkotmányra épülnek. A törvényerejű rendelet ha­tálya kiterjed valamennyi munkáltatóra és munkavállalóra. A Munka Törvénykönyvének rendeletei közül legjelentősebb az üzemi kollektív szerződés rendszerének bevezetése. Az iparági kollektív szerződések rendszerét ezzel az intézkedés­sel a törvény megszünteti. Az iparági kollektív szerződésben foglalt jogok és kötelezettségek egy részét maga a Munka Tör­vénykönyve tartalmazza, más részét állami határozatok sza­bályozzák. Az üzemi kollektív szerző­désben a dolgozók a vállalat igazgatójával együtt meghatá­rozzák a munkafegyelem bizto­sítása, a munkaverseny és a Sztahanov-mozgalom kiszélesí­tése, a dolgozók munkafeltéte­leinek javítása, a vállalat jóléti és munkásvédelmi feladatainak megvalósítása, valamint a dol­gozók szakképzettségének eme­lése érdekében szükséges intéz­kedéseket. Az üzemi kollektív szerződés megkötésében a dolgozók köz­vetlenül részt vesznek javasla­taikkal, észrevételeikkel hozzá­járulnak jogaik s kötelezettsé­geik kialakításához, üzemi terv­­feladataik megvalósításához. A Munka törvénykönyve le­rögzíti, hogy a munkaidő napi 8 óra, de ugyanakkor kimond­ja, hogy az egészségre átalmas munkakörben ennél rövidebb munkaidő is m­egállapítható. A Munka t­örvény­könyve a dolgozók érdekében meghatá­rozza azokat a körülményeket, amikor a munkaviszony fel­mondással megszüntethető. A munkaerő hullámzás lecsök­kentése, a munkafegyelem meg­szilárdítása végett ugyanakkor a Munka Törvénykönyve kö­rülhatárolja azokat a körülmé­nyeket is, amikor a dolgozó nem tekinthető önkényes kilépő­nek és az önkényes k­épéssel járó hátrányok nem sújtják. A Munka T­örvénykönyve újonnan szabályozza a fizetett szabadságok kérdését. Eddig mindenkinek egyforma magas­ságú fizetett sza­badság járt, sivár nehéz és egészségtben munkát végző munkásról volt szó, a­kár köny­­nyebb és egészségesebb munkát végzőről. A Munka Törvény­­könyve mindenki részére biztosít évi 12 m­unkanap alapszabadsá­got és pótszabadság­ot állapít meg a bányászok, kohászati dol­gozóik, a munkájukat egészség­re árral­ más körülmények között végzők, a fiatalkorúak, a tudo­mányos oklistó- és nevelőmunkát­ végzők, vezető állásúak, valamint azok részére, ckak ugyanannál a vállalatnál hosszabb időn át dolgoznak. Előírja a Törvénykönyv, hogy a vállalott köteles a dolgozók kulturális, jóléti, egészségügyi és sport­célni intézményeinek lé­tesítés­éhez és fenntartásához hozzájárulni. Részletes szabályokat tartal­maz a Mimika Törvénykönyve a dolgozók egészségének és testi épségének védelme érdekében, a munka­védelem in­tézményes megszervezésére, a biztonságos m­unka,körülmények meg­­remtéséire és az állandó egészségügyi gondozás­ra. Ki­­mondja, hogy a munkájukat egészségire káros körülmények között végző dolgozókat meg­határozótt ,dórköszökben orvosi vizsgálatra kell küldeni. Bizto­síta a Munka Törvénykönyve a munkásvédelmi rendelkezések megszervezésénél é­s ellenőrzésé­nél a dolgozók közve­len rész­vételét. A munkásvédelem és üzemi egészségügy ellen­őrzését a Munka Törvénykönyve az Egészségügyi Miniszterre és a Szakszervezetiek Országos Taná­csára bízza. A Munka Törvénykönyve messzemenő intézkedés­ek segít­ségével biztosít­ja, hogy a nők miinél nagyobb számban részt vehessenek a termelő munkában. Lerögzíti, hogy a munkabérek megállapít­á­sánál férfi és női dolgozó között különbséget tenni nem le­het, másrészt, hogy a nőt nem szabad olyan munkára al­kalmazni, amely testi alkatánál fogva rea hálná,nyers követlkez­­mén­yekkel járhat. Védi a Munka Törvénykönyve a teherben lévő dolgozó nőt, valamint az anyá­kat. Korlátozza sz­ármukra a ne­héz tesk­i munkára, az éjjeli, munkára, túlmunkákra való igénybevételüket. Biztosítj­a to­vábbá a terhes nő részére azt a kedvezményt, hogy a terhes­ség 6. hónapjától kezdve egész­ségügyi szempontból megfel­ellő munkahelyre kérhesse áthelyezé­sét, a­nélkül azonban, hogy ke­resete ezáltal­ csökkenne A Munka Törvénykönyve kü­lön fejezetben foglalkozik a fiatalkorúak védelmével. A tizennegyedik (14) életévét be nem töltött fiatalkorút munkára alkalmazni nem szabad, kivéve az iskolai szünetben végzett egyes köny­­nyebb munkákat. A 16. (tizen­hatodik) életév betöltése előtt is csak olyan munkákra alkalmaz­ható a fiatalkorú, amely orvosi vélemény szerint testi és szel­lemi fejlődésére nem ártalmas. A Munka Törvénykönyve a fia­talkorúak részére pótszabadsá­got, kedvezményes üdültetést bztosít. A Munka Törvénykönyve messzemenően­ gondoskodik a dolgozók továbbtanulási lehető­ségéről. Ennek érdekében kö­zépiskolai, szakiskolai, vagy fő­iskolai tanulmányaikat folyta­tók részére munkaidő kedvez­ményt és tanulmányi szabadsá­got ír elő.­­ Orotewolil nyilatkozata, A K­OHEJI MEPN­AIISERECt lelkes visszhang­ra talált legújab­b hadijelentése egész Németországban Ph­en­janiból jelenti a TASZSZ. A Koreai Nijpi Demokratikus Köztársaság népi hadseregének főparancsnoksága közölte ja­nuár 31-én: A népi hadsereg egységei a kínai önkéntesekkel együtt egyes frontszakaszokon harcokat vívtak. Csakovszkij cikke az amerikai fasiszták gaztetteiről Az Izvesztija a Koreából nem­régen visszatért Aleksza­ndr Csa­­kovszkij szovjet író cikkét közli az amerikai beavatkozók hallat­lan gaztetteiről. Csakovszkij megrendítő tényeket sorol fel, amelyek azt bizonyítják, hogy az amerikaiak határt nem is­merő koreai kegyetlenkedései semmiben sem különböznek a fasiszta Gestapo-legények vad­­álilai­ljasságától. A Koreában meg­ölt és megkínzott emberek száma eléri az ötszázezret. Ha az amerikai vadállatok véres féltiteiit­ Auschwitz és Maj­danek hitlerista hóhérának «munkájához» hasonlítanánk, a mai amerikai rohamosztagosok és SS-legények bizonyára meg­sértődnének. De nem azért ha­ragudnának meg, mert azokkal hasonlítjuk össze őket, akiknek neve hosszú időre a kanniba­lizmus szimbólumává lett, hanem azért, mert kicsinyítjük az ame­rikaiak «felsőbbrendűségét» a tömegirtásban. Koreában elátkozzák az ame­rikaiakat és életre-halálra har­colnak ellenük — írja befejezé­sül­ Csajkovszkij. Berlinből jelent­ az ADN: Otto Grotewohlnak, a Német De­mokratikus Köztársaság minisz­terelnökének nagyjelentőségű keddi kormánynyilatkozata és a Német Demokratikus Köztársa­ság Népi Kamarájának felhívá­sa a bonni parlamenthez lelkes visszhangra talált egész Német­országban- Az üzemek dolgozói határozatokban üdvözlik a Gro­­tewohl-kormány kezdeményezé­sét Jena városában több mint harmincezer lakos nagygyűlé­sen követelne az össznémet al­­kotmányozó tanács haladéktalan összehívását, a népi kamara fel­hívása alap­ján. Halléban a Ná­cizmus Üldözötteinek Szövet­sége négyszáz békel­evelet inté­zett nyugatnémet­országi bajtár­­saiihoz és a ligetekhez mellékelte Gro­tewohl k­ormánynyilat­koz­atját és a Népi Kamara felhívását. Nyugat-Németország napilap­jai szerdán vezető helyen kö­zölték Grotewohl kormánynyi­latkozatát és a Népi Kamara felhívását. A lapok nagy része még nem foglalt állást a nagy­jelentőségű javaslatokhoz. Az első kommentárok egyikében a Bonner Generalanzeiger többek között így ír: „Fontos, hogy a szövetségi kormány megértse Grotewohl újabb ajánlatát.“ Bonni jelentés szerint Ade­nauer kedden este rendkívüli minisztertanácsra hívta össze a kormány tagjait. ünnepélyesen megnyitották Berlinben a Demokratikus Nők Nemzetközi Szövetsége Tanácsának ülését Grotewohl miniszterelnök beszéde Berlinből jeleníti az ADN. Szerdán este Berlinben a Népi Kamara házának nagytermében ünnepélyesen megnyitották a Demokratikus Nők Nemzetközi Szövetsége Tanácsának ülését. Grotewohl üdvözlő beszédé­ben hangsúlyozni, hogy a DM­SZ-nek döntően fontos sze­repe van a békeharcban­— Mondják el kérem folytatta Grotewohl — országuk asszonyainak és anyáinak, hogy a Német Demokratikus Köztár­saság asszonyai és anyái is — kormányukkal együtt — minden erejüket megfeszítik, hogy se­gítsenek biztosítani a békét Európában. — Németország fővárosából vigyék magukkal azt a bizo­nyosságot, hogy a német népet egyre nagyobb mértékben át­hatja a felismerés: mindent meg kell tennünk a háború megakadályozására. Meg kell akadályoznunk a háborút — ez a legnagyobb és legsürgetőbb feladat, amelyet közösen meg kell oldanunk és amelyet csak­­ hatalmas és legyőzhetetlen ,Szovjetunióval szoros és elsza­kíthatatlan barátságban tudunk megoldani. Kívánom, hogy a Demokratikus Nők Nemzetközi Szövetsége Tanácsának ülése határozataival még szilárdabban­­is határozottabban kovácsolja e­gybe a nép millióit, a béke hatalmas vil­ágtáborába a Szov­­­jetúnió — a világ első béke­tagalmának — vezetése alatt. Berlinbe érkeztek a kon­gresszusra Nina Popova ve­zetésével a szovjet nőküldött­sé­g tagjai. Megérkeztek még Algéria, Belgium, Franciaország, Hollandia, Irán, Olaszország, Lengyelország és Tunézia de­mokratikus nőszervezeteinek küldöttségei is. Berlinben van Vass Istvánná vezetésével az MKDSZ delegációja. Stefan Heyman meg­koszorúzta a Gellért­hegyi Szabadság­­emlékművet (MTI) Stefan Heyman rend­kívüli követ és meghatal­­mazott miniszter, a Né­met Demokrat­kkus Köztársaság budapesti diplomáciai missziójá­nak új vezetője, szerdán dél­előtt megkoszorúzta a Gellért­hegyi Szabadság-emlékművet. A k­ül­­­ügy­mi­nisz­ter kép­vi­se­let­ében Sík Endre követ, valamint a­­ külügyminisztérium több vezető­­ tisztviselője, a hon­védelmi mi­­­­niszter képviseletében Székely Béla vezérőrnagy volt jelen. Az ünnepélyes koszorúzáson meg­jelent :1. D. Ki­szeljov, a Szovjet­unió magyarországi nagykövete. Az amerikai vasúti tolató­­munkások kedden Chicagóban és Detroitban sztrájkba léptek — jelenti a Reuter.­­ A munka beszüntetése 24 óra alatt nyolc kulcsfontosságú városra terjedt ki. Magyar Nemzet Tiltakozás a francia nemzetgyűlésben a nemzetközi demokratikus szervezetek központjainak feloszlatása ellen A francia nemzetgyűlés keddi ülésén Jacques Duclos tiltako­zott a Szakszervezeti Világszö­vetség és a többi nemzetközi demokratikus szervezet párizsi központjának feloszlatása ellen. Dudlos rámutatott arra, hogy a kormány egymás után hozza a fasiszta intézkedéseket. Be­­j tiltja a Nyugat-Németország fel-­­ fegyverzése ellen tiltakozó fran-­­­cia lapokat, viszont a közel­jövőben tartandó katonai tár­­­gyalások során fogadja Speidel­­ és Heusinger hitlerista német­­ tábornokokat. A három demo­­­­kratikus világszövetség párizsi­­ központjának feloszlatása egy­­ Daladier-féle törvény pótló-­­ rendelete és egy Pétain-féle­­ törvény segítségével történt. Duclos egységre hívta fel a francia demokratákat a h­ábo­­rú­s és nyomorpolitika ellen. A CGT kedden délután felhív­­­vást intézett a francia munkás­osztályhoz, hogy egységesen álljon ki a Szakszervezeti Világ­­­szövetség mellett. Egész Francia­országban folytatódnak a tilta­kozó megmozdulások. Tiltakozott a francia kor­mány­ reakciós intézkedései el­len a Lengyel Ifjúsági Szövet­ség, a Béke Hívei Csehszlovák Bizottságának elnöksége, az Al­­bán Dolgozó Ifjúság Szövetsége és az Olasz Általános Szakszer­vezeti Szövetség is. Az Algériai Kommunista Párt­ ­ felhívást intézett a lakossághoz a február 4-i algériai választ­á­­­­sokkal kapcsolatban. A felhív­í­vás hangsúlyozza, a kommu­­­­­nisták azért harcolnak, hogy­­ kiszakítsák Algériát a gyarma- S tosilók karmaiból. A felhívás­­ tiltakozik Algéria haditámasz­­­­pontként történő felhasználása e­­llen és felszólítja a haladó szellemű pártokat, hozzák létre széles síkon az algériai demo­­kratikus nemzeti arcvonalat. Már az előjegyzési naptárakban benne van, hogy meg kell venni a csütörtöki új számát. Novellák, versek, népszerű természetrajz, kultúrtörténeti cikk - sorozatok, keresztrejtvény-verseny sakkrovat, stb. Ára­­ forinti Egy bátor újságíró Egy bátor újságíróról beszél­nek most — jót, vagy rosszat — egész Franciaországban. A haladó közvélemény dicséri és izgalommal várja minden sorát, a kormánykörök viszont szidal­mazzák és legszívesebben kivé­geztetnék. Ezt a «kivégeztet­­nék» kifejezést nem átvitt érte­lemben kell gondolnunk, hanem úgy, hogy a reakciós Francia­­ország reakciós vezetői valóban halálba akarják küldeni Léo Figueres-t, ezt a nagyszerű és bátor újságírót, akit már hetek óta mindenütt köröznek és akit olyan «bűncselekménnyel» vá­dolnak, amelyért a háborús viszonyok közepette — halál­­büntetés jár- Franciaországban pedig, a Vietnam,­ hadjárat­ miatt, háborús viszonyok vannak. Mit tett Léo Figueres? Miért körözik egész Franciaország­ban? Miért akarja a marshalli­­zált Franciaország marshalizált ko­rmánya guillotine alá kül­deni ezt a népszerű újságírót? Léo Figueres senkit sem gyil­kolt meg. Sőt, éppen az a bűne, hogy szeretné megakadályozni azoknak a tömeggyilkosságok­nak a folytatását, amelyeket Jules Moch, a fasiszta módsze­reket diktáló hadügyminiszter parancsára követnek el Viet­namban a francia exped'c'ós seregeknek főleg német SS-regé­­nyekből toborzott «különleges alakulatai». Lényegileg ugyan­azokról a «különleges alakul­tokról» van szó, amelyek Hitler idején és Himmler utasítására tömeggyilkosságokkal lettek hír­hedek Lengyelország megszál­loit vidékein. Léo Figueres kollégánk, ez a bárom francia újságíró, akire büszkén tekint a világ minden szabadságharcos és békeharcos újságírója, fogja magát és — bár a vietnami francia katonai cenzúra a legbrutáli­sabban meg­akadályozza a valóságos hely­zet ismertetését — kinyomozta, megállapította és közzétette a valóságot. Léo Figueres nem a francia gyarmati hatóságoktól és nem az SS-legényekkel ope­ráló reakciós katonai köröktől kért felvilágoslásokat, h­anem látogatást tett a franci gyar­­matosítók által kényszerből ki­ürített Vietnami területeken, ahol saját szemével látta a fran­cia zsold­ba szegődött hitleristák, valamint a nácikat utánzó fran­cia imperialistáik pusztításainak és gyilkosságainak nyomait- Azután pedig érintkezést kere­sett és talált Ho Si­ Minnel, a Vietiami Népköztársaság elnö­kével, aki diadalra vezeti sokáig elnyomott és letiport népének elszánt szabadságharcát. Mit tapasztalt Léo Figueres Vietnamnak azokon a terüle­tein, amelyeket a Vietnami nép­hadsereg felszabadított a gyar­matosítók rémuralma alól? Azt tapasztalta, hogy Jules Moch «vitézei» mindenütt a «felper­zselt föld» gyalázatos módszerét alkalmazták. Mielőtt kiürítették az egyes vidékeket, azokon mindent elpusztítottak. Akadtak olyan SS-alakul­atok is, amelyek — francia gazdáik nagyobb dicsőségére — a fej­vadászok példáját követték. Egyszerűen levágták a foglyok fejét. A levágott fejeket azután halomba rakták és odaálltak a levágott fejek gúlái mellé, hogy így örökíttessék meg «kaland­jaikat» a fotográfusokkal-Léo Figueres azt írja: «Viet­nami tartózkodásom idején azok voltak a legszörnyűbb pil­lanataim, amikor a különböző vidékek férfiúi és női beszá­moltak nekem az expedíciós seregek módszereiről. Hányszor hajlottam le a fejemet szomo­rúságomban és szégyenemben!» Mit tapasztalt ezzel szemben a francia újságíró a szabad Vietnamban, ahol Ho Si­ Min vendégeként tartózkodott? Azt tapasztalta, hogy a szabad Viet­nam a felemelkedés útjára lé­pett. A szocializmus felé ha­ladó vietnami néni demokrácia, amelynek élvonalában a nép­frontot irányító, kommunisták menetelnek, máris hatalmas eredményeket tárhat a világ elé. Sikerült felszámolni az analfabétizmus túlnyomó részét- Sikerült elindítani az új, nem­­zeti értelmiség kialakítását. Az egyetemeken és főiskolákon ál­landóan szaporodik a diá­kok és diáklányok száma. Megkezdődön a dzsungelek megműveletlen területeinek terv­­szer­­ megművelése is. A Viet­nami Népköztársaság, amely pedg élet-halál harcot folytat az imperialista agresszorokkal szem­ben és amelynek nagy része csak az utóbbi időben szaba­dult fel, a tervgazdálkodás alap­elvei szerint rendezi be életét. Léo Figuéres — Ho Si-Min­ nel és más vietnami vezetőkkel történt beszélgetései alapján — hírül adja, hogy Vietnam népe nem haragszik a francia népre, mert tudja, hogy a francia nép, amelynek széles tömege, elítélik a «szennyes háborút», nem fe­lelős az amerikai világuralmi törekvéseket kiszolgáló francia kormány bűneiért Ho Si­ Min javaslatot tett a Vietnamban lé­vő francia és a francia gyar­mati területekre hurcolt Viet­nami hadifoglyok kölcsönös ki­cserélésére. Egyben megüzente a francia anyáknak és felesé­geknek, hogy a legnagyobb gonddal ápoltatja a vietnami harctéren elesett, vagy vietnami hadifogságban meghalt gyerme­keik és férjeik sírját. Ilyen nemes lelkűidről és tiszta emberségről tett tanúsá­got Ho S.-Man, miközben a francia szolgálatban álló ná­cik és idegenlegionisták garáz­dálkodásai következtében egy­re több «vietnami Lidicéről» és «vietnami Oradourról» kell beszélnünk. A reakciós francia kormány azonban nem fogadta el Ho Si-Min fogolykicserélési aján­latát, mert ez — mint szóvivő­je kijelentette — azt a látsza­tot kelthette volna, hogy szóba­­áll az «ellenséggel». A francia kormány — nyilván amerikai parancsra — a hadműveletek fokozására készül. A legújabb Párizsi jelentések arról szá­molnak be, hogy egyfelől ame­rikai hadianyagszállítmányok indultak el Indokína és Viet­nam felé, másfelől Vietnamba,­ érkezett Sir John Harding, a távolkeleti angol csapatok fő­­parancsnoka is, hogy de Lettre de Tassigny francia tábornok­kal megbeszélje a közös gyar­mati hadműveleteket. Való-­­színű, hogy ezek előkészítésével már a legközelebbi időpontban francia tisztek utaznak Malájá­ba és angol tisztek jönnek a vietnami francia csapatokhoz!­ Vietnamban egyébként rövid­ idő óta amerikai katonai bi­zottság is tartózkodik. Léo Figueres, aki megírta az­ 1 igazságot Vietnamról, mo®P bujdosóként élhet Francia-1* országban. Hontalan lett saját­­ hazájában. Ha nem akar had­bíróság elé kerülni és nemv­ óhajt — «az ellenséggel való* cimborálás» hazug vádjával tér-* helyen — h­óhérbárd alá kerül­ni, illegalitásban kell maradnia a mostani francia kormányzat­tal szemben. Úgy kell élne, ahogy a legjobb francia haza­fiak éltek a német fasiszták és a Pétain-féle hazárulók gyá­l­i■os uralma idején. De Léo Figueres, akit a be­*­csületes francia hazafiak buj­tatnak, az illegalitásban is dol­gozik. Hétről-hétre újabb és* újabb cikkei látnak napvilágot a kommunista és más haladó, lapokban. Gyűléseken is «fel-­ szólal». Tízezrek és tízezrek *­­hallgatják beszédeit. Ezek a felszólalások úgy történnek, hogy grammofonlemezről közve­títik Léo Figuéres beszédeit. A «France Nouvelle» most ideérkezett számában olvassuk, hogy megjelent a bátor újság­író «Je reviens du Viet-Nam Ebre» című könyve is, amely­hez Marcel Cacifin írt előszót, rámutatva arra, hogy Léo Figuéres milyen nagy szolgála­tokat tesz ezzel az írásával an­nak a hatalmas tábornak, az egész francia népet egyesítő tábornak, amely a «szennyes háború» sürgős megszüntetését és a vietnami francia seregek visszah­ívásá­t követeli. A párizsi egyetemi hallgatók múlt héten Zola-emlékünnepet rendeztek a «J’accuse» megjele­nésének ötvenharmadik évfor­dulóján —­ a Pantheon épület®­elöli. Ezen a gyűlésen a fiata­lok lelkesen ünnepelték a zolai bátorságról tanúskodó Léo Figuéres-t. A diákok, akik a szabadság és béke mellett tün­tettek, méltó embert éljeneztek, mert Léo Figuéres-nak csak­ugyan ott a helye a Dreyfus­­ügyben döntő fordulatot jelentő «J’accuse» írója, Emile Zola mellett. Sós Endre 3 Kultu­riskolát indított a XIII. kerü­leti tanács népművelési osztálya 40 részvevővel. Az is­kola elvégzése után a legjobb hallga­tókból bizottságot szer­veztek, amelynek feladata az üzemi kultúrcsoportok segítése. A XIII. kerületben a múlt év decemberében a népművel­ési osztály rendezésében 41 irodal­mi és ismerett­erjesztő előadást tartottak. -

Next