Magyar Nemzet, 1952. február (8. évfolyam, 26-50. szám)

1952-02-01 / 26. szám

P * 9 f­é­f, 1952. fescrusi NaSjar Nemet. Egy öreg nyomda megifjedik a munkaverseny lendületében Megcsendül a telefon a szer­kesztőségben. — Kéziratot­ kérünk! Már alig van szednivalónk. A szerkesztő körülnéz az asz­talon, összeszedi a legfrissebb anyagot, hogy átküldje. De köz­ben valaki az órára néz: — Ez a nyomda valósággal teszik a kéziratot. Még messze van a lapzárta s szinte már mindent kiszedtek.­ Hogyan csi­nálják? Nem küldjük, hanem visszük hát a kéziratot, hogy megnézzük, miért nőtt meg annyira az Athenaeum-nyomda étvágya? Zegzugos folyosókon, lépcsőkön és vasajtókon keresztül vezet az út a Lenin-körúti szerkesztőség­ből a Miksa­ utcai nyomdába. A második emeleti szedőteremben, ahol a napilapok készülnek, isme­rős zsongás fogad. Csörögnek­­zörögnek a szedőgépek, a hosszú, bádogtetejű­, asztalon pedig gyors tempóban születnek az újság­oldalak, a kiszedett cikkekből »tördelik« a lapot. Megnőtt a szedőgépek étvágya Mialatt a frissen hozott kéz­iratot darabokra szabdalja Arlits József főmester, a Magyar Nemzet tördelője, — egyszerre több gé­pen szedhetik így ugyanannak a cikknek különböző részeit — Herde Józseffel, a­­ szedőterem osztályvezetőjével ülünk le az egyik korrektor-asztal mellé. Tőle kérdezzük: — Miért nőtt úgy meg a szedőgévek étvágya? Mosolyog, helyeslőleg bólint és ezt mondja: — A fiatalság, a növekedés mindig nagy étvággyal jár... Megifjodott ez az­ öreg nyomda is. Számunkra is — mint más termelőmunkát végző dolgozók számára — a munkaverseny, a felajánlások lendülete jelenti az ifjúságot. Munkaverseny a nyomdában. Első pillanatban talán különös­nek tűnik, hogy mi lehet ennek a jelentősége. Hiszen egy újság akkor sem lehet nagyobb, nem fér el benne több anyag a­z oldalon, ha még egyszer annyit is végeznek a szedők. Az­ osz­tályvezető is gondol erre s már magyarázza is: — Ebben a teremben szedik a­­Magyar Nemzetet és a Nép­szavát. De az Athenaeum­­nyomdában ezenkívül­ még sok hetilap készül: a Béke és Sza­badság, Független Magyar­­ország, Kis Újság, Szabad Szó, Müveit Nép, Élet és Tudomány, Magyar Rádió, Színház és Mozi, Nők Lapja és szinte valameny­­nyi szakszervezeti lap. Itt nyom­niuk az MDP propagandakiadvá­nyainak jelentős részét is, vala­mint nagyon sok könyvet. A Müveit Nép és az Ifjúsági Könyvkiadó valamennyi kiadvá­nyát és a Szépirodalmi Könyv­kiadó sok könyvét. — Ha jól használjuk ki ezeket a szedőgépeket, előbb kiszedjük a napilapokat, a fennmaradó idő­ben hetilap-kéziratokat szedhe­tünk, vagy a könyv­szedőket se­gíthetjük ki. Megtörténhet fordí­tott eset is: ha nálunk torlódik a munka — a szerkesztő kartársak késve adják a kéziratokat — ak­kor a könyveken dolgozó, szak­mai nyelven »werk«-szedők kell, hogy nekünk segítsenek. Jobb szervezés, nagyobb teljesítmény A többi már világos. Soha Sanyi könyv, ismeretterjesztő fü­zet, brosúra, meg nem jelent Mag­yaror­szágon, mint manapság. A nyomdákat átszervezték és modernizálták ugyan, de a há­borús károkat csak éppen hogy helyreállították s új nyomda nem létesült. Jobb szervezéssel és­ nagyobb teljesítménnyel ugyanazok a nyomdák kell, hogy a mai hatalmas könyvtömeget előállítsák. A szedőteremben párosverseny folyik: a Magyar Nemzet és a Népszava minden egyes gép­szedőjének versenytársa van a másik laptól. A falon kifüggesz­tett fekete táblán a legutóbbi összesített eredmény szerint a Népszava vezet 148 százalékkal, de a Magyar Nemzet szedői mindössze­ 2 százalékkal marad­nak mögöttük. — Rákosi Mátyás születésnapjá­ra minden gépszedő tett felaján­lást — mondják. — Vannak egé­szen kiváló mennyiségi és minő­ségi munkafelajánlások. Tamás István sztahanovista, a Népszava gépszedője felajánlotta, hogy 160 százalékos átlagteljesítményét 170 százalékra emeli. A túlteljesítésről tanúskodik a versenytábla is, ahol az is ol­vasható, hogy az előbb említett Tamás István -sztahanovista a legutóbbi munkanapon csak 153 százalékot ért el és ekkor ver­senytársa, Hernesz Antal, a Ma­gyar Nemzettől, 160 százalékot teljesített. Hernesz átl­a­gtelt ese­ménye egyébként 150 százalék s azt ajánlotta fel, hogy ezt 155-re emeli fel. Neki van azon­ban más nevezetessége is: alig ad mun­kát a korrektoroknak. Szinte hihetetlen, de majdnem hibamentesen szed. A szedő­­gépek mai technikája mellett 5—6 százalékos hiba a meg­engedett selejt-mérték. Az ő át­laga fél­ százalék! Nyugodtan, kiegyensúlyozott, gyors mozdu­latokkal dolgozik és a legizgal­masabb lapzárta, a legnagyobb anyagtorlódás idején is való­sággal »falja« a kéziratokat és ekkor is majdnem hibamentesen dolgozik. Amikor feláll gépétől és vacsorázni indul, elárulja a hibamentes szedés »titkát«: — Nem szabad gépiesen dol­gozni! Oda kell figyelni s még azt a hibát is kijavítani, amit valaki esetleg a kéziratban ejt. Ehhez persze sokat kell tanulni, olvasni és elsősorban a szótára­kat, helyesírási szabályokat bújni. Hernesznek tanítványa is van: Pintér László, aki két éve gép­­szedő s e pillanatban szedés­mennyiségben már túltett mes­terén is. Ő a 155 százaléknál tart (amit Hernesz most akar el­érni) s azt ajánlotta fel, hogy 160 százalékra rukkol előre. A legjobbak között van Ger­ó Ákos sztahanovista, a Népszava szedője, aki a versenytáblán 183 százalékkal szerepel, de az átlaga is 165 százalék. Ezt az átlagot 170-re fogja felemelni, selejtjét pedig 2 százalékról 1,5 százalékra csökkenti.­­ A munkaverseny fiatalító hatására is mondhatok egy pél­dát — mondja a versenyfelelős — Politzer Kálmán, a legidősebb gépszedők közül való s egy éve még csak 70—80 százalékos tel­jesítménnyel dolgozott. Legutóbb már elérte a 110 százalékot és most megígérte, hogy azt állan­dóan tartani fogja, sőt, ha tudja, túlteljesíti. Szedőverseny Rákosi Mátyás születésnapja tiszteletére az egész Athenaeum­­nyomda valamennyi sztahanovis­tája csatlakozott a Rőder-moz­­galomhoz s ahogy itt, a szedő­teremben Hernesz sztahanovis­tát nevel a fiatal Pintérből, az egész nyomdában tan­lványai­­lesznek a sztahanovistáknak s a tanítványok igyekeznek utolérni, sőt megelőzni mestereiket. A verseny és a felajánlások ered­ménye, hogy a lapszedők ezen tervüket már november 7-én be­fejezik. Ezt is felajánlották már­cius 9-re. De készül a nyomda a mai napra, a Magyar Sajtó Napjára­ is. Az ország legjobb tíz gép­szedője ma a Honvéd­ utcai »Szikra« szedőgéptermében sze­dőversenyt rendez és az Athe­­naeumot itt Tamás István kép­viseli. Mikor visszaindulunk a szerkesztőségbe, percekig figyel­jük a munkáját. Olyan virtuóz ügyességgel "játszik« a szedőgépen, mint egy zongoraművész. Nem is nézi a billentyűket, »vakon« ír, mint a leggyorsabb gépírónők. Könnyű mozdulatokkal, alig érinti a bil­lentyűket (azok a legkisebb érin­tésre működnek), ezért szinte fáradhatatlan. Felhívjuk olvasóink figyelmét hogy lapunk régi számai kizárólag Posta Központi Hírlap Iroda­­. V. Budapest, V., Zrínyi­ utca 1. alatt kaphatók. A mai versenyen önmagát igyekszik felülmúlni, a tíz leg­jobb magyar gépszedő között, így ünnepli meg a­ Magyar Saj­tó Napját, amely ünnepe a nyom­dászoknak is. Magyar Pál Külföldi vendégek érkeztek a Magyar Sejtő Napjára A Szabad Nép megjelenése tíz­éves évfordulójának ünnepére és a munkás- és parasztlevelezők 1. országos konferenciájára pénte­ken Budapestre érkeztek a „Tar­­tós békéért, népi demokráciáért" két helyettes főszerkesztője, to­­vábbá Vu Ven Tao, a Zsenmin­­zsibao képviselője, Stefan Gorski, a Trybuna Ludu képviselője, Marco Vais, a 1‘Unitá képviselő­je, Virgil Petrescu, a Scanteia képviselője, Emil Boconeios, a Scanteia levelezője, Renata Zsák Primo, a Rabotnicseszko Delo képviselője, Alekszander Velikov Georgiev, a Rabotni­cseszko Delo levelezője. MIRŐL ÍRT az illegális Szabad Nép első száma 1942. FEBRUÁR 1-ÉN, a má­sodik világháború kellős köze­pén jelent meg az illegális „Sza­­bad Nép” első száma. A magyar kommunisták hivatalos lapja a magyar népet pusztító imperia­lizmus ellen tiltakozott, s harc­ra buzdította a dolgozó magyar népet — munkást, parasztot és értelmiségit — a német fasisz­ták és a német fasisztákat ki­szolgáló kapituláns magyar kor­mány ellen. »Szabad Nép — szabad or­szágban* — ez a lap vezércik­kének címe, ennek a jelszónak, ennek a követelésnek érdekében leplezte le a »Szabad Nép* a hitleri hadigépezet csődjét. »A magyar nép is beleszól a ta­vaszi offenzívába«« című cikké­ben többek között megállapítja, hogy »a magyar uralkodó osz­tályon belüli ellentétek, a ma­gyar nép növekvő háborús szen­vedése és nyomora kedvező ta­lajt teremtenek arra, hogy nagy nemzeti összefogásban egyesül­jön mindenki, aki a háborús szenvedések végét akarja.* , S míg az akkori legális lapok harsányan, vagy szelídebben azt a hatalmas vágóhidat ünnepel­ték, amelyben tíz- és tízezer magyar ember hullatta vérét, a­­Szabad Nép­ cikke a jobb, az igazabb magyar élet parancsát vonja le harcos tanulságként: »Egy magyar katonát sem Hit­lernek!* Az első illegális »Szabad Népek rövid hírei között olvas­suk a következőt:­­»A Vörös Hadsereg offenzívájának első hat hetében a németek 300.000 embert, 4600* ágyút, 2400 tankot, 33.000 teherautót, 1100 repülő­gépet vesztettek.* »A KAPITULÁNSOK .NEM­ZETI CÉLJAV­ című cikk a ma­gyar kormányok által szétzül­lesztett politikai életet elemezve, a demokratikus erők Nemzeti Harci Frontjának megszilárdí­tását sürgeti. A Nemzeti Harci Front jelszava: a szabadság, a függetlenség biztosítása és a demokratikus átalakulás meg­valósítása. A Nemzeti Harci Front szellemében született meg az „-Együtt a parasztsággal és a haladó polgársággal!* című cikk, amely leszögezi, hogy a demokratikus átalakulást a ma­gyar munkásosztálynak kell kezdeményeznie és vezetnie, de együtt a parasztsággal és a polgárság haladó elemeivel. Munkások, parasztok és haladó polgárok közös ügye, hogy március 15-e ismét valóságos nemzeti ünnep legyen. Ugyan­csak a Nemzeti Harci Frontnak, a demokratikus erők kommunis­ták által vezetett frontjának szellemét és feladatait tükrözik a »Munkásegységet!« és »El a kezekkel a szakszervezetektől!* című cikkek. A »Feudális ma­radványok a magyar nagybirto­kon* című cikk kisebb tanul­mánynak is beillik: a középkori szellemű, ú. n. kötött nagybirto­kokon való termelés különleges korlátait ismerteti. MINDEN SORÁBAN IZZIK, vádol az »Amilyen az úr, olyan a szolgája* című glossza, amely a­­ dolgozó magyar nép nevében felelősségre vonja az újvidéki vérengzések főhóhérait. Az »Osz­­tályharc — nemzeti harc* című cikk a magyar munkásosztály ellenállásának számos lelkesítő dokumentumának bemutatása mellett, hangsúlyozva beszél a magyar értelmiség feladatáról s haladó hagyományaink. 48-as örökségünk felhasználásáról, a német nácizmus és magyar csat­lósaik ellen vívott nemzetmentő harcban. Rövid a lényegre mu­tató riportok tárják fel a lapban »Endre László birodalmá«-t,­­ a pesti megyeházát, az Egyesült Izzóban, a BESZKART-ban fo­lyó ellenállási munkát A mun­káslevelek közül kiemelkedik az a levél, amely az újpesti Müller Nándor-féle bútorgyárban lezaj­lott sztrájkról számol be. »A MAI IDŐK HŐSÖKET KÍVÁNNAK — írja az illegális »Szabad Nép* első számának egyik cikke — és a KMP hő­sökkel fog példát adni népének és osztályának a helytállásban és a harcban.« A »Szabad Nép* első vezércikkének írója, a már­tírhalált halt Schönherz Zoltán, első szerkesztőj­e, az ugyancsak halálra kínzott Rózsa Ferenc, s a s­zabad Nép* többi cikkírói, munkáslevelezői, nagy áldozatot vállaló terjesztői példát mutat­tak helytállásban és hősiesség­ben az egész magyar népnek; az illegális­­Szabad Nép* har­cos bátorsága például szolgál a szocializmust építő magyar sajtó dolgozóinak. A magyar kormány tiltakozó jegyzéke tud angol kormányhoz a fasiszta emigránsok, londoni konferenciája ügyében A Külügyminisztérium Tájé­koztatási Főosztálya közli: A Magyar Külügyminisztérium január 31-én az alábbi jegyzé­ket juttatta el Nagybritannia budapesti követségéhez: »A Magyar Népköztársaság Kormányának tudomására jutott, hogy a Magyarországról és m­ás népi demokratikus országokból megszökött háborúra uszító és fasiszta elemek 1852. január 21—25-ig értekezletet tartottak Londonban az ú. n. » Európa Mozgalom Közép- és Keleteuró­pai Bizottsága­ rendezésében. Az értekezleten ténylegesen a keleteurópai országok — köztük Magyarország — fennálló népi demokratikus rendszerének és törvényes kormányának megdön­téséről és a régi, népelnyomó rendszer visszaállításáról tár­gyaltak. A Magyar Kormány megütkö­zéssel értesült arról, hogy az értekezlet megnyitó ülésén részt, vett és beszédet mondott a brit kormány hivatalos képviselője, Marcid MacMillan lakás- és he­lyi kormányzatügyi miniszter, aki beszédében a brit kormány üd­vözletét és nevezetesen Anthony Eden külügyminiszter jókíván­ságait tolmácsolta az értekezlet részvevőinek. Az a tény, hogy e brit kor­mány, amely a magyar kor­mánnyal diplomáciai kapcsolatot tart fenn, hivatalosan képvisel­teti magát a Magyar Népköztár­saság törvényes rendjének meg­döntését tervező bűnös elemek értekezletén s ezzel azok célki­tűzéseit nyíltan támogatja, fél­reérthetetlenül mutatja, hogy a brit kormány, a népek közötti együttműködés általa hangozta­tott elvével szöges ellentétben, a magyar néppel és a Magyar Népköztársasággal szemben el­lenséges magatartást tanúsít, tá­mogatja és bátorítja a Magyar Népköztársaság ellen összees­küvéseket szövő és háborúra uszító fasiszta, antidemokratikus elemeket. A Magyar Népköztársaság kor­mánya erélyes tiltakozását feje­zi ki a brit kormánynak a nor­mális diplomáciai viszonnyal semmikép össze nem egyeztet­hető ezen eljárása miatt, egy­ben felhívja a brit kormány fi­gyelmét arra, hogy ilyen mód­szerek nem alkalmasak a két ország közötti viszony megjaví­tására.* A Torinóban 10.000 fémipari munkás egy órára felfüggesztet­te a munkát, hogy nyomatékot adjon béremelési követeléseinek. Hetedik napja tart már a 10.000 Szicília­ kénbányász sztrájkja, amely e pillanatban a legna­­gyobbszabású megmozdulás az olasz bérharcok frontján. L­eas B=u2=s A magyar sajtó mérföldkővel Az illegális »Szabad Nép« első száma megjelenésének dá­tuma, február 1-e, a magyar sajtó napjává lett Az illegális »Szabad Nép« a magyar sajtó legjobb hagyományait képviselte, amikor az elnyomatás legnehezebb­ napjaiban bátran, harcosan kiállt a magyar nép szabadságának és függetlenségének nagy ügye mellett. A magyar sajtó történetének mérföldköveit jelentő lapok kliséit közöljük itt, azokat a lapokat, amelyekre a magyar sajtó napján nemcsak a sajtó dolgozói tekintenek termékeny kegyelettel, hanem a magyar sajtó olvasói is. rAnne AfiUefimo Scptingenufimo 'Decrme, mercurius VERIDICUS ex H UNGÁRIA. Cl)várt /ive Nciiliausol, yuarea Jtaiuiaru. S Elicia nobis Novus Annus producic mitia. Parchii enisn noflra Equeftris, qu* Trans-Vjigum ad An. non* comportetionem urgeodam crtcurrem, cvirr Carfareutii Generalem Campi-Mjiíchallum Ha/ln parvo comicatu Pofoxiium versúj tendere intelle xifiec, cicato cnrf'u eurtdem f*rfccut!‘ eít, qui mf !fp«tio tnediae bora Polojvutn le recipédet, pronc toré duót An nos Stdmhirgiw, itt hic m cspuvitatem incidtíTee, Felici­tis temen literi Partin* rstte^fíic, rab Cspitaneo JivorU , qu* petfidum illum Ladiilauth oHi/by, ohm apud nos Bngideriioo (qu; «iuratá üde, pofi Prxilum'Tranoiniensc ad C*farl»nos profugit.j tommilitonibus $jfr* tr^tinia trucidacis, vivuro nobis actulic, Mihtia Prxfidiityr^iilfhcplicabili cum indignattpne patibulum & jfurcam, atKCquam yeV ad Commendaocem noílrum deducerctur, pontra ruta conciamante, & vix jam ipfe Comtneodaos fervo­­*em Mlhtum mitigare potern, njfi Jurc Belli convidám, quá ini­­qvum Patti* & Ccnfoedcmionn Producrem (pro qoo ffcxu ge . 1,1 ad mmiiendam mortia poenani apud totaró Milíciára Fracet AUxtsdtr apud nos Vicoiotooelius icfliiic) hpdicraanu Cár. mci, decolUodum cutajíst x CaíTo. A »Mercurius Veridicus ex Hungáriáé, Rákóczi Ferencnek 1705-ben, Kassán kiadott latin nyelvű tábori újságja az első magyarországi sajtótermék. Szerkesztője Esterházy Antal kuruc tábornok volt, munkatársai pedig Rákóczi szabadságharcának legjobb katonai vezetői, akik harcos, hazafias és »veridicus« — vagyis igazmondó — szellemben szerkesztették a lapot. SM«b« *. Hmn 18 ISI* ' PESTI HÍRLAP. w A’ MtJ'* n«M 1 7AAtAU.il ivxum új e—.«n r«. z>(>uuu«ito«.vuOTillll.8dit0,(«Wmg KmUi- au IM. u« r* • vUXal VaMAU, -r* oMAek kA- a*TM*, bal—_ . TtA IvMu (alléi; iiú4***k UHB*UéUáa *** a, Km* *--- - ■ .... __ —■ ■ ■ - l K* *» '■»«*• « pátuaur. ■XíT. ca* a iSa- , wT*^ali *a«* Ma: —-«?i ■AtiVAHORAZAG ES UUXU.1 TÁÜ ’*a*“** I|..mu tmi'K. m— i «t«*a UMaa . j ■> *** ^‘^*^ • ' t ■-*- —p ^j— y vTT7flB rmr.Mgr.l Mai a I k • • • a>...T. ****H»-_«a«*Ai « ^-a^A^Maa i>-*«. -w. *f‘l^.* a hMail léiWai t. a-Uaitaeec.. ta>JSai >.tSo tíUca, , r ia^Jyb«n u.aaa— tM., amim a-«-'**' " -----— gl'TTft? .Va?* iT*-.” " ! tt'.\ 1" k ‘ «■ A ~-a* aMaa. ---------- Tr "**” ‘.rr*^*2^***^“^*^* -v/.v.'r;i«^* • •«• • • *1 ^ wi*..^.n>zr,.tn. •la»>«aa8^iaul|Uiaat«,jau««|r> >a«(» Huui.-a m.al-M u,-u;kaaA«ub beMtaaai I—^ A magyar nyelvű sajtó történetének — s ugyanakkor a Magyarország függetlenségéért és szabadságáért vívott harcnak — fontos állorhása volt, amikor 1841-ben Kossuth Lajos meg­indította a »Pesti FIírlap<<-ot. Szilárd eszmeiség, világpolitikai tájékozottság, riporteri fürgeség jellemezte a Kossuth szerkeszté­sében megjeleni lapot, amelynek munkatársai közül többen az 1848-as szabadságharc kiemelkedő egyéniségeivé nőttek. . J ». !ZL'ttWtBf,*d­ " Kitti cotaUnal eavesCUataA! - VÖRÖS ÚJSÁG a ' »crtaaiifaaa ^TM11 r ,J •*** * *"• *­ I * Mar««aawa» iwmnaia Mar I «naaa 11 , rst, ssaa ihuh a. aaaa. r«MKMi tanai «. xanaf tt MaaaT ti I WV'M mvarnvot KSI#. I iMain ianal aj M Mtaa) M. _______________________________________________ Miskolcot visszafoglaltuk A Landler-hadtest fényes győzelme Átkeltünk a Tiszán Smimzmm 3*t*m­éSGk a Vörös Hadsereg te­­rolet­rdiktatura harcairól J.Uittfi*. .dűlt H Ut ..ötiöl (■rolcu.-ok »32.ub5 M»a Imm­a:«iA,» halac­aflfsuraruaog o ASaalhcaS (•*- proleiátjUjmt* -siímt. chru.^av • a.. *” ■** 1 .. *». Ku MU a LANDLSXJIADTEST MA HAJNALBAN “JL “"' Sí’" 1919-ben, a Magyar Tanácsköztársaság dicsőséges korszaká­ban a magyar dolgozók fegyverrel a kezükben szálltak szembe az imperialistákkal és azok külföldi, belföldi zsoldosaival. Ebben az időben a történelmi jelentőségű Vörös Újság fejezte ki a magyar nép hatalmas tömegeinek legnemesebb érzelmeit. A Vörös Újság cikkei és tudósításai lelkesítették harcra azokat a magyar csapa­tokat, amelyek az ország szabadságát és függetlenségét védel­mezték. * a. ama imi. k« NI ni A: m ném­eit migraaAfMkm: SZABAD NÉP K­IADJA A KOMMUNISTA PÁR­T Új vértanúk Kiss János cs mártírhalált halt baHártataik harcát a magyar honvédtisztek legjobbjai folytatják. Ezek a hős honvédtisztek és az egész magyar nemzet elvárják, hogy minden magyar honvédtiszt szembe fordul a német megszállókkal és nyilas bérenceikkel Tudniuk kell, hogy ez­en az úton a legénység egy em­berként követi őket Nem tarthatnak ki a hitleristák mellett, amely esetben osztozniuk kell a hábonis bű­nösök felelősségében, havera forduljanak szembe az elnyomókkal és vívják ki a nép becsü­lését és rang­jukra az új magyar nép -----~ A német fasiszták érdekeiért pusztulásba küldött ma­gyar férfiak ezrei és tízezrei síró anyák és feleségek jelzik azt a kort, amikor az illegális­­Szabad Népe megjelent, hogy báto­rítást, tanácsot adjon a magyar népnek, köztük a haladó szel­lemű magyar értelmiségnek Az illegális­­Szabad Népe a mar­­xizmus-leninizmus tudományával felfegyverezve előre látta a magyar nép felszabadulásának korszakát, minden sorával a sza­bad és boldog Magyarországért küzdött. Ellenkezőleg: csak fokozza elszántságu­kat, hogy­ Vág rég leszámoljanak a hazaáruló hóhérokkal; ti ex * leszámolás hamarosan elkövetkezik. Kiss János és hős társainak nevét a megye* dolgozók milliói örökre szivükbe zárták. A nyilas hazaárulók kirtákltan halálra iteltek és kivégeztek három magyar honvédtisztet, az ellen* állami mozg&­.ou három bátor vezetőjét: vitéz Kiaa Já­­pon tábornokot, Nagy Jenő ezredest és Tak­any Vilmos vezérkari századost. Közel száz éve, hogy hon­védi taxteket akasztottak Magyarországon. Aradon történt Iaél-ben, hogy honvéd* tábornokokat állítottak bitó alá a német véres Haynau parancsára. Akkor is az ország szabadságáról volt szó. De akkor a császári reakció m­aga végezte ezt a hóhér­­munkát, amig most a Gestapo bércccel, maguk a nyi­lasok. Ők vetik a hurkot azok nyakába, akik bátor. Jó hazafiként az országot és népét ki akarják menteni a német hordák rabságából. Ami azonban nem sike­rült Haynaunak bitokkal, nekik sem fog sikerülni. Bárhogy tobzódnak is a magyar vérben, nem tiporják el azt az ellenállási mozgalmat, amelyben a honvéd­­tisztek oldalán ott harcol a magyar munkás, paraszt­os polgár. Mert a bitó nem rettenti m meg egyiküket sem.

Next