Magyar Nemzet, 1952. február (8. évfolyam, 26-50. szám)
1952-02-01 / 26. szám
P * 9 féf, 1952. fescrusi NaSjar Nemet. Egy öreg nyomda megifjedik a munkaverseny lendületében Megcsendül a telefon a szerkesztőségben. — Kéziratot kérünk! Már alig van szednivalónk. A szerkesztő körülnéz az asztalon, összeszedi a legfrissebb anyagot, hogy átküldje. De közben valaki az órára néz: — Ez a nyomda valósággal teszik a kéziratot. Még messze van a lapzárta s szinte már mindent kiszedtek. Hogyan csinálják? Nem küldjük, hanem visszük hát a kéziratot, hogy megnézzük, miért nőtt meg annyira az Athenaeum-nyomda étvágya? Zegzugos folyosókon, lépcsőkön és vasajtókon keresztül vezet az út a Lenin-körúti szerkesztőségből a Miksa utcai nyomdába. A második emeleti szedőteremben, ahol a napilapok készülnek, ismerős zsongás fogad. Csörögnekzörögnek a szedőgépek, a hosszú, bádogtetejű, asztalon pedig gyors tempóban születnek az újságoldalak, a kiszedett cikkekből »tördelik« a lapot. Megnőtt a szedőgépek étvágya Mialatt a frissen hozott kéziratot darabokra szabdalja Arlits József főmester, a Magyar Nemzet tördelője, — egyszerre több gépen szedhetik így ugyanannak a cikknek különböző részeit — Herde Józseffel, a szedőterem osztályvezetőjével ülünk le az egyik korrektor-asztal mellé. Tőle kérdezzük: — Miért nőtt úgy meg a szedőgévek étvágya? Mosolyog, helyeslőleg bólint és ezt mondja: — A fiatalság, a növekedés mindig nagy étvággyal jár... Megifjodott ez az öreg nyomda is. Számunkra is — mint más termelőmunkát végző dolgozók számára — a munkaverseny, a felajánlások lendülete jelenti az ifjúságot. Munkaverseny a nyomdában. Első pillanatban talán különösnek tűnik, hogy mi lehet ennek a jelentősége. Hiszen egy újság akkor sem lehet nagyobb, nem fér el benne több anyag az oldalon, ha még egyszer annyit is végeznek a szedők. Az osztályvezető is gondol erre s már magyarázza is: — Ebben a teremben szedik aMagyar Nemzetet és a Népszavát. De az Athenaeumnyomdában ezenkívül még sok hetilap készül: a Béke és Szabadság, Független Magyarország, Kis Újság, Szabad Szó, Müveit Nép, Élet és Tudomány, Magyar Rádió, Színház és Mozi, Nők Lapja és szinte valamenynyi szakszervezeti lap. Itt nyomniuk az MDP propagandakiadványainak jelentős részét is, valamint nagyon sok könyvet. A Müveit Nép és az Ifjúsági Könyvkiadó valamennyi kiadványát és a Szépirodalmi Könyvkiadó sok könyvét. — Ha jól használjuk ki ezeket a szedőgépeket, előbb kiszedjük a napilapokat, a fennmaradó időben hetilap-kéziratokat szedhetünk, vagy a könyvszedőket segíthetjük ki. Megtörténhet fordított eset is: ha nálunk torlódik a munka — a szerkesztő kartársak késve adják a kéziratokat — akkor a könyveken dolgozó, szakmai nyelven »werk«-szedők kell, hogy nekünk segítsenek. Jobb szervezés, nagyobb teljesítmény A többi már világos. Soha Sanyi könyv, ismeretterjesztő füzet, brosúra, meg nem jelent Magyarországon, mint manapság. A nyomdákat átszervezték és modernizálták ugyan, de a háborús károkat csak éppen hogy helyreállították s új nyomda nem létesült. Jobb szervezéssel és nagyobb teljesítménnyel ugyanazok a nyomdák kell, hogy a mai hatalmas könyvtömeget előállítsák. A szedőteremben párosverseny folyik: a Magyar Nemzet és a Népszava minden egyes gépszedőjének versenytársa van a másik laptól. A falon kifüggesztett fekete táblán a legutóbbi összesített eredmény szerint a Népszava vezet 148 százalékkal, de a Magyar Nemzet szedői mindössze 2 százalékkal maradnak mögöttük. — Rákosi Mátyás születésnapjára minden gépszedő tett felajánlást — mondják. — Vannak egészen kiváló mennyiségi és minőségi munkafelajánlások. Tamás István sztahanovista, a Népszava gépszedője felajánlotta, hogy 160 százalékos átlagteljesítményét 170 százalékra emeli. A túlteljesítésről tanúskodik a versenytábla is, ahol az is olvasható, hogy az előbb említett Tamás István -sztahanovista a legutóbbi munkanapon csak 153 százalékot ért el és ekkor versenytársa, Hernesz Antal, a Magyar Nemzettől, 160 százalékot teljesített. Hernesz átlagtelt eseménye egyébként 150 százalék s azt ajánlotta fel, hogy ezt 155-re emeli fel. Neki van azonban más nevezetessége is: alig ad munkát a korrektoroknak. Szinte hihetetlen, de majdnem hibamentesen szed. A szedőgépek mai technikája mellett 5—6 százalékos hiba a megengedett selejt-mérték. Az ő átlaga fél százalék! Nyugodtan, kiegyensúlyozott, gyors mozdulatokkal dolgozik és a legizgalmasabb lapzárta, a legnagyobb anyagtorlódás idején is valósággal »falja« a kéziratokat és ekkor is majdnem hibamentesen dolgozik. Amikor feláll gépétől és vacsorázni indul, elárulja a hibamentes szedés »titkát«: — Nem szabad gépiesen dolgozni! Oda kell figyelni s még azt a hibát is kijavítani, amit valaki esetleg a kéziratban ejt. Ehhez persze sokat kell tanulni, olvasni és elsősorban a szótárakat, helyesírási szabályokat bújni. Hernesznek tanítványa is van: Pintér László, aki két éve gépszedő s e pillanatban szedésmennyiségben már túltett mesterén is. Ő a 155 százaléknál tart (amit Hernesz most akar elérni) s azt ajánlotta fel, hogy 160 százalékra rukkol előre. A legjobbak között van Geró Ákos sztahanovista, a Népszava szedője, aki a versenytáblán 183 százalékkal szerepel, de az átlaga is 165 százalék. Ezt az átlagot 170-re fogja felemelni, selejtjét pedig 2 százalékról 1,5 százalékra csökkenti. A munkaverseny fiatalító hatására is mondhatok egy példát — mondja a versenyfelelős — Politzer Kálmán, a legidősebb gépszedők közül való s egy éve még csak 70—80 százalékos teljesítménnyel dolgozott. Legutóbb már elérte a 110 százalékot és most megígérte, hogy azt állandóan tartani fogja, sőt, ha tudja, túlteljesíti. Szedőverseny Rákosi Mátyás születésnapja tiszteletére az egész Athenaeumnyomda valamennyi sztahanovistája csatlakozott a Rőder-mozgalomhoz s ahogy itt, a szedőteremben Hernesz sztahanovistát nevel a fiatal Pintérből, az egész nyomdában tanlványailesznek a sztahanovistáknak s a tanítványok igyekeznek utolérni, sőt megelőzni mestereiket. A verseny és a felajánlások eredménye, hogy a lapszedők ezen tervüket már november 7-én befejezik. Ezt is felajánlották március 9-re. De készül a nyomda a mai napra, a Magyar Sajtó Napjára is. Az ország legjobb tíz gépszedője ma a Honvéd utcai »Szikra« szedőgéptermében szedőversenyt rendez és az Athenaeumot itt Tamás István képviseli. Mikor visszaindulunk a szerkesztőségbe, percekig figyeljük a munkáját. Olyan virtuóz ügyességgel "játszik« a szedőgépen, mint egy zongoraművész. Nem is nézi a billentyűket, »vakon« ír, mint a leggyorsabb gépírónők. Könnyű mozdulatokkal, alig érinti a billentyűket (azok a legkisebb érintésre működnek), ezért szinte fáradhatatlan. Felhívjuk olvasóink figyelmét hogy lapunk régi számai kizárólag Posta Központi Hírlap Iroda. V. Budapest, V., Zrínyi utca 1. alatt kaphatók. A mai versenyen önmagát igyekszik felülmúlni, a tíz legjobb magyar gépszedő között, így ünnepli meg a Magyar Sajtó Napját, amely ünnepe a nyomdászoknak is. Magyar Pál Külföldi vendégek érkeztek a Magyar Sejtő Napjára A Szabad Nép megjelenése tízéves évfordulójának ünnepére és a munkás- és parasztlevelezők 1. országos konferenciájára pénteken Budapestre érkeztek a „Tartós békéért, népi demokráciáért" két helyettes főszerkesztője, továbbá Vu Ven Tao, a Zsenminzsibao képviselője, Stefan Gorski, a Trybuna Ludu képviselője, Marco Vais, a 1‘Unitá képviselője, Virgil Petrescu, a Scanteia képviselője, Emil Boconeios, a Scanteia levelezője, Renata Zsák Primo, a Rabotnicseszko Delo képviselője, Alekszander Velikov Georgiev, a Rabotnicseszko Delo levelezője. MIRŐL ÍRT az illegális Szabad Nép első száma 1942. FEBRUÁR 1-ÉN, a második világháború kellős közepén jelent meg az illegális „Szabad Nép” első száma. A magyar kommunisták hivatalos lapja a magyar népet pusztító imperializmus ellen tiltakozott, s harcra buzdította a dolgozó magyar népet — munkást, parasztot és értelmiségit — a német fasiszták és a német fasisztákat kiszolgáló kapituláns magyar kormány ellen. »Szabad Nép — szabad országban* — ez a lap vezércikkének címe, ennek a jelszónak, ennek a követelésnek érdekében leplezte le a »Szabad Nép* a hitleri hadigépezet csődjét. »A magyar nép is beleszól a tavaszi offenzívába«« című cikkében többek között megállapítja, hogy »a magyar uralkodó osztályon belüli ellentétek, a magyar nép növekvő háborús szenvedése és nyomora kedvező talajt teremtenek arra, hogy nagy nemzeti összefogásban egyesüljön mindenki, aki a háborús szenvedések végét akarja.* , S míg az akkori legális lapok harsányan, vagy szelídebben azt a hatalmas vágóhidat ünnepelték, amelyben tíz- és tízezer magyar ember hullatta vérét, aSzabad Nép cikke a jobb, az igazabb magyar élet parancsát vonja le harcos tanulságként: »Egy magyar katonát sem Hitlernek!* Az első illegális »Szabad Népek rövid hírei között olvassuk a következőt:»A Vörös Hadsereg offenzívájának első hat hetében a németek 300.000 embert, 4600* ágyút, 2400 tankot, 33.000 teherautót, 1100 repülőgépet vesztettek.* »A KAPITULÁNSOK .NEMZETI CÉLJAV című cikk a magyar kormányok által szétzüllesztett politikai életet elemezve, a demokratikus erők Nemzeti Harci Frontjának megszilárdítását sürgeti. A Nemzeti Harci Front jelszava: a szabadság, a függetlenség biztosítása és a demokratikus átalakulás megvalósítása. A Nemzeti Harci Front szellemében született meg az „-Együtt a parasztsággal és a haladó polgársággal!* című cikk, amely leszögezi, hogy a demokratikus átalakulást a magyar munkásosztálynak kell kezdeményeznie és vezetnie, de együtt a parasztsággal és a polgárság haladó elemeivel. Munkások, parasztok és haladó polgárok közös ügye, hogy március 15-e ismét valóságos nemzeti ünnep legyen. Ugyancsak a Nemzeti Harci Frontnak, a demokratikus erők kommunisták által vezetett frontjának szellemét és feladatait tükrözik a »Munkásegységet!« és »El a kezekkel a szakszervezetektől!* című cikkek. A »Feudális maradványok a magyar nagybirtokon* című cikk kisebb tanulmánynak is beillik: a középkori szellemű, ú. n. kötött nagybirtokokon való termelés különleges korlátait ismerteti. MINDEN SORÁBAN IZZIK, vádol az »Amilyen az úr, olyan a szolgája* című glossza, amely a dolgozó magyar nép nevében felelősségre vonja az újvidéki vérengzések főhóhérait. Az »Osztályharc — nemzeti harc* című cikk a magyar munkásosztály ellenállásának számos lelkesítő dokumentumának bemutatása mellett, hangsúlyozva beszél a magyar értelmiség feladatáról s haladó hagyományaink. 48-as örökségünk felhasználásáról, a német nácizmus és magyar csatlósaik ellen vívott nemzetmentő harcban. Rövid a lényegre mutató riportok tárják fel a lapban »Endre László birodalmá«-t, a pesti megyeházát, az Egyesült Izzóban, a BESZKART-ban folyó ellenállási munkát A munkáslevelek közül kiemelkedik az a levél, amely az újpesti Müller Nándor-féle bútorgyárban lezajlott sztrájkról számol be. »A MAI IDŐK HŐSÖKET KÍVÁNNAK — írja az illegális »Szabad Nép* első számának egyik cikke — és a KMP hősökkel fog példát adni népének és osztályának a helytállásban és a harcban.« A »Szabad Nép* első vezércikkének írója, a mártírhalált halt Schönherz Zoltán, első szerkesztője, az ugyancsak halálra kínzott Rózsa Ferenc, s a szabad Nép* többi cikkírói, munkáslevelezői, nagy áldozatot vállaló terjesztői példát mutattak helytállásban és hősiességben az egész magyar népnek; az illegálisSzabad Nép* harcos bátorsága például szolgál a szocializmust építő magyar sajtó dolgozóinak. A magyar kormány tiltakozó jegyzéke tud angol kormányhoz a fasiszta emigránsok, londoni konferenciája ügyében A Külügyminisztérium Tájékoztatási Főosztálya közli: A Magyar Külügyminisztérium január 31-én az alábbi jegyzéket juttatta el Nagybritannia budapesti követségéhez: »A Magyar Népköztársaság Kormányának tudomására jutott, hogy a Magyarországról és más népi demokratikus országokból megszökött háborúra uszító és fasiszta elemek 1852. január 21—25-ig értekezletet tartottak Londonban az ú. n. » Európa Mozgalom Közép- és Keleteurópai Bizottsága rendezésében. Az értekezleten ténylegesen a keleteurópai országok — köztük Magyarország — fennálló népi demokratikus rendszerének és törvényes kormányának megdöntéséről és a régi, népelnyomó rendszer visszaállításáról tárgyaltak. A Magyar Kormány megütközéssel értesült arról, hogy az értekezlet megnyitó ülésén részt, vett és beszédet mondott a brit kormány hivatalos képviselője, Marcid MacMillan lakás- és helyi kormányzatügyi miniszter, aki beszédében a brit kormány üdvözletét és nevezetesen Anthony Eden külügyminiszter jókívánságait tolmácsolta az értekezlet részvevőinek. Az a tény, hogy e brit kormány, amely a magyar kormánnyal diplomáciai kapcsolatot tart fenn, hivatalosan képviselteti magát a Magyar Népköztársaság törvényes rendjének megdöntését tervező bűnös elemek értekezletén s ezzel azok célkitűzéseit nyíltan támogatja, félreérthetetlenül mutatja, hogy a brit kormány, a népek közötti együttműködés általa hangoztatott elvével szöges ellentétben, a magyar néppel és a Magyar Népköztársasággal szemben ellenséges magatartást tanúsít, támogatja és bátorítja a Magyar Népköztársaság ellen összeesküvéseket szövő és háborúra uszító fasiszta, antidemokratikus elemeket. A Magyar Népköztársaság kormánya erélyes tiltakozását fejezi ki a brit kormánynak a normális diplomáciai viszonnyal semmikép össze nem egyeztethető ezen eljárása miatt, egyben felhívja a brit kormány figyelmét arra, hogy ilyen módszerek nem alkalmasak a két ország közötti viszony megjavítására.* A Torinóban 10.000 fémipari munkás egy órára felfüggesztette a munkát, hogy nyomatékot adjon béremelési követeléseinek. Hetedik napja tart már a 10.000 Szicília kénbányász sztrájkja, amely e pillanatban a legnagyobbszabású megmozdulás az olasz bérharcok frontján. Leas B=u2=s A magyar sajtó mérföldkővel Az illegális »Szabad Nép« első száma megjelenésének dátuma, február 1-e, a magyar sajtó napjává lett Az illegális »Szabad Nép« a magyar sajtó legjobb hagyományait képviselte, amikor az elnyomatás legnehezebb napjaiban bátran, harcosan kiállt a magyar nép szabadságának és függetlenségének nagy ügye mellett. A magyar sajtó történetének mérföldköveit jelentő lapok kliséit közöljük itt, azokat a lapokat, amelyekre a magyar sajtó napján nemcsak a sajtó dolgozói tekintenek termékeny kegyelettel, hanem a magyar sajtó olvasói is. rAnne AfiUefimo Scptingenufimo 'Decrme, mercurius VERIDICUS ex H UNGÁRIA. Cl)várt /ive Nciiliausol, yuarea Jtaiuiaru. S Elicia nobis Novus Annus producic mitia. Parchii enisn noflra Equeftris, qu* Trans-Vjigum ad An. non* comportetionem urgeodam crtcurrem, cvirr Carfareutii Generalem Campi-Mjiíchallum Ha/ln parvo comicatu Pofoxiium versúj tendere intelle xifiec, cicato cnrf'u eurtdem f*rfccut!‘ eít, qui mf !fp«tio tnediae bora Polojvutn le recipédet, pronc toré duót An nos Stdmhirgiw, itt hic m cspuvitatem incidtíTee, Felicitis temen literi Partin* rstte^fíic, rab Cspitaneo JivorU , qu* petfidum illum Ladiilauth oHi/by, ohm apud nos Bngideriioo (qu; «iuratá üde, pofi Prxilum'Tranoiniensc ad C*farl»nos profugit.j tommilitonibus $jfr* tr^tinia trucidacis, vivuro nobis actulic, Mihtia Prxfidiityr^iilfhcplicabili cum indignattpne patibulum & jfurcam, atKCquam yeV ad Commendaocem noílrum deducerctur, pontra ruta conciamante, & vix jam ipfe Comtneodaos fervo*em Mlhtum mitigare potern, njfi Jurc Belli convidám, quá iniqvum Patti* & Ccnfoedcmionn Producrem (pro qoo ffcxu ge . 1,1 ad mmiiendam mortia poenani apud totaró Milíciára Fracet AUxtsdtr apud nos Vicoiotooelius icfliiic) hpdicraanu Cár. mci, decolUodum cutajíst x CaíTo. A »Mercurius Veridicus ex Hungáriáé, Rákóczi Ferencnek 1705-ben, Kassán kiadott latin nyelvű tábori újságja az első magyarországi sajtótermék. Szerkesztője Esterházy Antal kuruc tábornok volt, munkatársai pedig Rákóczi szabadságharcának legjobb katonai vezetői, akik harcos, hazafias és »veridicus« — vagyis igazmondó — szellemben szerkesztették a lapot. SM«b« *. Hmn 18 ISI* ' PESTI HÍRLAP. w A’ MtJ'* n«M 1 7AAtAU.il ivxum új e—.«n r«. z>(>uuu«ito«.vuOTillll.8dit0,(«Wmg KmUi- au IM. u« r* • vUXal VaMAU, -r* oMAek kA- a*TM*, bal—_ . TtA IvMu (alléi; iiú4***k UHB*UéUáa *** a, Km* *--- - ■ .... __ —■ ■ ■ - l K* *» '■»«*• « pátuaur. ■XíT. ca* a iSa- , wT*^ali *a«* Ma: —-«?i ■AtiVAHORAZAG ES UUXU.1 TÁÜ ’*a*“** I|..mu tmi'K. m— i «t«*a UMaa . j ■> *** ^‘^*^ • ' t ■-*- —p ^j— y vTT7flB rmr.Mgr.l Mai a I k • • • a>...T. ****H»-_«a«*Ai « ^-a^A^Maa i>-*«. -w. *f‘l^.* a hMail léiWai t. a-Uaitaeec.. ta>JSai >.tSo tíUca, , r ia^Jyb«n u.aaa— tM., amim a-«-'**' " -----— gl'TTft? .Va?* iT*-.” " ! tt'.\ 1" k ‘ «■ A ~-a* aMaa. ---------- Tr "**” ‘.rr*^*2^***^“^*^* -v/.v.'r;i«^* • •«• • • *1 ^ wi*..^.n>zr,.tn. •la»>«aa8^iaul|Uiaat«,jau««|r> >a«(» Huui.-a m.al-M u,-u;kaaA«ub beMtaaai I—^ A magyar nyelvű sajtó történetének — s ugyanakkor a Magyarország függetlenségéért és szabadságáért vívott harcnak — fontos állorhása volt, amikor 1841-ben Kossuth Lajos megindította a »Pesti FIírlap<<-ot. Szilárd eszmeiség, világpolitikai tájékozottság, riporteri fürgeség jellemezte a Kossuth szerkesztésében megjeleni lapot, amelynek munkatársai közül többen az 1848-as szabadságharc kiemelkedő egyéniségeivé nőttek. . J ». !ZL'ttWtBf,*d " Kitti cotaUnal eavesCUataA! - VÖRÖS ÚJSÁG a ' »crtaaiifaaa ^TM11 r ,J •*** * *"• * I * Mar««aawa» iwmnaia Mar I «naaa 11 , rst, ssaa ihuh a. aaaa. r«MKMi tanai «. xanaf tt MaaaT ti I WV'M mvarnvot KSI#. I iMain ianal aj M Mtaa) M. _______________________________________________ Miskolcot visszafoglaltuk A Landler-hadtest fényes győzelme Átkeltünk a Tiszán Smimzmm 3*t*méSGk a Vörös Hadsereg teroletrdiktatura harcairól J.Uittfi*. .dűlt H Ut ..ötiöl (■rolcu.-ok »32.ub5 M»a Imma:«iA,» halacaflfsuraruaog o ASaalhcaS (•*- proleiátjUjmt* -siímt. chru.^av • a.. *” ■** 1 .. *». Ku MU a LANDLSXJIADTEST MA HAJNALBAN “JL “"' Sí’" 1919-ben, a Magyar Tanácsköztársaság dicsőséges korszakában a magyar dolgozók fegyverrel a kezükben szálltak szembe az imperialistákkal és azok külföldi, belföldi zsoldosaival. Ebben az időben a történelmi jelentőségű Vörös Újság fejezte ki a magyar nép hatalmas tömegeinek legnemesebb érzelmeit. A Vörös Újság cikkei és tudósításai lelkesítették harcra azokat a magyar csapatokat, amelyek az ország szabadságát és függetlenségét védelmezték. * a. ama imi. k« NI ni A: m némeit migraaAfMkm: SZABAD NÉP KIADJA A KOMMUNISTA PÁRT Új vértanúk Kiss János cs mártírhalált halt baHártataik harcát a magyar honvédtisztek legjobbjai folytatják. Ezek a hős honvédtisztek és az egész magyar nemzet elvárják, hogy minden magyar honvédtiszt szembe fordul a német megszállókkal és nyilas bérenceikkel Tudniuk kell, hogy ezen az úton a legénység egy emberként követi őket Nem tarthatnak ki a hitleristák mellett, amely esetben osztozniuk kell a hábonis bűnösök felelősségében, havera forduljanak szembe az elnyomókkal és vívják ki a nép becsülését és rangjukra az új magyar nép -----~ A német fasiszták érdekeiért pusztulásba küldött magyar férfiak ezrei és tízezrei síró anyák és feleségek jelzik azt a kort, amikor az illegálisSzabad Népe megjelent, hogy bátorítást, tanácsot adjon a magyar népnek, köztük a haladó szellemű magyar értelmiségnek Az illegálisSzabad Népe a marxizmus-leninizmus tudományával felfegyverezve előre látta a magyar nép felszabadulásának korszakát, minden sorával a szabad és boldog Magyarországért küzdött. Ellenkezőleg: csak fokozza elszántságukat, hogy Vág rég leszámoljanak a hazaáruló hóhérokkal; ti ex * leszámolás hamarosan elkövetkezik. Kiss János és hős társainak nevét a megye* dolgozók milliói örökre szivükbe zárták. A nyilas hazaárulók kirtákltan halálra iteltek és kivégeztek három magyar honvédtisztet, az ellen* állami mozg&.ou három bátor vezetőjét: vitéz Kiaa Jápon tábornokot, Nagy Jenő ezredest és Takany Vilmos vezérkari századost. Közel száz éve, hogy honvédi taxteket akasztottak Magyarországon. Aradon történt Iaél-ben, hogy honvéd* tábornokokat állítottak bitó alá a német véres Haynau parancsára. Akkor is az ország szabadságáról volt szó. De akkor a császári reakció maga végezte ezt a hóhérmunkát, amig most a Gestapo bércccel, maguk a nyilasok. Ők vetik a hurkot azok nyakába, akik bátor. Jó hazafiként az országot és népét ki akarják menteni a német hordák rabságából. Ami azonban nem sikerült Haynaunak bitokkal, nekik sem fog sikerülni. Bárhogy tobzódnak is a magyar vérben, nem tiporják el azt az ellenállási mozgalmat, amelyben a honvédtisztek oldalán ott harcol a magyar munkás, parasztos polgár. Mert a bitó nem rettenti m meg egyiküket sem.