Magyar Nemzet, 1952. július (8. évfolyam, 152-178. szám)

1952-07-04 / 155. szám

Péntek, 1952. Július 4­. % HAZÁNK, A BÉKE ORSZÁGA A KOREAI MŰSZAKBAN —ma van a negyedik napja — sok százezer magyar munkás, értelmiségi és paraszt­­ember termel többet, dolgozik jobban, lelkesebben. S miköz­ben dolgozik, gondolata a távoli, hősi föld felé száll, ahol milliók rokonszenve kíséri egy bátor, büszke nép igazságos harcát.­­ Rájuk gondolunk, a koreai hősökre, amikor feltekintünk a derűs, kék, nyári égboltra, ahogy csendes bárányfelhők úsznak át rajta keletről nyugatra. Mi csak azt figyeljük, milyen szép ez , vagy arra gondolunk: lesz-e eső. Koreában azt figyelik, nem rejtőzik-e gyilkos halálmadár, amerikai repülőgép a ha­bos nyári felhők mögött? Gyönyörködünk a derűs, tiszta égben, üdülni utazunk a hét végén, a jól végzett munka után kirándulunk, pihenünk. Ko­reában két­ esztendeje nem ismerik a pihenést. Éjjel-nappal dolgoznak a gyárak, s ontják a ruhát, élelmet, lőszert a front­nak. Ezrek adják életüket hazájuk szabadságáért. Ezrek ad­nak boldogan, büszkén életet a népük életéért. A magyar nép nagyon megérti ezt. Kemény harcok füzében vallotta: leg­drágább kincs a szabadság, a nemzet függetlensége. A mi népünk tudja, hogy Korea értünk is harcol. Ezért dolgozik jobban,­­ lelkesebben minden magyar a ko­reai műszakban, így segít szabadságharcos testvéreinek. Ami­kor a magyar munkás az újságban lapozgatva koreai katona képét látja, amint összehunyorított szemmel célzásra emeli fegyverét — az ő szeme is megszűkül s vasakarattal áll új­ból fegyvere, gépe mellé s arra gondol, hogy ma még töb­bet termel. Nagy eredmények születnek a koreai műszakban A koreai műszak kezdete óta az egyes üzemekből érkező hí­rek egyöntetűen azt mutatják, hogy a dolgozók nagy lelkese­déssel küzdenek a minél na­gyobb eredményekért. Az Egyesült Izzóban különösen jó a versenyszellem és a vállalat­vezetőség a legjobban dolgozók jutalmazásával is igyekszik azt alátámasztani. A napközi ott­hon gyermekei naponta­­el­köszön­tik a legjobb eredményt elért munkásokat. Tegnap reg­gel 40 gyermek köszöntötte virággal a gyár példát mutató legjobbjait. Szinte óránként je­lennek meg a sokszorosított »villámok« s adják hírül az előretörők vagy lemaradók ne­veit. A Landler Jenő Járműjavító Vállalat műhelyében ú­ műszaki értelmiség jár élen a munka megszervezésében. A koreai műszakot nagy lelkesedés, ze­­nés reggeli köszöntő vezette be A 6, 7 és 8 órakor kezdődő műszakok tiszteletére reggel fél 6-tól 8-ig térzenét adott a vasút zenekara és minden mű­helyben párperces röpgyűlés után álltak munkába a dolgo­zók. A vállalat igazgatója és fő­mérnöke személyesen jár végig a műhelyeken és rendszeresen vizsgálják, hogy nincs-e vala­hol szervezetlenség, vagy anyaghiány következtében fenn­akadás. Megtörtént például, hogy Alberti Gyula esztergá­lyos — aki ötéves tervét már májusban befejezte — panasz­kodott: nincs megfelelő ke­ménységű esztergakése és ezért akadozik a munkával. A mű­szaki igazgató azonnal hoza­tott késhez való anyagot. Nem csoda, hogy ilyen jó szer­vezés mellett az eredmények is igen szépek. Kismarosi Antal vasöntő például azt vállalta, hogy új normájával 175 száza­lékra fogja teljesíteni a tervet. A valóságban 192 százalékot ért el. De mások is a felaján­lott 140 helyett 189, vagy 120 helyett 148, illetőleg 150 he­lyett 157 százalékot érnek el. A versenyt, a korai műszak propagandáját számos ötlettel segítik. Csasztuska - brigádok járják a műhelyeket és ünnepük az élenjárókat, bírálják a lema­radókat. A hangos híradóban egy-egy zeneszámot játszanak el a legtöbbet teljesítők tisztele­tére. Az üzemi bizottság és a pártbizottság üdvözlő leveleket is ír egy-egy kiváló dolgozó családjának. De levelet írnak annak a családnak is, ahol a családfő lemaradt a munkában és megírják, hogy milyen kárt okoz ezzel nemcsak a termelés­nek, hanem önmagának is. A Chinoin Gyár legkiemelke­dőbb felajánlását az egyik üzemrész ultraszeptil munka­­csoportja tette. Új eljárást ve­zetnek be s ezzel terven felül 100 kilogramm ultraszeptilt ké­szítenek. A Vörös Csillag Trak­torgyárban az öntöde dolgozói »a szakma legjobb dolgozója« címért versenyeznek. A Kühne Gépgyárban új ötlettel védekez­nek a nyersanyaghiány, illetőleg a munkaszervezési hibák ellen. Ha valamelyik gépnél már csak egy napra való munka,,illetőleg anyag van, a gépre piros zász­lót tűznek, hogy így figyelmez­tessék a „művezetőt: gondoskod­jon anyagról. Nemcsak munkával segítik a dolgozók a koreai műszak ide­jén a szabadságért harcoló hős koreai népet, hanem számtalan más módon­ is. A gyűjtésen való részvételen kívül a Nemzeti Bank dolgozói röpgyűléseken elhatározták, hogy a Margit­szigeten kultúrestet rendeznek a koreai gyűjtés javára. Ezen­kívül a női dolgozók meleg holmikat készítenek a koreaiak­nak. A Budapesti Kénsavgyár dolgozó női is kötődélutánokat szerveznek a koreai gyűjtés javára. Vidékről­ érkező jelentések szerint a mezőgazdasági üze­mekben is koreai műszakokat szerveznek. Császártöltésen, Bácsalmáson, Hőgyészen, Z­ete­­nyén, Martonvásáron és Vesz­prémben kezdenek koreai mű­szakot az állami gazdaságok az aratás, cséplés megszervezésé­re. Az a cél, hogy lehetőleg gyorsan és szemveszteség nél­kül arassanak, vette kézbe az üdültetést, ele­inte még­­különböző üdülő­sv­k és magánpanziók bekapcsolásá­val is, majd kiépítette a szak­­szervezetek és üzemek tulajdo­nában lévő üdülők működését irányító országos szervezetét. Hat területi kirendeltség gon­doskodik arról, hogy az egyes üdülők minden felszerelést meg­kapjanak, élelemmel, könyvek­kel, rádióval el legyenek látva, röplabda, ping-pong, kosár- és kézilabda álljon rendelkezésre,­­ vagyis hogy mindenki való­ban jól, hasznosan és pihente­­tően töltse el az üdülés két hetét. Az üdülési beutaló jegyeket részletesen kidolgozott tervek szerint osztja szét a SZOT az egyes szakszervezetek között, majd a szakszervezetek az üze­mek között. Ma már minden üzemben tudják, hogy az üdü­lés mindenekelőtt a jó munka jutalma. Eszerint adják ki a műhelybizottságok az egyes turnusokra a beutalási jegye­ket. A betegek gyógyüdülőkbe kerülnek s az egész évben több, mint 20.000 ilyen üdülte­tésre van lehetőség. Egyes szakmákban: a vasiparban, bá­nyában, építőiparban ingyenes gyógyüdülésre is lehetőség van. Egyre jobban megszervezik azt is, hogy az anyák öt éven aluli gyermekeiket is magukkal vi­hessék. Vajtán­ és Alapon egy­­egy volt főúri kastély ma ki­zárólag üdülő anyák és gyer­mekek részére van fenntartva. Egész évben 6000 ilyen be­utalójegyet adnak ki. Most, hogy »telt ház« van az üdülőkben, a Balaton körül mintegy tízezren, a gyógyfür­dőkben kétezren, a hegyekben négyezren üdülnek és különbö­ző táborokban, mintegy négy­ezer úttörő nyarat. De az a jel­szó, hogy »minden évben más időben­ menjenek üdülni az emberek, egyre jobban tért hó­dít. A hegyvidéki üdülőhelyeken gyakran szebb az ősz, mint a nyár. De idén megkísérlik, hogy a legszebb balatoni üdü­lőt is nyitva tartsák télen, a lel­kei volt MABI-épületet. A be­fagyott Balatonon nagyszerű téli sportokra lesz lehetőség. Ezekben a napokban az üdülök ezrei keresnek felfrissülést a nyári Balaton hullámaiban, sé­tálnak az árnyas hegyoldalak­ban s gyönyörködnek esténként az Üdülő Színház Linomfi és Tartuffe előadásaiban, a Falu Színház, az Országos Filhar­mónia, a szakszervezeti kultúr­­csoportok műsoraiban , de már folynak az előkészületek s készítik a beutalójegyeket azok­nak, akik a jól végzett munka után ősszel vagy télen utaznak majd el pihenni. Laboratórium a helyiipari minisztériumban A helyiipari minisztérium nem egészen három hónappal ezelőtt laboratóriumot szerve­zett hulladékfeldolgozással kap­csolatos ötletek, különböző újí­tások, modellek, szabványok kidolgozására. Már eddigi mun­kájában is három nagyjelentő­ségű újítást dolgozott ki a la­boratórium munkaközössége. Hulladékanyagból újfajta mű­talpat, helyi anyagokból elő­állított bútorpácot, továbbá­ olcsó és jó minőségű tűzalá­­gyújtót. Hosszas kísért­etekkel kidolgoztak egy új textilimpreg­náló szert is a vegyiipar hulla­dékaiból és melléktermékeiből. A Technokémia Szövetkezet már gyártja is az impregnáló szert. A vegyi laboratóriumiban most tovább kísérleteznek, hogy a nagyüzemek egyéb vegyi hul­ladékait és melléktermékeit ho­gyan lehet felhasználni. De a kutatómunka mellett a labora­tórium kidolgozott 34 gyermek­­ruhamodelltervet is maradék­anyagok felhasználásával. Az újfajta modelleket már gyárt­ják is a kisipari szövetkezetek. A koreai műszak alatt a la­boratórium szorosabbra fűzi kapcsolatait a helyi ipari válla­latokkal és szövetkezetekkel. Már eddig is sűrűn kaptak le­veleket az ország minden ré­széből s fordultak ide taná­csért vállalatok és szövetkeze­tek. Most még rendszeresebbé és tervszerűbbé akarják ternni a tanácsadást. Jelenleg többek között a Patyolat Vállalat szá­mára különböző vidékeken víz­vizsgálatokat végeznek s e víz­vizsgálatok alapján megállapít­ják a legalkalmasabb mosási módokat. Az amerikai neo-malthusia­­nusok kannibáli tanait ismer­tető sorozatunkban szándéko­san utolsó cikkünk számára tartogattuk az új , Heródesek­­nek a kényszer-sterilizáció be­vezetéséről szóló javaslatai­nak összefoglalását. Ebben a kérdésben mutatkozik meg ugyanis az amerikai imperia­lizmusnak az ember értékéről, szabadságáról, az élet jogairól vallott felfogása a maga tel­jes erkölcstelenségében, ember­­gyűlöletében, önző lelkiismeret­lenségében. Élethez, fajfenn­tartáshoz,­­feleséghez, gyerme­kekhez, szerelemhez és kenyér­hez a neo-matthusianusok sze­rint csak a kiváltságos réte­geknek, a vagyonos osztályok­nak van joguk. A nincstelenek­nél a továbbszaporodást, a gyermekáldást a kényszerű sterilizálás törvénybe iktatásá­val már eleve, már csírájában lehetetlenné akarják tenni. Hallgassuk meg, hogy mit mond erről a kérdésről az egyik leghírhedtebb neo-malthu­­sianus. E- Pendell 1951-ben megjelent 460 oldalas könyvé­ben: *Lent, az alapoknál, a széles rétegekben kell megkez­deni a sterilizációt, hogy így csökkentsük a minőségi embe­rek javára az emberek számát oly módon, hogy a népesség száma harmóniába kerüljön a létfenntartási eszközökkel, ame­lyek oly hosszú idő óta kime­rülőben vannak.* Pendell a saját országa belső használatára javaslatot is dol­gozott ki, amelyben a legsze­mérmetlenebb arcátlansággal a szegény néposztályok szaporo­dásának betiltását követeli oly­módon, hogy nagy tömegekben javasolja a kényszer-sterilizáció alkalmazását, a szegény embe­rek házasságkötésének megne­hezítését, sőt megakadályozá­sát. A születések számát bizo­nyos kvóta szerint irányítanák oly módon, hogy a vagyontalan rétegek születési arányszámát állapítanák meg a legalacso­nyabb kvótával, és minél ma­gasabban emelkedik valamely embercsoport a kizsákmányoló kapitalizmus hierarchiájában, annál magasabb születési kvó­tát engedélyeznének számukra. Pendell követeli, hogy az USA a maga politikai befolyá­sával, gazdasági nyomással fogadtassa el a kapitalista or­szágok kormányaival a kény­szer-sterilizáció bevezetését. Csak olyan országokat része­sítene az USA gazdasági se­gélyben, amelynek kormányai hajlandók a kényszer-sterilizá­ciót elfogadni. Áll ez elsősor­ban Indiára. Azokkal az egyé­nekkel szemben akik önszán­tukból nem lennének hajlandók a sterilizációs műtétnek alá­vetni magukat, a kényszert kell alkalmazni. Pendell elabo­­rátuma szerint. Mint látjuk, Pendell szó sze­rint magáévá tette Hitlernek és a náci fajbiológusoknak a­ kényszer-sterilizáció kérdésében vallott elméletét, folytatott gya­korlatát. Ez a gyakorlat odáig fajult, hogy már fölöslegesnek minősítették a sterilizációs mű­tét alkalmazását, mert sokk­al egyszerűbbnek látszott a fa­siszta fenevadak számára a cyklongáznak, a benzines injekciónak a tömeges tarkón­­lövésnek alkalmazása. A bar­barizmus, az embertelen ke­gyetlenség, az élettel szembeni köteles tisztelet megtagadása a hatósági segédlettel folytatott tömeges magzatelhajtással, a kényszerű sterilizációval kezdő­dik, a gázkamrákban történő tömeges kivégzésekkel folytató­dik, majd az ilyen bűnös, em­bertelen rendszer szükségszerű pusztulásával végződik. Pendell papiros-elmélete szin­tén a sterilizációval akarja fel­venni a harcot az emberi élet ellen, elsősorban a dolgozó tö­megek ellen. Vérszomjas elmé­letét már gyakorlatban valósít­ják meg az amerikaiak Koreá­ban, nem a sterilizációs mű­szerrel, hanem napalm-bombá­val, mérgesgázokkal, baktériu­mokkal fertőzött csúszó-mászó hadsereggel. F­endell — mint mondottuk — a mai kapitalista társadal­mat akarja elsősorban meg­menteni azoktól, akik mint ki­zsákmányoltak, szemben állnak vele. Ugyanakkor szolgaian utánozza a hitleristákat abban is, hogy külön fajnemesítő te­lepek, különleges fajnemesítő farmok létesítését javasolja, amelyekben a kapitalizmus szá­mára egy M­agasabbrendű uralkodó fajt« tenyésztenének ki. Őrültségei még a hitleri el­­meháborodottakat is túlszár­nyalják, mert többek között azt kívánja, hogy erre a célra ve­gyék igénybe a »nagy, produk­tív személyiségektől származó­ mesterséges megtermékenyítést is. Cinizmusukban, a dolgozó ré­tegek iránti gyűlöletükben nem maradnak el Pendell mögött más amerikai emberevők sem. Vogt többször idézett könyvé­ben szintén mint a népesség­csökkentés Kolumbusz-tojásál említi fel a sterilizációt, mint amellyel a legegyszerűbben le­hetne megszabadulni sokmillió éhes szájtól. Ő már óvatosabb valamivel, mint Pendell és nem írja nyíltan, hogy karhatalom segítségével végezzék el a ka­pitalisták által halálra ítélt tö­megeken a sterilizációs műtétet, hanem azt javasolja, hogy azok­nak, akik hajlandók magukat sterilizáltatni, fizessenek 50— 100 dollárt.­­Csekély, de mégis megfelelő összeget tűzzenek­­ki azok számára, akik készek ma­gukat a sterilizáció egyszerű operációjának alávetni — írja, majd így folytatja: »A társada­lom szempontjából helyesebb volna, ha az állandó nyomorú­ságban tengődő embereknek, akik közül sokan testileg is, szellemileg is alacsonyrendűek. 50—100 dollárt fizetnének, mint zabáltatni utódaik hordáit, ame­lyek szegénységüket is, ala­­csonyrendűségüket is örököl­nék.* Robert­­Cook is a sterilizációt ajánlja, mint a születésszabá­lyozás »legpozitívabb­ eszkö­­közét. Rámutat könyvében arra, hogy az USA nem egy álla­mában már bevezették a steri­lizáció kötelező alkalmazását. Portoricóban, az USA gyar­matában hasonlóképpen. A neo-malthusianismust lelep­lező cikksorozatunk végére érve, fel kell vetnünk, mi az igazi oka embergyűlöletüknek, miért akar­ják a föld lakosságának to­vább szaporodását nemcsak megakadályozni, de az emberi­ség mai számát 2300 millióról 900, 700, sőt 500 millió főre csökkenteni? Mint mondottuk, a neo-malthusianusok abból­ a teljesen hamis és tudományta­lan állításból indulnak ki, hogy az emberiség sokkal nagyobb számban szaporodik, mint a rendelkezésére álló létfenntar­tási eszközök, elsősorban az élelmiszerek mennyisége. Lesz még alkalmunk ennek az állí­tásnak teljesen hazug jellegét bebizonyítani. Ezúttal azonban a neo-malthusianusok száján keresztül akarjuk megmutatni emberiségirtó tanaik igazi hát­só gondolatát. Vogt már néhány évvel ez­előtt ezt írta: »Vannak embe­rek, akik éheznek, és ezek az emberek le akarnak számolni a kapitalizmussal.« Egész tanítá­sának legfőbb célja az, hogy az emberiség számának termé­szetes és mesterséges csökken­tésével megakadályozhassa egy olyan történelmi helyzetnek be­következését, amelyben minde­nütt a világon a kizsákmá­nyolt, rabszolgasorban tartott éhezők leszámolhatnak minden nyomorúságuk, munkanélkülisé­gük, testi és lelki kiszolgálta­tottságuk fő okával: a kapita­lista rendszerrel. Vogt-ék nem­csak emberellenes, életellenes, emberevő filozófiát hirdetnek, hanem mint a haladás ellensé­gei, a történelem szekerébe ka­paszkodnak azért, hogy meg­­állítsák haladó útjában. Ezáltal azok, akik az emberiséget akar­ják rábírni tömeg-öngyikos­­ságra, voltaképpen saját magu­kat tették meg a történelemi ítélőszéke, az emberiség jobbik részének tiszta lelkiismerete előtt öngyilkosjelölteknek. Pendell is kénytelen beismer­­ni, miért tartja a kapitalizmus szempontjából veszedelmesnek a proletár tömegek elszaporo­dás­át. Azért akarja sterilizálh­­atja a gyarmatok éhező lako­­sait, a munkanélkülieket, az erózió és a nagyfarmerek kímé­letlen versenye által földjeikről elűzött farmereket, mert ezek a tömegek az ő szemében súlyos veszélyforrást, felhalmozott for­radalmi erőt jelentenek a kapi­talizmus számára. »A népese­dési okok gyakran politikai kö­vetkezményeket vonnak magut? után — írja. — A népek fellá­zadnak kormányaik ellen, ami­dőn nyomorúságuk elviselhetet­lenné válik.* Mivel a kapitalis­táik által kizsákmányolt dolgozó tömegekben látja a kapitalista­­ellenes forradalom harcosait, javasolja sterilizálásukat. A Look című amerikai folyó­iratban is erről a kérdésről nyi­latkozott botcsinálta őszinteség­gel Sir Gladwyn Jebb, brit po­litikus, Nagy-Britannia képvi­selője az ENSZ-ben. »Ha az elmaradott országok lakosság­­feleslegének kérdését nem old­­ják meg — mondotta —, vagy anarchia tör ki, vagy pedig, ezek az országok megkísérlik, hogy problémáikat kommunista alapon oldják meg.« A Look cikke megállapítja, hogy Kínai a második utat választotta. »Ha­ nem akarjuk — írja a folyóirat —, hogy India, Egyiptomba! Fülöp-szigetek és a többi túl­népesedett ország ugyanerre az­ útra lépjen, akkor a tudomány­nak olyan eszközöket kell e né­pek rendelkezésére bocsátani, amelyekkel csökkenthetik a szü­­letések számát, és kiegyenlíthe­tik a halál és a betegségek el­leni küzdelemben elért nagy­szerű, de végtelen veszedelmes, eredményeket.« Ez a nyilatkozat is pőrére vetkőzteti az imperialisták filo­zófusainak, az új malthusianu­­soknak embergyűlöletét. Nem­­i háborúk, a járványok, az éhség által okozott tömeghalált te­kintik az emberiség sorscsapá­sainak, hanem a békéért való küzdelmet (Pendell szerint ez sajnálatos hiba!), a járványok leküzdését, az éhség megféke­zését, a talaj termőerejét meg­tartó és növelő munkákat, első­sorban a kommunizmus nagy sztálini építkezéseit. A neo-malthusianusok gyűlö­lik a virágzó életet, ellenségei az emberiségnek, az alkotó bé­kének, mert rettegnek a jövőtől* saját személyes sorsuk és tár­sadalmi rendszerük bukásától* Ezt pedig nem tudják kikerülni­ A kizsákmányolás, a gyarmato­sítás korszaka eljutott a fel­bomláshoz. Ennek a felbomlás­nak hullafoltjait jelentik a ka­pitalizmus álkultúrájában­­ neo-malthusianus emberevő filo­zófusok, demográfusok írása. Mégis szükségesnek véltük ezek megismertetését olvasóinkkal azért, mert ezekből szedik ideo­lógiai és­­önigazoló propagan­da anyagukat* a háborús uszí­tók. Parragi György AZ EMBEREVÉS FILOZÓFIÁJA VII. Hitler nyomában Holdanként 4 mázsával többet ad az öntözött búza A szovjet agrotechnika út­mutatása alapján érdekes öntö­zési kísérleteket folytatnak a soltszentimrei »Béke« termelő­szövetkezeti csoportban. A 40 holdas kertészet növényein kí­vül több mint 80 hold szántó­földi növényt , 40 hold őszi búzát, 15 hold őszi árpát, 27 hold kukoricát és 10 hold lu­cernát — is öntöznek. Az öntö­zés a kapásnövényeknél táblá­san, illetve barázdákon, míg a kalászosoknál és a takarmány­­növényeknél árasztással törté­nik, a területet körülvevő csa­tornából. Az öntözött kalászosok szá­ra, kalásza fejlettebb, a növé­nyek magassága is jóval meg­haladja a szárazon termelt ga­bonák magasságát. Az öntözött területen búzából holdanként 3—2—4 mázsával, őszi árpából 5—6 mázsával többre van ki­látás, mint a nem-öntözött te­rületen. A csoport úgy tervezi, hogy az idei tapasztalatok alap­ján a következő évben kétsze­resére növeli az öntözött terü­letet. Több mint 176.000 dolgozó üdül az idén­ ­ Ezekben a napokban és he­tekben »telt ház« van az üdü­lőkben, tetőpontjához érkezett a nyaralási szezon. A Szakszerve­zetek Országos Tanácsa hatal­mas szervező munkával bizto­sítja, hogy ebben az évben 176 ezer 160 dolgozó jusson két-két­­hetes üdüléshez. Ezenkívül majdnem 20.000 úttörő megy üdülőtáborokba, többezer diák is üdül és 2000 dolgozó csere­üdülésre utazik a népi demo­kráciákba. Hatalmas szervezőmunka és az állam komoly anyagi áldo­zata teszi lehetővé, hogy idén 23.000-rel többen vehetnek részt a szervezett üdülésben, mint ta­­valy. A napi 8 forint, amibe a lakás és el­-Pás kerül, a tényle­ges költségeknek csupán egy hányada. A többit az állam fe­dezi. Ebből a »többiből« tart fenn a SZOT mintegy 320 üdü­lőt felnőtteknek és 80-at gyer­mekeknek. A dolgozók tömeges üdülteté­se a felszabadult nép egyik el­ső vívmánya volt. 1945. nyarán »rohamtempóban« épültek újjá a Balaton mentén és a hegyek­ben különböző elhagyott nyara­lók, grófi kastélyok, egy-egy üzem kezelésében. Most har­madik esztendeje, hogy a SZOT . f®arS_­_______________________________ Jelentős termelési eredményeket hozott a Csepel Autógyárnak kilenc tudományos intézettel kötött szocialista szerződése Csütörtökön délután a kohó- és gépipari minisztériumban a Csepel Autógyár műszaki tudo­mányos tanácsa megbeszélésen értékelte, milyen eredményeket hoztak azok a szocialista szer­ződések, amelyeket a gyár ez év márciusában kötött kilenc tudományos intézettel. Zentai Béla, a Csepel Autó­gyár igazgatója hangsúlyozta: a gyár jelentős mértékben a tudományos intézetek segítsé­gének köszönheti, hogy a teher­autógyártásnál a második ne­gyedévben száz százalékos terv­teljesítést ért el. A műszaki intézkedés és a fejlesztési terv­nek és egyéb terveknek egysé­ges tervvé való összeállí­tása, illetve ennek végre­hajtása eddig hétmillió forint megtakarítást ered­­ményezett a gyárban. Duzs János, a Csepel Autó­gyár műszaki fejlesztési osztá­lyának vezetője elmondotta, hogy a Mezőgazdasági Gépkí­sérleti Intézet megoldotta a kombájnmotorok gyártásával kapcsolatos technológiai pro­blémákat. Zentai Béla összefoglalójá­ban rámutatott arra, hogy az elmélet és gyakorlat kapcsola­tának az a szoros mozgalma, ami a világon először a Szov­jetunió tudományos intézetei, valamint ipari üzemei között fejlődött ki, nálunk is mint­ fokozottabb eredményeket hoz. Szovjet bányászkü­ldöttség érkezett hazánkba A Bányaipari Dolgozók Szak­szervezetének július 5. és 6-i XV. országos küldött-közgyűlé­sére pénteken reggel Grigorij Novozsilov, a szovjet Bánya­munkások Szakszervezetének tit­kára vezetésével bányászkül­döttség érkezett hazánkba. A­ küldöttség tagjai: Dukhanyin­ Jefim Sztálin-díjjal kitüntetett vájár, a Szovjetunió hőse és­ Vlagyimir Szergejev részelő gép­kezelő. (MTI) .

Next