Magyar Nemzet, 1953. március (9. évfolyam, 51-76. szám)

1953-03-01 / 51. szám

Wwism­p, 1953. mire la*­t.« _ ltaiDjr­amral _ A VILÁGPOLITIKA FEBRUÁRBAN Irta: Parragi György Viharos hónapként jegyzik majd fel az időjárás krónikásai 1953 február havát. Pusztító orkánok támadtak a tenger fe­lől a hollandiai, angliai, belga partok ellen. Vad tajtékzó szö­kőár bo­rította el sós hullámai­val a termő területeket, árasz­tott el békés falvakat, sodort el vészes haraggal embereket, ál­latokat.­­Föltámadott a tenger, és figyelmeztette az embereket arra, mit jelent, ha a békés al­kotó munkát, a termőföldet ol­talmazó gátak építése helyett a rombolásnak szolgálatába, az amerikai imperializmus háborús céljainak zsoldjába kötik le energiáikat, háború céljaira for­dítják az állampolgárok adó­­pénzeit, a legértékesebb tőkét, az emberi munkaerőt. A nemzetközi szolidaritás nagyszerű megnyilvánulása volt a szovjet társadalmi szerveze­teknek az árvízkárosultak szá­mára juttatott segítsége, amely a hála és a köszönet érzéseit váltotta ki az angol és a hol­land nép legszélesebb tömegei­ből s elmélyítette e népeknek a szovjet nép iránt érzett barát­ságát. EISENHOWER KONGRESSZUSI ÜZENETE De nemcsak klimatikus szem­pontból volt viharos a február hónap, hanem politikai szem­szögből ítélve is. A háborús gyújtogatók ebben a hónapban különleges erőfeszítéseket fej­tettek ki az emberiség békéje ellen tervezett merényleteik megvalósítása érdekében. Eisen­hower elnök kongresszusi üze­nete indította meg az európai és a vlágbéke elleni hideg­hábo­rú újabb szökőárját. Ma már megállapíthatjuk, hogy a világ­­béke gátjai sokkal erősebbek­nek é­s ellenállóbbaknak bizo­nyultak, mint a holland és brit kormányok háborús politi­kája következtében elhanyagolt tengerparti gátak. Eisenhower beszédéből áradó háborús uszí­tás és nép­gyűlölet hullámát béketábor ereje fölényesen visz­­szaverte és ma a béke gátjai, a bék­e bástyái nem utolsósorban e támadások következtében erő­sebbek, mint valaha. De lássuk eme állításunk kon­krét, bizonyító tényeit. Ei­senhower kongresszusi üze­nete terjedellmére nézve egyike volt a leghosszabb elnöki üze­neteknek az USA történelmé­ben. Viszont egy kongresszusi üzenet sem fulladt ki olyan gyorsan és veszett el a siker­telenség semmiségébe, mint Eisenhower első üzenete. Eisen­hower elnökségének első mézes­hetei gyors csalódást okoztak nemcsak a szövetségeseinek­, de az amerikai közvéleménynek is. A választási hadjárat idején Eisenhower megígérte a koreai háború gyors befejezését. Emlí­tett üzenetének lényege viszont a koreai háború kiterjesztésének lehetőségét foglalja magában. Hiába mondja Eisenhower, hogy távolkeleti­­politikájának sarkala­tos elve abban foglalható össze, hogy Ázsiában az ázsiaiak ve­rekedjenek egymással, az ameri­kai közvélemény számára tetsze­tős 9 jelszó mögött ott áll a kemény, vaskos valóság: az ame­rikai imperialisták minél inkább ki akarják terjeszteni a távol­keleti háborút, annál több kato­nát, hadihajót, repülőgépet, hadi­anyagot kell küldeniük Távol- Keletre. A távolkeleti labirintus Ariadne­­fonalát Eisenhower igyekezett letenni a korrupt, a kínai nép által izzón gyűlölt Csatig­ Kai­­seknek a kezébe. Elnökségének első intézkedése ugyanis az volt, hogy elrendelte Tajvan szigeté­nek, a Kína területéről kiűzött bandita-maradványok rablóvárá­nak úgynevezett sdeneutralizá­­lását­. Ez a kimondhatatlan mes­terséges szótákolmány magyarul azt jelenti, hogy Eisenhower tzafand kezet adott Cs­ang Kai­­teknek a kínai partvidék elleni rablótámadásokra. Ugyanakkor bejelentette, hogy a törvényho­­zás semmiseknek nyilvánítja ki majd a háború ideje alatt kötött nemzetközi egyezményeket, a te­­heráni, a jaltai, a potsdami egyezményeknek titkos záradé­kait. A KALÓZOK SZÖVETSÉGE Eisenhower Tajvan-sziget ►semlegességénekk megszünte­téséről szóló kongresszusi üze­nete nem egyéb, mint porhintés a választási hadjárat által fel­csigázott választóinak szemébe. Lényegében Trianon politikájá­nak más változatát jelenti. Tru­­ma­n nem azért küldte valójában a­z­ amerikai flottát a tajvani vizekre, hogy erőszakkal meg­akadályozza Csang Kai-sek pár rászáll­ás­át a Kínai Népköztár­saság területén, hanem azért, hogy" a nemzetközi jogba ütköző, a kairói szerződést lábbal tipró erősz­akosságga­l m­egakad­ál­yozza Tajvan szigetének csatlakozását a Kínai Népköztársasághoz. Trumanék óvatosabb politikája a múltban el akarta kerülni, hogy Csang Kai-sek kalózkodá­sával időszerűtlen pillanatban kellemetlen helyzetbe hozza őket. Az Egyesült Államok mai kor­mánya és egyesített vezérkara a kongresszusi üzenetben vázolt politikával szabadkezet, azt mondhatnánk, chartát, menleve­let biztosított a kalózok számá­ra. De mi különbség is van az imperialisták szemében a halál­fejes kalózlobogó között, amely számára most szabad utat és védelmet biztosítottak a Kínai­tengeren és az ENSZ lobogója között, amelynek meggyalázá­­sával az amerikai imperialisták és csatlósaik folytatják a koreai háborút, a napalmbomba-hábo­­rút, a baktériumháborút, amely­nek megcáfolhatatlan bizonyíté­kait két magasrangú, beavatott amerikai tisztnek, Schwable ve­zérkari ezredesnek és Bley őr­nagynak vallomásai megdöb­bentő erővel tárták az egész vi­lág közvéleménye elé. Eisenhower kongresszusi üze­nete azonban nemcsak azt je­lenti, hogy elszabadította eddig pórázon tartott távol keleti vérebét, Csang Kaj-seket, de fel­vetette a Kínai Népköztársaság blokádjának témáját is. Mit jelent végeredményében Eisenhower távol-keleti politi­kája, amely szabadon ereszt egy veszett kutyát? Mit jelent Kína blokádjának kalandos terve? Mind a kettő a gyermek­korunkból ismert ,zsákban macska«-játékra emlékeztet. Nagy öröme nem lesz ebben a játékban az amerikai közvéle­ménynek. És ez bizonyosodott be különösen február hó folya­mán. A macska, Csang Kai-sek és bandája, amelyet a zsákból kihúzott Eisenhower üzenete, még az amerikai katonai szak­értők véleménye szerint sem tud átugorni a szemben fekvő kínai partvidékre. Ha az ameri­kai hadiflotta, az amerikai légi­erő nyílt háborús beavatkozásá­val mégis sikerülne az Eisen­­hower-féle kalandortervet meg­valósítani és­ a Csang Kaj-sek­­féle hazaáruló bandát a Kínai Népköztársaság valamelyik partvidékén partraszállítani — a katonai szakértők is kénytelenek elismerni —, ho­gy ez a véres kaland néhány órán belül a vi­lágtörténelem legcsúfosabb partraszállási vereségével vég­ződnék. Kína blokádjának kérdése m­ár komolyabb kérdés. Nem a Kínai Népköztársaságot nyugtalanítja ugyan, amely fölényes nyuga­lommal és hidegvérrel néz szembe az Eisenhower-féle ka­­landorpoliti­k­a­i változatával, hanem­ az USA nyugateurópai ►szövetségeseit*, elsősorban Nagy-Britanniát és Francia­­országot aggasztja. AZ »ÚJ« POLITIKA HATÁROZOTT ELUTASÍTÁSRA TALÁL Február hónap folyamán ugyanakkor, amidőn Eisenhower kiküldöttei, Dulles és Stassen Londonba érkeztek, az angol alsóház komor hangulatban tár­gyalta meg az Eisen­hower-féle kalandor­politikának Nagy-Bri­­tanniára nézve várható súlyos következményeit. Az angol köz­vélemény nyugtalanságának és felháborodásának hatása alatt még Morrison, a jobboldali la­­bourista kormány volt külügy­minisztere is kénytelen volt ki­jelenteni, hogy Nagy-Britannia nem hajlandó részt venni azok­ban az új háborús konfliktusok­ban, amelyeket az Eisenhower­­politika felidézhet. Eden kül­ügyminiszter a­nolens-volens azt mondotta, hogy az USA ré­széről hiba volna, ha Kínát blo­kád alá helyeznék. Persze, nem Nagy-Britannia nemzeti függetlenségét akarta ezzel a kijelentésével megerősí­teni, hanem inkább azoknak a hongkongi és más távolkeleti brit hajóstársaságoknak érde­keit akarta képviselni, amelyek súlyos veszteségeket szenvedné­nek, ha Kínával megszüntetnék a kereskedelmi kapcsolatokat. Franciaországban nemcsak a dolgozó tömegek háborodtak fel Eisenhower távolkeleti háborús politikájának proklamációja miatt, hanem megrettentek­­ a francia nagykapitalisták is, első­sorban a Banque de L’Indo­­chine, a Banque de Paris et des Pays-Bas részvényesei, akik ed­dig kizsákmányolták a Francia Indo-Kínának nevezett­­ gyarmat lakosságát és nyersanyagkin­cseit. Attól tartanak ugyanis, ha a távolkeleti háborút az ame­rikai imperialisták kiterjesztik, rövidesen kisöprűzi őket a viet­nami felszabadító néphadsereg egész Indokína területéről. Eb­ben az esetben pedig kihullik a kolonializmus ázsiai rendsze­rének egyik sarokköve. Indiában különösen nagy meg­rendülést keltett Eisenhower nyílt háborús provokációs be­széde. Az indiai miniszterelnök kénytelen volt megállapítani, hogy Washingtonban ma nincse­nek államférfiak. Ez azt jelenti más szavakkal, hogy csak hiva­talban­ levő háborús uszítók van­nak, akik egész Ázsia békéjét fel­­forgatással fenyegetik. Az ame­rikai imperializmus polipkarjai alól már régebben is szabadulni akartak Ázsia népei. Sok kor­mányférfi azonban eladta ame­rikai dollárokért népe függet­lenségét. Ezt a zsibvásárt azon­ban most már nem tűrik Ázsia ■népei s ezért kénytelenek szem­befordulni Ázsia államférfiai is az amerikai világhódító tervek­kel, amelyek lángtengerbe akar­ják borítani a világnak mind a négy sarkát Eddig az Eisenhower-üzenet távolkeleti politikájával foglal­koztunk. Részletesen azért, mert látható, hogy az új USA-rezsim különös érdeklődéssel fordul Ázsia felé Ez­ érthető is, mert Ázsiában található meg az a hét stratégiai nyersanyag, amellyel az USA a maga területein nem rendelkezik s főleg Ázsiában találhatók meg azok a piacok, amelyeket a kettészakított világ­piac következtében az USA mo­nopolkapitalistái megtartani, illetve visszaszerezni i­gyekez­­nek. Az elvesztett piacokért és a maximális profitért folytatott hajsza magyarázza tehát meg az U­SA »új« távolkeleti politi­káját. A WALL STREET ARGONAUTÁI Kétségtelen, hogy Dulles és Stassen akkor, amidőn átrepül­ték Nyugat-Európát, Olaszor­szágot, az általuk elképzelt új világháború hadszíntereit szem­lélték, és n­em látták me­g sem a római Szent Péter templom kupoláját, sem a Notre Dante tornyait, sem a Louvre és az Uffizi képtárakat, nem nézték a parasztok által felszántott mezőket, a kis lakóházakat. Dulles és Stassen, a Wall Street argonautái azért repül­tek Nyugat-Európába, hogy in­nen hazavigyék gazdáik, a mo­nopolkapitalisták számára az úgynevezett »európai hadsereg« aranygyapját. Persze, ehhez ar­ra lett volna szükségük, hogy még jobban megnyitják az at­lanti akol juhait, még jobban kipréseljék az atlanti országok­ból a hadikiadások növelését. Nem véletlen, hogy Dulles először Rómában szállt le a repülőgépével. Rómában, mert hiszen itt a Vatikán ál­tal megpuhított De Gaspen klerikális reakciós pártja a­­ nagytőkés liberálisokkal és a jobboldali Saragal-féle szociáldemokratákkal összefog­va, úgy fogadta Dullest, mint a szolga fogadja hajlongva a kastélyba visszatért gőgös, pén­zes urat. De Gasperi már akkor elköte­lezte magát Dullesnek arra, hogy igyekszik sima aulikus, vatikáni modorával kiegyenlí­teni azokat a nehézségeket, amelyek az »európai hadsereg« felállítása kérdésében, a pári­zsi és bonni szerződések rati­fikálása ügyében fennállnak Nyugat-Németország és Fran­ciaország között. Dulles látoga­tásának egyetlen pozitív ered­ménye az, hogy, február 24-ére összetoboroztatta a „Kis Európa” hat országának, Franciaország­n­ak, N­y­uga­t - Ném­­etors­zá­gn­ak, Olaszországnak, Belgiumnak, Hollandiának, Luxemburgnak képviselőit. Sok öröme nem lesz Dulles február havi nyugateurópai lá­togatása eme egyetlen »pozitív« eredményében az amerikai mo­nopolkapitalistáknak. Az ora­­douri gyilkosokkal kezet foghat ugyan a francia kormány, amely amnesztiát adott a gyilkosok­nak, a francia közvélemény azonban ezt a kézfogást soha sem fogja elismerni. De Gaspe­ri is kezet foghat a véreskezű Kesselring marsaival, több mint 300 olasz túsznak, asszonynak, gyermeknek, a Fosse Ardilati­­nei mészárlás gyilkosával, a marzabottó­ hiénával, az olasz nép azonban nem hajlandó er­re az aljas kéznyújtásra És mit mondjunk a belgákról, a hollandokról, a luxemburgiak­ról, amelyek országán keresz­tül taposott a porosz militariz­­mus csizmája. Hogy képzeli el Mister Dulles, hogy a farkast és a bárányt egy akolba lehet terelni? A nyugateurópai né­pek tisztában vannak azzal, a nyugatnémet militarizmus már annyira szemérmetlen és pro­vokáló, hogy nem álcázza ma­gát báránynak. Ugyanolyan fogcsattogtató farkas, mint volt az elmúlt évtizedek során, ami­kor megtámadta áldozatait. Az olasz nép életösztöne, bé­keakarata éppúgy, mint a fran­cia népnek, a békeszerető né­met népnek életösztöne tiltako­zik az ellen az új színjáték el­len, amelyet most az úgyneve­zett hat nyugati ország képviselői Rómában rendeznek. Ugyanazon a napon, amikor Rómában összeült a hat állam­tanácsa, hogy eleget tegyen Duiles ultimátumának, vagyis az úgynevezett „európai had­sereg” felállításainak, az olasz békeharcosok egyhetes harcot kezdtek az olasz függetlensé­gért, az olasz nép békéjéért, az ►európai hadsereg­ felállítása ellen. Az atlanti lánc gyenge­ségét mutatja a dán láncszem gyengesége is. Dániában a had­sereg és a testőrség több egy­sége nyílt zendüléssel juttatta kifejezésre, hogy elutasítja kormánya háborús politikáját és nem akar idegen parancs­nokság alatt ágyútöltelékké vál­ni. Igen nagy jelentősége van annak, hogy a dán hadsereg katonái ellenszegültek az ame­rikai parancsnak. Ez a katonai zendülés mutatja meg leginkább a februári világpolitikai ese­mények tükrében, hogy milyen csúfos kudarcba fulladt a Wall Street aranygyapjas lovagjai­nak nyugateurópai utazása. Az újszülöttek ingyenes csecsemőkelengyeellátása A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának az anya- és gyermekvédelem továbbfej­lesztéséről szóló határozata alapján március 1 -től kezdődően az állam minden újszülött gyer­mek részére 400 forint értékb­en ingyen csecsem­őkelengyét jut­tat. A belkereskedelmi, egészség­­ügyi és a belügyminiszter együt­tese,­ szabályozták az újszülöt­tek ingyenes csecsemőkelengyé­­vel való ellátását. Az ingyenes utalványt a tér­ítés nők lakóhelye szerint illeté­kes tanács (Budapesten kerületi tanács kereskedelmi osztálya) adja ki a terhesség kilencedik hónapjától kezdve a terhesgon­dozási lap bemutatása alapján. Az ingyenes csecsemőkelen­­gye-ellátásra jogosult anyák március 1. Után született gyer­mekeik részére Budapesten 19 Anyák és Gyermekek Boltjában, a kijelölt­ áruházakban, vidéken e pedig a nagyobb városokban, megyei és járási székhelyeken kijelölt boltokban az utalványra a következő cikkeket vehetik át: Minden 400 forint értékű in­gyenes utalványra 6 darab Tetra-pelenkát, 2 darab gumi­­pelenkát, 2 darab bébi vászon­­inget, 2 darab kötött réklit és 2 darab guminadrágot adnak ki. Ennek értéke kb. 176 forint. A fennmaradó 224 forint értékért a felsoroltakon kívül a követ­kező cikkek közül szabadon le­het választani: bébi tipegő, rug­­dalódzó nadrág, flamelltakaró, vászonpelenka, kocsipaplan, piketakaró, sapka, játszó, kocsi­kabát, flanellpelemka, selyem­takaró, siffon kocsipárna. Az újszülöttek ingyenes cse­­csemőkelengye-ellátásának rész­leteiről a tanácsok anyakönyvi hivatalai, továbbá a kijelölt bol­tok adnak tájékoztatást. Az Országos Filharmónia közli, hogy szereplésre je­lentkező énekesek és hang­szeresek meghallgatását ez év május végéig szünetelteti . A. M. VASZILJEVSZKIJ MARSALL TÁVIRATA FARKAS MIHÁLY HADSEREGTÁBORNOKHOZ Miniszter elvtárs! A Szovjet Hadsereg és Haditengerészeti Flotta 35. év­fordulójára küldött üdvözletéért és a Magyar Néphadsereg harcosainak, tisztjeinek és tábornokainak jókívánságaiért fo­gadja szívből jövő köszönetemet. A. VASZILJEVSZKIJ, a Szovjetunió marsallja, a Szovjetunió hadügyminisztere- * Aláírták az 1953. évi magyar-csehszlovák árucsereforgalmi megállapodást 1953. február 24-én Prágában aláírták az 1953. évre szóló ma­gyar-csehszlovák árucserefor­galmi megállapodást. A megálla­podás alapján Csehszlovákia 1953-ban a Magyar Népköztár­saságból különböző gépipari gyártmányokat, szerszámgépe­ket, dömpereket, elektrotechnikai gyártmányokat, különböző nyers­anyagokat, valamint mezőgazda­­sági termékeket és más árukat kap. Csehszlovákia a Magyar Nép­­köztársaságnak különböző fajta gépi berendezéseket, főleg ne­héz­gépipari gyártmányokat, to­vábbá nyersanyagokat szállít. A megállapodást, amely az árucsereforgalom további emelé­sét és a gazdasági együttmű­ködés további kiszélesítését biz­tosítja a Magyar Népköztársa­ság és a Csehszlovák Köztár­saság között, magyar részről Háy László, a külkereskedelmi miniszter első helyettese, cseh­szlovák részről Jan Soucek kül­kereskedelmi miniszterhelyettes írta alá. A tárgyalás a két népi demokrácia baráti együttműkö­désének szellemében folyt le. A tanácsok munkájáról és feladatairól beszélt Győre József belügyminiszter a tanácselnökök értekezletén Szombaton a belügyminiszté­riumban értekezletet tartottak a Budapesti Városi Tanács és a megyei tanácsok végrendií­tó­­bizottságainak elnökei részére. Az értekezleten megjelent Rákosi Mátyás, a minisztertanács el­nöke. Részt vett az értekezleten Házi Árpád, a minisztertanács elnökhelyettese, Győre József belügyminiszter, Erdei Ferenc földművelésügyi miniszter. Az értekezleten Győre József belügyminiszter mondott beszé­det a tanácsok munkájáról és feladatairól, a bürokrácia és az elhajlások elleni harc kérdései­ről. Összehívták a III. Szakszervezeti Világkongresszust Bécsből jelenti a TASZSZ, h­­oy a Szakszervezeti Világszö­vetség végrehajtó bizottsága 1953 októberére Bécsbe összehívta a III. Szakszervezeti Világkon­gresszust, amelynek napirendjén szerepel többek között a szak­­szervezetek munkája a békéért folyó harcban. A Szakszervezeti Világszövet­ség végrehajtó bizottságának február 26-i ülésén Henri Jour­­dain ,A Népek Békekongresszu­sának határozatai és a szakszer­vezetek szerepe e határozatok végrehajtásában” címmel tartott beszámolót. Hangoztatta, hogy a szakszervezeteknek a lakosság legszélesebb köreiben népszerű­­síteniök kell a Népek Békekon­gresszusának felhívásait. Beszá­molóját azzal fejezte be, hogy a szakszervezeteknek egységes frontot­­kell alakítan­iuk abban a harcban, amely a demokrácia, a béke és a szocializmus orszá­gaival való kereskedelem korlá­tozása ellen folyik, minden segít­séget meg kell adniuk a keres­kedelem szabadságáért harcoló országos bizottságoknak és ilyen bizottságokat kell szervesülök mindenütt, ahol ilyen bizottsá­gok még nem alakultak. I. P. Bargyin előadása a Magyar Tudományos Akadémián I. P. Bargyin kétszeres Sztálin-díjas tudós, a Szovjet­unió Tudományos Akadémiájá­nak alelnöke szombat délután előadást tartott a Magyar Tu­dományos Akadémián. Megje­lent az előadáson Erdey-Grúz Tibor, felsőoktatási miniszter. Herczeg Ferenc, az Országos Tervhivatal első elnökhelyettese, Karádi Gyula, az általános gép­ipari miniszter első helyettese, Bock Jenő általános gépipari miniszterhelyettes és a magyar műszaki tudományos élet szá­mos kiváló képviselője. Kos­suth-díjasok, akadémikusok, egyetemi tanárok. A kiváló szovjet vendéget Oszt­ovszki György üdvözölte. Száztízezer lakost kellett kitelepíteni Hollandia árvízsújtotta vidékeiről Párizsból jelenti az MTI. Az AFP hágai jelentése közti, hogy több mint 110.000 lakost kellett kitelepíteni Hollandia árvízsúj­totta vidékeiről. Holland hivatalos közlemény szerint ezeken a vidékeken 3810 lakás és 450 tanya telje­sen tőkrement. 3960 lakás és 1010 tanya súlyosan megron­gálódott, 23.630 lakás és 1380 tanya pedig kisebb károkat szenvedett. Automatizált házépítő kombinát létesül a Szovjetunióban — 48 nap alatt épül egy 48 lakásos ház Moszkva, február 27. A Trud közli, hogy a sztálini területen fekvő Jenaikievo városban auto­matizált házépítő kombinát léte­sül. Ez a házépítő kombinát négy­es ötemeletes vasbeton lakóhá­zak előregyártott elemeit készíti majd. Az előregyártótt elemek nyersanyagául a jenakievoi ko­hászati üzem salakját használ­ják fel. Az előregyártott fal- és fö­démtáblákat ellátják ajtókkal, ablakokkal, valamint előre beszerelt csövekkel. Egy negy­vennyolc lakásos négyemeletes lakóházat negyvennyolc nap alatt leh­et majd felépíteni az így ké­szült előregyártott elemek fel­­használásával. A kombinát első részlege még ebben az évben megkezdi mű­ködését. JÓN! JÓN! Új színes, zenés, magyarul beszélő szovjet fia

Next