Magyar Nemzet, 1953. szeptember (9. évfolyam, 204-229. szám)
1953-09-01 / 204. szám
Kedd, 1953. szeptember 1. Éles ellentéteket váltott ki az amerikaiak ENSZ-beli magatartása az Egyesült államok és szövetségesei között Az ENSZ-közgyűlés visszhangja az angol és az amerikai sajtóban Úgyszólván az egész angol sajtó egyértelműsen elítéli az amerikaiak magatartását az ENSZ most lezárult közgyűlésén. A Scotsman ENSZ-tudósítója a következőket írja a helyzet jellemzésére: »A politikai konferencia összetétele körül támadt ellentéteiktől tépett ENSZ- közgyűlés nem nyújtott épületes látványt, de egy tekintetben jó hatása lehet. Nyilvánosságra hoztai a világ nagy részének azt az aggodalmát és gyanúját, hogy az Egyesült Államok túlságosan elkötelezték magukat Li Szín Mannal szemben és hogy az Egyesült Államok nem tárgyaló hangulatban fognak a politikai konferenciára menni«. A Glasgow Herald vezércikkében kijelenti: »Az atlanti hatalmak között örvény tátong*. A Birmingham Post Amerika álláspontját »valóságos hatványozott őrületnek* nevezi. A Daily Mail az ENSZ vitáiban újabb meggyőző érvet lát a Churchill által javasolt négyhatalmi találkozó mellett. ^Churchill ilyen találkozót kívánt és meggyőződésünk szerint ezt a tervet támogatják az angol nép óriási tömegei* — írja a lap.— A Daily Worker vezércikkében hangsúlyozza: »Az Egyesült Államok — noha kimesterkedték India kizárását a koreai konferenciáról —, mégis döntő erkölcsi vereséget szenvedtek. Az Egyesült Államok még sohasem volt ilyen elszigetelt, mint most. A Daily Herald azzal a kérdéssel foglalkozik, hogy az ENSZ-ben további nézeteltérések várhatók Amerika és Anglia között. A lap ezzel kapcsolatban a következőket írja: »Az India körüli nézeteltérés nem lesz az utolsó angol-amerikai ellentét. Kritikus kérdés fenyeget a közeljövőben: Kína felvétele az ENSZ-ben. A lap kifejti ezzel kapcsolatban, hogy »bármilyen sajnálatos, hogy ebben a kérdésben ellentétek merülnek fel az amerikai és az angol elgondolás között, de ez nem ok arra, hogy Anglia a lehető legnagyobb erővel és nyíltsággal ki ne tartson álláspontja mellett, amely a tartós béke megteremtésének alapvető kérdése. A New Statesman and Nation azt írja, hogy »most mi és velünk együtt Ázsia túlnyomó többsége is úgy látjuk, hogy az Egyesült Államok hetvenkedő, kardcsörtető, harcias ország, amely meg rám győződve, hogy pénzzel megvásárolhatja más nemzetek barátságát és alattvalói hűségét és ugyanekkor elvárja, hogy ismerjék el állítólagos érdektelenségét és jószándékait. Az angol sajtóban vasárnap is vezető helyet foglalnak el az ENSZ-közgyűléssel kapcsolatos kommentárok, illetőleg az újabban felmerült angol-amerikai ellentétek. A Reynolds News egyebek között a következőket hja erről a kérdésről: »A háború befejezése óta Angliának még sohasem volt annyin szüksége elővigyázatosságot tanúsítani az Egyesült Államokkal való viszonyában, mint ma. Az Amerikai Egyesült Államok kormányának befolyásos tagjai úgy látszik, nem mutatnak rendkívül nagy vágyat a koreai tartós béke biztosítására, hanem nem kis igyekezetet mutatnak arra, hogy a koreai háborút még borzalmasabb módon felújítsák. A lap egy másik cikkében megjegyzi, hogy az amerikaiak magatartása, akik kierőszakolták, hogy India ne vegyen részt a Koreával kapcsolatos értekezleten, csak olyan a kötekedő magatartásának nevezhető, aki elhatározta, hogy megfélemlítésekhez folyamodik.* Az Observer kifejti, hogy az ENSZ-közgyűlésnek legutóbbi ülésszaka sokkal nagyobb mértékben váltott ki szakadást az Egyesült Államokat követő országok között, mint bármely más megelőző időszak.Nemcsak Amerikának az említett országok között betöltött vezető szerepének gyengülése vált világossá, hanem a közöttük lévő ellenségeskedés is« — írja a lap . kétségét fejezi ki atekintetben, hogy az amerikaiak által a közgyűlésre ráerőszakolt határozat hatékony lesz. A Sunday Times elítéli Amerika magatartását India jelölésének kérdésében és a következőket írja az ezzel kapcsolatos angol-amerikai ellentétek jellemzésére: »Nem akarjuk találgatni, hány incidensre van még szükség ahhoz, hogy együttes akcióink megbénuljanak. Elég csupán annyi, hogy egyetlen ilyen eset is korántsem kicsi erőket keltett életre, amelyek Amerikában angolellenes, Angliában pedig Amerika-ellenes hangulatot támasztanak.« A Tribüne, a Munkáspárt Beviicsoportjának hetilapja az amerikai külpolitika egész vonalvezetését éles kritika alá veszi és megállapítja, hogy az elmúlt hetekbenegész sor olyan esemény történt, amely megvilágítja a mostani politikai irányvonal kilátástalanságát és veszélyességét. A Tribüne fnngsúlyozza, hogy »a túlzott fegyverkezés, a dollársegélyek, az Ázsiában és Afrikában egyre erősödő imperialistaellenességgel kapcsolatos tények tagadása, a tárgyalásoktól való húzódozás nem erőre és biztonságra, hanem növekvő gyengeségre és tehetetlenségre vallanak«. A lap megállapítja, hogy az Egyesült Államoknak az ENSZ-ben követett politikája »egyre jobban eltávolítja egymástól a koreai fegyverszünet megkötésén munkálkodott országokat*. A lap fejtegetéseit a következőkkel fejezi be: "Mindezek a fejlemények ismét aláhúzzák, hogy veszélyes következményeket jelent a Nyugat számára a washingtoni stratégia követése ... Meg kel szüntetni azt a helyzetet, hogy a túlzott katonai kiadások megtörjenek bennünket. Eredményes tárgyalásokra kell törekedni. Megfelelő megoldást kell keresni a távolkeleti problémák rendezésére, el kell fogadni a Kínával kapcsolatos tényeket és továbbra is követelni kell Kína felvételét az ENSZ-be. Pozitív javaslatokat kell tenni a német kérdés rendezésére a német újrafelfegyverzés tervéhez való hiú ragaszkodás helyett. Tekintélyes amerikai lapok is kénytelenek elismerni, hogy az amerikai diplomácia magatartása az ENSZ közgyűlésén rendkívül visszatetsző volt. A New York World Telegramm and Sun azt írja, hogy az indiai kérdéssel kapcsolatban lélektani vereséget szenvedtek az amerikaiak. A Washington Post pedig azt írjai, hogy Lodge, az Egyesült Államok képviselőjea szenátus légkörét vezette be a diplomáciába. Lodge láthatólag úgy véli — írja a lap —, hogy az ENSZ a Köztársasági Párt kongresszusa és az indiai küldöttség másodrendű küldöttség. Ez az álláspont nemcsak kellemetlen érzést kelt, de gyakorlatilag lehetetlenné teszi a kérdések igazi megvitatását az ENSZ- ben. A Baltimore Sun kifejti, hogy az ENSZ-ben az Egyesült Államok s győzelmet arattak, de ennél sokkal jelentősebb tény, hogy Amerikát nem támogatták az atlanti tömbhöz tartozó szövetségesei Görögország kivételével és Görögország, valamint Columbia kivételével egyetlen kormány sem, amely csapatokat bocsátott a koreai ENSZ-parancsnokság rendelkezésére. »Ezt a helyzetet győzelemnek nevezni nagy optimizmust jelent« — fejezi be cikkét a Baltimore Sun. Seward Alsop a New York Herald Tribünében azt írja: »Európában nincs egyetlen ember sem, aki ne értene egyet azzal, hogy az amerikaiak által vezetett nyugati koalíció rendkívül reménytelen állapotban van. Senki sem, még az amerikai kormány tekintélyes külföldi képviselői sem tagadják, hogy ennek az a magyarázata, hogy az utóbbi hónapokban katasztrofálisan hanyatlott Amerika tekintélye, vagyis az Egyesült Államok képessége a vezetésre.« A New York Times vezércikke a nyílt aggodalom hangján ezeket írja: »Az ENSZ-ülések feltárták az ellentéteket az Egyesült Államok és a brit nemzetközösség tagjai között.« IBUSZ IRODÁK A DOLGOZÓK SZOLGÁLATÁBAN! ÚJ NYITVATARTÁSI IDŐ SZEPTEMBER 1-TŐL: Budapesten: Hétfőtől péntekig Szombaton. V., Főiroda, Molotov-tér 2. 10-től 17.30-ig 10-től 14.30-ig IV. , Újpest, Bajcsy Zs út 13. „ „ ,, VII., Rákóczi út 70—76. „ „ „ )( (Divatcsarnok) XI., Móricz Zsigmond körtér 9. „ „ „ X., Kőbánya, Körösi Csoma-út 4 „ XXI., Csepel, Rákóczi-út 87. ,, ,, ,, V. , Vörösmarty-tér 79. 8.30-tól 16.30-ig 8.30-tól 13.30-ig VI. , November 7-től 3. 10-től 19-ig 9-től 18-ig Magyar Nemzet HEGEDŰS LAJOS ÖRÖME A martonvásári tanácsháza kapualjában nagy tábla feketedik a falon. Fehér krétával. Írásban gyakorlatlan kézneveket rótt a táblára: a beadásban élenjárók nevét. Mindjárt a sor elején ezt olvashatjuk: Hegedűs Lajos 100 százalék. Mivel a faluban a legkisebb iskolás is tudja, merre lakik Hegedűs Lajos bácsi, könynyen rátalálunk. » A legfrissebb rendelet Kopott, vén ház támaszkodik az oldalhoz, mindjárt az állomástól balra, elsőnek. Emeletes külsőt mutat, de csak az eleje, mert ahol hátát a partnak veti, akár az ablakon is beugorhat az ember. Ennek a háznak birtokosa a táblán szereplő Hegedűs Lajos és a házon kívül birtokosa még öt és fél hold földnek, továbbá egy lónak, meg egy tehénnek. Igaz, ezen az augusztusi vasárnapon már több jut neki kukoricából, burgonyából, napraforgóból s más őszi kapásokból is, hiszen a legfrissebb kormányrendelet értelmében tíz százalékkal kevesebbet kell beadnia ezekből a terményekből. Ezenfelül adhat el búzát is, kukoricát is, szóval őszi kapást is annyit, amennyit csak akar. Az istállóban találjuk a gazdát, ahol amolyan vasárnapi pöszmötöléssel szórakozik: a tehenet teszi ünneplőbe, egy kaparó meg kefe segítségével. Jöttünkre abbamarad a tehénápolás, felbaktatunk a lépcsőkön a konyhába, ahol a felesége, egy kedves arcú, testes aszszony csörömpöl a lábasokkal. Illata után ítélve, igen jó ebéd készül. Mi behúzódunk a szobába, de az ajtót az asszony nyitva hagyja, hogy hallja, mit beszélünk. Asztalnál ülünk már, amikor elhangzik a kérdés: olvasta-e az új rendeletét? — Újságolvasó ember vagyok ért! Jár is az újság, persze, hogy olvastam! — Na, és mit lát ebből a rendeletből? — Mit látok? — Elgondolkodva emeli fel a kezét s feltartott hüvelykujjára bök. — Először: az utóbbi időben nekem az volt az érzésem, hogy az állam rólunk, egyénileg dolgozó parasztokról megfeledkezett. Illetve nem feledkezett meg, de csak akkor jutunk az eszébe, ha arról van szó, elvetettük-e időben a földeket, mert ha nem, megbüntetnek. Teljesítettük-e a beszolgáltatást, mert ha nem, persze az is baj. Igaz, hogy közben épült Sztálinváros, meg Komló, tudom én ezt, kérem, hiszen mondom, hogy újságolvasó ember vagyok, dehát azoknak a dolgozó parasztoknak, akiknek például tavaly nemhogy a fejadagjuk, de még a vetőmagjuk sem maradt meg, olyan tisztára söpörték a padlásukat, azoknak bizony erről hiába beszéltek. Nagy könnyebbség lesz... Szavába jókora adag sértett keserűség cseng most, hogy az elmúlt éveket idézi. De amint az új kormányprograimmra fordul a szó, fokról fokra felderül az arca. Mert ebben már más intézkedésekről van szó, ebből más hangot éreznek a Hegedűs Lajosok. Azóta kijött egy sereg rendelet, amelyeknek egy része ugyan csak a termelőszövetkezeteknek adott könnyítést, de a másik rész nekünk, egyénileg gazdálkodóknak, volt azután olyan is, amely mindkettőnknek hasznos. Gondolok itt elsősorban azokra, amik minket érintenek, egyéni gazdákat. Én is örültem annak, hogy ingyen túrálja ki az állatorvos a beteg disznómat s noha nekem nem kellett kártérítést fizetnem az időben el nem végzett munkákért, tudom, hogy sok embernek ez is sokat jelent, hogy elengedték. Nagy könnyebbség lesz az is, hogy az ősszel mi is igénybe vehetjük a gépállomás traktorait, tudja azt minden paraszt, hogy az új kenyér akkor lesz több és fehérebb, ha 5sz-szer jó! megdolgozzuk a földet. Jól és időben. Egyszóval látom én, hogy az állam segít nekünk. No, ezek után ez a legújabb rendelet nekem először azt jelenti: ha a fennmaradó kukoricát, napraforgót és krumplit, amit most már vihetek a szabadpiacra, el, adom, akkor... — Akkor megveszed a kerékpárt, ahelyett, hogy a Julisunknak vennél valami huzatnak való angint! — kiált be a konyhából az asszony. A „Julisunk« Hegedüsék tizennyolc esztendős leánya, aki Pesten dolgozik a földalatti vasút építkezésénél. A közbekiáltásra Hegedűs összehúzza a szemöldökét. — Mivel Ju’lis mindig magára költheti a fizetését, hát most az egyszer én következem! — zárja le a vitát s a hüvelykujja után most a mutatóujját is fölemeli. — Másodszor azt látom, hogy ha csak az én falumra gondolok, akkor ez az elengedett tíz százalék már sok száz mázsa kukorica-, krumpli-, meg napraforgó-fölösleg. Amit, ha eladnak, sok pénz, s ez a pénz idejön a falunkba! Ha meg arra gondolok, hogy hány falu van az országban, s a faluban hány gazda, akkor már ki sem tudom számítani mázsában, hogy mennyivel több jut nekik! Jó érezni a segítséget... Belejön a beszédbe. Elmondja, hogy jó érezni a segítséget, nemcsak azért, mert több jut, több marad, de a szándékért magáért is. És ez a segítő szándék nemcsak neki, Hegedűs Lajosnak esik jól, de az ország valamennyi parasztjának. — Én hát elhatároztam, hogy erősen dolgozom a kicsi földemen! — néz maga elé s a tekintetén látszik, hogy most a jövőre gondol. — Annyit termelek, amennyit csak bírok. Tudom én, hogy majd most ősszel időben kell szántanivetni, ha azt akarom, hogy jövőre még több kenyerem legyen. Parasztember sosem szeret adós maradni! Segített az állam nekünk, parasztoknak, hát segítsünk az államnak mi is! Ha piacra viszem a fölöslegemet, pénzt kapok, egyetmást vehetek, a városi embernek meg több jut abból, amit én termeltem. Hadd legyen hát több nekem is, de jusson másnak is! — mondja s mosolyog. Talán az új kerékpárjára gondol... B. B. Szénbányászatunk szombaton 106.1 százalékra teljesítette tervét Szénbányászaink a bányászheti versenyben szombaton ragyogó győzelmet arattak, napi tervüket 106.1 százalékra teljesítették. Ezen a napon a dorogi és középdunántúli medence kivételével valamennyi tröszt jelentősen túlszárnyalta napi előirányzatukt. A legkimagaslóbb eredményt a komlói bányászok érték el, napi tervüket 28.8 százalékkal szárnyalták túl. A pécsi bányászok 124.7, a borsodiak 114.6, az ózdiak 107.1, a nógrádiak 109 százalékra teljesítették napi előirányzatukat. A Kossuth-díjas Tajkov András a bányásznapra befejezi 1956. évi tervét Augusztus 10-én múst egy éve, hogy Tajkov András tatabányai vájár befejezte ötéves tervét. A kiváló bányász azóta is sok győzelmes széncsatát vívott meg. Ez év márciusában Kossuth-díjjal tüntették ki. Ez az elismerés még nagyobb tettekre sarkalta. Elhatározta: az ötéves terv végére a második ötéves tervét is befejezi. Most, a bányásznapra készülve, Pócos Jánossal, egykori csillésével és tanítványával lépett párosversenyre. A fiatal vájár — akit még Tajkov András nevelt sztahanovistávál jó tanítványhoz illően állt helyt a versenyben és bizony lehagyta egykori mesterét. Augusztus 31-én reggelig Tajkov András 182 százalékra, Pócos János pedig 227 százalékra teljesítette havi tervét. A mester és tanítványa közötti verseny csupán augusztusban mintegy 800 csille terven felüli szénnel gazdagította népgazdaságunkat. Tajkov András számára a hétfői műszakkezdés egyben az 1956. év december 24-ének munkakezdését jelentette. Az országos hírű vájár megfogadta, hogy a bányásznapot 1956. évi tervének befejezésével köszönti. (MTI) Ma nyitják meg a moszkvai új Állami Egyetemet A Szovjetunió Minisztertanácsa megvizsgálta a moszkvai M. V. Lomonoszov Állami Egyetem új épületei építőinek jelentését, a kormánybizottság zárójelentését, a Szovjetunió kulturális ügyek minisztériumának beszámolóját és megállapította, hogy a kormánynak a leninhegyi egyetem fő épületeinek és létesítményeinek építésére és üzembehelyezésére vonatkozó megbízatását teljesítették. Az 1949—1953. években Moszkvában, a Leninhegyen felépült, a Moszkvai Egyetem 1.370.000 köbméter térfogatú. 07 emeletes főépülete, amelyben a geológiai és földrajzi kar, a mechanikai-matematikai kar előadótermei, az egyetemi közös tanszékek, a tudományos könyvtár, az 1500 férőhelyes aula, valamint az egyetem más oktatási és tudományos intézményei helyezkedhetnek el; továbbá a fizikai kar 274.6 ezer köbméter térfogatú épülete, a kémiai kar 267.7 ezer köbméter térfogatú épülete, a diákok és aspiránsok lakóhelyisége — összesen 5754 szoba és 184 lakás a professzorok és tanárok számára; 42 hektár összterületű füvészkert, a megfelelő létesítményekkel; a kulturális-jóléti komplexum és a sportlétesítmények. Az egyetem területén összesen 27 fő- és 10 melléképületet emeltek, 2,611.000 köbméter össztérfogattal. Az egyetem új épületében 148 előadóterem, több mint ezer tudományos és oktatási célokat szolgáló laboratórium, továbbá 1.200.000 kötet elhelyezésére méretezett könyvtárhelyiség van. Az egyetem laboratóriumait a legkorszerűbb oktatási és tudományos felszereléssel látták el. A Szovjetunió Minisztertanácsa elhatározta: 1. A moszkvai M. V. Lomonoszov Állami Egyetem új épületeit 1953. szeptember 1-én kell megnyitni. 2. A Szovjetunió kulturális ügyek minisztériumát és a moszkvai M. V. Lomonoszov Állami Egyetem rektorát kötelezni kell arra, hogy 1953. szeptember 1-től kezdve az egyetem új épületeiben biztosítsák a fizikai, kémiai, mechanikai-matematikai, geoóriai és földrajzi karok oktatási és tudományos munkáját. Korszerű módszerekkel épül a sajó új vasúti hídja A borsodi hőerőmű és kokszmű jelentős mennyiségű szenet kap majd az ormospusztai szénvidékről. Ezért szükségessé vált, hogy a hőerőmű mellett épülő hatalmas szénosztályozót közvetlen szárnyvonal kapcsolja össze a kazincbarcikai—rudabányai vasútvonallal. Az új vonal a Kazincbarcika alsó állomás előtt a Sajón halad keresztül, s egy új vasúti híd építése vált szükségessé. Már a kezdeti földtani vizsgálatok megállapították azonban, hogy a nagy kanyarokat tevő Sajó vize tavaszonként elmosással fenyegetné a híd pilléreit. A Sajó későbbi szabályozási tervei szerint az ottani nagy kanyart átvágják. A később meginduló Sajó-szabályozási munka és a most elkészítendő új híd építése között megszületett a tervezési összhang: a tervek szerint a híd már a szabályozandó mederrész fölé épül. Így a mostani Sajó-kanyartól többszáz méterre tavasszal elkezdődött az új híd építése — teljesen a szárazon. A pilléreket előregyártott üres betonszekrényekbe építik bele. A hatalmas szekrényeket a leendő hídpillérek helyén gyártották, s ezután a szekrények alatt belülről megkezdték a mélyépítést a markológépekkel. Augusztus 20-ra a két külső és a jobboldali belső pillérszekrényt le is süllyesztették a megfelelő mélységű szintre. A két kilométer hosszú szárnyvonal töltése is megépült már egészen az új hídig. A hídépítők a határidő pontos betartásával ahhoz járulnak hozzá, hogy november elsejére már elkészüljenek a munkával s az ormospusztai szénvidék szene kitérő nélkül egyenesen futhasson be az új hídon a szénosztályozóba. JÖNJÖN ! A TÁRNA HŐSEI Csehszlovák film Írták Jiři Marek és Jiři Krejcik Rendezte: Jiři Krejcik Főszereplők: Adolf Kral, Bohus Záhorsky, Vlasta Chramostova LEÁNYKA MATRÓZ-RUHA 267. FORINTTÓL ISKOLATÁSKA (VÁSZON) 35.60 FORINT ISKOLATÁSKA (LAKK) 41.40 FORINT ALLAH ÁRUHÁZ Átadták rendeltetésének a zalaegerszegi közforgalmi repülőteret Vasárnap adták át rendeltetésének az ötéves terv keretében épült zalaegerszegi új közforgalmi repülőteret. Az ünnepségen Bebrits Lajos közlekedés- és postaügyi miniszter mondott beszédet. A többi között hangoztatta: az ország iparosítása során az egész zalai táj és a megye székhelye, Zalaegerszeg, mind nagyobb fontosságot kap országunk életében. Az új repülőtér megnyitása időben alig egy óra távolságba hozza Zalaegerszeget Budapesthez. A repülőtér — az építésben részt vett munkások, mérnökök, technikusok kemény, fáradságot nem ismerő munkáiénak eredményeként — a tervezettnél egy évvel előbb készült el. HimMHiiiimiimiMiiiiimmimiiHiiiimimiiun 9 SINCS PERSZE OLYAN BIZTONSÁGBAN MIIIT A TAKARÉKBETÉTBEN, ÉS MÉG KAMATOT IS KAP! IiiiimiiiimiiiiuiiiiiiiiimmiiuiiiMiimiimum