Magyar Nemzet, 1954. január (10. évfolyam, 1-26. szám)
1954-01-22 / 18. szám
Lenin halhatatlan eszméi világtörténelmi győzelmet arattak Emlékünnepség az Operaházban Lenin halálának 30. évfordulóján Vlagyimir Iljics Lenin halálának 30. évfordulója alkalmából a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége és a Magyar Népköztársaság minisztertanácsa csütörtökön este emlékünnepséget rendezett az Állami Operaházban. Az emlékünnepély elnökségében foglaltak helyet: Rákosi Mátyás, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének első titkára, Nagy Imre, a minisztertanács elnöke, Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Derő Ernő, a minisztertanács első elnökhelyettese, Apró Antal, a minisztertanács elnökhelyettese, Hidas István, Zso Hnyecz Mihály, Földvári Rudolf, Kristóf István, az MDP Politikai Bizottságának tagjai, Bata István honvédelmi miniszter és Szalai Béla, az Országos Tervhivatal elnöke, a Politikai Bizottság póttagjai. Vég Béla, az MDP Központi Vezetőségének titkára. Rónai Sándor, az Országgyűlés elnöke, valamint az MDP Központi Vezetőségének és a minisztertanácsnak több más tagja, a tömegszervezeti vezetők, a tudomány, a művészet, az irodalom, a szocialista termelőmunka kiváló képviselői, köztük: Boldoczki János külügyminiszter, Erdei Ferenc igazságügyminiszter, az MSZT elnöke, Erdey-Grúz Tibor oktatásügyi miniszter, Rusznyák István Kossuth-díjas, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Osztrovszki György, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára. Kónya Lajos Kossuth-díjas költő, az írószövetség főtitkára, Nagy Sándor Sztálin-díjas és Kossuthdíjas író, Illyés Gyula Kossuth-díjas író, Méray Tibor Kossuth-díjas újságíró, Nádasdy Kálmán Kossuth-díjas kiváló művész, az Operaház főrendezője, Szabó Ferenc Kossuth-díjas érdemes műA magyar és a szovjet himnusz elhangzása után Dobi István, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke nyitotta meg az emlékünnepséget. Üdvözölte az rész, zeneszerző, Szörényi Éva Kossuth-díjas színművész, Pioker Ignác Kossuth-díjas sztahanovista, a szocialista munka hőse, Komáromi Lajos sztahanovista, a szocialista munka hőse, Tóth László sztahanovista traktoros, a szocialista munka hőse, Zsédely József sztahanovista művezető. Az elnökségben foglalt helyet J. D. Kiszeljov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. Az emlékünnepély közönségének sorában ott volt a Központi Vezetőség, az Elnöki Tanács, a minisztertanács több tagja, a politikai, gazdasági és kulturális élet számos vezető személyisége, tudósok, művészek, kitüntetett dolgozók, a néphadsereg tagjai. Megjelent az emlékünnepségen Huan Cen, a Kínai Népköztársaság magyarországi nagykövete, Henryk Minc, a Lengyel Népköztársaság követe, Stefan Major, a Csehszlovák Köztársaság követe, Marko Temnjalov, a Bolgár Népköztársaság követe, Iacob Farladanschi, a Román Népköztársaság követe, An Jen, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság követe, Piro Kod, az Albán Népköztársaság követe, Hermann Fink, a Német Demokratikus Köztársaság magyarországi nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. Részt vettek az ünnepségen a hazánkban tartózkodó román kormányküldöttek: Mihail Florescu, a Román Népköztársaság vegyipari minisztere és Mauriciu Novac, a külkereskedelmi miniszter első helyettese. A színpadot Lenin babérággal övezett arcképe díszítette, amely előtt meghajolt a forradalom diadalmas vörös zászlaja. A színpad felett Majakovszkij örökérvényű szavai: »Lenin élt, Lenin él, Lenin élni fog.A ünnepély részvevőit, majd ezeket mondotta: — Harminc évvel ezelőtt e napon súlyos veszteség borította gyászba a világ valamennyi dolgozóját, az egész haladó emberiséget. Három évtizeddel ezelőtt távozott el közülünk Lenin, a Szovjetunió Kommunista Pártjának megalapítója s a Nagy Októberi Szocialista Forradalom vezére, a világ első szocialista államának megteremtője, Marx és Engels világformáló munkásságának legnagyobb folytatója. Lenin meghalt, de egész életműve, elméleti és gyakorlati munkássága halhatatlan, halála után is tovább él és tovább hat. Megdönthetetlen igazságát bizonyítja az elmúlt három évtized valamennyi jelentősebb eseménye, a felszabadult országok országépítő munkájának és az elnyomott népek elszánt küzdelmének minden egyes állomása. — Lenin útmutatásai alapján és a nagy szovjet nép segítségével teremtettük meg mi magyarok is hazánkban a dolgozó nép államát és építjük boldog jövőnket, a szocializmust. Lenin és nagy ügyének folytatója, Sztálin mutatta meg számunkra a dolgozó népünk jólétéhez és felemelkedéséhez vezető utat, amely egyedül tudja biztosítani sikeres előrehaladásunkat. — Lenin munkásságából és tanításából, ebből a kiapadhatatlan erőforrásból mindenkor szükséges tapasztalatokat merítenünk. A lenini tanításokból segítséget nyerünk ahhoz, hogy a szocializmus építésének jelenlegi új szakaszában a párt és a kormány legfőbb célkitűzéseit maradéktalanul valóra váltsuk, elérjük egész dolgozó népünk anyagi és kulturális szükségleteinek szakadatlanul növekvő kielégítését és ennek érdekében fejlett szocialista iparunkra támaszkodva felvirágoztassuk mezőgazdaságunkat. A Lenin által kifejtett irányelvek felhasználása hazánk fejlődésének sajátosságait figyelembe véve, komolyan hozzájárul a munkás-paraszt szövetségnek, népi demokratikus államunk szilárd alapjának és egész fejlődésünk legfőbb zálogának erősítéséhez. Ezután Gerő Ernő, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagja, a minisztertanács első elnökhelyettese tartotta meg ünnepi beszédét, munkásosztály árulóival szemben. Lenin azonban nemcsak megvédte Marx Engels örökét, nemcsak visszaállította a marxizmus forradalmi lényegét, hanem továbbfejlesztette a marxizmust az új viszonyoknak, az imperializmus és a szociális forradalmak korának megfelelően. Ezért méltán nevezte Lenin leghűségesebb tanítványa és ügyének folytatója, Sztálin a leninizmust az imperializmus és a szociális forradalmak kora marxizmusának. — Lenin feltárta az imperializmus fekélyeit és kibékíthetetlen belső ellentmondásait. Mara Károly »Tőké«-jének alaptételeire támaszkodva, Lenin megalkotta a kapitalizmus utolsó szakaszának, a halódó kapitalizmus, az imperializmus átfogó, egységes elméletét. Az imperializmust elemezve Lenin felfedezte a kapitalizmus egyenlőtlen fejlődésének törvényét az imperializmus korszakában és felállította történelmi jelentőségű tételét arról, hogy az imperializmus korszakában a szocialista forradalom nem győzhet egyszerre az egész világon, ellenben igenis lehetséges a munkásosztály, a szocialista forradalom győzelme egyes egymagukban álló kapitalista országokban. Lenin e zseniális tétele volt az elméleti és gyakorlati alapja a szocializmus győzelmének a Szovjetunióban! — Lenin feltámasztotta Clarx Károlynak a proletárdiktatúráról szóló tanítását, amelyet a II. Internacionálé opportunistái eltemettek, s azt a leninizmus magjává tette. Lenin továbbfejlesztette a proletárdiktatúráról szóló tanítást s az új viszonyoknak és az új tapasztalatnak, a szovjetek tapasztalatának megfelelően, szélesen megalapozta ezt a tanítást. Megalapozta a proletárdiktatúráról szóló elméletét, mint a munkásosztály és a parasztság milliós tömegeinek osztályszövetségét, melyben a vezető szerep a munkásosztályé, mint a demokrácia legmagasabb formáját, mint a szocialista demokrácia megvalósulását. Lenin kimutatta, hogy a proletárdiktatúra minden országban, amely át akar térni a kapitalizmusról a szocializmusra, elkerülhetetlen. A munkásosztály győzelme a népi demokráciákban Lenin e tételének fényes bizonyítéka. Lenin fedezte fel, hogy a proletárdiktatúra legtökéletesebb formája a szovjet forma. — Lenin kapcsolta össze az elnyomottnemzetek és gyarmati népek felszabadító harcát és nemzeti forradalmát a szocialista proletariátus forradalmával. Ő hozta létre a nemzeti és gyarmati országok népeinek forradalmáról szóló tanítást. — Lenin alkotta meg, nagy elődeire, Marxra és Engelsre támaszkodva, a proletariátus vezető szerepéről szóló tanítást. Ő hozta létre a munkásosztály forradalmi pártjának elméletét, amely nélkül a munkásosztály, a forradalom győzelme, az elnyomottak győzelme, nem lehetséges. — Lenin és a leninizmus eszméi nem könnyen, nem simán, nem maguktól győzedelmeskedtek, kemény, szívós küzdelemben, a párt, a munkásosztály, a nép mindennemű ellenségeivel való élet-halálharcban diadalmaskodtak, Lenin vezetésével. Lenin halála után a Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága, élén Sztálinnal, megvédelmezte Lenin hagyatékát, eszméit, művét a nép ellenségeivel szemben, továbbfejlesztette Lenin tanítását, megszervezte a szocializmus teljes győzelmét a Szovjetunióban, biztosította a Szovjetunió, a szabadság erőinek győzelmét a fasiszta barbárság felett, s megindította és diadalmasan . Mi sem bizonyítja kézzelfoghatóbban a haladó forradalmi eszmék jelentőségét a népek sorsának alakulására, mint a mi országunk, Magyarország legújabb történelme. Hol volna ma Magyarország a leninizmus, a halhatatlan Lenin eszméi és ez eszmék győzelme nélkül? Elmaradott, elnyomott, az imperialista hatalmaktól függő ország volna. Megmaradt volna a »hárommillió koldus« országának, a nyomor és a munkanélküliség országának! Munkásosztályunk, dolgozó parasztságunk, értelmiségünk, egész népünk a tőke és a nagybirtokosok igáját nyögné. — A nagy Lenin győzhetetlen tanításának, a Lenin létrehozta hatalmas Szovjetuniónak, a Szovjetunió népei áldozatos harcának, a Lenin teremtette Szovjetunió Kommunista Pártjának köszönhetjük, hogy szeretett magyar hazánk ma nem elmaradott szolgaország, hogy Magyarország ma szabad, független és erős. — Magyarország szabad ország! Ez azt jelenti, hogy országunkban népi demokratikus rendszer van, a dolgozó "parasztsággal szövetséges munkásosztály államhatalma; hogy az államhatalomban nincsen többé helye a kizsákmányolóknak! — Magyarország független ország! Ez azt jelenti, hogy országunk bel- és külpolitikájában csakis és kizárólag a nép érdekei érvényesülnek, a nép érdekei határozzák meg államunk, kormányunk politikáját, nem pedig idegen érdekek, mint ahogyan ez századokon át történt. — Magyarország erős ország! Ez nemcsak azt jelenti, hogy van védelmezőnk, a mi néphadseregünk. Ez mindenekelőtt azt jelenti, hogy népünk soha még nem volt annyira egységes, mint manapság, mert a kizsákmányolókat nemcsak a hatalomból vetettük ki, hanem szerepük a népgazdaságban is a minimumra zsugorodott. De erős Magyarország azért is, mert egész népünk, élén a mi nagyszerű munkásosztályunkkal, teljes mértékben helyesli, támogatja pártunk, a Magyar Dolgozók Pártjának és kormányunknak politikáját, a szocializmus építésének politikáját, azt a politikát, amely a szocializmus építését a legszorosabban öszszekapcsolja a dolgozó nép életszínvonalának emelésével. Magyarország erős, mert hatalmas nemzetközi összefogás részese, mert a történelem jó. És ha elkövettünk hibákat, mint ahogy elkövettünk, s ezt nyíltan ország-világ előtt feltártuk, ez azért volt, mert olykor nem értettük meg elég mélyen és átfogóan a leninizmus szellemét, azt, hogy a marxizmus nem dogma, hanem a cselekvés vezérfonala. Hogy nem egyes tételeket kell átvenni a marxizmusból, hanem a mindenkori helyzetet önállóan, konkrétan kell elemezni, s az elemzés eredményétől függően, az összes meghatározó elemeket mérlegelve, a lényegest a lényegtelentől megkülönböztetve, a helyzet különlegességét és sajátosságát kiemelve, kell Marx—Engels— Lenin—Sztálin egyetemes érvényű tanítását alkalmazni, s kidolgozni a párt, a munkásosztály politikáját. Vétettünk a marxizmus-leninizmus e követelménye ellen például akkor, amikor túlhajtva a szocialista iparosítás politikáját, elszigetelten kezeltük a szocializmus építésének kérdését a munkásosztály, a dolgozók életszínvonala állandó emelkedésének kérdésétől. Vétettünk a leninizmus e követelménye ellen akkor is, amikor vezeti az átmenetet a Szovjetunióban a szocializmusból a kommunizmus fa flyamán Magyarországnak még soha nem voltak olyan hatalmas és őszinte barátai, mint manapság. Országunk erős, mert pártunk és kormányunk politikája, amely munkásosztályunk, dolgozó parasztságunk, tehetséges értelmiségünk, egész népünk gyorsabb anyagi és kulturális felemelkedését, s a béke megőrzését szolgálja, olyan szilárd nemzeti egység alapját teremtette meg, amilyen elképzelhetetlen volt a régi Magyarországon. — Párt, kormány és nép soha nem volt olyan egységes, soha nem forrott annyira öszsze Magyarországon, mint éppen most, amikor Lenin tanításának szellemében, fejlődésünk új szakasza követelményeinek megfelelően, építjük a szocializmust országunkban. — És ha munkásosztályunk, népünk, országunk az utóbbi évek folyamán, hazánknak a fasiszta járom alól történt felszabadítása óta eltelt néhány esztendő leforgása alatt — pártunk vezetésével — hatalmas eredményeket ért el, ha megteremtettük munkásosztályunk egységét, ha megszilárdítottuk a munkás-paraszt szövetséget, ha sikeresen befejeztük az újjáépítést s ezután új üzemek tucatjait, új szocialista városokat hoztunk létre, ha országunkat ipari országgá fejlesztettük, s ipari termelését a régi Magyarország ipari termelésének három és félszeresére emeltük, ha sikeresen elindítottuk útjára a kultúrforradalmat — úgy mindezt annak köszönhetjük, hogy hívek voltunk és maradtunk a nagy Lenin tanításához. Megértettük és alkotó módon tudtuk alkalmazni ezt a tanítást és Lenin ügye folytatójának, Sztálinnak a tanítását a magyar valóság sajátságos viszonyai közepette. A Magyar Dolgozók Pártja képes volt leleplezni és elszigetelni a munkásosztály, a magyar nép ellenségeit, s maga köré gyűjteni, zászlaja alatt tömöríteni a dolgozó nép túlnyomó többségét. Ez a nyitja annak is, hogy munkásosztályunk, pártunk vezetésével, szövetségben a dolgozó parasztsággal, megszerezte az osztatlan hatalmat országunkban s ezt a hatalmat hónapról hónapra, évről évre jobban megszilárdítja. Ez nem utolsó sorban a magyarázata annak is, hogy a még nemrég lenézett és elszigetelt Magyarország, ma a szabad népek nagy családjának megbecsült, egyenrangú tagjai elhanyagoltuk a mezőgazdaság megfelelő fejlesztését s ezzel megsértettük a népgazdaság arányos fejlődésének törvényét. Ugyanekkor nem vettük megfelelően figyelembe Leninnek azt a tanítását, hogy a szocializmus építése a mezőgazdaságban hasonlíthatatlanul lassabban kell hogy előrehaladjon és haladhat előre, mint az iparban. Lenin mondotta az Oroszországi Kommunista (bolsevik) Párt X. Kongresszusán: »Ha, a kommunisták közül bárki is arról álmodozott, hogy három év alatt át lehet alakítani a kisüzemű mezőgazdaság gazdasági alapját, gazdasági gyökereit, aztermészetesen fantaszta volt.* — De éppen a marxizmusleninizmus, a nagy Lenin tanítása segített bennünket abban, hogy felismerjük, feltárjuk és gyorsan kijavítsuk a hibákat. Helyesen cselekedtünk, s Lenin tanításának szellemében jártunk el, amikor nem törődve azzal, hogy az imperialisták kihasználhatják a mi őszinte önbírálatunkat, bátran, nyíltan szembenéztünk az igazsággal. Nem titkoltunk el semmit pártunk, munkás- Dobi István megnyitó beszéde Sikereinket annak köszönhetjük, hogy hívek voltunk Lenin tanításához Lenin segített bennünket, hogy feltárjuk és gyorsan kijavítsuk a hibákat GERŐ ERNŐ BESZÉDE — Harminc évvel ezelőtt költözött el az élők sorából korunk legnagyobb embere, a munkásosztály, a dolgozó parasztság, a szabadságra áhítozó, a függetlenségükért küzdő népek lángeszű vezére, Vlagyimir Iljics Lenin. És minél távolabbi a nap, amelyen a nagy Lenin eltávozott tőlünk, annál élőbb valóság Lenin! — Lenin tovább él eszméiben, alkotásaiban! Lenin él száz- és százmilliók szívében, a Szovjetunióban és a hatalmas Kínai Népköztársaságban, Korea népének az imperialista agresszió elleni harcában, él a népi demokráciákban. Lenin nemcsak él! Lenin művében nő, mindent legyőző erővé válik! Lenin megtestesült a szocializmus és a demokrácia 800 milliós szabad táborában! Lenin él a kapitalista és gyarmati elnyomás, a kizsákmányolás igájában sínylődő milliók vágyaiban, harcaiban, legszentebb törekvéseiben! — A legutóbbi fél évszázad történelme kézzelfoghatóan bizonyítja, mennyire igaza volt Lenin nagy elődjének, a tudományos szocializmus megalapítójának, Marx Károlynak, amikor azt mondotta, hogy az eszmék történelemformáló erővé válnak, ha áthatják a milliós tömegeket, ha a tömegek magukévá teszik őket. Lenin eszméi azért válhattak és váltak valóban hatalmas, törté- nelmet formáló erővé, mert ezekben az eszmékben a munkások és a parasztok igazsága, az elnyomottak és a kizsákmányoltak, a hazájukat és függetlenségüket szerető népek igazsága tudományos megalapozottsággal és ugyanakkor mindenki számára érthetően jutott kifejezésre. — Lenin alapozta meg elméletileg, politikailag és szervezetileg s hozta létre azt a pártot, amelyhez fogható még nem volt a történelemben. A pártot, amely ma is minden forradalmi munkáspárt példaképe: a bolsevikok pártját, a Szovjetunió Kommunista Pártját! Azt a pártot, amely, Lenin szavaival élve, korunk esze, becsülete, lelkiismerete! — Lenin készítette elő és vezette győzelemre azt a forradalmat, amilyet annakelőtte nem ismert a történelem: a Nagy Októberi Szocialista Forradalmat, a szovjet szocialista forradalmat, minden idők legnagyobb, legmélyebb és következményeiben legjelentősebb forradalmát, amely a világtörténelem új korszakát nyitotta meg. — Lenin rakta le az alapjait annak az új típusú államnak, amilyet addig nem ismert a történelem! Lenin a szovjet szocialista állam, a munkások és a parasztok szovjet államának atyja, azé az államé, amely a munkásosztály és a dolgozó parasztság testvéri szövetségére épült és amelyben a vezető szerep a munkásosztályé. Lenin eszméi nyomán alapjában változott meg a világ arculata — Lenin eszméi, működése, tevékenysége nyomán döntő fordulatot tett az emberiség történelme. Ha összehasonlítjuk a jelenlegi világhelyzetet azzal a helyzettel, amikor Lenin a történelem porondjára lépett, vagy a harminc évvel ezelőttivel, amikor Lenin eltávozott tőlünk, mindenki számára nyilvánvaló, hogy Lenin eszméi nyomán alapjában változott meg a világ arculata, Lenin halhatatlan eszméi világtörténelmi győzelmet arattak ki . Alig néhány évtizede még a kizsákmányolás és a népelnyomás sötét erői tartották osztatlanul hatalmukban a földkerekséget, ma pedig a világ lakosságának egyharmada, élén a kommunizmust építő Szovjetunióval, saját kezében tartja sorsának irányítását, s szabad és független hazában, békés alkotó munkával építi verőfényes jövőjét. — Leninnek jutott az a megtisztelő feladat, hogy Marx—Engels örökségét megvédje az opportunistákkal* a