Magyar Nemzet, 1954. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-22 / 18. szám

Lenin halhatatlan eszméi világtörténelmi győzelmet arattak Emlékünnepség az Operaházban Lenin halálának 30. évfordulóján Vlagyimir Iljics Lenin halá­lának 30. évfordulója alkalmá­ból a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége és a Ma­gyar Népköztársaság minisz­tertanácsa csütörtökön este emlékünnepséget rendezett az Állami Operaházban. Az emlékünnepély elnöksé­gében foglaltak helyet: Rákosi Mátyás, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségé­nek első titkára, Nagy Imre, a minisztertanács elnöke, Dobi István, a Népköztársaság El­nöki Tanácsának elnöke, Derő Ernő, a minisztertanács első elnökhelyettese, Apró An­tal, a minisztertanács elnök­­helyettese, Hidas István, Zso­ Hnyecz Mihály, Földvári Ru­dolf, Kristóf István, az MDP Politikai Bizottságának tag­­jai, Bata István honvédelmi miniszter és Szalai Béla, az Országos Tervhivatal elnöke, a Politikai Bizottság póttagjai. Vég Béla, az MDP Központi Vezetőségének titkára. Rónai Sándor, az Országgyűlés el­nöke, valamint az MDP Köz­ponti Vezetőségének és a mi­nisztertanácsnak több más tagja, a tömegszervezeti ve­zetők, a tudomány, a művé­szet, az irodalom, a szocialista termelőmunka kiváló képvise­lői, köztük: Boldoczki János külügyminiszter, Erdei Ferenc igazságügyminiszter, az MSZT elnöke, Erdey-Grúz Tibor ok­tatásügyi miniszter, Rusznyák István Kossuth-díjas, a Ma­gyar Tudományos Akadémia elnöke, Osztrovszki György, a Magyar Tudományos Akadé­mia főtitkára. Kónya Lajos Kossuth-díjas költő, az író­szövetség főtitkára, Nagy Sán­dor Sztálin-díjas és Kossuth­­díjas író, Illyés Gyula Kos­suth-díjas író, Méray Tibor Kossuth-díjas újságíró, Ná­­dasdy Kálmán Kossuth-díjas kiváló művész, az Operaház főrendezője, Szabó Ferenc Kossuth-díjas érdemes mű­A magyar és a szovjet him­nusz elhangzása után Dobi István, a Magyar Népköztár­saság Elnöki Tanácsának el­nöke nyitotta meg az emlék­ünnepséget. Üdvözölte az rész, zeneszerző, Szörényi Éva Kossuth-díjas színművész, Pioker Ignác Kossuth-díjas sztahanovista, a szocialista munka hőse, Komáromi Lajos sztahanovista, a szocialista munka hőse, Tóth László szta­hanovista traktoros, a szocia­lista munka hőse, Zsédely József sztahanovista műve­zető. Az elnökségben foglalt he­lyet J. D. Kiszeljov, a Szov­jetunió magyarországi nagy­követe. Az emlékünnepély közönsé­gének sorában ott volt a Köz­ponti Vezetőség, az Elnöki Ta­nács, a­ minisztertanács több tagja, a politikai, gazdasági és kulturális élet számos vezető személyisége, tudósok, művé­szek, kitüntetett dolgozók, a néphadsereg tagjai. Megjelent az emlékünnepségen Huan Cen, a Kínai Népköztársaság magyarországi nagykövete, Henryk Minc, a Lengyel Nép­­köztársaság követe, Stefan Major, a Csehszlovák Köztár­saság követe, Marko Temnja­­lov, a Bolgár Népköztársaság követe, Iacob Farladanschi, a Román Népköztársaság köve­te, An Jen, a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság kö­vete, Piro Kod, az Albán Nép­­köztársaság követe, Hermann Fink, a Német Demokratikus Köztársaság magyarországi nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. Részt vettek az ünneps­égen a hazánkban tartózkodó ro­mán kormányküldöttek: Mi­hail Florescu, a Román Nép­­köztársaság vegyipari minisz­tere és Mauriciu Novac, a kül­kereskedelmi miniszter első helyettese. A színpadot Lenin babér­ággal övezett arcképe díszí­tette, amely előtt meghajolt a forradalom diadalmas vörös zászlaja. A színpad felett Ma­jakovszkij örökérvényű szavai: »Lenin élt, Lenin él, Lenin élni fog.A ünnepély részvevőit, majd ezeket mondotta: — Harminc évvel ezelőtt e napon súlyos veszteség borí­totta gyászba a világ vala­mennyi dolgozóját, az egész haladó emberiséget. Három évtizeddel ezelőtt távozott el közülünk Lenin, a Szovjetunió Kommunista Pártjának meg­alapítója s a Nagy Októberi Szocialista Forradalom vezére, a világ első szocialista államá­nak megteremtője, Marx és Engels világformáló munkás­ságának legnagyobb folytatója. Lenin meghalt, de egész élet­műve, elméleti és gyakorlati munkássága halhatatlan, ha­lála után is tovább él és tovább hat. Megdönthetetlen igazságát bizonyítja az elmúlt három év­tized valamennyi jelentősebb eseménye, a felszabadult or­szágok országépítő munkájá­nak és az elnyomott népek elszánt küzdelmének minden egyes állomása. — Lenin útmutatásai alap­ján és a nagy szovjet nép se­gítségével teremtettük meg mi magyarok is hazánkban a dol­gozó nép államát és építjük boldog jövőnket, a szocializ­must. Lenin és nagy ügyének folytatója, Sztálin mutatta meg számunkra a dolgozó né­pünk jólétéhez és felemelkedé­séhez vezető utat, amely egyedül tudja biztosítani sike­res előrehaladásunkat. — Lenin munkásságából és tanításából, ebből a kiapad­hatatlan erőforrásból minden­kor szükséges tapasztalatokat merítenünk. A lenini tanítá­sokból segítséget nyerünk ah­hoz, hogy a szocializmus épí­tésének jelenlegi új szakaszá­ban a párt és a kormány leg­főbb célkitűzéseit maradék­talanul valóra váltsuk, elér­jük egész dolgozó népünk anyagi és kulturális szükség­leteinek szakadatlanul nö­vekvő kielégítését és ennek ér­dekében fejlett szocialista ipa­runkra támaszkodva felvirá­goztassuk mezőgazdaságunkat.­­ A Lenin által kifejtett irányelvek felhasználása ha­zánk fejlődésének sajátossá­gait figyelembe véve, komo­lyan hozzájárul a munkás-pa­raszt szövetségnek, népi de­mokratikus államunk szilárd alapjának és egész fejlődé­sünk legfőbb zálogának erősí­téséhez. Ezután Gerő Ernő, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bi­zottságának tagja, a miniszter­­tanács első elnökhelyettese tartotta meg ünnepi beszédét, munkásosztály árulóival szem­ben. Lenin azonban nemcsak megvédte Marx­ Engels örö­két, nemcsak visszaállította a marxizmus forradalmi lénye­gét, hanem továbbfejlesztette a marxizmust az új viszonyok­nak, az imperializmus és a szociális forradalmak korá­nak megfelelően. Ezért mél­tán nevezte Lenin leghűsége­sebb tanítványa és ügyének folytatója, Sztálin a leniniz­­must az imperializmus és a szociális forradalmak kora marxizmusának. — Lenin feltárta az impe­rializmus fekélyeit és kibékít­hetetlen belső ellentmondásait. Mara­ Károly »Tőké«-jének alaptételeire támaszkodva, Lenin megalkotta a kapitaliz­mus utolsó szakaszának, a halódó kapitalizmus, az impe­rializmus átfogó, egységes el­méletét. Az imperializmust elemezve Lenin felfedezte a kapitalizmus egyenlőtlen fej­lődésének törvényét az impe­rializmus korszakában és fel­állította történelmi jelentő­ségű tételét arról, hogy az im­perializmus korszakában a szocialista forradalom nem győzhet egyszerre az egész világon, ellenben igenis lehet­séges a munkásosztály, a szo­cialista forradalom győzelme egyes egymagukban álló ka­pitalista országokban. Lenin e zseniális tétele volt az elmé­leti és gyakorlati alapja a szo­cializmus győzelmének a Szov­jetunióban! — Lenin feltámasztotta Clarx­ Károlynak a proletár­­diktatúráról szóló tanítását, amelyet a II. Internacionálé opportunistái eltemettek, s azt a leninizmus magjává tette. Lenin továbbfejlesztette a pro­letárdiktatúráról szóló taní­tást s az új viszonyoknak és az új tapasztalatnak, a szovje­tek tapasztalatának megfele­lően, szélesen megalapozta ezt a tanítást. Megalapozta a pro­letárdiktatúráról szóló elmé­letét, mint a munkásosztály és a parasztság milliós tömegei­nek osztályszövetségét, mely­ben a vezető szerep a munkás­­osztályé, mint a demokrácia legmagasabb formáját, mint a szocialista demokrácia meg­valósulását. Lenin kimutatta, hogy a proletárdiktatúra min­den országban, amely át akar térni a kapitalizmusról a szo­cializmusra, elkerülhetetlen. A munkásosztály győzelme a népi demokráciákban Lenin e tételének fényes bizonyítéka. Lenin fedezte fel, hogy a pro­letárdiktatúra legtökéletesebb formája a szovjet forma. — Lenin kapcsolta össze az elnyomott­­nemzetek és gyar­mati népek felszabadító har­cát és nemzeti forradalmát a szocialista proletariátus forra­dalmával. Ő hozta létre a nem­zeti és gyarmati országok né­peinek forradalmáról szóló ta­nítást. — Lenin alkotta meg, nagy elődeire, Marxra és Engelsre támaszkodva, a proletariátus vezető szerepéről szóló taní­tást. Ő hozta létre a munkás­­osztály forradalmi pártjának elméletét, amely nélkül a mun­kásosztály, a forradalom győ­zelme, az elnyomottak győzel­me, nem lehetséges. — Lenin és a leninizmus eszméi nem könnyen, nem si­mán, nem maguktól győzedel­meskedtek, kemény, szívós küzdelemben, a párt, a mun­kásosztály, a nép mindennemű ellenségeivel való élet-halál­­harcban diadalmaskodtak, Le­nin vezetésével. Lenin halála után a Szovjetunió Kommu­nista Pártjának Központi Bi­zottsága, élén Sztálinnal, meg­védelmezte Lenin hagyatékát, eszméit, művét a nép ellensé­geivel szemben, továbbfejlesz­tette Lenin tanítását, megszer­vezte a szocializmus teljes győzelmét a Szovjetunióban, biztosította a Szovjetunió, a szabadság erőinek győzelmét a fasiszta barbárság felett, s megindította és diadalmasan . Mi sem bizonyítja kézzel­foghatóbban a haladó forra­dalmi eszmék jelentőségét a népek sorsának alakulására, mint a mi országunk, Magyar­­ország legújabb történelme. Hol volna ma Magyarország a leninizmus, a halhatatlan Lenin eszméi és ez eszmék győzelme nélkül? Elmaradott, elnyomott, az imperialista hatalmaktól függő ország volna. Megmaradt volna a »há­­rommillió koldus« országának, a nyomor és a munkanélküli­ség országának! Munkásosztá­­ly­unk, dolgozó parasztságunk, értelmiségünk, egész népünk a tőke és a nagybirtokosok igá­ját nyögné. — A nagy Lenin győzhetet­len tanításának, a Lenin létre­hozta hatalmas Szovjetunió­nak, a Szovjetunió népei ál­dozatos harcának, a Lenin te­remtette Szovjetunió Kommu­nista Pártjának köszönhetjük, hogy szeretett magyar hazánk ma nem elmaradott szolga­ország, hogy Magyarország ma szabad, független és erős. — Magyarország szabad or­szág! Ez azt jelenti, hogy or­szágunkban népi demokratikus rendszer van, a dolgozó "pa­rasztsággal szövetséges mun­kásosztály államhatalma; hogy az államhatalomban nincsen többé helye a kizsákmányolók­­nak! — Magyarország független ország! Ez azt jelenti, hogy országunk bel- és külpolitiká­jában csakis és kizárólag a nép érdekei érvényesülnek, a nép érdekei határozzák meg államunk, kormányunk politi­káját, nem pedig idegen érde­kek, mint ahogyan ez száza­dokon át történt. — Magyarország erős ország! Ez nemcsak azt jelenti, hogy van védelmezőnk, a mi nép­hadseregünk. Ez mindenek­előtt azt jelenti, hogy népünk soha még nem volt annyira egységes, mint manapság, mert a kizsákmányolókat nem­csak a hatalomból vetettük ki, hanem szerepük a népgazda­ságban is a minimumra zsugo­rodott. De erős Magyarország azért is, mert egész népünk, élén a mi nagyszerű munkás­­osztályunkkal, teljes mérték­ben helyesli, támogatja pár­tunk, a Magyar Dolgozók Pártjának és kormányunknak politikáját, a szocializmus épí­tésének politikáját, azt a poli­tikát, amely a szocializmus építését a legszorosabban ösz­­szekapcsolja a dolgozó nép életszínvonalának emelésével. Magyarország erős, mert ha­talmas nemzetközi összefogás részese, mert a történelem jó­. És ha elkövettünk hibá­kat, mint ahogy elkövettünk, s ezt nyíltan ország-világ előtt feltártuk, ez azért volt, mert olykor nem értettük meg elég mélyen és átfogóan a leniniz­mus szellemét, azt, hogy a marxizmus nem dogma, hanem a cselekvés vezérfonala. Hogy­ nem egyes tételeket kell át­venni a marxizmusból, hanem a mindenkori helyzetet ön­állóan, konkrétan kell elemez­ni, s az elemzés eredményétől függően, az összes meghatározó elemeket mérlegelve, a lénye­gest a lényegtelentől meg­különböztetve, a helyzet kü­lönlegességét és sajátosságát kiemelve, kell Marx—Engels— Lenin—Sztálin egyetemes ér­vényű tanítását alkalmazni, s kidolgozni a párt, a munkás­­osztály politikáját. Vétettünk a marxizmus-leninizmus e kö­vetelménye ellen például ak­kor, amikor túlhajtva a szo­cialista iparosítás politikáját, elszigetelten kezeltük a szocia­lizmus építésének kérdését a munkásosztály, a dolgozók életszínvonala állandó emel­kedésének kérdésétől. Vétet­tünk a leninizmus e követel­ménye ellen akkor is, amikor vezeti az átmenetet a Szovjet­unióban a szocializmusból a kommunizmus fa f­lyamán Magyarországnak még soha nem voltak olyan hatal­mas és őszinte barátai, mint manapság. Országunk erős, mert pártunk és kormányunk politikája, amely munkás­­osztályunk, dolgozó parasztsá­gunk, tehetséges értelmisé­günk, egész népünk gyorsabb anyagi és kulturális felemel­kedését, s a béke megőrzését szolgálja, olyan szilárd nem­zeti egység alapját teremtette meg, amilyen elképzelhetetlen volt a régi Magyarországon. — Párt, kormány és nép soha nem volt olyan egységes, soha nem forrott annyira ösz­­sze Magyarországon, mint ép­pen most, amikor Lenin taní­tásának szellemében, fejlődé­sünk új szakasza követelmé­nyeinek megfelelően, építjük a szocializmust országunkban. — És ha munkásosztályunk, népünk, országunk az utóbbi évek folyamán, hazánknak a fasiszta járom alól történt fel­szabadítása óta eltelt néhány esztendő leforgása alatt — pártunk vezetésével — hatal­mas eredményeket ért el, ha megteremtettük munkásosztá­lyunk egységét, ha megszilár­dítottuk a munkás-paraszt szö­vetséget, ha sikeresen befejez­tük az újjáépítést s ezután új üzemek tucatjait, új szocialista városokat hoztunk létre, ha or­szágunkat ipari országgá fej­lesztettük, s ipari termelését a régi Magyarország ipari ter­melésének három és félszere­sére emeltük, ha sikeresen elin­dítottuk útjára a kultúrforra­­dalmat — úgy mindezt annak köszönhetjük, hogy hívek vol­tunk és maradtunk a nagy Lenin tanításához. Megértet­tük és alkotó módon tud­tuk alkalmazni ezt a taní­tást és Lenin ügye folyta­tójának, Sztálinnak a tanítá­sát a magyar valóság sajátságos viszonyai közepette. A Magyar Dolgozók Pártja képes volt le­leplezni és elszigetelni a mun­kásosztály, a magyar nép ellen­ségeit, s maga köré gyűjteni, zászlaja alatt tömöríteni a dol­gozó nép túlnyomó többségét. Ez a nyitja annak is, hogy munkásosztályunk, pártunk vezetésével, szövetségben a dol­gozó parasztsággal, megsze­rezte az osztatlan hatalmat or­szágunkban s ezt a hatalmat hónapról hónapra, évről évre jobban megszilárdítja. Ez nem utolsó sorban a magyarázata annak is, hogy a még nemrég lenézett és elszigetelt Magyar­­ország, ma a szabad népek nagy családjának megbecsült, egyenrangú tagjai elhanyagoltuk a mezőgazda­ság megfelelő fejlesztését s ez­zel megsértettük a népgazda­ság arányos fejlődésének tör­vényét. Ugyanekkor nem vet­tük megfelelően figyelembe Leninnek azt a tanítását, hogy a szocializmus építése a mező­­gazdaságban hasonlíthatatla­nul lassabban kell hogy előre­haladjon és haladhat előre, mint az iparban. Lenin mon­dotta az Oroszországi Kommu­nista (bolsevik) Párt X. Kon­gresszusán: »Ha, a kommunis­ták közül bárki is arról álmo­dozott, hogy három év alatt át lehet alakítani a kisüzemű mezőgazdaság gazdasági alap­ját, gazdasági gyökereit, az­­természetesen fantaszta volt.* — De éppen a marxizmus­­leninizmus, a nagy Lenin ta­nítása segített bennünket ab­ban, hogy felismerjük, feltár­juk és gyorsan kijavítsuk a hibákat. Helyesen cseleked­tünk, s Lenin tanításának szel­lemében jártunk el, amikor nem törődve azzal, hogy az imperialisták kihasználhatják a mi őszinte önbírálatunkat­, bátran, nyíltan szembenéztünk az igazsággal. Nem titkoltunk el semmit pártunk, munkás- Dobi István megnyitó beszéde Sikereinket annak köszönhetjük, hogy hívek voltunk Lenin tanításához Lenin segített bennünket, hogy feltárjuk és gyorsan kijavítsuk a hibákat GERŐ ERNŐ BESZÉDE — Harminc évvel ezelőtt költözött el az élők­ sorából korunk legnagyobb embere, a munkásosztály, a dolgozó pa­rasztság, a szabadságra áhíto­zó, a függetlenségükért küzdő népek lángeszű vezére, Vlagyi­mir Iljics Lenin. És minél tá­volabbi a nap, amelyen a nagy Lenin eltávozott tőlünk, annál élőbb valóság Lenin! — Lenin tovább él eszméi­ben, alkotásaiban! Lenin él száz- és százmilliók szívében, a Szovjetunióban és a hatal­mas Kínai Népköztársaságban, Korea népének az imperialista agresszió elleni harcában, él a népi demokráciákban. Lenin nemcsak él! Lenin művében nő, mindent legyőző erővé válik! Lenin megtestesült a szocializmus és a demokrácia 800 milliós szabad táborában! Lenin él a kapitalista és gyar­mati elnyomás, a kizsákmá­nyolás igájában sínylődő mil­liók vágyaiban,­ harcaiban, leg­szentebb törekvéseiben! — A legutóbbi fél évszázad történelme kézzelfoghatóan bi­zonyítja, mennyire igaza volt Lenin nagy elődjének, a tudo­mányos szocializmus megala­pítójának, Marx Károlynak, amikor azt mondotta, hogy az eszmék történelemformáló erő­vé válnak, ha áthatják a mil­liós tömegeket, ha a tömegek magukévá teszik őket. Lenin eszméi azért válhattak és vál­tak valóban hatalmas, törté-­ nelmet formáló erővé, mert ezekben az eszmékben a mun­kások és a parasztok igazsá­ga, az elnyomottak és a ki­zsákmányoltak, a hazájukat és függetlenségüket szerető népek igazsága tudományos megalapozottsággal és ugyan­akkor mindenki számára ért­hetően jutott kifejezésre. — Lenin alapozta meg elmé­letileg, politikailag és szerve­zetileg s hozta létre azt a pár­tot, amelyhez fogható még nem volt a történelemben. A pártot, amely ma is minden forradalmi munkáspárt példa­képe: a bolsevikok pártját, a Szovjetunió Kommunista Párt­ját! Azt a pártot, amely, Lenin szavaival élve, korunk esze, becsülete, lelkiismerete! — Lenin készítette elő és ve­zette győzelemre azt a forra­dalmat, amilyet annakelőtte nem ismert a történelem: a Nagy Októberi Szocialista For­radalmat, a szovjet szocialista forradalmat, minden idők leg­nagyobb, legmélyebb és kö­vetkezményeiben legjelentő­sebb forradalmát, amely a világtörténelem új korszakát nyitotta meg. — Lenin rakta le az alapjait annak az új típusú államnak, amilyet addig nem ismert a történelem! Lenin a szovjet szocialista állam, a munkások és a parasztok szovjet államá­nak atyja, azé az államé, amely a munkásosztály és a dolgozó parasztság testvéri szövetségére épült és amely­ben a vezető szerep a munkás­­­osztályé. Lenin eszméi nyomán alapjában változott meg a világ arculata — Lenin eszméi, működése, tevékenysége nyomán döntő fordulatot tett az emberiség történelme. Ha összehasonlít­juk a jelenlegi világhelyzetet azzal a helyzettel, amikor Le­nin a történelem porondjára lépett, vagy a harminc évvel ezelőttivel, amikor Lenin el­távozott tőlünk, mindenki számára nyilvánvaló, hogy Lenin eszméi nyomán alapjá­ban változott meg a világ ar­culata, Lenin halhatatlan esz­méi világtörténelmi győzelmet arattak k­i . Alig néhány évtizede még a kizsákmányolás és a nép­elnyomás sötét erői tartották osztatlanul hatalmukban a földkerekséget, ma pedig a vi­lág lakosságának egyharmada, élén a kommunizmust építő Szovjetunióval, saját kezében tartja sorsának irányítását, s szabad és független hazában, békés alkotó munkával építi verőfényes jövőjét. — Leninnek jutott az a megtisztelő feladat, hogy Marx—Engels örökségét meg­védje az opportunistákkal* a

Next