Magyar Nemzet, 1955. február (11. évfolyam, 26-49. szám)
1955-02-01 / 26. szám
Keit, 19 55. febuár 1. Szovjet javaslat az Egyesült Államok Kína-ellenes agresszív cselekedeteinek megvitatásáról a Biztonsági Tanácsban New Yorkból jelenti a TASZSZ. A. A. Szoboljev, a Biztonsági Tanácsban működő állandó szovjet megbízott helyettese január 30-án a következő tartalmú levelet intézte Munróhoz, a Biztonsági Tanács elnökéhez: »Az Egyesült Államok beleavatkozása Kína belügyeibe és az Egyesült Államok Kína elleni agresszív cselekményeinek az utóbbi időkben Tajvan térségében történt kiterjesztése fokozza a feszültséget Távol-Keleten, és növeli az új háború veszélyét. Ezzel kapcsolatban a Biztonsági Tanácsnak haladéktalanul intézkedéseket kell tennie annak érdekében, hogy az Egyesült Államok szüntesse meg Kína-ellenes agresszív cselekedeteit és a kínai belügyekbe történt amerikai beavatkozást. Ennek megfelelően megbízásom értelmében arra kérem önt, elnök úr, hogy sürgősen hívja össze a Biztonsági Tanács ülését avégett, hogy megtárgyalja az Egyesült Államoknak a Kínai Népköztársaság ellen Tajvan térségében folytatott agresszív cselekményeit. Egyúttal e kérdésre vonatkozó határozati javaslatot mellékelek.** Az említett határozati javaslat szövege a következő: **A Biztonsági Tanács megtárgyalta az Egyesült Államoknak az általa megszállott szigetek .— Tajvan, Penghu és a kínai partvidék közelében fekvő más szigetek — térségében a Kínai Népköztársaság elleni agresszív cselekedeteinek kérdését, amely az Egyesült Államok által ellenőrzött fegyveres erők részéről Kína egyes városai és partmenti területei ellen intézett nem kiprovokált fegyveres támadásokban, az Egyesült Államok haditengerészeti és a légierőinek az említett térségben történt összevonásában, valamint amerikai államférfiak olyan hivatalos nyilatkozataiban jutottak kifejezésre, amelyek az amerikai fegyveres erőknek a Kínai Népköztársaság elleni alkalmazásával fenyegetőztek; a Biztonsági Tanács úgy véli, hogy az Egyesült Államok említett cselekedetei agressziót jelentenek a Kínai Népköztársaság ellen és szöges ellentétben állnak azokkal a kötelezettségekkel, amelyeket az Egyesült Államok vállalt magára a Tajvan és a Kínai Népköztársaság nemzeti területeinek elidegeníthetetlen részét alkotó más szigetek kérdésében történt nemzetközi megállapodásokban; a Biztonsági Tanács megállapítja továbbá, hogy az amerikai fegyveres erőknek Tajvan és más kínai szigetek térségében folytatott műveletei durva beavatkozást jelentenek Kína belügyeibe, sértik az ENSZ alapelveit, forrásai a távolkeleti feszültségnek és fenyegetik e körzet békéjét és biztonságát; a Biztonsági Tanács elítéli az Egyesült Államoknak a Kínai Népköztársaság ellen elkövetett agresszív cselekedeteit; javasolja az Egyesült Államok kormányának, hogy haladéktalanul intézkedjék az említett agresszív cselekmények megszüntetése érdekében, hagyjon fel a kínai belügyekbe való beavatkozással; javasolja az Egyesült Államok kormányának, hogy haladéktalanul vonja vissza valamennyi légi-, tengeri- és szárazföldi erejét Tajvanról és a Kínához tartozó más területekről, arra szólít fel, hogy egyik fél se engedélyezzen hadműveleteket, hogy megkönynyítsék a Kínai Népköztársaságnak nem alárendelt összes fegyveres erők kivonását a körzet szigeteiről. A Biztonági Tanács hétfőn összeült New Yorkból jelenti az MTI. Az AFP jelenti, hogy a Biztonsági Tanács hétfőn Munro újzélandi küldött elnöklete alatt megkezdte a távol-keleti helyPekingből jelenti az Új Kína. A Kínai Népköztársaság államtanácsa hétfőn délelőtt tartotta negyedik plenáris ülését. Csen En-laj miniszterelnök jelentést tett az ülésen arról a szovjet javaslatról, amely tudományos, műszaki és ipari segítséget ajánl fel Kínának az atomerő Sanghajból jelenti a TASZSZ. A Szinhuazsipao jelenti, hogy a nankingi városi katonai ellenőrző bizottság nyilvánosságra hozta az amerikai— csangkajsekista kémcsoport perében hozott ítéletet. Csang Csaj-seng kémet, aki az FBI megbízásából kémértesülésekkel látta el az amerikai— csangkajsekista hírszerző szerveket, halálra ítélték. Tuan Jüe-seng kémet 15 évi börtönre ítélték. Li Pin-csinek, aki önként jelentkezett a kormányszerveknél és megbánta tettel, közelebbről a Kínai-tenger térségében folyó ellenségeskedésekkel foglalkozó ülését, békés felhasználását előmozdító kutatás terén. Az ülés a szovjet javaslat elfogadásáról határozatot hozott. A határozatban a kínai nép és a Kínai Népköztársaság kormánya melegen üdvözli a Szovjetunió minisztertanácsának javaslatát, bűneit, megkegyelmezték és szabadon bocsátották. A Kuanghszi zsipao közlése szerint Nanning város (Kuanghszi-tartomány) közbiztonsági hivatala nyolctagú kémcsoportot leplezett le. A csoportot Li Pej-huan volt tiszt vezette. A nanningi népbíróság Li Pej-huant halálra ítélte, négy kémet különböző időtartamú börtönbüntetésre ítélt, három tettesnek pedig, aki beismerte és megbánta bűnét, a bíróság megkegyelmezett. A kínai nép örömmel fidéeli a szovjet segítséget az atomerő békés felhasználása terén ítélet az amerikai csangkajfekéta kémcsoport perében Közlemény a japán miniszterelnök ét a Szovjetunió tokiói megbízottjának tanácskozásáról Moszkvából jelenti a TASZSZ. Mint a Jomouri című japán lap közli, Hatojama japán miniszterelnök január 29-én közleményt adott Domnyickij szovjet megbízottal történt január 25-i találkozásáról. Hatojama közlésében pontatlanságok és ferdítések vannak. A közlés a többi között azt állítja: a találkozás nem szorítkozott arra, hogy Domnyickij felolvasta a szovjet kormány nyilatkozatát, hanem megbeszélések is folytak, amelyek során Hatojama ,a Kurill-szigetcsoport visszaadását és az internált honfitársak hazatérését® kívánta. Hiteles értesülések szerint a beszélgetés során Domnyickij a szovjet kormány megbízásából az alábbi nyilatkozatot tette: «*A Szovjetuniót a Japánnal való viszony rendezésének törekvése vezérli. Ezért, mint ismeretes, állandóan e viszony rendezése mellett foglalt állást. A szovjet—japán viszony rendezésére irányuló készség kifejezést nyert a többi között a Szovjetunió kormányának és a Kínai Népköztársaság kormányának 1954. október 12-i ismert közös nyilatkozatában, valamint V. M. Molotovnak, a Szovjetunió külügyminiszterének 1954. december 16-i nyilatkozatában. Ismeretes, hogy Hatojama miniszterelnök úr nemrég elhangzott megnyilatkozásaiban a japán—szovjet viszony rendezése mellett foglalt állást. A Japán és a Szovjetunió viszonyának rendezésére irányuló kívánságát Sigemicu külügyminiszter úr is kifejezte 1954. december 11-i nyilatkozatában, valamint az azt követő nyilatkozataiban. A szovjet fél az említett körülményeket tekintetbe véve feltételezi, hogy célszerű volna véleményt cserélni a szovjet—japán kapcsolatok rendezésére irányuló lehetséges lépések kérdésében. A szovjet fél kész megbízottakat kijelölni a tárgyalásokra, amelyeket Moszkvában vagy Tokióban lehetne megtartani és tudni szeretné a japán félnek e kérdésre vonatkozó véleményét. A beszélgetés végén Hatojama miniszterelnök úr közölte A. I. Domnyickijjal, hogy Japán kormánya megtárgyalja a miniszterelnök előtt tett nyilatkozatot. Mint a Kiodo Cuszin hírügynökség közli, Japán külügyminisztériuma január 30-án nyilvánosságra hozta azt a nyilatkozatot, amelyet Domnyickij, a Szovjetunió tokiói képviseletének vezetője a szovjet kormány megbízásából január 25-én a szovjet—japán viszony kérdésében adott Hatojama miniszterelnöknek. Hatojama miniszterelnök január 30-án Tokióban bejelentette, hogy a jelzett nyilatkozattal kapcsolatban február 4-én összehívják a minisztertanács ülését, hogy kidolgozzaaz alapvető politikát® ebben a kérdésben. Szünetelteti munkáját az arab orssgok miniszterelnökeinek kairói értekezlete Kairóból jelenti a TASZSZ. Január 30-án megtartották az arab országok miniszterelnökei értekezletének soron lévő ülését. Mint közük, az értekezlet részvevőinek nem sikerült megegyezésre jutniuk az alapvető kérdésben — az arab országoknak a török—iraki katonai egyezménnyel kapcsolatos álláspontja kérdésében. Hivatalosan bejelentették, hogy az értekezlet négytagú küldöttséget jelölt ki. E küldöttség tagjai: Számi Szolh, Libanon miniszterelnöke, Favzi Ataszi, Szíria külügyminisztere, Valid Szalah, Jordánia külügyminisztere és Szalah Szalem, Egyiptom tájékoztatásügyi minisztere. A küldöttséget megbízták, hogy utazzék Bagdadba éstájékoztassa az iraki hatóságokat arról a helyzetről, amely a tervezett iraki—török egyezmény megkötésével kapcsolatban az Arab Ligában kialakult®. A küldöttség január 31-én Bagdadba utazott. Az arab országok miniszterelnökeinek értekezlete ezzel kapcsolatban elhatározta, hogy február 3-ig szünetelteti munkáját. Egyezmény a RománNépköztársaság és Jugoszlávia között a határjelekről és a határ kiigazításáról Bukarestből jelenti az Agerpres. Január 28-án Temesvárott aláírták azt az egyezményt, amely rendezi a Román Népköztársaság és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság közötti határjelek kijavításának és helyreállításának, valamint a határ kiigazításának kérdéseit. Az előzetes tárgyalások az együttműködés és a kölcsönös megértés légkörében zajlottak le. Az egyezményt a Román Népköztársaság részéről Constantin Nicolaescu ezredes, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság részéről Karlo Suman ezredes írta alá. A külpolitika hírei (Berlin, MTI) A Német Demokratikus Köztársaság minisztertanácsa nyilatkozatban üdvözölte a Szovjetunió és Németország közötti hadiállapot megszüntetését. A* A londoni rádió jelentése szerint ezen a héten újból megkezdődnek Párizsban a saarvidéki egyezmény végrehajtásával kapcsolatos francia—saarvidéki tárgyalások. Hoffmann, saarvidéki miniszterelnök vasárnap Párizsba érkezett. A (Berlin, MTI) A karlsruhei alkotmánybíróság február 15-re újra elnapolta a Német Kommunista Párt elleni terrorper tárgyalását. A Az AFP jelenti, hogy január 30-án kísérletet tettek a bagdadi török nagykövetség épületek felrobbantására. A robbanás következtében a nagykövetség épülete megrongálódott A SZÁMOK BESZÉDE A számok érthető beszéde,t* helyes politikánk adatszerű igazolása — ezt mondhatja az olvasó, ha végighalad az 1954-es esztendőről szóló tervjelentés fejezetein. Annak a helyes politikának, amely az ország gazdasági életét, erőnk és népünk alkotó kedve minden lehetőségét számbavéve, a Magyar Dolgozók Pártja határozataiban testesül meg. Aki a tervjelentés számain gondolkodva felidézte magában a III. pártkongresszus iránymutatásait, a másfél esztendővel ezelőtti júniusi párthatározat és az alig négyhónapos októberi határozat szavait és szellemét, mély örömmel állapíthatja meg: az e határozatok szabta út gazdag tájak felé vezeti az ország népét. 1954 volt az első esztendő, amikor már kezdettől fogva érvényesülnie kellett annak a politikának, amelyet a népjólét politikájának nevezünk, s amelynek tartalma, értelme így foglalható össze: folytatjuk a szocializmus építését, s e nagy munka közepette egy pillanatra sem feledjük, hogy a szocializmus gazdasági alaptörvénye a dolgozó nép jólétének állandó fokozását, növekvő gazdasági, kulturális és szociális szükségleteinek szakadatlan kielégítését követeli meg. Az esztendő azt bizonyítja: komoly eredményeket értünk el ezen a területen. Az iparban a legfőbb 1954-es feladat az volt, hogy becsülettel elvégezzük az átcsoportosítást; kiküszöböljük azokat az aránytalanságokat, amelyek az ipar fejlődésében az elmúlt évek során jöttek létre. Ez a munka komoly eredményekkel járt. Nem könnyű, nem egyszerű út volt ez — ha az esztendő első három negyedévéről szóló tervjelentést összevetjük az egész évről szólóval, világos, hogy a párt októberi határozatainak komoly szavai milyen szükségesek és hasznosak voltak. Az eredmény: az ipar 3.1 százalékkal többet termelt, mint 1953-ban, a ne-hézipar 3.1 százalékkal kevesebbet, a könnyűipar 9.5 szá- zalékkal többet, az élelmiszer- ■ ipar 12.2 százalékkal többet termelt, mint az előző évben. Ami a közszükségleti cikkeket illeti, az 1954-es év 13 száza-lékkal több ilyen árut juttatott a lakosságnak, mint 1953 és új politikánk sikerét, lehetőségeink helyes felmérését mutatja, hogy a nehézipar 35,1 százalékkal több közszükség-leti cikket adott, mint 1953- ban. Az átcsoportosítás eredné- nyeiről beszélnek azok az ada-tok is, amelyek megállapítják, hogy a terven felüli gyártaná- nyok között a közel százezer tonna kőolaj mellett 9700 bo- róna, 1100 fogatos vetőgép, ha-talmas mennyiségű pamutszövet, selyemszövet, női kabát, gyermekcipő, s szappan is szerepelhet. E gondolatkörhöz tartozik az az örömtel megállapítás is (remélhetőleg egyre gyakrabban szögezhetünk le ilyen tényeket), hogy számos fontos közszükségleti cikk minősége is javult, sikerült bővíteni a választékot is. Az átcsoportosítás erőteljesebb és következetesebb megvalósítását bizonyítja, hogy a terv- jelentés az új üzemek sorában a Sztálin Vasmű magykoldója mellett számos olyan üzem munkábaállását is jelentheti, amelyek a lakosság közvetlen szolgálatát, jobb ellátásait segítik elő. E politika helyes vitele tette lehetővé, hogy a beruházások nagyobb része szolgálhatta a lakosság szükségleteinek közvetlen kielégítését, hogy meggyorsult (bár még mindig nem eléggé) a lakásépítkezés. Tifost az 1955-ös esztendőben •*■**- a magyar népgazdaság tovább halad az úton, amelyet a párt határozatai jelölnek ki számára. Az alaphoz most már az 1954-es eredmények — közöttük az átcsoportosítás eredményei — is hozzátartoznak. S ebből a szempontból figyelmeztetnek is bennünket a tervjelentés számadatai. Igaz, hogy az elmúlt évek tapasztalatai meggyőzően irányították a figyelmet a helyes ütem felé, az 1954. évi termelés növekedésének arányaival azonban az idei esztendőben már nem elégedhetünk meg. Ha a termelési tervet 101,4 százalékra teljesítettük is, ha az ipar termelése egy év alatt 3,1 százalékot nőtt is* elégedetlennek kell lenni a* minisztériumi ipar (iparunk döntő hányada) 0.3 százalékos színvonalemelkedésével. Ebben az esztendőben is több árut akarnak a boltokba küldeni, ebben az esztendőben is emelni akarjuk az életszínvonalat — ehhez pedig több árura, jobb árura és olcsóbb árura van szükség. Kétségtelen, hogy ezen a téren is értünk el már eredményeket, éppen a jelentés egyik mondata számol be erről. »Az év utolsó hónapjaiban némi javulás mutatkozott mind a termelés ütemének, mind a termelékenységnek alakulásában®. (Erre mutat különben a legfrissebb tapasztalat, a felszabadulási verseny lendülete is). Nem kis kérdés ez a népjólét politikájának útján! Hogy az egy munkásra eső termelés önköltsége számos területen nőtt, figyelemre késztető, tennivalókat sürgető tény. S az utat éppen a tervjelentés időmeghatározása mutatja, amikor az elért eredményt az év utolsó hónapjaira teszi. A párt októberi határozata a többi között emlékeztet az önköltségcsökkentés és a termelékenység-növelés fontosságára. A tervjelentés az életszín-s vonalemelkedés adatai közül is ismertet jónéhányat. A nemzeti jövedelemből való részesedés arányának emelkedése (1954-ben 70 százalék jutott a lakosság személyi szükségleteinek kielégítésére az 1853. évi 60 százalékkal szemben), a munkások és alkalmazottak reálbére 15 százalékos átlagos emelkedése egy év alatt, a nyugdíjasok ellátottságának lényeges javulása megmutatkozik a tervjelentés más adataiban is. Hogy csak egyet említsünk: 21 százalékkal nagyobb forgalmat bonyolított le az állami és szövetkezeti kiskereskedelem. S hogy egy, a gazdasági helyzet javulásának tényét áruforgalmon vagy reálbéremelkedésen túlmutató, a párt és a kormány politikájának igenlését és helyeslését az élet legszebb és legszentebb feleletével is megerősítsük. Idézzük a jelentés egy mondatát: "Magyarország népessége 1954-ben 116.000-rel nőtt. E növekedés aránya 1914 óta a legmagasabbvolt. A párt és a kormány politikájának sarkalatos pontja a mezőgazdaság megerősítése. Az esztendő számadása ezen a területein is jó eredményről számol be. Az eredmények alapja itt is a párthatározatok következetes végrehajtásának gyümölcsei. A mezőgazdaság 400 millió forinttal több beruházást kapott, mint 1953-ban, a beadási kötelezettség átgondoltabb megállapítása, a termelési szerződések feltételeinek megjavítása, a műtrágya és növényvédőszer-ellátás javulása, számos más, a párthatározatokban gyökeredző intézkedéssel fellendítették a falu termelési kedvét, bár időjárás, vagy növénybetegségek nem tették lehetővé, hogy ez minden területen a termés vagy a termésátlag növekedésében is kifejeződjön. Külön öröm a tervjelentés olvasója számára, hogy milyen hatalmasat léptünk előre a gyümölcs- és szőlőtelepítésben, s hogy a vidékenként hagyományos termelési ágak — makói hagyma, szegedi paprika — fellendítése már tiszteletreméltó számokban is jelentkezik. Ám az őszinteség megköveteli, hogy itt is leszögezzük: a begyűjtési fegyelem lazaságát nem indokolhatja semmi. A város a falusi boltba küldött árutömegért tett begyűjtési vagonokat, gazdag piacot vár. Az az »adjonisten®, amelyet a falu termelési kedvét nagy felpezsdítő párt- és kormányintézkedések jelentettek, még a megfelelő »fogadjistenre« vár: az állami fegyelemnek minden állampolgár számára kötelező betartása is része ennek a köszöntésnek! Az esztendő számvetése, a tervjelentés hasábjainak olvasása közben nyilván mindenki a maga munkaterülete eredményeit figyeli nagyobb gonddal, s eszerint méri örömét, elégedettségét, de néhol feszengő önvallomását is; egyegy munkaterület jobb eredményei vagy elmaradása milliók mindennapi tetteinek öszszegezése. Az ország jól vizsgázott az 1954-es esztendő tervteljesítésében. 1955 munkájában ott lesznek már 1954 tapasztalatai és eredményei is. 1955-ben tovább kell haladni a párthatározatok kijelölte úton, a népjólét politikájának útján. A szocializmus építése megköveteli, hogy folytassuk a szocialista iparosítást. S az iparban annak bázisát, a nehézipart is fejleszteni kell, lehetőségeinkhez mérten, tehát szerény eszközökkel. A belső arányokat világosan megszabják az idézett párthatározatok. A mezőgazdaság fejlesztésének további munkája — a termelőszövetkezetek számára adott fokozott segítség, amely kiegészül az egyénileg dolgozó parasztok megbecsülésével, a termelési kedvük bátorításával — a munkás-paraszt szövetség szilárdulása talaján folyik tovább. 1954 munkájának számszerű értékelése jóleső, biztató érzést ad a tervjelentés olvasójának. Az út, amelyen járunk, jó — ezen kell továbbhaladni. Kiújult az ellenségeskedés Costa Rica és Nicaragua határán Washingtonból jelenti az MTI. Mint az AFP hírügynökség jelenti, hétfőre virradó éjszaka kiújult az ellenségeskedés Costa Rica és Nicaragua határán. San Joséba érkezett közlemény szerint egy Costa Rica-i őrjáratot Paras Blancastól délre megtámadtak a nicaraguai nemzetőrség tagjai. A Costa Rica-i vezérkar sürgősen összeült és a polgárőrség egy századát rendelte ki a helyszínre. Ugyanakkor a kormány az incidensről értesítette az Amerikai Államok Szervezetét és kérte, küldjön a határra nemzetközi megfigyelőket. .A békés együttélés ellenfeleinek veresége aNemzetközi MunkaügyiSzervezet regionális értekezletén Genfből jelenti a TASZSZ, hogy a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet európai regionális értekezletének január 23-i teljes ülésén a javaslati bizottság indítványozta: utasítsák el Anglia kormánydelegátusának azt az indítványát, amely arra vonatkozik, hogy a Szovjetunió és a népi demokratikus országok vállalatvezetőségi delegátusait is vegyék fel a napirenden szereplő kérdésekkel foglalkozó bizottságba. Ramadier (Franciaország) felszólította az értekezletet, hogy támogassa az angol kormánydelegátus javaslatát, mert a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet különböző társadalmi és gazdasági rendszerű országokat foglal magában. Arutjunjan szovjet kormánydelegátus leleplezte a vállalkozói delegátusok mesterkedéseit és megmutatta, mennyire tarthatatlan a vállalkozói delegátusok magatartása. Ezek az urak — mondotta Arutjunjan —, elvonják az értekezletet a konkrét kérdések megvitatásától és politikai vitát erőszakolnak rá. A szovjet úr befejezésül.. Irtene *, irtatta az értekezletet, hogy a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet célszerű együttműködésének érdekében támogassa az angol kormánydelegátus javaslatát. Az angol kormánydelegátus indítványa feletti szavazásnál 53 szavazattal 30 ellenében, 8 tartózkodással, az értekezlet úgy döntött, hogy a Szovjetunió, az Ukrán SZSZK, a Bjelorusz SZSZK, Bulgária, Magyarország, Lengyelország és Csehszlovákia hat vállalatvezetői delegátusa kapjon helyet a napirendi bizottságban. A Szovjetunió, az Ukrán SZSZK, a Bjelarusz SZSZK, és a népi demokratikus országok küldöttségein kívül e javaslat mellett szavazott Jugoszlávia minden küldötte, majdnem valamennyi kormánydelegátus és az összes szakszervezeti delegátusok, kivéve az angol szakszervezetek küldöttét. Az értekezleten a szavazás eredményét úgy értékelik, hogy azzal győzelmet aratott a különböző társadalmi és gazdasági rendszereik békés eQVVtD& melhesztélésének .eltx*