Magyar Nemzet, 1956. május (12. évfolyam, 104-127. szám)
1956-05-04 / 104. szám
á _ Mawlieinzil__ Új ötéves tervünkről beszél az ország rendszámai forradalmasítják a magyar vasúti közlekedést-alondja Tölgyes Lajos, a MÁV vezérigazgatóság gépészeti szakosztályának vezetője . Kevés idő telt el a második ötéves terv irányelveinek megjelenése óta ahhoz, hogy alaposan tanulmányozni lehessen. Mint vasutas elsősorban a közlekedésre vonatkozó tervezetet olvastam különös figyelemmel, amely választ ad azokra a kérdésekre, hogy mikor történik komoly intézkedés a vasút fejlesztésére? Harminc éve vagyok vasutas, s gőzmozdonyok között nőttem fel. Így értékelni tudom, mit jelentenek a terv számai: forradalmasítják a magyar vasúti közlekedést — mondja Tölgyes Lajos, a MÁV vezérigazgatóság gépészeti szakosztályának vezetője. — Úgy gondolom, első feladat most részleteiben is tanulmányozni az irányelveket. — A második ötéves terv közlekedési vonatkozású része jelentősen segíti, könnyíti majd a vasutasok munkáját, gyorsabbá, kényelmesebbé, kulturáltabbá teszi az utazást. A 360 Diesel- és villamosmozdony, a 120 nagy teljesítményű gőzmozdony, az új vasúti teher- és személykocsik és a felsorolt számok megvalósítása az ötéves terv végére azt eredményezi, hogy a magyar vasút a világ korszerű vasutai közé lép. — Igen sok feladatot ró ránk az ötéves terv, de örömmel vállaljuk a munkát Jelentős lépés a vasút korszerűsítésében a villamosítás. A budapest—hatvani vonalon ezt a munkát rövidesen befejezzük: Hegyeshalomtól Hatvanig már villamosmozdonyok bonyolítják le az őszi forgalmat. Gondolkozni fogok azonban olyan javaslaton, hogyan lehetne az adott lehetőségekkel 1960-ig újabb nagy forgalmú vonalat villamosítani. — Azt hiszem, minden vasutast örömmel tölt el a második ötéves terv. Az ipar vezetőitől azt kérjük azonban, vegyék figyelembe a tervezésnél, mennyire sürgős ezeknek a megvalósítása. Sokkal jobb minőségű munkát, jobb mozdonyokat kérünk az ipartól. Az új mozdonyok gyártásánál adjanak elég időt a prototípusok kialakítására és csak a tökéletes típus alapján kezdjék meg a sorozatgyártást. „Gőzturbina... 370000 kilowatt... 154 százalék* — Úgy gondolom, ezt a számot mi felkerekítjük — mondja Komoróczy László, a Láng Gépgyár fődiszpécsere — Én is nagy érdeklődéssel olvastam második ötéves tervünk irányelveit — mondotta Komoróczy László, a Láng Gépgyár fődiszpécsere. — Természetszerűleg a legjobban azok a számok ragadták meg figyelmemet, amelyek a mi teendőinket fejezik ki. ..Gőzturbina... 370 000 kilowatt ... 154 százaléka Úgy gondolom, ezeket a számokat mi felkerekítjük. Pártunk Központi Vezetősége az irányelvek közreadásával azt várja tőlünk, hogy javaslatainkkal tökéletesítsük, finomítsuk a terv egy-egy részletét. Két dologra van ahhoz szükség, hogy gőzturbina gyártásunkat az elkövetkezendő években 54 százalékkal és esetleg ennél is jobban fokozzuk. Az egyik: üzemünk rejtett tartalékait fel kell tárnunk, a munka jobb megszervezésével elő kell segítenünk a termelékenység emelését. Ezen túlmenően szükséges, hogy külkereskedelmi szerveink tevékenységébe jobban bevonják az üzemeket. Nemrég előfordult például, hogy a Lengyelországban tárgyaló külkereskedelmi szervek a táviratok özönét zúdították ránk, mert nem értettek a turbinákhoz. Ilyen és hasonló esetek természetszerűleg arra vehetnek, hogy vagy nem használják ki a lehetőségeket, vagy pedig a gyártó üzemeket szinte teljesíthetetlen feladatok elé állítják. Mi a lehetőségeinket az irányelvek figyelembevételével a közeli napokban ismét felmérjük, s úgy számítom, hogy a második ötéves tervünkben megadott irányszámnál nagyobb feladatok elvégzésére vállalkozhatunk. Ehhez az szükséges, hogy tágabb teret biztosítsanak nekünk és más gyáraknak is az új konstrukciók kialakításának lehetőségében. Üzemi konstrukciós irodánk kapacitása majdnem teljes egészében a napi feladatok elvégzésén fáradozik, s nincs ideje, se ereje a távlati fejlesztés kérdéseivel foglalkozni. Ezen változtatnunk kell. A második ötéves tervünk kialakításához adott irányelvek előttünk, műszakiak előtt hatalmas távlatokat nyitnak meg. Jóleső érzés tölt el bennünket, amikor arra gondolunk, hogy részesei lehetünk ezeknek a feladatoknak a végrehajtásában. A tervezet hiányosságának látom, hogy nem ferdít elég nagy figyelmet a széleskörű műszaki propaganda megvalósítására, s ezért a tervezethez ilyen irányú javaslatot dolgozok ki — fejezte be szavait Komoróczy László. A dohányfermentáló mellé építsünk szivarkagyárat — javasolja a nyíregyházi dohányfermentáló vb-elnöke A nyíregyházi Dohánybeváltó és Fermentáló Vállalat dolgozói is örömmel fogadták a Központi Vezetőséginek azt a kezdeményezését, hogy széleskörű vitára bocsátotta az új ötéves terv irányelveit. Suska Ferenc ab-elnök többek között elmondotta, hogy az első ötéves tervben Nyíregyházán épült fel az ország legmodernebb dohányfermentálója, ami igen helyes volt, mert Szabolcs-Szatmár megye a dohány hazája. A hatalmas gyár azonban idény jellegű, s ennélfogva kapacitása nincs teljesen kihasználva. Különösen áll ez a munkaerőre. A főszezon után a munkások létszáma jelentősen csökken. Célszerű lenne a második ötéves tervben az üzem mögött levő üres telken egy szivarkagyár létrehozása is. Javasolja Suska Ferenc azt is, hogy a második ötéves tervben építsenek konzervgyárat a megyében, a gyümölcstermés feldolgozására. Az árleszállítás első napján Budapest áruházainak egy része május 2-án nyitva tartott és az árleszállítás jegyében olyan forgalmat bonyolított le, amilyenre a legoptimistább szakemberek sem számítottak. Tavaly május 2-án a nyitvatartó budapesti állami áruházak 1 745 000 forint értékű árucikket adtak el, míg most szerdán 8 millió forint volt a fővárosi áruházak bevétele. A Corvin Áruház előtti téren mintegy 10 000 főnyi tömeg feketéllett, amikor délelőtt 10 órakor megnyíltak az áruház bejáratai. Az esti zárásig ember ember hátán tolongott az áruházban, amely a 30 éves fennállása óta ezen a napon érte el forgalmának rekordját. Május 2-án egyedül ez az áruház 2 869 000 forintot árult túlnyomórészt a leszállított árucikkekből. A Divatcsarnokban több mint 200 000 ember fordult meg. Az újpesti Állami Áruház fennállása óta szintén szerdán jegyezte fel rekordforgalmát* Háromszor annyian fordultak meg az áruházban, mint más ünnepnapon* * A Vörösmarty téri Áruház ajtajában, a várakozók közül egy csinos, szőke fiatalaszszony mellé szegődünk. Pozsonyi Ignácné, férje műszaki rajzoló Dorogon, már két hete "•megszavazta*" a tavaszi bevásárlásra szánt ezer forintot asszonyának. Szerencsére rossz volt az idő, Pozsonyiék a pesti vásárlással vártak egy kicsit. •►Annyit szidtam az időt, s íme a rossz időnek köszönhetem, hogy a vásárlásra szánt öszszegért jóval többet tudok kapni, mint ezelőtt!« — mondja ragyogó arccal a fiatalaszszony. A kiválasztott enciánkék ballonkabát néhány nappal ezelőtt még 620 forintért kellette magát a kirakatban. Most pillanatok alatt Pozsonyinéé lesz 530 forintért. A hozzávaló kék retikül 29 forinttal lett olcsóbb. Csinos kék szandál sorakozik párperces válogatás után a ballonkabáthoz és retikülhöz, ennél 38 forint a megtakarítás; egy pár nylonharisnyát is kell venni, ha már ilyen olcsó lett és 105 forint helyett csupán 72-öt blokkolnak érte. 918 forintot költött el eddig Pozsonyiné az ezerből s ezért 1108 forint értékű holmit vásárolt, vagyis 190 forintot »keresett« a vásárláson. Mi is kellene még? Egy üveg kölnivíz, egy pipereszappan, no meg valami figyelmesség a gavallér férj számára. Nem soká kell keresgélni: egy borotvafenő készülékre már régen fáj a foga, most megkapja. Annyival is inkább, mert eddigi 105 forint helyett 65 forintért kapható ez az ügyes kis szerszám. Ez a kis vásárlás újabb 45 forintos megtakarítást jelent Pozsonyinénak, aki csomagokkal megrakodva, örömtől piros arccal indul haza Dorogra. 25-35 SZÁZALÉKOS ÁRLESZÁLLÍTÁS Óra, óraszíj, ajándéktárgy divatékszer cikkekben KZ ORSZÁGOS KULTÚRCIKK VÁLLALAT ÓRA- ÉS ÉKSZERBOLTJAIBAN Budapesten és az ország minden részében A könnyűipar felkészült a keresettebbé vált cikkek gyártásának fokozására Az árleszállítás után a különböző iparágak áruforgalmi szakemberei érdeklődéssel figyelik a forgalom alakulását, hogy szükség szerint a könynyűipar a tervezettnél nagyobb mennyiséget állítson elő a legkeresettebb cikkekből. Két és félezer ruhaipari gyártmány árát szállították le. Az első tapasztalatok szerint különösen megnőtt az érdeklődés a különböző nyári holmik, vászon férfiöltönyök, női kosztümök, ballonkabátok iránt. Fokozzák a férfiingek gyártását, mintegy 60 000-et ad át az ipar terven felül a kereskedelemnek. A pamut kötöttholmik közül kb. kétszáznak szállították le az árát. A kötöttáruipar szakemberei megegyeztek a kereskedelemmel, hogy ha szükséges, átcsoportosítást hajtanak végre a keresettebb gyártmányok javára. Ebben a negyedévben csaknem 30 új fazonú pamutkardigán kerül forgalomba. Az előirányzottnál jóval nagyobb mennyiségben készülnek a gyermeköltönyökhöz igen megfelelő vadászvászon és a különböző abroszfélék, noha a len- és kenderipar ezek gyártását a második negyedévben mérsékelni akarta. A harmadik negyedéves tervbe már beépítik azokat az új igényeket, amelyeket a kereskedelem támaszt az árleszállítás tapasztalatai alapján. Mindennapi kenyerünk útja : a kemencétől a fogyasztóig A szerkesztőség napi postájából özvegy Pillér Jánosné, Horváth László, Csegei Bálintné a kenyér kezelése és szállítása körülihibákra hívta fel a lap figyelmét. Utánanéztünk tehát, hogyan jut el mindennapi kenyerünk a sütödéből a fogyasztóig. Hány kézen megy keresztül, hogyan kezelik szállítás közben, s mitől válik a kemencéből kikerülő kifogástalan minőségű kenyér formátlanná, töredezetté? Utunk első állomása az Alkotás utcai 0101. számú Sütőüzem. A kemencékben még folyik a sütés: ezen a napon 50 méter mázsa kenyér jut innen a kerület lakóinak asztalára. Amitől megváltozik a kenyér Szerencsénk van: a sütöde előtt két kenyérszállító kocsi áll rakodásra készen, egy harmadikba pedig éppen berakják a friss kenyeret. A ponyvás kocsi belseje frissen súrolt, tiszta. Ám a végében sáros szandálban áll az egyik szállító és rakja egymás mellé a még meleg kenyeret, majd a glédában álló kenyérsorokat egy újabbal tetézi. A meleg kenyér a legkisebb nyomásra behorpad, bele összeragad. A szállító nem használja a kenyérraskodáshoz kötelezően előírt szalmapapucsot. Miután ezt senki nem ellenőrzi, a papucsok az egyik sarokban használatlanul hevernek. Miért szállítják melegen a kenyeret? A péküzem dolgozói szerint egyik ok az, hogy nincs megfelelő mennyiségűkenyérkiadópolc, ahol az előírásos három órán keresztül hűlhetne a kenyér. Másik: az üzemek csak egészen friss árut akarnak átvenni, mert a vevők csaknem kivétel nélkül a friss kenyeret keresik. Az Alkotás utcai sütöde kenyerei szépek, formásak, amikor a kemencéből kivéve a kiadópolcokra kerülnek. Vajon milyen állapotban érkeznek a mintegy 200 méternyi távolságban levő 12 428-as közértbe? Nyomon követjük az egyik ponyvás kocsit. Ez a kenyérszállító kocsi már egyáltalán nem nevezhető tisztának, a víz átitatja a ponyvát és hátul beszivárog. Az utolsó kenyeret szedik ki belőle, mikor odaérünk. Három kenyér van már csak a kocsiban: egyik leesett a polcról a kocsi aljába, közvetlenül a seprő mellé. Mikor szóvátesszük, a kihordók méltatlankodnak: — Hiszen azzal csak a kocsi belsejét seperjük! A kocsiból kiszedett kenyér akkor már a mérlegen tornyosodott, egymás hegyén-hátán. Hogy a piszkos mérlegreelfelejtették** rátenni az előírásos tiszta papírt, az legkevésbé sem meglepő. Anniál meglepőbb az, hogy az alig kétszáz méteres út alatt a forró kenyerek harmadrésze összetört, megöregedett, elvesztette formáját. Felvágják a különösen összelapult példányokat. Akkor derül ki, hogy ezeket a szállítás azért viselte meg annyira, mert nincsenek megfelelően átsütve, ragacsosak, félig nyersek. Fodor Árpádné, a bolt vezetője, hetenként kétszer-háromszor találkozik ezzel; Turóczi Antalné és Kiss Jánosné, a bolt mindennapi kenyérvásárlói is panaszkodnál, hogy azelőtt jobb volt az Alkotás utcai kenyér, mostanában nem sütik át eléggé. Ugyanezt tapasztaljuk a Nagyenyed utca 2. szám alatti 443-as Közértben, ahol egyszerre két vevő is visszaadja a vásárolt kenyeret, mert azt nyersnek találja. Több gondot kell fordítania az üzemnek akisütésre, még akkor is, ha a gyengébben sült kenyér anyagfelhasználása előnyösebb képet mutat a tervteljesítésben, így kellene mindenütt A XIII. kerületben levő 1307-es Tisza utcai sütőüzem következik. Itt találkozunk az első korszerű kenyérszállítóeszközzel, polcokkal ellátott, csukott kenyérszállító-autóval. A kenyeret ebben csak egyes sorokban rakják, így néni nyomódik, törik a rárakott súly alatt és formája megmarad. A Tisza utcai kenyérnek híre van az egész kerületben. Méltán. Ropogósra sült, könnyű, szivacsosbélű, jóízű, jó kenyér. Még a szállítást is jobban bírja, mint a kevésbé átsült. Itt lehetőleg kivárják az előírt hűlési időt, a kenyérkiadópolcokon gondosan egymás mellé rakott kenyerek sorakoznak, s csak azután kerülnek szállításra. Nincs is panasz a minőségre, ahogy azt a szomszédságban levő 419-es Közért vezetője mondja. De a boltban levő háziasszonyok is megerősítik ezt: Szabó Istvánné a Huba utcából jár ide kenyérért, mert ott nem lehet Tisza utcait kapni, Cselovszky Jánosné is naponta hazavisz egy szép, pirosra sült kétkilósat. (Ha már itt vagyunk, a boltvezető kérését tolmácsoljuk a sütőiparhoz: a környék három iskolájának tanuló ifúsága részére reggel kilencre szeretné a finom pékárut megkapni délután 2—3 helyett, hogy pogácsát, brióst, rongyoskiflit, sajtost és más finom falatot tudjon adni a gyerekeknek. Bizonyára találnak rá módot, hogy a 419-es Közért kívánságát teljesítsék.) Hány kézen megy keresztül a kenyér ? Persze a Tisza utcai jó kenyérnek nem használ a szállítgatás, méricskélés, különösen, ha az nem kellő gondossággal történik. Hiába aki a sütőipar kifogástalan árut, ha szállítás közben tönkremegy és nem tartják be a higiénia leg-* elemibb szabályait sem. Nézzük csak, hány kézen is megy keresztül a kenyér, amíg a*fogyasztóhoz eljut: 1. A kemencétől a kenyér a kiadópolcra, 2. a polcokról a mázsára (az üzemiben), 3. a mázsáról a kosárba, 4. a kosárból a kocsira, 5. a kocsiról a mázsára (az üzletben), 6. a mázsáról az üzleti polcokra, 7. a polcokról az eladó kezébe, 8. a vevőhöz, aki csomagolatlanul, mintha a kenyér héja valami csomagolóréteget képezne, teszi a kosárba, vagy nylonszatyorba. Mindezmegviseli** a friss kenyeret. Hogyan lehetne kijavítani a hibákat? Növelni kell a polcokkal ellátott, csukott kenyérszállítókocsik számát, megfelelő tárolóhelyeket kell biztosítani a sütödéknek, ahol a kenyér kihűlhet, s az üzleteknek is, hogy ne kelljen egymásra rakni a friss kenyeret. Szervezési intézkedésekkel kikapcsolni egykét kezet a termelőtől a fogyasztóig. Például: ne kilónként, hanem darabonként adhassák át az árut, ezzel a két mérés kiesne. (Szabványosított kenyérformával érhető el). Növeljék az olyan sütödék számát, amelyek mellett elárusítás is van. Hogy ez mennyire bevált, arra legjobb példa a sütőipari mintaboltok árujának minősége, amely nem utolsósorban azért jobb a többinél, mert közvetlen az üzem mellett kerül árusításra s így nem megy át annyi kézen. Addig is azonban, amíg a beruházások és átszervezések megvalósulnak, a szállítás fokozottabb ellenőrzésével — amelylyel a kerületi sütőipari vállalatok eddig vajmi keveset törődtek — és a higiéniai rendeletek szigorú betartásának ellenőrzésével lehetne hatékonyan és leggyorsabban felszámolni a mindennapi kenyerünk körül mutatkozó hibákat. Fehér Rózsa onfr»fiiinrnn»iiinnnmnmr»mn»in wwiiinmn ASTORIA GRILL ASTORIA GRILL ASTORIA GRILL RÁCZ VALI ÉNEKES SZEGŐ LÁSZLÓ ZONGORÁZIK Asztal rendelés: 183—855 V., Kossuth Lajos u. 19 Péttl-c*, wm. nrá?9*e 4 Fogadás Julianna holland királynő születésnapja alkalmából Frederik Willem Craandijk rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter, a Holland Királyság budapesti követe április 30-án a holland követségen fogadást adott Julianna holland királynő születésnapja alkalmából. A fogadáson megjelent Bognár József külkereskedelmi miniszter, Kárpáti József külügyminiszterhelyettes, Baczoni Jenő külkereskedelmi miniszterhelyettes, a Külügyminisztérium, a Külkereskedelmi Minisztérium több vezető tisztviselője, valamint a gazdasági és a kulturális élet számos képviselője. Részt vett a fogadáson a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. Új háromszáz ágyas kórház nyílt a volt Pajor-szanatórium épületében A májusi felvonulásban új csoporttal gazdagodott az egészségügyi dolgozók népes menete. A Vas utcában, a régi Pajor-szanatórium épületében új modern kórház nyílt meg. Háromszáz beteg találhat elhelyezést a város szívében a száz-száz férőhelyes belgyógyászati, sebészeti és nőgyógyászati osztályon. Kis kórtermek, köztük két-három ágyas betegszobák, a legmodernebb röntgen és laboratórium állnak a betegek rendelkezésére. A teremnek beillő röntgenszoba gépeinek minden parányi része Magyarországon készült. Az új kórház látványosságszámba is beillő kultúrteremmel és tetőterasszal is rendelkezik. Dr. Vadas Sára igazgató vezetésével különböző gyógyintézetekből ismert orvostudósokat neveztek ki az egyes osztályok élére. Friedrich László tanár vezeti a belgyógyászatot, Klimkó Dezső professzor a sebészetet, Orbán György főorvos a nőgyógyászatot, Szlávik István főorvos a röntgent és Jakab Mihály főorvos a laboratóriumot. A Balassa (Sándsrefp)KIX. század európai hírű nagy magyar sebészéről elnevezett új kórház a klinika felkészültségét és a szanatórium kényelmét egyesíti. A KÁLVIN TÉRI SZABADSÁG ÁRUHÁZBAN