Magyar Nemzet, 1956. június (12. évfolyam, 128-153. szám)
1956-06-01 / 128. szám
Péntek, 1956. június 1.. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság 80 000 fővel csökkenti fegyveres erőinek létszámát Tito elnök nyilatkozata a TASZSZ munkatársának A külpolitikai helyzet 1 HOZZÁJÁRULÁS .A BÉKE ÜGYÉHEZ című vezércikkében*• a belgrádi Politika Tito elnök moszkvai útjával foglalkozik és megállapítja, hogya moszkvai tárgyalásokon nem lesz hiány témában". Mert bármily nagy haladást értek is el — mint írja — a nemzetközi feszültség enyhítésében, mégis számos nemzetközi probléma vár megoldásra. A két tömbre szakadás még ma is fennáll és a leszerelés problémája továbbra is zsákutcában van. Tizenegy év telt el a háború befejezése óta, de a német kérdés még mindig aggasztja a világot. Az elmaradott országok problémája, a közép-keleti konfliktusok. Indokína, Korea és Észak-Afrika problémája olyan veszélyes kérdések, amelyeket fel kell számolni. A cikkíró végül azt írja, hogy a Szovjetunióban sorra kerülő tanácskozásokban újból megnyilvánul majd Belgrádnak és Moszkvának a bizalmatlanság megszüntetésére, az aktív együttműködés elveinek, az ENSZ elveinek diadalra juttatására irányuló erőfeszítése, a találkozók tükrözni fogják azt a törekvést, hogy világszerte a béke és a nemzetközi együttműködés uralkodjék. A VELENCEI ÉRTEKEZLETEN, amelyen az úgynevezett "* európai szén- és acélközösséghez tartozó hat nyugat-európai ország külügyminiszterei vettek részt, Spaak belga külügyminiszter az európai atomenergia-közösség (Euratom) és az úgynevezett közös európai piac megteremtésére vonatkozó tervekről számolt be. A sajtójelentésekből megállapítható, hogy a kétnapos vita során élénk nézeteltérések merültek fel az értekezlet részvevői között. A nyugati sajtó ebből az alkalomból nem fukarkodik a bíráló megjegyzésekkel az Euratom és a közös európai piac terveit illetően. Különösen a francia lapok bírálják e tervezeteket és hangsúlyozzák, hogy ezek ellenkeznek Franciaország nemzeti érdekeivel. Még az "egyesült Európa" gondolatához közelálló Figaro is rámutat arra, hogy mind a közös piac megteremtése, mind az Euratom megalakítása bizonyos érdekeket súlyosan veszélyeztetne. A lap megállapítja, hogy a legélesebb nézeteltérések e tekintetben Franciaország és Nyugat-Németország között voltak a velencei értekezleten. A Combat még élesebben fogalmazza meg álláspontját, ami már a cikk címéből is kiderül, amely így hangzik: "Kárba veszett idő Velencében." A lap abban foglalja össze az Euratom megteremtésének következményeit, hogy ez Franciaország számára meglevő technikai fölényéről való lemondást jelentené és azt, hogy szomszédainak ajándékozná a birtokában levő nyersanyag-forrásokat. WALTER LIPPMANN AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK ÁZSIAI POLITIKÁJÁRÓL ír Sukarno, az Indonéz Köztársaság elnöke látogatásának kapcsán és megállapítja, hogy az indonéz elnök amerikai nyilatkozatai "kijózanító élményként" hatottak, annál is inkább, mert nemcsak mint indonéz államelnök nyilatkozott, hanem minta nyugati hatalom és befolyás ellen az egész Ázsiában és Afrikában kibontakozó forradalom egyik apostola". Sukarno eloszlatott minden olyan amerikai elképzelést — állapítja meg Lippmann —, hogy "az amerikai segélypolitika hangsúlyában végrehajtandó néhány változással már minden rendben lesz". Lippmann ezután kifejti, hogy az a "négydimenziós forradalom", amely Marokkótól Tuniszon, a Közép-Keleten, Adenen át Ceylonig, Szingapúrig, Indonéziáig, sőt esetleg Formozáig és Japánig terjed, "nemcsak abban az értelemben gyarmatosításellenes, hogy felép az idegen uralom ellen", hanem aligha áll meg az egész nyugati hatalomnak és befolyásnak Afrikából, Dél-Ázsiából és a Csendes-óceán déli térségéből való kiűzése előtt. "Ennek a forradalomnak — írja Lippmann — az az eltökéltség adja meg heves és óriási energiáját, hogy végre felszámolják a fehér ember uralmának három évszázados következményeit és ugyanekkor megszüntetik az egykori gyarmatok gazdasági és technikai elmaradottságát." Az amerikai publicista rámutat arra, hogy ilyen körülmények között a nyugati hatalmak e hatalmas terület minden részén védekezésre kényszerülnek. Lippmann, aki az amerikai politikának Ázsiával kapcsolatos "átértékelését" beismerésnek tartja abban az értelemben, hogy az Egyesült Államok politikája zsákutcába jutott, befejezésül azt hangsúlyozza, Amerikának keresnie kell az "új viszonyt" az emancipált Kelet és Nyugat között. De arra a kérdésre, hogy milyen legyen ez az "új viszony", már nem tud választ adni. Tito elnök nyilatkozata Belgrádból jelenti a TASZSZ. Joszip Broz-Tito, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság elnöke Szovjetunióba való elutazása előtt a TASZSZ belgrádi tudósítójának kérésére a következő nyilatkozatot tette: A szovjet kormány meghívására elvtársaimmal együtt látogatásra utazom a Szovjetuunióba. Nagy megelégedésünkre szolgál ez az utazás, mivel bizonyosak vagyunk abban, hogy nemcsak sokoldalú eszmecserét folytathatunk a két országot érdeklő különböző problémákról és nemzetközi jellegű problémákról, hanem ezen túlmenően megismerkedhetünk azokkal a hatalmas sikerekkel is, amelyeket a Szovjetunió a háborút követő időszakban elért. Másfelől, nagy megelégedéssel utazunk a Szovjetunióba, mint olyan országba, amellyel a múltbeli közös harc és közös szenvedések összefűznek bennünket, s abba az országba, amelyet népeink nagyrabecsülnek a fasiszta hódítók ellen vívott háborúban vállalt óriási áldozataiért. Utazásunkat úgy kell tekinteni, mint a két ország közötti viszony igen gyors rendeződésének és a baráti együttműködés megteremtésének eredményét. Különösen nagy szerepet töltöttek be ebben a belgrádi nyilatkozat és azok a megbeszélések, amelyeket a nyilatkozat aláírása idején folytattunk szovjet vezetőkkel, úymódon most megállapíthatjuk, hogy e nyilatkozatnak a mi viszonyunkra vonatkozó összes tételeit maradéktalanul teljesítettük Szeretném kiemelni azt arendkívül fontos tényt is, hogy a két ország közötti viszony, mint két egyenjogú állam viszonya, tökéletesen világos és szilárd jelleget kapott és hogy ez alatt az egy év alatti majdnem teljesen kiküszöbölődtek mindazok az elemek, amelyek kétségessé tehetnék viszonyunk ilyen jellegét. Ezzel egyszersmind azt is ki akarom domborítani, hogy elvesztették alapjukat azok az egyesek által hangoztatott feltételezések, hogy Jugoszláviát független helyzete elvesztésének veszélye fenyegeti. Többé nincsenek közöttünk nagy és nehezen megoldható problémák. Eredményesen felszámoltuk a múltban felhalmozódott majd összes negatívumokat, kölcsönösen levontuk ebből a következtetéseket és kiépítettük az utat a sokoldalú gazdasági, politikai és kulturális együttműködéshez. Gazdasági együttműködésünk igen pozitív eredményeket hozott és meg kell mondanom, hogy teljes mértékben elégedettek vagyunk ezekkel az eredményekkel, különösen fsa tekintetbe vesszük, hogy ebben a vonatkozásban még nem jutottunk el a határhoz és vannak lehetőségek a gazdasági együttműködés további kiszélesítésére és elmélyítésére, ami még jobban megerősíti kölcsönös bizalmunkat. Ami kulturális együttműködésünket illeti, ez még fejlődésének kezdeti szakaszában van. Nézetem szerint semmi akadálya sincs annak, hogy ez az együttműködés tovább bővüljön és erősödjék, mivel a Szovjetunió a kulturális eredmények óriási kincsestárával rendelkezik, s ezt népeink nagyra értékelik. Ez is igen fontos hozzájárulás különböző kulturális eredményeink jobb kölcsönös megismeréséhez. Ami a külpolitikai kérdésekben megnyilvánuló együttműködésünket illeti, azt tartom, hogy nem szabad lebecsülni azokat az eredményeket, amelyeket eddig elértünk, mivel a Szovjetunió és Jugoszlávia közös nézeteket vall olyan nagyfontosságú kérdésekben, mint például a leszerelés, a kollektí biztonság, a békés és aktív egymás mellett élés, a béke megszilárdítása, a nemzetközi gazdasági és kulturális együttműködés stb. Ha eltérnek nézeteink néhány nemzetközi esemény vonatkozásában, ezek jelentősége nem lényeges. Véleményem szerint ez normális olyan államok viszonylatában, amelyek önálló külpolitikát folytatnak. Magától értetődő dolog, hogy a külpolitikai együttműködés fejlesztésének folyamatában azonos nézeteket lehet majd elérni azokra a problémákra vonatkozóan is, amelyekben most különböző véleményt vallunk. Ha elemezzük kormányunknak az utóbbi időben folytatott külpolitikáját , amelynek legfőbb célja a béke megőrzése és a nemzetközi együttműködés, a békés egymás mellett élés megteremtése az államok között, függetlenül azok belső rendszerétől —, úgy hiszem, nem lehet kétségbe vonni, hogy utazásunk célja és óhajunk a szilárdabb együttműködés kiépítése Jugoszlávia és a Szovjetunió között. A Szovjetunióba indulva Jugoszlávia népei nevében forró üdvözletem küldöm a Szovjetunió népeinek, boldogságot és további sikereket kívánok nekik fejlődésükben. Tito elnök átutazott Bukaresten Belgrádból jelenti a TASZSZt Joszip Broz-Tito, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság elnöke a szovjet kormány meghívására május 30-án Belgrádból feleségével együtt hivatalos látogatásra elutazott a Szovjetunióba. Tito elnökkel és feleségével együtt a Szovjetunióba utazott Edvard Kardelj, a szövetségi végrehajtó tanács elnökhelyettese, Kocsa Popovics külügyi államtitkár, Mijalko Todorovics, a szövetségi végrehajtó tanács tagja, Jakob Blazsevics, a Horvát Népköztársaság végrehajtó tanácsának elnöke, Jozse Viljan, a köztársasági elnök főtitkára, Gyúró Sztankovics, a belügyi államtitkár helyettese, A. Vratusa a szövetségi végrehajtó tanács elnökhelyettesének kabinetfőnöke, Szlovén Szmodlaka, a köztársasági elnök protokollfőnöke, Milos Sumonja altábornagy, a fegyveres erők főparancsnokának kabinetfőnöke, Milán Zsezselj, a köztársasági elnök fő szárnysegéde és Nikola Csobelics, a szövetségi gazdasági tervhivatal igazgatóhelyettese. Tito elnökkel együtt utazott a Szovjetunióba Firjubin jugoszláviai szovjet nagykövet is. Bukarestből jelenti a Tanjug különtudósítója: A "kék vonat", amelyen Tito elnök és kísérete hivatalos látogatásra a Szovjetunióba utazik, csütörtökön áthaladt Románia nagy részén és helyi idő szerint 19.40 órakor érkezett meg a jugoszláv és román zászlókkal feldíszített bukaresti pályaudvarra. A pályaudvar épületén elhelyezett hatalmas feliratok a jugoszláv—román barátságot éltették. A bukaresti pályaudvaron több mint 500 román állami, párt- és katonai vezető, közéleti személyiség és szakszervezeti funkcionárius várta Tito elnököt és a jugoszláv küldöttség többi tagját. Jelen volt többek között Chivu Stoica, a Román Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, Gheorghe Gheorghiu-Dej, a Román Munkáspárt első titkára és Mihail Sadoveanu, a román nagy nemzetgyűlés elnökségének elnökhelyettese. Tito elnök és kísérete egyórás bukaresti tartózkodása után folytatta útját északi irányban, a Szovjetunió határa felé. Tito elnök június 2-án délután érkezik meg Moszkvába. Szovjet hadihajóraj érkezett Splitbe Splitből jelenti a Tanjug. Május 31-én délelőtt a jugoszláviai Split kikötőjébe Kaszatonov tengernagy, a szovjet fekete-tengeri flotta parancsnoka vezetésével szovjet hadihajóraj érkezett baráti látogatásra. A hadihajóraj egységei a "Mihail Kutuzov« cirkáló, a »Beszszmertnij« és a »Bezukorsznyennij" torpedóromboló. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság fegyveres erői létszámának csökkentése Phenjanból jelenti az Új Kína. Phenjanban csütörtökön közölték, hogy a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság augusztus 31-ig 80 000 fővel csökkenti fegyveres erőinek létszámát. Ennek megfelelően csökkenti a katonai felszerelés és a fegyverzet mennyiségét is. Az észak-koreai kormány közleménye szerint ennek a lépésnek az a célja, hogy az ország békés egyesítésére kedvező körülményeket teremtsen. A kormányközlemény a továbbiakban bejelenti, hogy a létszámcsökkentés következtében megtakarítandó összeget békés építésre és a lakosság életszínvonalának emelésére fordítják majd. A leszerelt katonáknak a termelőmunkában való elhelyezéséről az állam gondoskodik. Kim Ir Szén Korea egyesítéséről Phenjanból jelenti a TASZSZ. Kim Ir Szén marsall, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsának elnöke válaszolt V. Praszad indiai újságíró kérdéseire. Korea egyesítésének kilátásairól szólva Kim Ir Szén a többi között ezt, mondotta: — Korea egyesítésének meggyorsítása érdekében mindenekelőtt azt akarjuk, hogy a koreai fegyverszünet alakuljon át tartós békévé, vonják ki az összes idegen csapatokat Dél- és Észak- Koreából, csökkentsék a dél- és észak-koreai fegyveres erők létszámát, biztosítsák Dél-Koreában a demokratikus szabadságjogokat, az összes politikai pártok és társadalmi szervezetek tevékenységét, teremtsenek széles gazdasági és művelődési kapcsolatokat Észak- és Dél-Korea között, alakítsanak állandó bizottságot Dél- és Észak- Korea képviselőiből az ország egyesítésével összefüggő kérdések megtárgyalására. Továbbra is minden erőfeszítésünkkel azon leszünk, hogy hazánk békés egyesítésére tömörítsük a nemzet minden erejét, beleértve Dél- és Észak-Korea valamennyi politikai pártját, tömegszervezetét és lakosságának minden rétegét. Kim Ir Szén a Szovjetunióba látogat Phenjanból jelenti az Új Kína Kim Ir Szén, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság miniszterelnöke, mint Phenjanban csütörtökön hivatalosan közölték, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormányküldöttségének élén a szovjet kormány meghívására baráti látogatásra a Szovjetunióba utazik. Bulganyin és Hruscsov fogadta a dán parlamenti küldöttséget Moszkvából jelenti a TASZSZ. N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke és N. Sz. Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának első titkára május 31-én a Kremlben fogadta a Szovjetunióban tartózkodó dán parlamenti küldöttséget. Jelentés az olasz választásokról Rómából jelenti az MTI. Az olasz Belügyminisztérium csütörtök délutánig még mindig nem hozta nyilvánosságra a választási eredményeket az összes olyan községekre vonatkozóan, amelyekben május 27-én és 28-án arányos rendszer alapján tartották meg a választásokat. Ezekben a 10 000-nél magasabb lélekszámú községekben szavazott az olasz választók körülbelül kétharmada. Csak ezeknek az eredményeknek a teljes ismeretében lehet a valóságnak megfelelő képet alkotni arról, hogy az egyes pártok milyen mértékben erősödtek vagy gyöngültek meg az 1953. évi választások óta. Az olasz baloldali sajtó éles hangon kifogásolja a Belügyminisztérium késlekedését. A községi választásokról eddig közzétett részeredményekből, amelyek az olasz választók legalább felének akaratát tükrözik, megközelítőleg következtetni lehet a május 27-i és 28-i községi választások országos eredményére. Az ország megyeszékhelyeinek községi választásaira vonatkozó adatok azt mutatják, hogy a baloldal megerősödött, a szociáldemokraták emelkedést értek el, a kereszténydemokraták helyzete nagyjából nem változott, de a középpártok százalékos arányszáma esett, tekintettel arra, hogy 1953 óta a választók száma emelkedett, a jobboldali pártok visszaestek s szavazatokat engedtek át a kereszténydemokratáknak, míg ezek a szociáldemokratáknak voltak kénytelenek átengedni szavazatokat. A megyeszékhelyeken a választási eredmények alapján a kommunista és szocialista baloldal 1377 községtanácsi helyet kapott (az előző, 1951—52. évi választásokon 1169 helyet). A kereszténydemokraták 1327 helyet kaptak (1951—52-ben 1382-t), vagyis kevesebbet, mint a baloldal együttvéve. Az adatok azt mutatják, hogy a középpárti koalíció a 88 megyeszékhelyből csak 33- ban tudja átvenni a közigazgatást. A többi megyeszékhely közigazgatását nem lehet a baloldal ellenőrzése nélkül végezni, sokban pedig maguk a szocialisták és a kommunisták irányítják majd a közigazgatást, vagy pedig demokratikus többséget alakíthatnak ki a szociáldemokraták részvételével. Azon a 33 megyeszékhelyen is, ahol a középpártok szerezték meg a közigazgatás irányítását, sokkal nehezebbé vált, mint a múltban az együttműködés a szociáldemokraták és a liberálisok között, mivel az előzőek határozott baloldali programmal indultak a választásokon, a liberálisok pedig szélsőséges jobboldali programot hirdettek. Politikai körökben is elismerik az olasz választók tömegeinek balratolódását. Elkerülhetetlennek látszik a választások eredményeinek kihatása a parlamenti helyzetre is. Palmiro Togliatti nyilatkozata belgrádi útjáról és az olasz választások eredményéről Rómából jelenti az MTI. Palmiro Togliatti, az Olasz Kommunista Párt főtitkára csütörtökön reggel Belgrádból visszaérkezett Rómába. Togliatti újságírók kérdéseire válaszolva a következő nyilatkozatot tette: »Amit a belgrádi tárgyalásokról mondhatnánk, az már benne van a lapokban megjelent közleményben. Csak anynyit tehetek még hozzá, hogy a tárgyalások teljes sikerrel jártak s a két párt kapcsolatai és együttműködése új szakaszának kezdetét jelenti. A mostani megbeszéléseknek folytatásuk lesz: pártunk vezetőségének és központi bizottságának küldöttsége látogat majd Jugoszláviába, hogy elmélyítse kapcsolatainkat a jugoszláv elvtársakkal és jobban megismerje a jugoszláv helyzetet. A küldöttség tapasztalatairól beszámol majd a pártnak és az olasz munkásságnak. Meggyőződésem, hogy az olasz és jugoszláv kommunisták szorosabb együttműködése minden bizonnyal kedvező hatással lesz a két ország kapcsolatainak megjavulására. Ezt őszintén kívánjuk". A most lezajlott közigazgatási választások eredményeivel kapcsolatos kérdésekre Togliatti azt válaszolta, hogy nem ismeri jól még a választás számadatait. "Mégis úgy látom — mondotta —, hogy az eredmények kedvezőek a baloldali pártok számára s a mi pártunk számára is, eltekintve némi veszteségtől, amely összefügg egyrészt harcunk körülményeivel, másrészt munkánk fogyatékosságaival. Mindent összevéve az eredményt kielégítőnek tartom: ez a választás érdekes távlatokat nyit országunkban a demokratikus politikai kibontakozás felé.« Az Egyesült Államok légihaderejének vezérkari főnöke a Szovjetunióba utazik New Yorkból jelenti az MTI. Az amerikai sajtó hosszasan kommentálja az amerikai kormányköröknek azt az elhatározását, hogy engedélyezik Twining tábornoknak, a légihaderő vezérkari főnökének részvételét az idei szovjet repülőnapon. A New York Times csütörtökön vezércikkben foglalkozott a tábornok moszkvai útjával és elismeri, hogy ezzel a lépésével is "a Szovjetunió elő kívánja mozdítani a két ország közötti hivatalos látogatáscsere fokozódását". A lap ezután arról ír, hogy "nem kellene kifogást emelni az ellen sem, ha a szovjet légierők főparancsnokát meghívnák, szemlélje meg saját légierőnket". Az Associated Press kommentárja szerint "az amerikai kormány vezető köreiben nagy mértékben reménykednek abban, hogy ezt a látogatást a katonaság képviselőinek még jelentősebb cserelátogatásai követhetik majd. Ezért bizonyosnak látszik, hogy az Egyesült Államok meghív majd egy magasrangú orosz katonatisztekből álló csoportot". Dulles külügyminiszter — folytatódik az AP kommentárja —, mielőtt múlt pénteken elutazott szabadságára, a Külügyminisztérium munkatársai előtt annak az aggodalmának adott kifejezést, hogy a katonai cserelátogatások esetleg félreértéseket szülhetnek a szövetséges és a semleges országokban. Dulles kijelentette, hogy Washington és Moszkva pajtáskodásának ez a bizonyítéka további tényező szerepét játszhatná a szabad világon belül mutatkozó lazulásban. Ezért Dulles úgy rendelkezett, határozottan értesíteni kell az összes szövetséges és semleges kormányokat, hogy a szovjet meghívásának elfogadása nem jelent semmiféle változást az Egyesült Államoknak abban a fegyveres, de reménykedő éberségében, amelyet továbbra is tanúsít az orosz jóakaratot kifejezésre juttató lépésekkel szemben." Adenauer hatalma letűnőben van — írja a New York Hérald Tribüne Berlinből jelenti az MTI. A német sajtó nagy figyelmet szentel annak a hírmagyarázatnak, amelyet Gaston Koblenz, a New York Hérald Tribüne nyugat-németországi tudósítója Adenauer kancellár küszöbön álló amerikai látogatásához fűzött. Az ismert amerikai újságíró megállapította, hogy "ha Adenauer kancellár júniusban ellátogat Washingtonba, a nyugatnémetországi helyzet kevésbé áll majd ellenőrzése alatt, mint korábbi amerikai látogatásai idején. Eisenhower elnöknek és Dulles külügyminiszternek ezúttal olyan kancellárral kell tárgyalnia, akinek hatalma letűnőben van. Az Adenauer-rendszer lappangó betegsége a bonni kormányba is behatolt. Adenauer képessége, hogy akaratát rákényszerítse a bonni politikai világra, mindinkább visszafejlődik". A (Berlin, MTI) Szombaton rendkívüli ülést tart a Német Szociáldemokrata Párt országos vezetősége, ellenőrző bizottsága és parlamenti csoportja. 3