Magyar Nemzet, 1956. június (12. évfolyam, 128-153. szám)
1956-06-01 / 128. szám
i A 25 SZÁZALÉK A második ötéves terv irányelvei célul tűzik ki, hogy 1980-ig a munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó reálbére átlagosan legalább 25 százalékkal emelkedjék, a parasztság pénzbeni és természetbeni jövedelme is mintegy 25 százalékkal növekedjék. Köznapi nyelven ezt úgy szoktuk mondani, hogy életszínvonalunk öt év alatt 25 százalékkal, tehát évente 5 százalékkal lesz magasabb. Mit nevezünk életszínvonalnak? Az egyetemek Általános Statisztika tankönyvének meghatározása szerint egy ország lakosságának, a népesség egyes csoportjainak életszínvonala összetevődik az általuk felhasznált fogyasztási cikkek sokféleségéből, minőségéből, a lakásviszonyokból, az egészségügyi ellátásból, a színházak, a mozik, a könyvtárak számából és forgalmuk nagyságából, a közlekedés kényelmességéből és gyorsaságából, a munkanélküliség rémétől való megszabadulásból stb. A statisztika, a közgazdaságtudomány tehát szigorúan materiális alapon vizsgálja az életszínvonal alakulását: tények, számok, ár- és bérindexek figyelembevételével. Megjegyzendő, hogy a marxizmus— leninizmus klasszikusai általában nem életszínvonalról beszélnek, hanem reálbérről, a munkásosztály helyzetéről, a dolgozók anyagi, kulturális szükségleteinek kielégítéséről. Hogyan mérik az életszínvonal változását ? Az életszínvonal változását — éppen összetevőinek sokfélesége, összehasonlításuk nehéz volta miatt — aligha lehetne konkrét számokban kifejezni. Hisz — csak az előbb idézett meghatározást figyelembe véve — statisztikai bukfenc kellene ahhoz, hogy például egy győri lakos életszínvonalának emelkedését a budapesti földalatti felépülésével, az új veszprémi kórház forgalmának növekedésével és Hódmezővásárhely megyei könyvtárának látogatottságával hozzuk összefüggésbe. Természetesen mindez — közvetve vagy közvetlenül — hozzájárul az egész lakosság jólétének emelkedéséhez, mégsem elég pontosan mérhető és nehezen volna százalékokban le-, fejezhető. Az életszínvonal változását ezért legbiztosabb a bérből élőknél a reálbér, a parasztságnál a reáljövedelem alakulásán mérni. Az életszínvonal nem egyenlő a reálbérrel, annál több — mégis a reálbér a legbiztosabb általános fokmérője az életszínvonal emelkedésének vagy csökkenésének. Az ingyenes juttatások, mint a családi pótlék, vagy a nyugdíj, ugyancsak az egész lakosság életszínvonalát emelik, a gyakorlati számításoknál, az életszínvonal alakulásának megtervezésénél azonban ez kisebb mértékben jön számításba. Az életszínvonal emelkedését végeredményben a reáljövedelem növekedésén mérjük. Az irányelvek sem az életszínvonal, hanem a reálbérek és a reáljövedelmek emelését, gyakorlatilag a fogyasztás növelését tűzik le célul. Nem árt ezzel kapcsolatban néhány jövedelemszámítási problémát tisztázni. Sokan kérdezték például, hogyan lehet az, hogy — amint az új terv irányelvei megállapítják — az első ötéves tervben a lakosság fogyasztása városokban és falun jelentősen emelkedett, ugyanakkor az egy keresőre jutó reálbér növekedése nem volt kielégítő. Nincs-e itt ellentmondás? — merül fel a kérdés. A válasz egyszerű: az egy keresőre eső reálbér csakugyan nem emelkedett kielégítő módon, viszont nőtt a keresők száma — sok ezer családban állt munkába például az asszony, a felnövő gyerek is —, így egy-egy családon, az egész lakosságon belül a több kereső — a 400 000-rel több kereső — többet tudott, vásárolni, így nőtt meg az országos fogyasztás. A reálbért tehát egy-egy keresőre számítjuk, a fogyasztást számíthatjuk keresőre, családra, esetleg egy-egy főre is, a nemzeti jövedelemben való részesedést pedig a lakosság egy-egy tagjára. A lényeg a keresők számának és az egy keresőre jutó reálbérnek a változása: ez határozza meg döntő módon az egész lakosság életszínvonalának emelkedését. A tőkés országok statisztikája bőven kihasználja a számítások bonyolultságát. Közismert az a fogás, hogy a lakosság életszínvonalát a munkanélküliek számának figyelmen kívül hagyásával állapítják meg, s a munkások reálbérének kiszámításánál az igazgatók, trösztvezérek fizetését is hozzácsapják a munkások béréhez, így — hogy csak egy példát vegyünk — valamely száz munkást foglalkoztató gyár munkásainak és alkalmazottainak havi 100 dolláros átlagbérét nyugodtan feltornázhatják 143 dollárra, amint hozzácsapják — mondjuk — öt igazgató, részvényes havi 1000 dolláros »bérét«. Reális-e a 25 százalék ? Mi teszi reálissá a második ötéves tervben az egy keresőre eső reálbér évi 5 százalékos emelésére vonatkozó célkitűzést? S nem kevés-e ez a 25 százalék? Durván, csak a fogyasztást számítva, ez annyit jelent, hogy például egy havi 1000 forint reálbérrel vagy másképpen tiszta jövedelemmel rendelkező dolgozó a tervidőszak végén 25 százalékkal többet, azaz évi 3000 forinttal többet költhet megélhetésre, vásárlásra, mint 1955-ben. Hogyan biztosítja ezt a terv előirányzata? A bérből élőknél elsősorban a termelékenység növelésével, a szakképzettség emelkedésével, a munka, a termelés jobb megszervezésével. A nagyobb termelékenység, az alacsonyabb önköltség, a selejt kiküszöbölése annyit , jelent, hogy ugyanaz a termék kevesebbe kerül, ugyanazt a termelési, kutatási, vagy adminisztrációs folyamatot gyorsabban, kevesebb költséggel lehet elvégezni, tehát hatalmas összegek szabadulnak fel, amelyek részben a dolgozók jólétének közvetlen emelésére fordíthatók. Hogy a termelékenység növekedése, az önköltség csökkenése, általában a jobb munka mit jelent, egyetlen példa is jól illusztrálja. Ha nagyiparunk ebben az esztendőben egy százalékos önköltségcsökkentést ér el, ez — csak befejezett termelésben is számítva — félmilliárd forint megtakarítást hoz, ami több mint a fele a legutóbbi érleszállítás össz-volumenének. Persze, ezt a félmilliárdot nem tudja népgazdaságunk teljes egészében bérrendezésre fordítani — sok helye van ennek és a többi félmilliárdnak is —, de az önköltségcsökkentés mindenesetre hathatós előmozdítója az életszínvonal, a reálbérek emelkedésének. . Az életszínvonal emelését szolgálja a bérrendezés is. Az egyes kategóriák bérének emelése egyrészt közvetlenül emeli az érintett, rétegek, például az alacsony fizetésű dolgozók életszínvonalát, másrészt a magasabban kvalifikált munka jobb megfizetésével előreviszi a termelést, a nagyobb szaktudás megszerzésére ösztönzi az embereket. Életszínvonal-emelés az árleszállítás is: azok a munkások és alkalmazottak, akiknek a reálbére öt év alatt más intézkedések nyomán különben nem emelkednék, jelentős segítséget kapnak az árleszállítások révén. A parasztság reáljövedelmének emelésére ugyancsak több lehetőség van. Ilyen az árleszállítás, a szabadpiaci forgalom elősegítése, az állami begyűjtés és felvásárlás különböző formájú szabályozása. A reálbér, a reáljövedelem átlagos 25 százalékos emelésének megvannak az ipari és mezőgazdasági feltételei. Az ipari termelés növekedése és a földművelés, az állattenyésztés modernizálása, hozamának emelése teremti meg a bérrendezések, az árleszállítás alapját. 25 százalékot biztosan várhatunk, a népgazdaság feladatainak és terheinek ismeretében azonban felelőtlenség volna többet ígérni. Mindez azonban csak egyik, ha döntő része is, az életszínvonal emelésének. A reáljövedelem növelésén túl népünk jólétét emelik az irányelvek más célkitűzései is: a lakásépítés fokozása, a kereskedelmi választék bővítése, új villamoskocsik, közlekedési eszközök beállítása, az orvosi ellátás kiterjesztése, a mozik, színházak számának szaporítása stb. Nem kis részben rajtunk, az egész nép jó munkáján áll, hogy ez a sok lehetőség valóra is váljék. Lontay László JÚNIUS 1 -TŐL VIDÁM NYÁRI MŰSOR A HUNGÁRIA SZALONBAN (VII., Lenin körút 9—11) FELLÉPNEK: ÁCS MARIETTA, BELLÁK MIKLÓS, ORBÁN ZSUZSA KERTÉSZ—KLINGER-DUÓ TÁNC REGGEL 5-IG Has® Nemzet Vasárnap hajnalban a nyári időszámítással egyidőben életbe lép a nyári menetrend Június 2-1813-ra virradó éjjel a nyári időszámítással egyidőben életbe lép a vasút 1956. évi nyári menetrendje. Az új nyári menetrendben a hétvégi pihenés, az üdülés szempontjából legforgalmasabb vonalon a naponta rendszeresen közlekedő gyors-, gyorsmotor-, sebes- és személyvonatokon kívül szombaton és vasárnap hétvégi vonatok szállítják a Balaton mindkét partjára az üdülőket. Az IBUSZ csoportos utazásaira az egész ország területéről 76 különvonatot indítanak a balatoni vonalakra. Jelentősen javul a vasúti összeköttetés a főváros és egyes vidéki városok között. Szombathelyre két gyorsvonat és egy személyvonat közlekedik. Pécsre egy gyorsmotorvonat, egy sebesvonat és egy személyvonat szállítja az utasokat. Miskolcra egy gyorsmotorvonat, két gyorsvonat és négy személyvonat biztosítja az utazást. Budapest—Debrecen—Nyíregyháza között három gyorsvonat, két személyvonat bonyolítja le a távolsági forgalmat. Békéscsabára négy személyvonattal és két gyorsvonattal lehet utazni. Budapest—Szeged között a közvetlen utazást egy gyorsmotorvonat, egy gyorsvonat és két távolsági személyvonat teszi lehetővé. A nemzetközi forgalomban Budapest—Moszkva között az utazás időtartama öt óra huszonöt perccel, visszafelé pedig hat óra huszonöt perccel csökkent. A moszkvai közvetlen hálókocsit továbbító gyorsvonat a Keleti pályaudvar helyett ismét a Nyugati pályaudvarról indul és oda érkezik. Jugoszláviával és Olaszországgal Murakeresztúron át ismét megindul a személyforgalom. A Budapest Déli pályaudvarról 6.38 órakor induló sebesvonat hetenként háromszor — hétfőn, szerdán és pénteken — közvetlen kocsit továbbít Fiuméba és Velencébe. Budapest—Bécs—Párizs között — vasárnap kivételével — az Orientexpressz közlekedésével új összeköttetés létesül. Budapest—Basel—Párizs között az Arlberg—Orientexpredez június 3-tól mindennap közlekedik, a Keleti pályaudvarról 22.50 órakor indul. Az új menetrendben közlekedő vonatokról és a hajójáratokról részletes tájékoztatást a már megjelent Hivatalos Menetrendkönyv ad. Színházak műsora Operaház: A csodálatos mandarin. Székelyfonó: Operai négyessorozat IV. és kombinált IV. és XI. béb. 4. előadás (7) — Erkel Színház: Traviata: 14/8. (7) — Nemzeti Színház: III. Richárd (fél 7) — Katona József Színház: A titkárnő (7) — Madách Színház: A királyasszony lovagja: M. K. XIII. (7) — Madách Színház Kamaraszínháza: Vannak még kísértetek (7) — Magyar Néphadsereg Színháza: Szent Johanna (7) — József Attila Színház: A makrancos hölgy (7) — Fővárosi Operettszínház: Csárdáskirályné (7) — Blaha Lujza Színház: Tékozló fiatalok (fél 8) — Déryné Színház: Karrier (7) — Petőfi Színház: Don Carlos (fél 7) — Jókai Színház: Énekes madár (7) — Állami Bábszínház: Százszorszép (3 és 5), Szigorúan bizalmas (fél 8) — Vidám Színpad: Mi van a függöny mögött (7) — Kis Színpad: Torkig vagyok a szerelemmel (fél 8) — Zeneakadémia: Magyar szakszervezetek zenei fesztiválja 1956. Dalok a hazáról. Szovjet kantáta-est (8) — Fővárosi Nagy Cirkusz: A cirkusz csillagai (4 és 8) — Egressy Színpadi Fordulat (7)* Kitüntették az árvízi hősöket A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a dunai árvízvédelmi munkálatok során kifejtett önfeláldozó munkájuk elismeréséül számos közlekedési, postaügyi, belkereskedelmi, építőipari, vegyipari és energiaügyi dolgozót tüntetett ki. Sokan kapták meg a Szocialista Munkáért Érdemérem, illetve a Munka Érdemérem kitüntetést. A kitüntetéseket Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke csütörtökön délben az Országház épületében nyújtotta át. Nyolcszáz fiatal Mohács-sziget újjáépítéséért Nyolcszáz ifjúmunkás dolgozik Mohács-sziget 2093 lakhatatlanná vált házának újjáépítési munkáján. A fiatalok kéthetenként váltják egymást. Az ország minden tájáról idesereglett ifjúmunkások már mintegy 300 romos házat bontottak le. Homorúd irányába utat vertek a Riha-tavon át, iparvasutat építettek a dunaparti homokbányához, mintegy félmillió szénporos téglát készítettek és megkezdték az új házak építését. Valamennyi táborban a közös helytállás nagyszerű példáját adják a Mohács-sziget újjáépítésén munkálkodó fiatalok. Kitüntették a hazánkban vendégszereplő Szovjet Állami Cirkusz tagjait Csütörtökön délben a Népművelési Minisztériumiban Darabos Iván miniszteri helyettes átnyújtotta a Szocialista Kultúráért jelvényt a Szovjet Állami Cirkusz 13 művészének. A cirkusz együttese miniszteri elismerő oklevelet kapott.* A szovjet cirkusz csütörtökön este tartotta búcsúelőadását a Fővárosi Nagycirkuszban. A nézőteret zsúfolásig megtöltő közönség nagy ünneplésben részesítette a szovjet művészeket és minden számuk után szinte véget nem érő tapssal köszönte meg produkcióikat. Csehszlovák vízügyi szakemberek látogatása Szarvason A Pozsonyi Vízügyi Főigazgatóság három munkatársa: AZiák, I. Machac és F. Stein. Gábri Mihálynak, az Országos Vízügyi Főigazgatóság főmérnökének kíséretében csütörtökön meglátogatták az öntözési és Rizstermesztési Kutató Intézet szarvasi kísérleti telepeit, a Bikazugi Kísérleti Gazdaságot és a híres Arborétumot. Az iskolai év befejezése az általános iskolákban Az általános iskolák I—VII. osztályában június 16-án fejeződik be a tanítás. A VIII. osztályban június 9-én van az utolsó tanítási nap. A tanévzáró ünnepségeket június 23-án és 24-én rendezik meg, a behatások pedig 25-én és 26-án lesznek. Rádióműsor PÉNTEK, JÚNIUS 1. KOSSUTH-RÁDIÓ: 8.10: Magyar népdalok. — 8.56: Öt esztendőé a »Könyvbarát« c. folyóirat. — 9.10: Operarészletek. — 10.10: Mesedélelőtt az óvodában. — 10.40: Schubdt: G-moll szonatina, Op. 137. No. 3. — 10.56: Fiala: Fekete és fehér— rapszódia cseh népdaltémákra. — 11.10: Lányok, asszonyok . . . — 11.25: Könnyű zenekari muzsika. — 12.10: Népdalcsokor. — 13.15: Tánczene. — 14.35: Részletek Mozart: A színigazgató c. operájából. — 15.10: Hriszto Botev versei. — 15.30: Harminc perc keringő. — 1000: Rádiójáték egy hindu ifjúról. — 17.10: Jó munkáért -- szép muzsikát. — 18.00: Színházi újság. — 18.10: Három új francia chanson. — 18.20: A mikrofon előtt: Liebner János gordonkaművész. — 19.20: Tánczene. — 20.20: Sok hűhó valamiért. Király Dezső vidám története. — 22.25: Zenés képek Glinka életéből. — 23.25: Egy humorista naplója. írta Tabi László. — 23.35: A Rádió énekkarának hangversenye. — 6.10: Fátyol József klarinétozik. 19stöFI-RADIO: 14.00: Könnyű zene Bukarestből. — 15.00: Donizetti: Lammermoori Lucia. — 16.10: Operettrészletek. — 10.40: Orosz nyelvlecke kezdőknek. — 17.00: Szólóművek. — 18.00: A Sztálínvárosi Népi Zenekar játszik. — 18.30: A vezetés művészetéről. Mocsár Gábor írása. — 18.50: Közvetítés a magyar szakszervezetek zenei fesztiváljáról. — 19.45: Könnyű melódiák. — 20.55: Az orvos beszél... — 21.00: Orosz operarészletek. — 21.20: Tánczene. ~ 22.20: Három egyszerre. Kisfaludy Károly vígjátéka. Péntek, 1956. június 1. A hústermelés növelésének kérdései a Tudományos Akadémia állattenyésztési konferenciáján Csütörtökön állattenyésztési konferencia kezdődött a Magyar Tudományos Akadémián. A kétnapos értekezleten az állattenyésztés legjobb elméleti és gyakorlati szakemberei vitatják meg azokat a módszereket, amelyekkel a legeredményesebben fokozható a hústermelés. Manninger Rezső Kossuth-díjas akadémikus bevezetője után Magyari András, a földművelésügyi miniszter első helyettese tartott előadást. — Országunkban a hús- és a zsírtermelés színvonala még nem kielégítő — mondotta a többi között —, emiatt a lakosság bőségesebb hús- és zsírellátásában időnként zavarok keletkeznek. Ezért a mezőgazdasági dolgozók egyik legfontosabb feladata a hús- és zsírtermelés gyors és nagyarányú fokozása a második ötéves terv irányelvei szerint. A feladatok teljesítése nem könnyű, de ehhez lehetőségeink részben megvannak, részben megteremthetők. Állatállományunk nemzetközi viszonylatban is elég nagy. Az 1938. évihez képest ez év tavaszán 18 százalékkal több szarvasmohánk, 94 százalékkal több sertésünk és 18 százalékkal több juhunk van, és megnőtt a baromfiállomány is. Erősödik az állattenyésztés szocialista szektora és a nagyüzemi tenyésztés lehetővé teszi a tudomány és technika vívmányainak jobb felhasználását, a tenyésztői munka gyorsabb megjavítását. Megjavult az állategészségügyi helyzet is. Felszámoltuk abaromfipestist, teljesen visszaszorítottuk a sertéspestist és a sertésorbáncot. • Ezután arról beszélt, hogy a több hús előfeltétele a takarmányalap megteremtése minden gazdaságban. Az elmúlt években a takarmánytermelés fejlődése elmaradt az állatállomány fejlődésétől. Részletesen szólt a takarmánytermelés fejlesztésének lehetőségeiről. A takarmányalap növelésére olyan anyagokat is fel kell használni, mint a különböző antibiotikumok, a »B 12«vitamin és a szintetikus hormonok. A továbbiakban állatfajonként foglalkozott a tenyésztés néhány időszerű kérdésével. A második ötéves tervben a hízottsertés-termelést 25—30 százalékkal kell növelni. A fejlesztés útja azonban nem az állomány további növelése. Egyik legfontosabb feladat a hizlalás meggyorsítása. A szarvasmarhatenyésztésben rejlenek a hústermelés további növelésének legnagyobb tartalékai. A marhahizlalás nagy előnye, hogy olcsó tömegtakarmányokkal is végezhető, de ezen a téren még sok a tennivaló. Hústermelésünkben értékes helyet foglal el a baromfitenyésztés. A világ össz-hústermelésének mintegy tíz százalékát, nálunk 25 százalékát a baromfi adja. Az ízletes baromfi iránt élénkül a kereslet. Felhasználási és exportálási lehetőségeink szinte korlátlanok. Gyorsabban kell növelni a teljesértékű baromfitakarmányok gyári előállítását. Nem használtuk ki eddig eléggé a lehetőségeinket a haltenyésztésben sem. — Az elmondottakból is kitűnik, hogy sokrétű és szívós munkát kell végeznünk a második ötéves terv irányelveiben kitűzött feladatok végrehajtására — mondotta befejezésül Magyari András. Ezután a konferencia részvevői szekcióban tárgyalták meg a hústermelés növelésének problémáit, az állattenyésztés különböző ágaiban. A tanácskozásokat ma, pénteken folytatják. Előadások, vitaülések az Akadémián A Magyar Tudományos Akadémia nagygyűléséhez kapcsolódva, több tudományos előadást, vitaülést tartottak csütörtökön. A társadalmi-történelmi tudományok osztályának vitaülésén elhangzott Fogarasi Béla akadémikus előadása, Az SZKP XX. kongresszusa és a magyar társadalmi-történeti tudományok feladatai címmel A kémiai tudományok osztályán a távollevő Schay Géza akadémikus helyett Erdey- Grúz Tibor, az Akadémia főtitkára terjesztette elő a Központi Kémiai Kutatóintézet eredményeit ismertető előadást, majd bejelentette, hogy az Akadémia elnökségének határozata alapján ez évben magkémiai osztály felállítását kezdték meg. Elutazott Bulgáriába a Néphadsereg Művészegyüttesének tánckara és zenekara A Magyar Néphadsereg Vörös Csillag Érdemrenddel kitüntetett művészegyüttesének tánckara és zenekara csütörtökön este kéthetes vendégszereplésre a Bolgár Népköztársaságba utazott. Velük ment két szólista: Ágai Karola és Béres Ferenc is. A művészcsoport búcsúztatására a Nyugati pályaudvaron megjelentek a Honvédelmi Minisztérium, a Népművelési Minisztérium és a Kultúrkapcsolatok Intézetének képviselői. Ünneplik az úttörő szervezet 10. évfordulóját A főváros minden kerületében megünneplik a pajtások június 2-án az úttörő szervezet tízéves évfordulóját. Az V. kerületi DISZ-bizottság délután 3 órakor nagyszabású úttörő díszszemlét rendez az Országház előtt 3000 pajtás részvételével. A XI. kerületi iskolák szakkörei mintegy félezer kézimunkán, festményen, rajzon örökítették meg az úttörő szervezet tíz évének történetét, munkáikból az Üttörőházban kiállítást rendeztek. A pajtások június 2-án este az Üttörőház parkjában tábortüzet gyújtanak a jubileumi év tiszteletére. Szovjet pionírokkal találkoznak az úttörők a jubileumi év alkalmából. Vasárnap reggel húsztagú pionírküldöttség érkezik Záhonyba, ahonnan ellátogatnak a mátészalkai pajtásokhoz, majd a nyíregyházi Úttörőházba, ahol karnevált rendeznek a tiszteletükre. Rendellenes naptevékenységet észleltek az ionoszférában Az Országos Meteorológiai Intézet Marczell György obszervatóriumábanműködő ionoszféra-kutató állomás május 30-án a délelőtti órákban igen erős Mögell Dellingereffektust észlelt az ionoszférában. A napból érkező, váratlanul erős ultraibolya sugárzás miatt a légkör 70—100 kilométer magas rétegei erősen ionizálódtak, s ennek következtében a rövidhullámú rádiózás Európa-szerte rövid ideig szünetelt, majd később a nap folyamán fokozatosan helyreállt. Az érdekes jelenségről dr. Flórián Endre, az obszervatórium ionoszféra-kutató csoportjának vezetője a következő felvilágosítást adta a Magyar Távirati Iroda munkatársának: — A nap ultraibolya sugárzásai rendszerint már 300 kilométer magasságban elnyelődnek, de vannak sugarak, amelyek leérkeznek egészen a 70—100 kilométer magas légrétegekig. Szerdán a naptevékenység fokozódásával az ultraibolya sugárzás a szokásosnak valószínűleg többszöröse volt. A rövid ideig tartó jelenség is elég volt arra, hogy a sűrű levegőréteget ionizálja. A sűrű ionizált levegő azután a rövid rádióhullámokat elnyelte, azok nem érkeztek vissza a földre. Így a nagyobb hatósugarú rádióállomások rövidhullámait, amelyek csak az ionoszférától visszaverődve jutnak el hozzánk, készülékeink nem vehették fel, szünetelt a rövidhullámú rádiózás. Érdekes ugyanakkor, hogy a hosszúhullámú rádióadók műsorát erősebben hallhattuk. Az ionoszférában néhány óra alatt helyreállt a rend, s megindulhatott a rövidhullámú rádióvétel, illetve adás is.