Magyar Nemzet, 1957. november (13. évfolyam, 47-72. szám)
1957-11-01 / 47. szám
Védtek, 1957. november 1.. Magyar NyMti Országjáráson német vendégeinkkel Baranya, Bácska, Csongrád... Mikor Johannes Dieckmann és az NDK Népi Kamarájának küldöttei Magyarországra indultak, kérték, adjanak nekik lehetőséget, hogy utazzanak és sok emberrel ismerkedjenek meg. Nem múzeumokat és régiségeket keresnek, hanem a mai magyar népet szeretnék látni — mondták. Szerda reggel indult országjárásra a német delegáció s az első két napon ismerkedés, beszélgetés terén — Dieckmann szavait idézve — "meszsae túlteljesítette a tervét". A pécsi Pedagógiai Főiskoláit A küldöttség szerda délelőtt több mint négy órát töltött a holyi állami gazdaságban. A delegáció kísérői — Kristóf István, az Elnöki Tanács titkára és Vass Istvánné, az Országgyűlés alelnöke — az idősebbekre való tekintettel javasolták a program szűkítését. A 64 esztendős Johannes Dieckmann egy látogatáshoz azonban feltétlenül ragaszkodott: a pécsi Pedagógiai Főiskolára minden körülmények között el akart menni. Miért? A pécsi főiskola német tanszékének vezetői néhány hete érintkezésbe léptek a berlini Tudományos Akadémiával, s javasolták: hozzanak létre tapasztalatcserét a potsdami egyetem oktatói és diákjai, valamint a pécsi német szakos hallgatók között. Varga Károly tanszékvezető levelére azonban mindeddig nem érkezett válasz. A pécsi főiskolások — akik nem tudták, miért éppen hozzájuk jönnek a német vendégek — elhatározták, hogy kihasználják a lehetőséget és most a Népi Kamara elnöke előtt ismétlik meg indítványukat. Varga Károly szépen megfogalmazott levelet olvasott fel a küldöttség előtt. Miben befejezte mondanivalóját, Dieckmann a zsebébe nyúlt és felállt Kivett egy levelet: a berlini Tudományos Akadémia válaszát a pécsiek kérésére. Az üzenet helyeselte a magyarok javaslatát. Már Rudolf Helmer, az NDK budapesti nagykövete és az illetékes magyar szervek intézik a továbbiakat. Ki nevelje a fiatalokat? A küldöttség ifjúsági szakértője — úgy látszik —, Karl Schirdewan, az NSZEP Politikai Bizottságának tagja. Schirdewan minden alkalmat megragad, hogy fiatalokkal s a fiatalokról beszéljen. Pécsett vacsora után pohárköszöntőt mondott. — Még Pesten, az Ikarusgyárban beszéltem egy 24 esztendős fiatalemberrel — mondta. — Bizonyos büszkeséggel magyarázta, hogy az apja régi kommunista. De ez csak egy ideig tartó vita után derült ki, mikor azt mondta: ő munkás, hogyan ellenezhetné hát a szocializmust? — És mit teszel érte? — kérdeztem. — Dolgozom s ez elég — felelte. — Lehet-e ez egy igazi munkás válasza? Nem lehet. Ez a felelet azt mutatja, hogy abban a kis családban, ahol az apa régi kommunista, valami hiba van. Mi lehet ez a hiba? Régen, a kapitalizmusban, ha fiatal munkás került a gyárba, a munkások törődtek vele, hogy belépjen a szakszervezetbe. Nevelték a fiatalt 14 éves korától. És most? Sokan úgy gondolják, helyes, ha ezt csak az államra bízzák ... De nálunk négy éve, Magyarországon tavaly kiderült: nem elég. Az öreg kommunista fia, aki ma már azt mondja: nem ellenzi a szocializmust, egy éve talán — ahogy önök szokták mondani — hőbörgött. S miért? Mert otthon nem törődtek eleget a fejlődésével. Ezért most a párt és az egész társadalom ügyévé kell tenni az ifjúság nevelését. S mit lehet Schildewan szavaihoz hozzátenni? Legfeljebb ennyit: igaza van! Én nem azért jelentkeztem... Bács-Kiskun megyében a küldöttség Garára látogatott el. A falunak az a nevezetessége, hogy lakóinak jelentős része németajkú. A delegáció Garán a német tagozatú iskolában részt vett egy órán. A német vendégek elfoglalták a padokat, Dieckmann pedig a tanári katedrához ült. A falu öreg tanítója egymásután szólította fel 8—9 éves diákjait, akik elfogulatlanul, ügyesen felelgettek — németül. — Hogyan írják a németben a főneveket? — kérdezte a tanító. Hirschliger Józsi, a falu nyolcesztendős, híres kiscsibésze felnyújtotta a kezét. A tanító kiszólította, de a gyerek állt némán a katedra előtt. — Was ist? Mi történt? — kérdezte Adolf Hennecke, a küldöttség bányásztagja a kisfiútól, mikor az visszaült a het lakásépítés időtartamának lerövidítése, az építési költségek csökkentése szorosan öszszefügg az előregyártott nagy elemek fokozottabb alkalmazásával. Milyen szerepe lesz az építőiparban az előregyártott elemeknek — ez iránt érdeklődtünk az Építésügyi Minisztériumban. Az előregyártott elemek alkalmazása a lakásépítésben komplex ellátást jelent. Nemcsak nagyméretű falelemek (panelek), hanem egy darabból álló mennyezet, padló stb. beépítését is jelenti. Ahhoz, hogy a lakástermelés fellendüljön, szükség van könnyűsúlyú, olcsó, hazai anyagból előállítható, jó hang- és hőszigetelő anyagú elemekre. Meghallgatják a lakók véleményét A tervezők és kivitelezők tevékeny együttműködése szükséges ahhoz, hogy az elgondolás megvalósuljon, a lakásépítés közeli és távolabbi terveit valóra tudják váltani. Olyan lakásokat akarnak építeni az elkövetkező években, hogy kis alapterületen is biztosítsák a dolgozók kényelmét. E célból a tervezők úgy tervezik a lakásokat, hogy azokban falba süllyesztett, beépített bútorok lesznek, ily módon a lakás nagyobb lakóértéket tud majd nyújtani. Egy-két helyen kísérleti lakóházakat, lakótelepeket létesítenek. Megkérdezik majd a lakáshasználókat: mi a véleményük az új elrendezésű lakásokról és tanácsaik, javaslataik alapján folytatják majd a további építkezéseket. A bérlőknek is meg kell majd szokniuk az új lakásokat, de az is szükséges, hogy a minisztérium is tapasztalatokat szerezzen. A lakásépítéseknél szakítani kell a hagyományos, több évszázados építési módszerrel, alkalmazni kell az új technikát, az új elrendezési megoldásokat. Új hazai építőanyag Az előregyártásnál, a nagyméretű panelek készítéséhez új építőanyagot alkalmaznak az eddig kipróbált anyagokon kívül. Az új anyag a keramzit. A geológiai kutatások azt mutatják, hogy az országban több helyen rendelkezünk duzzadó agyaggal. Ebből forgókemencében, megfelelő hőfokon égetve, keramzitot, könnyű agyagkavicsot tudnak előállítani, amely a folyami kavicsot helyettesítve, könnyű és nagy szilárdságú, jó hőszigetelőkéképességű ibetonelem előállítására alkalmas. Csehszlovák példa Csehszlovákiában, Brnóban és Bratislavában sikeres kísérletek folytak a keramzittal. Bratislavában egy ötemeletes házban 36 kétszobás összkomfortos lakást építettek, illetve szereltek össze két hónap alatt. Ezzel a módszerrel egész lakónegyedek épültek a szlovák fővárosban. A csehszlovák—magyar együttműködés, baráti segítségnyújtás eredményét hamarosan nálunk is alkalmazzák. A keramzit felhasználására ígére. — Miért nem válaszoltál? — Ah — mondta kertelés nélkül a legényke —, tévedés volt az egész. Én nem azért jelentkeztem, hogy feleljek. Csak kérdezni akartam valamit a tanító úrtól... * Az NDK parlamenti delegációja csütörtök délben Szegedre érkezett, ahol a városi és a megyei tanács által rendezett díszebéden vett részt. A küldöttség délután megtekintette a város nevezetességeit és ellátogatott az egyetemre. Este a német vendégek a szegedi Nemzeti Színház előadásában megtekintették Johann Strauss »Egy éj Velencében" című operettjét. * Kocsis Tamás két kísérleti telepet létesítenek. Elsőnek a pécsi új városrészben alkalmazzák a csehszlovákoktól átvett módszert. Az Építésügyi Minisztérium Baranya megyei Építőipari Vállalata nagy kedvet érez az új módszer bevezetésére. A vállalattól a nyáron küldöttség járt Csehszlovákiában és megtekintették a könnyű panelekből épített lakóházakat. Nemeskéri László, a vállalat igazgatója, továbbá Juhász Ferenc építőmester a csehszlovák példán fellelkesülve, két hónappal ezelőtt hozzáfogtak a hazai kísérletekhez. A Pécs környékén nagy mennyiségben található duzzadó agyagból keramzitot állítottak elő és cement, salak, pernye hozzáadásával sikerült nagyszilárdságú próbakockákat gyártani. A törési próbák alkalmával igen jó eredményeket kaptak, mert a 140 kg/cm2 előírt minőséget meszsze túlszárnyalták. A Baranya megyei Építőipari Vállalat az új építőanyagból egyelőre földszintes házakat épít Pécs déli városrészében, de tervbe vette emeletes házak készítését is a könnyű építőanyagból. Tervezik 10 tégla nagyságú könnyű elem előállítását is. Ezekkel a blokkokkal a falazás munkája már jelentékenyen meggyorsul. A nagy panelekkel és blokkokkal tulajdonképpen már nem építés, hanem szerelés forrást lyik. Egy szoba falát tulajdonképpen négy darabból kell összerakni, összeszerelni és az egy darabból álló mennyezetet csak rá kell majd helyezni a falakra. A nagy, panelek alkalmazása kiküszöböli a falrakás kézműjellegét. A szabvány méretű — 25 centiméter hoszszú, 6 centiméter magas — téglák egymásra helyezése helyett, itt már egyszerre lehet beemelni helyére portáldaru segítségével a több méter magas és hosszú oldalfalakat, födémeket. Két kísérleti üzem A pécsi vállalatot dicséret illeti, hogy a keramzit alkalmazásáért fáradhatatlanul küzdött. A tervek szerint a Tiszántúlon is hamarosan felállítanak hasonló kísérleti üzemet az Alföldön található duzzadó agyag felhasználására. Az Építésügyi Minisztérium támogatja mindkét üzem létrejöttét. A két új üzem azért is szükséges, hogy mód nyíljék a versenyre és a két üzem egymással vetélkedve minél jobb minőségű, korszerű, olcsó szerkezeteket állítson elő. Tárgyilagos szakértők megállapítása szerint a keramzit felhasználásával előállított előregyártott elem az eddigi kísérleti anyagokat felülmúlja és az elkövetkező években bizonyára több új földszintes és emeletes házat építenek majd a »keramzit"-elemekből. KERAMZIT — az új építőanyag Földszintes és emeletes lakóházakat építenek keramzit-elemekből 175 WtS A MAGYAR MÉRNÖKKÉPZÉS Az 1782-ben létesült Mérnöki Intézet a világ első műszaki főiskolaija A budapesti Műegyetem, a magyar mérnökképzés történetének jelentős napjához érkezett. 175 évvel ezelőtt, 1782. november 1-én kezdte meg működését az Institutum Geometricum Mérnöki Intézet. Ez volt a világ első olyan tanintézete, ahol főiskolai főkön történt a fűérnökképzés. Az Institutum Geomatricum 12 évvel megelőzte a franciák híres műszaki főiskoláját, a francia forradalom szellemi hatása alatt született École Polytechnique-t. A Mérnöki Intézet a budai Tudományegyetem kebelében működött. Szervezeti szabályzatát II. József 1782. szeptember 19-én hagyta jóvá. A Mérnöki Intézet a kor legégetőbb igényeinek megfelelően, elsősorban földmérő-, út-, víz-, hadmérnökök nevelését jelölte meg feladataként. A Mérnöki Intézet a Nagyszombatról Budára helyezett Tudományegyetem mellett működött. Az egyetemi oktatás céljait szolgáló helyiségek dolgában rosszul állt azEgyetem. Két év múltán, 1784-ben a jogi kart, az orvosi kart és a bölcsészeti kart a Mérnöki Intézettel Pestre helyezték át. A Mérnöki Intézet a ferencrendiek zárdájában kapott helyet és fennállásának végéig a Reáltanoda utcára néző kis épületben volt, amelynek helyén az Egyetemi Könyvtár épülete áll. Az évforduló alkalmából jelöljük meg emléktáblával ezt a helyet! A Mérnöki Intézet vezetője Rausch Ferenc, az alkalmazott matematika professzora volt. Kiváló tanárainak sorában ott volt: Jedlik Ányos, a fizika és mechanika tanára, az elektromotor és a dinamóelektromos elv feltalálója; Dugonics András, a neves író, a mennyiségtant tanította; Petzvál József, Pest városi mérnöke, később a bécsi Egyetem professzora, a fotóoptika felfedezője. A Mérnöki Intézetben végzett neves mérnökök: Vedres István, Szeged városának mérnöke. »A Tiszát a Dunával összekapcsoló új hajózható csatorná«-ról szóló értekezése úttörő jelentőségű. Beszédes József, a Tudományos Akadémia tagja, kiváló vízmérnök, aki komoly tanulmányt írt Magyarország vízépítészetéről, a Kolozsvártól Grácig hajózható nagy csatornáról és a duna-tiszai hajózható csatornáról. Vásárhelyi Pál, a Tudományos Akadémia tagja, Széchenyi kiváló munkatársa, az Al-Duna és Tiszaszabályozás nagy művének tervezője és irányítója. Keczkés Károly, a Duna-szabályozás terveinek felülvizsgálója, Vásárhelyi halála után a Tiszavölgyi Társulat főmérnöke, Győry Sándor, a Tudományos Akadémia tagja, aki 1832-ben »A Buda és Pest közt építendő állóhídról« címmel írt értekezést. Szerinte »a Rudas ferdő és pesti parochiák temploma irányában a lánchidat keresztül vinni egy feszüléssel lehetséges lenne«. Az Eskü téri híd első gondolata Reitter Ferenc, a Tudományos Akadémia tagja kiváló volt mint vízmérnök és mint építészmérnök egyaránt. Munkáját az első magyarországi közforgalmi vasút, a pozsony— nagyszombati vasút építésénél kezdte. A volt Andrássy út és Nagykörút tervét ő készítette. És meg kell említenünk a Mérnöki Intézetben végzett mérnökök között Stoczek Józsefet, aki az önálló Műegyetem első választott rektora volt, s a Magyar Tudományos Akadémia másodelnöke. Az Institutum Geometericum Mérnöki Intézet 1782-től 1850-ig működött s ez idő alatt 1275 mérnök kapott oklevelet ,szigorú próba (szigorlat) alapján. A XIX. század első felében,hosszú és küzdelmes harc indult az önálló műegyetem létesítéséért. Az 1832—36-os diétán már sokat foglalkoztak a műegyetem kérdésével. Létesítésére vonatkozó indítvány megtételére Zemplén megye utasította a követeit. A Karok és Rendek 1836-ban országos választmányt szerveztek a műegyetem létesítése érdekében. Határozatukat törvényjavaslat formájában terjesztették V. Ferdinánd király elé. A magyargyűlölő Habsburg a törvényjavaslatot visszaküldte azzal, hogy királyi tisztjénél fogva gondoskodik majd erről, amennyiben a körülmények megengedik, de »ebben a tárgyban törvényjavaslat szüksége nem forog fenn”. A választkeserű - kifakadd- sokkal fogadták a követek. És újabb feliratukban már azt üzenték a királynak: »... nem lehet a nemzetet meggátolni abban, hogy a szép mesterségeknek és tudományoknak kiműveléséről ő maga is ne gon* doskodjék.. .. Kossuth, Széchenyi, Eötvös voltak az élén annak a küzde lemnek, amely az önálló magyar műegyetem felépítéséért folyt. Széchenyi azzal érvel: ►^legalább mások is lehetnek ifjaink mint jogászok*. Kossuth a magyar ipar fejlődésének nagy lehetőségeit látja a műegyetemben. Önálló műegyetemhez a habsburgi politika miatt nem jutott egyhamar a nemzet. Az 1846-ban létesített József Ipartanoda nem felelt meg az igényeknek. Az abszolutizmus intézkedései még ennek a középfokú intézménynek működését is kedvezőtlenül befolyásolták. Sértették a magyar nemzet érzését azzal is, hogy a magyar nyelvet száműzték a József Ipartanodából, a tanároknak német nyelven kellett tanítaniuk. Azt sem engedték meg, hogy Pesten működjék az intézet. »Legfelsőbb elhatározásnál fogva az Ipartanoda Pesten kívül valamely más városba lészen elhelyezendő", szólt a rendelet. Amire az iskola tanárainak egyhangú határozata volt: Budára! ... Így került a Várba, az egyetemi nyomda épületébe. Csaknem 120 000 négyzetméter területen épült fel az új, modern mtc egyetem. Az egyetem kiváló professzorai magas színvonalú és korszerű oktatással Európaszerte elismerést és megbecsülést szereztek. Lehetetlen felsorolni még a legkiválóbbakat is. Mégis néhány nevet meg kell említenünk: Stoczek József a technikai fizikát tanította, első rektora volt a Műegyetemnek. Kruspér István, a gyakorlati mértan, Nentdivich Károly, a kémiai technológiát, Khemdl Antal, a hídépítés, Kisfaludy-Lipthay Sándor, az út- és vasútépítés, Bánki Donát, a karburátor és Bánki- turbina világhírű feltalálója az elméleti géptan, Zipernowsky Károly, a transzformátor egyik feltalálója az elektrotechnika, Sigmond Elek, a mezőgazdasági kémia, Rejtő Sándor, a mechanikai technológia, Kömig Gyula, Kürschák József, Rados Gusztáv, a matematika, Szily Kálmán, a kísérleti fizika, Schafarzik Ferenc, a geológia, Steindl Imre, az Országház építője, Hauszmann Alajos, több középület és a Műegyetem új épületének tervezője (1906) az építészet tanára Európa-szerte, sőt világviszonylatban is megbecsülés szerzett a magyar tudománynak. A Műegyetemen végzett mérnökök közül ki tudná felsorolni csak a legkiválóbbakat is? Említsük meg két világhírű mérnökünk nevét: Kandó Kálmán, a nagyfeszültségű háromfázisú és az 50 periódusos fázisváltós rendszer megalkotója; Jendrassik Kornél, a Ganz—Jendrassák nyersolajmotor feltalálója. A Műegyetem a második világháborúban súlyos pusztulásokat szenvedett. Romtérfogata meghaladta a 100 000 légköbmétert. Újjáépítésére megmozdult az egész ország. De a Műegyetem tudós professzorai — neves szakemberek — is tevékenyen részt vettek az ország újjáépítésében. A Műegyetem nemcsak újjáépült, hanem új épületekkel is bővült, öt esztendővel ezelőtt, 1952-ben pedig az építész- és mérnöki kar kiválásával önálló Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem létesült. Mindkét műszaki egyetemen kiváló professzorok, ismert szaktekintélyek tanítanak és azon fáradoznak, hogy elméletileg és gyakorlatilag jól képzett mérnököket neveljenek. Az évforduló alkalmából mérnökök ezrei hálás szívvel gondolnak ősi iskolájukra és szeretettel köszöntik az AhajátMaterfe. Dr. • Fonyath Emil Megérkezett a szovjet filmküldöttség két tagja Csütörtökön megérkezett a Szovjet Film Ünnepén részt vevő szovjet filmküldöttség két tagja, J. Rajzman rendező és I. Szkobceva művésznő. Fogadásukra a Ferihegyi repülőtéren megjelent Aczél György művelődésügyi miniszterhelyettes, Rózsa Irén, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének főtitkára, valamint kulturális életünk számos képviselője. Ott volt V. A. Csernyikov, a szovjet nagykövetség attaséja. A vendégeket Aczél György üdvözölte. Az üdvözlésre J. Rajzman válaszolt. Nemsokára vízrebocsátják a szovjet atomjégtörőt Leningrádból jelenti a TASZSZ. A világ első atommeghajlású jégtörőhajójának építése befejezéshez közeledik, s a hajót a leningrádi hajógyárból nemsokára vízrebocsátják. A Krasznij Flot jelentése szerint a hajó atomberendezésének alapzatába most szerelik a védőberendezéseket. Az óriási teljesítőképességű magreaktor megfelelő szigetelést kap. A lap néhány adatot sorol fel a Lenin jégtörőhajóról. Vízkiszorítása 16 000 tonna. A hajó törzsében és felépítményein 900 helyiség van. A főmotorok kapacitása 44 000 lóerő. Ez egy nagy város villanyellátásához elegendő. A hajó egyszeri üzemanyagtárolással akár egy évig is úton lehet. Az atommeghajtású hajó hatósugara a gyakorlatban korlátlan. A hajó egy nap alatt összesen néhány tizedgramm magüzemanyagot használ fel. Az atoni jégtörőhajó fedélzetén két helikopter lesz. 37,4 millió forint nyereség hat hónap alatt a Csepel Vas- és Fémművekben A Csepel Vas- és Fémművek igazgatói értekezletén Komjáthy László vezérigazgató a II. és III. negyedév adatait ismertette. Ez alatt az idő alatt jól gazdálkodott az üzem. A II. negyedévben 11,6 millió forinttal, a III. negyedévben pedig 25,8 millió forinttal teljesítette túl rentábilitási feladatát. A félév alatt 37,4 millió forint többletnyereséget értek el. Mi a szép eredmény titka? A vállalatok intézkedési tervet készítettek a legfontosabb műszaki-szervezési feladatokra, ez egyedül 30 millió forint önköltség-csökkentést eredményezett. A munkafegyelem, és bérfegyelem helyreállítása, és szigorú ellenőrzése, a szükséges anyag biztosítása is hozzájárultak az eredmény eléréséhez. Minden dolgozónak nyereségrészesedési könyvecskét adtak. Ebben havonta feltüntetik, hogy a dolgozó jó munkája nyomán részesül-e, vagy hanyagság, mulasztás, s egyéb kizáró ok miatt nem kap majd a nyereségből. ____